Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

1960. január 16. _ SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP (MM Csúcseszterga és csendélet V — A szolnoki Utiörőházban — A téli szünidő alatt látogat­tunk el az általános iskolai tanulók második otthonába az Űttörőházba. Ez az intéz­mény hivatott arra, hogy az ifjú korban lévő generációt — akiknek nagy része már a felszabadulás után látta meg a napvilágot — játszva ta­nítsa meg arra miként kell a szocialista társadalomban él­ni és dolgozni. A mai, ifjúság az iskolákban sokirányú ösz­tönzést kap, természettudo­mányos érdeklődését úgyszol ván a világesemények éb­resztik, altatódalt már cse­csemőkortól a rádió énekel és első képeskönyve a tele­vízió. A Szolnoki Űttörőház ve­zetői és pedagógusai tudják, hogy a tudománnyal való ta­lálkozásnak törvényei van­nak az ifjú embereknél. Tör­vények, amelyeket nem lehet megsérteni, áthágni, mert ak­kor kanalas orvosság lesz az ismeretterjesztésből, csuka­májolaj, amely hasznos ugyan, de nem minden fiatal gyomor vesz be. Huszonkét szakkör A Szolnoki Üttörőházban egész évben rendszeres, ko­moly társadalmi élet folyik. Huszonkétféle szakkör mű­ködik, köztük motorszerelő, fa- és fémmegmunkáló, repü­lő- és hajómodellező és a lá­nyok részére varró- és főző­szakkör. Ezenfelül megtalál­ják helyüket a színjátszók, szavalók, sport- és könyv- barátok is. Nagy Andrásné, az intéz­mény gondnoka, készségesen vezetett végig az Űttörőház létesítményein. Első útunk a klubszobába vezetett, ahol mintegy hatvan, tíz-tizennégy év körüli pajtás szórakozott önfeledten. Legtöbben a rex- asztal körül tolongtak és han­gos kiabálással adták jelét egy-egy jól sikerült lökésnek. Mások a sakktábla előtt gub­basztottak mély gondokba merülve, míg a terem másik sarkéban egy kis csoport tag­jai társasjáték felett dugták össze a fejüket Póta Ivánná, klubszoba ve­zető, két kis pajtást mutatott be. Dómján Misit és Vörös Imrét. Mindketten elmond­ták, hogy szívesen szórakoz­tak az Üttörőházban, mert változatos és s?ép feladatok megoldása vár itt rájuk. Vö­rös Imre, aki mindössze 13 éves, lelkesen beszélt ked­venc munkájukról, a nyom- olvasásról. Ennek lényege az, hogy veteránokat kutatnak fel, továbbá dokumentációt gyűjtenek a háború utáni idő­ről. Megszerezték például azt Tanácsok tén ki'anrtu'áshoz Té'en csak kisebb kirán­dulásokat rendezzen az őrs. Két-, vagy többnapos kirán­dulásról csak akkor lehet a zó, iá fedett, fűtött helyiségről lőre tudtok gondoskodni. — lágy hideg esetén rövid léig tartózkodjatok a sza- adban. 11—13 évesek — 8 ''oknál 14—16 éve-ek — 15 '^kná' alacsonyabb hőmér­őklet ese*én nem mehetnek r’ i kirándulásra. Tartalék me'eg ruhaneműt ;s vigyetek hogy átázás ese- én cserélni, szárítani tudjá tok. Ha szomjasak vagytok ha­vat nyelni, jeges vizet inni nem szabad. Az öltözéketek meleg, de laza legyen, a cipőtök ne szorítson. Ajánlatos a cipő­tökbe posztó, vagy nyúlszőr talpbé’ést tenni. A turacipőt szárazon kenjétek be zsírral, vagy bőrolajial, de nagyon ló t ricinus is. a fényképet, amely a felrob­bantott szolnoki Tisza-hidat ábrázolja. „Varrónőku és ,,festőművészek“ közölt Utunk ezután az emeleten lévő szakköri szobákba veze­tett. A varró-szakkörben négy varrógép áll a fiatal lányok rendelkezésére. Egy polcon takaros ruhákba öltöztetett babák díszelegnek, melyek mind a fiatalok ügyességét bizonyítják. A főzőszakkör­ben modern elektromos tűz­hely áll a legifjabb „szakács­nők” rendelkezésére; Hatalmas táncterem nyílik egybe a kis kultúrteremmel, ahol filmvetítéseket is szok­tak rendezni. A terem befo­gadóképessége közel 200 fő. A falakat a kis mesterek festményei díszítik. Említés- reméltó Czudor Julianna könyv-csendélete. Szabari Er zsébet szénrajza és Oláh Éva Varrólány című képe. A legnagyobb élményt azonban a fa- és fémmeg­munkáló műhelyek nyújtot­ták, melyek a legkorszerűbb gépi berendezéssel rendelkez­nek. Van esztergapad, fúró­gép, különféle méretű satu, kovácsüllő, szalagfűrész, négy gyaluasztal, gyalugép. Mind­ezek védőberendezéssel van­nak ellátva. Az Űttörőház kis ezermestereinek részére még munkaruhát is biztosítottak. A világűr küszöbére léptünk Utunk végén Csontos Sán­dorral, a krónikás szakkör vezetőjével beszélgettünk. El­mondta. ennek a szakkörnek az a feladata, hogy Szolnok város ipari és kulturális ne­vezetességeinek múltját ku­tassa fel. Eddigi munkájuk nyomán a Verseghy Könyv­tár és a Damjanich Múzeum történetét dolgozták fel, a közeljövőben pedig a színház és a Papírgyár kerül sorra. Kutatómunkájuk érdekében húsz főből álló csoporttal el­látogattak a színházba, ahol megpróbálták elsajátítani azo­elől lyek a nagyközönség rejtve maradnak. Befejezésül a faliújságra esett a tekintetünk, ahol Tö­rök Gizellának, a krónikás szakkör egyik tagjának ver­se ékeskedett A világűr küszöbére léptünk, S feltárjuk az ég nehéz titkait, A vak idők béklyói lehulltak, Az ész hatalma villámként (röpít. Magunkban van minden [bizodalmunk, Győzünk babonák, balhitek [felett, S az élet magvával hintjük be Az é.ettelen égitesteket. M. M. Itt msTfelsd leziioí arré!, hagy ultink ­Az elmúlt napokban Szol­nokon sétáltam. Velem szem­ben, a másik olda on jött egy öreg néni, két tele kosár, ral a piacról. A háta mögött két úttörőpajtás és egy bá­csi. A két úttörő nevetgélve ment el a néni mellett, a bá­csi azonban utánuk szól: — Miért nem segítetek a néninek? A fiúk elszégyelték magu­kat. Mikor a bácsi elhaladt mel’e'.tük, visszafordultak és elkérték a kosarakat a néni­től. Egészen a házig vitték. Az idős asszony megköszön­te, hogy segítettek. Szabó Béla, Szolnok Fogadalmai lellek az úttörő if }ú reze tők Az új év első munkanap­ján kezdődött a karcagi út­törőházban az idei ifjúveze- «őképzés. Körülbelül negy­venen gyűltünk össze — Ilié nyi Elemér bácsi fogadott bennünket. Első nap Csornai Mária IV. gimnazista ifjúvezető negyedik pontról tartott elő­adást. Követendő példaként ál ítóttá elénk azokat a fiata­lokat, akik a Timur és csa­pata című regényben szere­pelnek. Második napon kü'önösen érdekes előadásit hallottunk. Kárpáti Jenő tanár úr azt mondotta el, miként kell vi­selkednünk a kisebbekkel szemben. „Ügyeljetek min­den szavatokra, minden moz­dulatotokra — mondotta töb­bek között, — mert a kisdo bosok, úttörők nemcsak mint vezetőkre tekintenek rátok, hanem mint fe’nöttekre is. Minden szónál, érve’ésnél összehasonlíthatat anul érté kesebb a személyes példa­adás.” A harmadik nap délután­ján Elemér bácsi veze'ésével foglaltuk össze az eddig hal­lottakat. Gergely K ára ifjú­vezető tarka műsort állított össze, melyet nyolc pajtás adott elő. Sokat nevettünk kát a kulisszatitkokat, ame­iiiuimiiiimmiiinmimHHiiiiiiimimiiiiuiiHiMmiiHiiimiiiimMiiiiimiiiiHimHiiimiimi Akadály verseny — 12 állom ás* al Kedves Pajtások! Az első akadály végére érkeztünk a múltheti verseny­ben. Megpihenünk és elfogyasztjuk tízórainkat, utána egy félórát játszunk. Hogy mit? Azt írjátok meg. Letelt a félóra. Tovább indulunk. Reméljük, jól fel­készültetek a második akadály leküzdésére. áll, jobbkarját magasba tart­ja. Utána mind a két kar A nyíl tovább keletre for­dul. Alig 500 méterre attó1 a fától, ahol leesett pajtásto- kat első segélyben részesí­tettétek. egy idős bácsival ta­lálkoztok. A szekérre szó nát rak. Úttörők vagytok, mit csiná’nátok? Az idős bácsi előveszi ta­risznyájából a kockás ken­dőt és ízletes pogácsával Kí­nál meg benneteket. Mesél nektek a régmúlt időkről. — Feelevenedik a Horthy Ma­gyarország fasiszta elnyomá­sa. De felragyog a nap ás errő1 beszél a bácsi. írjá'ök­le, mit hallottatok. Az idős bácsi kedvesen bú­csúzik el. tőletek és délfe'é mutatja az utat. Tőle 200 mé­terre egy kút taálható. A tepertős pogácsá‘01 meg szomjaztatok, örültök a kút­nak. Azonban a kút old- ra egy négyzet van rajzó va. Mivel ti nagyon szomjasak vagytok, ugye isztok a kút- ból? Kissé letörve indultok dél­felé jelzett irányba s tőle­tek 300 méterre egy kis fa­csoport szélében egy ember Az akadályverseny I. állomásának helyes megfejtése Mátvo Imre ifjúvezető ta­láló humorú csasztuskáján. A műsor után került sor az. ifjúvezetők fogadalomtéteié- re. ’ Elfőnek Gergely Klári tet­te le a fogadalmat,, tíiajd pe­dig mi többiek. Az ünnepé­lyes percek után Szarka Marika és Gergely K’ári zon­gorázott. mi pedig táncra perdültünk. Lajtos Mária ifjúvezető immiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiumiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiii Salgói ifivezető tábor Az utolsó ház után, levél 7 lépésre"’ útjelet találtunk A levélben ez állt: „Mit tudtok az első pontról?” Vá'asz; Az úttörő hű gyer­meke a hazának, a Magyar Népköztársaságnak. Sokminden rejlik ebben a szóban: Magyar Népköztár­saság. A Magyar Népköztár­saság a mi szabad hazánk. Mit is jelent e szó: Haza? Ide tartozik a szülői ház jól­eső melege, a zeg-zugos ud­var, a játszótér, a csendes kis falvak, a zajos városok, az isko’a, a vadregényes er­dők, hegyek, völgyek, gyá­rak és üzemek. E szavak. Magyar Népköz- társaság, még a hazánál is többet jelentenek. Azt, hogy szüleik már nem az elnyo­móknak dolgoznak. Nem kell már az urak érdekeit szolgál­ni. Mi a szocializmust építő Magyarországnak vagyunk a gyermekéi. A Magyar Nép- köztársaság biztosítja szá­munkra a művelődéshez, munkához, tanuláshoz és pihenéshez való jogot. Ahol régen csak a grófok és bárók gyermekei játszhattak, ott most úttörők táboroznak. Büszkének, kél hogy le­gyünk akkor, amikor arra gondolunk, hogy abban hazában áünk, dolgozunk, ráVynek szabadságát Dó zsa. Petőfi. Kossu'h és a kőin munisták ezrei vívták ki. Azoknak a hazafiaknak a példája ragyogjon előttünk, akik igazán szerették a ha­zát, harcoltak az ellenségei el'en sőt még éle'üket is ál­dozták érte, (például Ságvá- ri Endre) Ha ezeket a hősö­ket akarjuk növelni, akkor először is a kötelességeinket kell teüe'íteni. jobbra teszi és a föld felé hajlong. Mit csiná tok? Az ember segítséget kér. Sátort szeretne verni, két sá­torlapból. Azonban nincsen karója. Csupán kétméteres zsineg van a kezében és a közelben egy nagyobb f iz- fa Hogyan veritek fel a sát­rat? A nyíl tovább vezet, kissé kelet felé mutatva a déli irányban. Alig mentek 20 lé­pést négyzeten nyí'at ta ál­tok. s a négyzetben ke’tős szám van írva. Tovább men­tek a je'zett úton, s levelet ‘aláltok. A levélben az áll: TMI TTKOUD A KDSMá- *T OŐLPRTN? írjátok meg a fele’etet. Az akadályverseny máso­dik állomás végére érkez­tünk. írjátok meg a kérdé­sekre a megfe'elő válaszo­kat úgy, hogy 'eveleitek ja­nuár 21-ig beérkezzenek az Úttörők Fórumához. Cím: Szolnok megyei Néplap Szol­nok, Tisza Antal u. 2., Úttö­rők Fóruma, Január 2-án, hajnali 4-kor izgatott arcú fiatalok érkéz tek a szolnoki állomás elő­csarnokába, szamszerint har­mincegyen. A Szolnok tnegyeí KISZ tábor résztvevői vol­tak, akik a salgói menedék­házba indultak, ifivezetőkép­ző táborba. Köztük voltam én is. Megérkezésünk után lepihentünk, majd felszálli- tottuk a siléceket és a töb­bi szükséges felszerelést. Má­sodik nap túrára mentünk havas terepen a salgói vár­ba. Itt Cseppentő Mik’ós elv­társ beszélt a környéken fek­vő településekről, Salgótar­jánról, Salgóbányáról, So­moskőről, Zagyvarónáról, — ezek nevezetességeiről, sze­repükről a Tanácsköztársaság idején. Dé után sioktatás' volt, me- yet Bencze Ernő elvtárs tar­tott. Túrákat tettünk még So­moskőre. Salgótarjánba, ahol megnéztük az üveggyára1 Ezenkívül Boszorkánykőre másztunk fel. Megnéztük a? 1919-es harcok emlékére át­látott Tanácskö? 'tírsaság em­lékművet. Délutánonként elő­adásokat hallgattunk a kö vetkező témákról: Túrák, tá­borok jelentősége az ifjúság keretében. Az e'őadást Bihari László elvtárs tartotta. Előadás volt továbbá a KISZ szervezetről, a túrák, táborok formáiról, előkészí­téséről és levezetéséről, majd a sífelszerelésről és a kar­bantartásáról, neve'őmun- kánk módszereiről, valamim a rajvezetők feladatáról. Az ott tanultakat igyek­szünk itthon úgy hasznosí­tani, hogy az úttörőmozga­lom erősítéséhez hozzájárul­jon. A kitűnő ellátásért ezúton mondok köszönetét pajtása­im nevében a Megyei KISZ Bizottságnak és a KISZ vá­rosi szervezetének. A táborban nagyon jól érez­tem magam és szeretnék több i'yen hasznos és tanul­ságos kiránduláson részt- venni, '»''»'hegyi Teréz ■ ifivezető Tanuljunk és dolgozzunk tehát, hogy hazánk még szebb, még gazdagabb le­gyen Dolgozni és munkál­kodni kell tehát a hazáért és egyszerű tettekkel kell bebi­zonyítani, hogy szeretjük ha­zánkat. A haza nem fog há- 'átlan maradni hű fiához. ■— Kitárja előttünk az élet és a boldogulás kapuját. Nyit4 va áll e’őttünk az út és csak rajtunk áll, mennyit teszünk a hazáért. átkelés a vizesarkon Vágtunk egy 2 és fél mé­teres erős botot. A botot az árok közepébe szúrjuk, ke­zünkkel a botba kapaszko­dunk és bal lábunkról dob­bantva elugrunk, a talajról. A nekifutásból szerzett len- dü'et átröpíti a testet a vizes­árkon. Vigyázná kell azon ban arra, hogy a botot erő­sen fogjuk, hogy ne csúsz- =zon le róla a kezünk. Igv könnyen átkelünk az aka­dályon. Az aki átugrott visz- szadobja a botot. Az árok másik oldalán qz. SOS sípjelet halljuk... A fiú biztos leesett a fá­ról és lábán „zárt törés” ke­letkezett. Elsősegélybe kell részesí­teni, de előbb elszállítjuk a közeli erdőőrházba, szállítás A beteg nem tudott a lá­bára állni, ezért egy egysze­rű hordágyat készítettünk. Hordágy készítése: 2 drb. sátorkaró & egy sátorlap se­gítségévek A szá'lításnál vigyáztunk arra, hogy a beteget lehető­leg a legkevesebb mozgással vigyük. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Már korábban megállapí­tottuk, hogy a fiú lábán „zárt törés” keletkezett. Felada­tunk az volt, hogy a törött testrészt (lábat) szilárdan, de fájdalommentesen rögzítsük. Erre a célra sínt alkalmaz­tunk. A sinezésr® erős faágat használtunk, amely átér 7 a két ízületen (a térden és a bokán). A sínnek a lábhoz érő részét vattával béleljük, hogy ne nyomja a lábat. Ba'assa János, VIII. oszt. úttörő, Kenderes Jégpálya — mindenkinek A 605-ös számú Iparitanu­ló Intézet KISZ szervezete társadalmi munkában kor­csolyapályát épített Szolno­kon, a Ko’tói Anna út 8 szám a'atti udvaron. A Szabadtéri Színpad mellett lévő műjég­pálya megnyitására vasár­nap reggel 8 órakor kerül sor, melyre a város tanuló- ifjúságát, de felnőttéit is szeretettel várják. Cz. Koietár Erzsébet: A szél és a füst A szél egész nyáron csúfo- hogy mikor? Ugye, majd ha Hej, de régen lógattam 1‘ “ //.wt\n n kéménnyel, fagy, hó lesz nagy? Ha-ha- rajtad a lábaimat! Hoppla­lódott a hogy nem használható sem- ha!!! mire *s nsak azért épiteíték Egyszer aztán vége lett a fel a ház tetejére, hogy le- nyárnak, megérkezett az ősz gyen hol fütyörésznie és ló- és elmúltak a kellemes, me- natnia a lábát! leg napok. A föld zúzmarás A kémény sokat hosszan- a levegő hideg és a ,Jcé- kodatt a szél szemtelenségén mény tudta, hogy most erke- és megfenyegette, hogy visz- zett e\ az 0 Ideje. 1\em szolt szafizeti neki ezt a sok kelle- csak várta, hoffj be- . , , . metlenkedést! De a szél ezt 1utsek a kályhát ]ó sok tüze- ffott, hogy — ha-ha-ha — nem vette komolyan, mert lővet Ez nemsokára meg is meg a hetedik ház kéményé történt... — No — gondolta magában a kémény —, most már jöhet tudta, hogy a kemény nem tud elmozdulni a helyéről, ő viszont egy szempillantás hopp! — és azzal már fel is ugrott a kémény tetejére s harsogó kacagással hajolt fö­léje ... De abban a szempillantás­ban: — Jaj, pfü, krr, köh- khö... feltört a kéményből n sűrű, keserű füst — és a pó­ruljárt szél prüszkölt, kráko­is az oldalát fogta a nagy ne­vetéstől! Azóta sem csúfolja ki a szél. alatt eltűnhet a háztetőről... az a csúfolódó, komisz szél! )önTudi™idó, ^zer'é^ezer Fürgén bebújt a kémény nyí­lásán és gúnyosan kacará- szott: ott is hamarosan, de kémény ontja magából r sü- rű, keserű füstöt. Óvatosan nem is csak úgy jött, hanem fcjkerüli őket és szívesebben — Ha-ha-ha öregem! Na- száguldott, mint a vihar es zörget be inkább az ajtókon, gyón kíváncsi vagyok, ho- már messziről hallatszott gú- ablakokon. A kémények előtt cyan akarsz kifogni raj- nV0$ fütyülése. pedig igen udvariasan össze­tam?l... Es persze arra is, — Itt vagyok, ragyogok! veri a bokáját...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents