Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

VfLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ft ATADV* El OTT... ' ^ e _ ^ ^ ® 1 I ■* * * * * W? ‘ * MS iiii XL évfolyam, 13. szám. Ára 30 fillér 1300. január Ifi. szombat A leszerelés útja Egy beszédet olvas most a vi ág. Győzelmi je entés, ha úgy tetszik. De olvas­hatjuk úgy Ls, mint egy biztosabb jövő ígéretét. Hatalomról van benne szó, — de a béke szolgálatában álló hatalomról. Leszere- ésröl, — de nem gyenge­ségről. Áldozatokról is, amelyeket azonban nem hi­ába hozlak meg előttünk járó generációk. Egy be­szédet olvas a világ. Hrus­csov elvtárs beszámolóját a Szovjetunió fejlődéséről, s arról, hogy a szovjet had­sereg 'étszámát újabb egy­millió-kétszázezer fővel csökken'ik. A ma embere talán nem mindig veszi észre ha for­dulóponthoz érkezik, a fontos eseményekről mind nagybetűs hírekben szá­molnak be az újságok. Ne­héz megmondani, mi az, amit néhány hónap múlva elfelejtünk s mi az, amit majd az isko'ában ls taní­tanak. De 1917 veteránjai, a po gárháború öreg harco­sai bizonyára kissé elszo­rult torokkal hallgatták a beszédet; a jelentést, hol tart ma a Szovjetunió A jelentést, hogy érdemes voll A szocializmus or S7ága még soha nem volt o'yan hatalmas, mint ma, soha a nyugod'abb holnap, a béke megteremtését nem Ígérhette o’yan kedvező helyzetben, mint éppen most. Mert ahhoz, hogy bé­két teremtsünk, erő kell. Hogy megfékezzük a há­ború megszállottjait, ha­talom kell. Ám ez nem el­sősorban a fegyverek arze­nálját je'enti. A Szovje'unió békepolitikája nem első­sorban a fegyvereken, ha­nem belső erején, az embe­rek, a kommunizmust épí­tő emberek akare'án önfel- á’c’ozásán, odaadásán nyug­szik. ■ Minderről csak egy mon­dat szól kőzve'’enfl' a bé­kédben: de tulajdonkép­pen minden szám erről tesz bizonyságot, minden szó ezt huzza alá. ,.A szov­jet nép sok áldozatot ho­zott, hogy megteremtse sa- >át e'sőrendű nagyiparát, í népgazdaság alapját. Eköz­ben a nép gyakran a leg* fontosabbról is lemondott és semmi'yen nehézségtől nem riadt vissza” —- mon­dotta Hruscsov elvtárs. Vem volt hiába. Nem volt Mába a polgárháború meg- nnyi hőstette. Komszo- molszk éoí'őinek tengernyi "éikülözése, nem hiába küz­döttek a szocialista átala­kulás harcosai azért hogy évű' a kollektív földeken szántson új barázdát az rke nem hiába tanu'tak, feláldozva fia*alságukat s-zren és százezren, nem hi­ba áll'ák a vártát Sztá- '!nffrádnál és rohamozták -"eg a Reiehstaeot. Hósz- -zű vo’t az út, amíg a Szöv­őtűn ló népei eddi? elju'ot- "k. de semm'fé'e erő- '"sMtés nem volt hiába­való. Tava’y 1958-hoz képest 11 százalékkal növekedett 3Z ipari termelés, bár csak 7.7 százalékot irányoztak elő. S ez a kü'önbség 50 eMIUórd rubel értékű; a for­radalom előtti egész Orosz­ország iparának évi ter­melése pénzben kifejezve nem érte el ezt az össze­get. Ez a mai Szovjetunió! \ szovjet főiskolákon ma négyszer annyi fia*a' tanul, mint a hajdani klasszikus . egve+emi országokban”. Anebábnn. Franciaország­ban, Olaszországban, sőt Nyugat- Németországban együttvéve. A népszámlá­lás szerint a szocializmus országában ma 13 és fél millió főiskolai, illet­ve szak-középiskolai vég­zettségű ember él! Ez a mai Szovjetunió! A tudo­mányos do gozók száma 30- szor annyi, mint a cári Oroszországban, vagyis 300 ezer. 300 ezer ember a tu­dományos pályákon — mi­csoda szédítő szám! Ez is a mai Szovjetunió. Vannak, akik hajlamo­sak arra, hogy egy ország erejét a fegyverek, jobbik esetben pusztán a terme'és számaiból vezessék le. De vajon mi magyarázza azt hogy a Szovjetunió ilyen eredményeket ért el, a kor­szerű tudomány egyik döntő s a haditechnika legfonto­sabb területén, a rakéta­technikában lehagyta a századok előnyével rendel­kező Nyugatot, kü önösen pedig az Egyesült Államo­kat, (amelynek területén soha nem dúltak pusztító háborúk)? Nem lehet cso­dákra hivatkozni. A ma­gyarázat kézenfekvő, meg ha ez is az a tanulság, amelynek levond ától leg­inkább rettegnek a kapi­talizmus apostolai. A ma­gyarázat: a szocia ista rend­szer fölénye, a szocialista eszméktől fűtött ember- miliiók cselekvő lendü ete, akadályt nem ismerő bá­torsága. Ennek a fejlődésnek lo­gikus betetőzése volt az a javas ait, amelyet a szovjet kormányfő az Egyesült Nemzetek Szervezetében terjesztett be az á talános és teljes leszerelésről. Amikor húsz évvel ezelőtt a Szovjetunió a hajdani Népszövetségben terjesztett be hason ó javaslatot, csal? mosolyogtak a tapaszait nyugati politikusok és dip* 'omaták. Most azonban, hogy a világ katonailag leg­erősebb hatalma javasol*« ezt, az általános és teljes leszerelés gondo ata mind­inkább tért hódít: bizo­nyítva azt is. hogy a szo­cializmus és a béke elvá- laszthatat’an. E poitika utján halad a Szovjetunió, amikor most egymillió két­százezer ember kovácsol ekevasat a kardból, ennyi­vel csökkentik egyolda ú- an a szovjet hadsereg lér számát Ugyanakkor a Szov­jetunió új és új javaslatai­val, a csúcs^rtekezle* ki- harco'ásával, az atomki sér­tetek felfüggesztésévé' nem­csak a nagy perspektívát hanem a leszerelés, a megegyezés konkrét útját is megmutatja a világnak. És éppen ezért bizakodás­sá1 tekinthetünk a holnap elébe. Mert minden szenvedései* keresztül ide vezetett az út. A szovjetek országá­nak meg kellett születnie — ajkán a béke kiáltásá­val — tengernyi vért kel­lett ontania, temérdek ál­dozatot kel’ett hoznia, a világ legerősebb országává kellett nőnie —, hogy most példát mutathasson a vi­lágnak a leszereésre, a nyugodt holnap meg'erenr tésére És ezt a példát ne­héz lesz nem követni. Baracs Dénes Uj ices!; ígvártí gípett A Szolnoki Papírgyárban két új zacskógyáriú gépet ál­lították munkába a közet- mu.tban, — így most mar bárom ilyen gép do.goztk ai üzemben. Ezer-számra gyárt­ják a papírzacskókat a helyi­leg készült anyagból, ellátják velük a Tiszántúl kereske­dő mi há.ózatát forpevizmu épü< t túsuu Mint a megye minden vá­rosában és községében, Kis­újszálláson is elkészítették a város idei fejlesztésének ter­vét. A fejlesztésre fordítandó összeg 1900-ban meghaladja a 2,3 millió forintot. Ezzel egyidóben készült el a város- fejlesztés hároméves terve is, melynek idei első szakaszá­ban tovább folytatják a la­kosság érdekeit szolgáló léte­sítmények építését. Jelentős helyet foglal el a tervben a városi víz­mű építése. Az ugyanis a helyzet, hogy az eddigi hidro­for már nem tudja megfele­lően kielégíteni a város víz­igényét. Az idén több mint 630 ezer forintos költséggel felállítják a nagyteljesítmé­nyű hidroglobust és a lehető­ségtől fü-mően megkezdik a vezetékek építését is. E mellett bővítik a város fürdőjét; melegvizes meden­cét építenek és korszerűsítik a kádfürdőt. Ugyancsak a tervek között szerepel a vá­ros csatornázása is. A csatornázás tervezésével egyidöben tanulmánytervet készítenek a város gázellátá­sának megoldásához ls. A ki­vitelezésre akkor kerül sor. ha Kisújszállásig ér az alföl­di gázvezeték. Jelenleg a városnak nincs szállodája. Ez évben 200 ezer forintos költséggel hozzákez­denek ennek a problémának I a megoldásához is. A már em­Í litett összegből korszerű üz­letház terveit készítik el, i! melyben majd annak idején | helyet kap egy harminc sze­mélyes szálloda is. 1 Jlllilllllllllllillllílik KÁLLAI GYULA a Minisztertanács első elnökhelyettese, ­LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter, NYERS REZSŐ pénzügyminiszter. Közlemény a Népköztár­saság Elnöki Tanácsá­nak üléséről — (2, oldal) illllllllll a Tisza Cipőgyár művelődési háza. A munkák zöme be­fejeződött, csak itt-ott festés híja még a befejezésnek. Képünkön az 1000 személyes színházierem reflektoraihoz a színes világi ást készítik. Befagylak a folyók I Ez már tél a javából. Teg­nap néxxány he.yen a napkel­tével egyidóben húsz fok alá süllyedt a hőmérséklet. A Meteorológiai m ézet előjel­zése szerint újabb szórvá­nyos havazások várhatók. — Szóval minden arra mutat, hogy az idén a korábbi évek­től eltérően bőven lesz ré­szünk hóban és hidegben. A Szolnoki Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei a hava­zás megindulása óta állan­dóan szemmel tartják a hely­zet alakulását. Tegnap össze­sítették az elmúlt napok ta­pasztalatait. E szerint a leg­vastagabb hótakaróval Cibak­háza és környéke „dicseked­het”. Itt néhány nap alatt 33 centiméteres hótakaró hullott a földekre. Utána Mezőtúr határában mérték a legtöb­bet: 25 centiméter a hótaka­ró átlagos vastagsága. Természetesen a szél is vég­zi a maga munkáját. Első­sorban a csatornák környékén garázdálkodik. A megyében a belvizes csatornák általában 30 százalékig megteltek hó­val. A folyók környékén ve­szélytől nem kell tartani. A kiadós havazás ellenére apad­tak a mellékfolyók vizei, mi­vel a felső vízgyűjtő terüle­teken már korábban „beáll­tak” a folyók, és a források nem szaporítják a vízmennyi­séget. Egyébként a meeye fo- lyói már befagytak. A Tiszán is csak a kanyarokban talál­hatunk hullámzó vizet. Alkalmazzuk a hóláncodat A heves havazás ellenére is a megye útjai járhatók. Apróbb nehézségek ugyan A szót et ha'ók a Cnendes-óceán kísérletek m MOSZKVA. (MTI). Vin­cent Buli t, a Reuter Iroda tu­dósítója jelenti, hogy hir ,ze rint szovjet megfigyelő-hajók a Csendes-óceán je zett tér- égében már fe készültek az . merekes TASZSZ közié­ül <r felkészültek i szovjet rakéta« egfioyeiésere ményben bejelentett szovjet űrrakéta kísérletekkel kap csolatos munkájukra. A ra­kétaki: érietek tervezett egy­hónapos időszaka, tegnap, január 15-én kezdődőit. (MTI) kerülnek, de a hóakadályo­kat felfedezésük után azon­nal felszámolják. A Budapesti és Kecskeméti Közúti Igazga­tóság gépei állandóan járják az országutakat és mintegy 500 útőr közreműködésével biztosítják a közlekedés za­vartalanságát. Természetes, hogy a tegnap reggeli fagy síkossá tette az utakat. Az ebből származó szerencsé.ienségek elkerülésé­re a közúti igazgatóságok megkezdték a kanyarok és hídfeljárók homokozását. En­nek ellenére a hólánc haszná­lata és persze az óvatos ve­zetés most fokozott szabály minden gépkocsivezető ré­szére. t,«r újít is — 6 mhtio forint A Jászberényi Fémnyomő- és Lemezárugyárban a hűtő­szekrények elpáro’ogtató ré­szét vörösréz tekercselése oldották meg. Most térnek át e helyett a különleges eljá­rással készülő csőjáratos aluminiumlemezek haszná a tára. Az új módszer évente fc mii ió forint meg akarítas jelent. y Pályamunkások — a hóban Öh, nyájas olvasó, ki a várótermek meleg kályhája mellett a szokásosnál 10—20 perccel több időt várakozol vonatodra, vajon gondolsz-e azokra, akik a Te gyors to­vábbjutásodért is dolgoznak? Mert sokan vannak ilyen em­berek, — ü pályamunkástól az állomásfőnök'.g — sok-sok száz, az országban pedig sok-sok ezer vasutas dolgozó. A kocsi ablakából kinézve embereket láthatsz a sínek mellett itt, a szolnoki állomáson is. Amikor Németh Mihály ál­lomásfőnöknél érdeklődtünk, kik ők és mit csinálnak, így felelt: — Jöjjön, nézzük meg, az lesz a legjobb. Míg kifelé tartottunk, ke­rülgetve a jókora hóbucká­kat, így vitte a szót Németh elvtárs; — Amit itt lát, ez is a vas útnál szokásos téli munkához tartozik. Végzésére a téli elő készületek hosszú éves ta­pasztalatai alapján készül tünk fel, munkaerőt, olvasz tófáklyákat, iparisót, megfe­lelő szerszámokat és még sok mindent biztosítottunk. A „LUDAS” AZ ÉSZAK­KELETI SZÉL — Aránylag nem sok a ké sásunk — folytatta Németh elvtárs. — Gőz- vagy légve zetélt elfagyás miatt kellet; csak néhány esetben be­jegyezni 15—20 perces ké sást. A guritódomb felé tartunk A hatalmas sínhálózntrend szert hótakaró borítja, de a sínek felső fénylő vonala jó! látható azért. A hótakaró vastagsága még nem éri el általában a sínkoronákat de vészesen közeledik a 15 centi méterhez. — És el is éri, ha jön az észak-keleti szél — magya rázza tovább az állomás­főnök. — Ez ugyanis a mi ,,n-elvünkön” hófúvást je lent, több havat, még na gy bb hideget, még nebezebh munkát a váltók körül és a síneken. A környéket szinte bebo­rítja a hangosbemondó hang- ■a. Török József „konferálja' állandóan a vágányok szá­mát, s kell is, mert így job ban tudnak vigyázni a pálya munkások a sínek között. A ruritódombról a rendező irá tyitó vágányaira szinte per ■énként gördülnek a kocsik Ám, van itt probléma azér cél fű vas nélkül js. A perem ’tamások:,, Üjszász, Abony ízajol — állandóan ieleznek. kérik a bebocsátást szerelvé­nyeiknek Szolnoktól. — Bizony, sokszor fel kell .ártanunk a szerelvényeket, ami miatt nem éri el teljesít nényünk a 100 százalékot, pe dig munkánk sokszorosa an­nak, amit normális légköri időjárási viszonyok között végzünk — így az állomás­főnök. MI VAN E SZAVAK MÖGÖTT? Például 120 ember, akik váltókat, síneket „hótalanita aak”, vagy a vagonokba rak 'ák a havat, amit a szemét vágányokra irányítanak. A nunka éjjel-nappal folyik itt -*z iránvftótorony, a váltó­állító környékén, a fogadó- ágányokon, a Fűtőház sín­jein, amit szolnoki és nagy- hátai pólyamunkások végez­nek éjjel-nappal. Miskolczi József munkave­zető is a nagykátai építés- vezetőségről jött. — 1938-ban erős tél 39— 10-ben árvíz, 1946-ban szin­tén csikorgó hideg volt — emlékezik vissza. — Most va ’amivel könnyebb a helyze* bár szinte mindnyájan 24 őrá dolgozunk egyhuzamban -zabó Dezső, Falusi József ér a többiek. A munkának azonban van eredménye: a váltók, a csúcs és fősínek, az állítórudak acé losan fénylenek a hóbuckái között, várják a szerelvénye kot. „ÉG A HÖ...” A fogadó vágányokon hős?, szú kocsisor áll, útrakészen a szemétvágányok felé terhük­kel: a hótömbökkel. Tiszták ás szabadok itt is a sínpályák íut pár percnyi szusszanásra is idő. A kocsisor mellett kis cső port áll, tagjai meggörhülve kezüket dörzsölik. A fagyos kavicsos föld felől melet Áramlik kifelé. — Hát nem hiszed, hogy a bó ég?! — kérdi az egyik pályamunkás a társától. — Idenézz! — s jókora hó­golyót dob a tűzre. A másik ugyancsak eleső elátkozik, mire mosoly ül a orcukra, nevetés keverdik a "Homás zajába. Kíváncsian figyelik a jele cetet. Németh József rém bírja tovább tartani a kér­dést. — Mondják, mit tüzelnek itt? Mi adja a meleget? — Hát a karbid ... Erre aztán az előbbi cso­dálkozó arcra is mosoly de rül. S a következő pillanat ban az egész társaságból ki­robban a nevetés, ami perce kig tűlharsogja a csikorgást s mozdonyok dohogását itt, a szolnoki vasútállomáson. — huhnr —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents