Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

4 SZÓI .NOK MRO V Kl NÉPLAP 1960. január 15. Színesebb, hatásosabb balesetelhárító propaganda Mi kerüli fe minié torimba? — Kötelező hRtSZ-okatns az iskOíáküan — É en a hivatásos a^p ár művezetők — Meß; minaiß öt az tukotiol Iparunk, mezőgazdasá­gunk fejlődésével, az életnívó emelkedésével együtt jár, hogy napról-napra szaporod­nak a gépjárművek. Me­gyénk 1959 évi költségvetési statisztikája kevésbé örven­detes jelenséget is tükröz: a balesetek számának emelke­dését. A szerencsétlenségek okairól, a menpu is lehető­ségéről Ló i Miklós el ^társ­sal, •> Szolnok megyei Rend- örfőkapitáúyság közlekedési és közrendvédelmi osztályá­nak előadójával beszélget­tünk. — A ..szerencsétlenség” szó nem fedi pontosan a balese­tek ' galmát, — mondotta. — nem jószerencse, hanem felelősségtudat, elővigyáza­tosság, a közlekedési szabá­lyok pontos ismerete és meg­tartása szükséges ahhoz, hogy balesetek ne következzenek be. Szesz, szesz, szesz — Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, — foly­tatta informátorunk. — En­nek analógiájára megállapít­hatjuk, hogy a közlekedési balese ek három főoka a szesz, a szesz és ismét a szesz. Az ittasság után a gyorshajtás, majd a gondat­lanság következik az okok listáján. Tavaly majdnem húsz esetben a gyalogosok elővigyázatlansága, az úttes­ten történt szabálytalan át­haladása okozott balesetet. Az '»lmúlt esztendőben — részben a gépjárművek szá­mának emelkedése miatt — növekedett a közúti balese­tek száma. Igen -te. lorú. hogy a r.alálos kimsnetelű- eké sem csökkent; éppúgy mint 1958-ban, tavaly is húsz ember le Le halálát az ország­utak'n. A balesetek száma meghaladja a másfélszázat. Tetemes az anyagi kár is: kereken 500 ezer forint. Az országutak őrei a közlekedésrendészet dol­gozói okát tettek a bizton­ságos közlekedésért. Bizo­nyára nem véletlen, hogy hazánkban sokkal kedvezőbb a baleseti statisztika, mint a rv —ati államokban. Jellem­ző apróságként: a tőkés Bel­giumban a gépkocsivezetés annyira „magánügy és ’’sza­badságjog”, hogy még — jrgosítvány sem kell gyakor­lásához... Az 1960-as év első két he­tében kevesebb baleset tör­tént, mint tavaly hasonló időszakban. Az ok első hal­lásra különös: nehezen járha­tók az utak... Ilyenkor job­badán csak a hivatásos, na­gyobb gyakorlatú és felelős­ségtudatú vezetők ülnek a volán mögé. Otthonimarad a motorkerékpárosok serege is; azoké akik tavaly a bale­setek 25 százalékát okozták. Ebbe- az évben folytatjuk sőt kiszélesítjük a közlekedé­si baleseteket megelőző mun­kát, — így Lóczi Miklós elv­társ. — Az év elején a közle­kedési vállalatok dolgozói í észére rendezünk ankétokat. Február hetedikén a szolnoki Vörös Csillag moziban az Or­. gos Rendőr jokapitányság legújabb kö-lekedésrendé- szeti filmjét vetítjük. Főka­pitányságunk javaslatára él­vonalbeli művészek nagymé­retű, színes tablót készítettek a helyes közlekedésről. Ezt megyénk valamennyi iskolá­jába eljutattjuk. Sőt: a MO- KÉP vezetőinek szívességé­ből a mozik előcsarnokában is elhelyezünk belőle részle­teket. Segítségünkre sietett a Művelődésügyi Minisztéri­um is: kötelezővé tette az iskolákban a KRESZ, a helyes közlekedés tanítását. — önkéntes rendőreink, továbbá az úttörők s vala­mennyi becsületes dolgozó segítségére 1960-ban is szá­mítunk. Tapasztalataink so­kasága bizonyítja, hogy köz­reműködésük értékes táma­sza a balesetek megelőzésére irányuló rendőri munkának, — fejezte be tájékoztatását Lóczi Miklós elvtárs. — b. z. — Köszönet a B. Lászlóné szolnoki lakos mint írja, vasárnap este fél 7 órakor sürgős levéllel sietett az 1. számú postára. A levél mellett egy másik postai lapot is szeretett volna megírni. A lapot nem tudta megvásárol­ni, mert pénztárcája el volt szakadva és az elkészített aprópénz elveszett. — Elég távol lakom a pos­tahivataltól. — írja, hogy ha­za menjek pénzért. Ebből a kellemetlen helyzetből a szol­gálatot teljesítő postai alkal­mazott, — egy fiatal barna nő — segített ki. Így szólt hozzám: segítségért — Ne tessék bosszankodni, fedezem én a költségeket és holnap majd be tetszik hozni nekem. Ez az udvariasság és szo­katlan figyelem annyira jól esett nekem, hogy nem mu­laszthatom el, hogy a Néplap hasábjain követendő példa­ként ne állítsam. Bizony, elő­fordul olyan is, hogy 5 fillér hiánya miatt nagyobb érté­kű árut nem adnak itt-ott ki, sőt sok esetben a pult előtt állunk és meg sem kérdezik, mit akarunk. A postahivatal- nqknő udvarias figyelmét ezúton is köszönöm. Kiwonöí százaléké több íiiiii')'/ készül A rövidáru ipar terve mint­egy 13 százalékkal magasabb a tavalyinál. Korszerű, nagy­teljesítményű új gépek üzem- beál Rátával növekszik a kü­lönböző szalagok, csipkék és más rövidáru-ipari termékeik gyártása. A Rico Kötszerművekben üzembeállítják a Lengyel Népköztársaságból vásárolt új bontó, tisztító és kártoló­gépet, s így a tava1 yinál 120 tonnával több, mintegy 1200 tonna háztartási vattát gyár­tanak. Ezzel megszűnik a vattahiány. Lényegesen, de még mindig nem kielégí’ően emelkedik a különböző füg­gönyök gyártása. A lőrinczi szalag- és csipkegyárban 50 új csipkeverőgép üzembeál­lításával 25 százalékkal — mintegy százezer négyzetmé­terrel — növelik a legkere­settebb klöpli függöny gyár­tását. A gardénai csipkefüg­göny gyárban két nagytelje­sítményű angol gépet ámíta­nak üzembe. Ennek segítsé­gével 200 000 négyzetméterrel — a termelés húsz százalé­kos növelésével — több, úgy­nevezett bobin függönyt sző­nek. A gyártás ilyen arányú növekedése e'lenére bizonyos fokig az idén is hánveikk marad a függöny. (MTI). Kü!f’Vdi társas­utazások a dolgozó nara«ztok számára Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek felkéré­sére az IBUSZ külön társas­autóbuszokat indít kü’fö’dre, elsősorban a Szovjetunióba. Csehszlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba és Lengyelországba. A kirándu­lóknak módjuk lesz egyrészt termelőszövetkezeti, illetve állanti gazdasági tapasztalat- cserére, másrészt az illető or­szág népének és természeti szépségeinek megismerésére. 99 már ítéletidő Ezek a számok mondot­Vasárnap egy kis hó szál­lingózott országszerte. Hét­főn csak hideg volt. Amíg a villamos lassan döcög át a Margithídon, felhajtom kabá­tom gallérját. A nap halvány rózsaszín korong a városra boruló szürke ködben. Milyen idő lesz holnap? Néhány megállóval, né- hányszáz méterrel távolabb meg tudják mondani. Csiga­lépcsőn kell felkapaszkod­nod, amíg a Meteorológiai Intézet előrejelzési osztályá­nak helyiségeibe beérsz. Az ajtó üvegén át látod, amint fürgén kopognak a gépíró nélküli írógépek. Milyen idő lesz holnap? Aki tud olvas­ni üzenetükben, válaszolhat. Én azonban biztosan nem tudnék olvasni. Dr. Kallós Imréné és Tardos Béla ka­lauzol. Belépünk a teleprin­ter gépek szobájába, a nem­zetközi meteorológiai hálózat egyik idegközpontjába. Viharok és esők nyelvén — Igen, ez a hálózat nem- etközi: a tőlünk sokezer Uométerre lévő megfigye- őknek tán még szavát sem rtenénk, de az üzenetük négsem talány. íme. Kallósné egy papírszalagot 'art kezében, most kopogott ajta az írógép — Prágában ütötték le a billentyűt és most Pesten jelenik meg a szöveg a papíron. Szöveg? Egy sor szám. Huszonöt, har­minc szám, laikus ebből ugyan nem sokat okosodna. Kallósné azonban folyéko­nyan olvassa: — Ez a megfigyelőállomás Franciaországból, Norman- diából jelent. Hogy mit? Ar­rafelé az ég csaknem teljesen borult, a szél északkeleti irányból fúj, másodpercen­ként 11 méteres sebességgel. ták el? — Igen. A most következő számcsoport például 00-tól 99-ig minden lehetséges időt magában foglal. 20-ig a de­rült, csapadékmentes időt jelzi, 30-tól 40-ig a hófúvá­sokat, a következő tizes cso­port a ködökről beszél, a 70-es számok a havazásról — és így tovább. — S mit jelent a 99-es? Az „időjós” arca tréfásan komoly kifejezést ölt, kezét felemeli: — Ajaj. ítéletidő. Vihar, orkán, vagy amit akar. A meteorológusok nemzet­közi code-táblázata vaskos könyvet tölt meg. Számokban tudnak mesélni a kék égről, el tudják mondani, hogy lát­ni-e a mennyboltot, s hogy télen a köd zúzmarásít vagy sem, megüzenik egymásnak, hogy kisütött a Nap vagy jég­eső kopog a köveken, hogy szellő simogat vagy tájfun dúl, hogy rőzsafakasztó me­leg van vagy dermesztő hi­deg, hogy a legalacsonyabb felhők 100 méterre úsznak, vagy esetleg 10 kilométerre, s hogy öt kilométerre látni-e ayagy csupán 500 méterre. Zn'd vonlok Európában Európában sokszáz meg­figyelő állomás adja hat-, il­letve háromóránként a jelen­téseket e távirati kulcsok sze­rint, szünet nélkül érkc-znek az adatok. Most egy megfi­gyelő hajó jelent az Azoii szi­getek környékéről, majd az Uraiból érkezik hír a fagyok­ról, aztán Szicíliából, az Af­rikától északra siető meleg áramlatokról. Naponta sok­ezer adat érkezik egy-egy gé­pen — és tí„ teleprinter gép dolgozik szüntelenül. Egy kü­lönleges rádiókészüléken pe­dig meteorológiai térképeket is küldenek nekünk. S aztán a sokezer adat meg­elevenedik. Az „időjósok” tér­képén Európa, Kis-Ázsia, Észak-Afrika, nyugaton pe­dig Grönland és Kanada lát­ható. Mintha színes hó esne, zöld pontok lepik el a tér­képet. Ahány pont, annyi megfigyelőállomás. Gyorsan perceg a kéthegyű toll, min­den állomás mellé jelek ke­rülnek: kis zászlócskák jelzik a szél irányát. Kétféle szín­nel kerülnek fel az adatok: a piros jelzi a hőmérsékletet, a fekete a légnyomást, a zász­lócska hosszúsága pedig a szél erősségét. Madridban e pillanatban —1 fok a hőmér­séklet, Norvégiában sok­helyütt —34, a Volga vidékén —18, de Szardíniában plusz 6, Afrika lehellete... A térképek szintvonalaihoz hasonló görbék jelzik a lég­nyomás változását. A magas légnyomás derült, szép időt jelent általában, az alacsony esőt, vihart. Egész országok felett magas vagy alacsony a légnyomás, jó vagy rossz az idő. Az előbbit anticiklonnak, az utó1"' it ciklonnak nevezik a meteorológusok. Amikor a belfívés volt a figyelvpont... — A ciklon az óramutató járásával ellenkező irányban halad a földrészek felett, az anticiklon pedig megegye­zően. Háromóránként rajzol­juk újra a térképet, így lát­hatjuk az idő változását — mondja Tardos Béla. — És milyen idő várható holnapra? — Északról hideg levegő­tömegek áramlanak felénk, délről viszont meleg ciklon közeledik. Ez a meleg levegő azonban nem lesz elég °rős ahhoz, hogy elűzze a fa­gyot. Ezzel szemben havat hoz, sok havat. Harminchat órára szól a „jóslat”: a Meteorológiai Inté­zet minden nap kiadja a prognózist. Ezen a délei őttön valósággal megostromolták a kíváncsi újságírók az inté­zetet. Nem csoda: megjött a hideg. — Ma már ön a harmadik — fordul felém Kallósné. — Megkérdezték még azt is, mióta dolgozom az Intézet­ben? Bizony, bizony eszembe jutott 1945 tele, mikor ide­jöttem, amikor a belövések tépte nyíláson át kémleltük az eget. Ez a torony azóta épült, azóta állítottuk fel a siófoki és pestlőrinci obszer­vatóriumot. Ma már rendel­kezünk minden korszerű mű­szerrel, berendezéssel. Lehet-e csúf a szép idő ? — Ma már külön bizottság bírálja el az intézeten belül a prognózisokat, mielőtt kiad­nánk őket — s az esetek 85— 90 százalékába be is váltak — mondja Kallósné búcsúzó­ban. — Nálunk persze nehe­zebb jósolni, mivel a Kárpá­tok sokszor megváltoztatják a légtömegek útját — eltérí­tik őket Magyarországtól — s a mi jóslásainktól is. Ami pedig a szép időt illeti, a me­teorológus számára az is csúf lehet — akkor ugyanis, ha ő esőt jósol és helyette kisüt a nap. Ez azonban egyre rit­kább. A Nemzetközi Geofizi­kai Év új tapasztalatainak fel­dolgozásával pedig a meteo­rológiai szolgálat még ponto­sabbá válik majd. * Másnap reggel pedig a friss szél vidáman kavargatta a végtelen függönyként zú­duló hópelyheket. A hó — a jóslatnak megfelelően — pon­tosan megérkezett. Bar ács Dénes JINUÁ* 15 J*é«iili Pál A Nap kél: 7.30 ----..or, nyugszik 16,ia h-ikor. A Hold kel: 18.09 h-kor, nyugszik 7.55 h-kor. Idójárasjelentés A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése péntek es­tig: Felhős, párás, helyenként ködös idő. Sokfelé havazás, néhány helyen hófúvás. Pén­teken hajnalban ismét mí­nusz 10 foknál hidegebb lesz több helyen. — NÉGY tantermes iskola épül ebben az évben Beseny- szögön, Az építkezésre két millió 800 ezer forintot fordít a megyei tanács. — VÍZVEZETÉKET KAP idén a tiszasillyi iskola. A korszerűsítésre 161 ezer fo­rintot használnak fel. — 364 EZER forint értékű új gépet kap ebben az évben a Sütőipari Vállalat. Szökő­évben járunk — így elmond hatjuk, hogy két nap kivéte lével az év minden napjára ezer forint beruházási érték jut — MENNYIBE KERÜL egy kémény? A csépai téglagyár kéményének építésére ebben az évben 600 ezer forintot for­dítanak. —* KEREKEN fé’milüó fo­rint összegben fizetnek föid- Járadékot az 1959-es zárszám­adás során Kisújszállás tsz-eL — HARMINCHÉT egész­ségügyi felvilágosító előadási tartott 1959-ben a Szolnok vá­rosi Vöröskereszt; a hallga­tók száma meghaladta a há­romezer ötszázat. A leg­nagyobb érdeklődés a rákos megbetegedésekről szóló tá­jékoztatókat kisérte, de sok hozzászólás hangzott el „A nők védelmében” című elő­adásokon is. — 35 MILLIÓ forint érté­kű terményt és készpénzt osztanak szét munkaegység­részesedésre Mezőtúr terme­lőszövetkezeteiben. — JÄSZLADÄNYBAN va­sárnap országos áriát- és ki­rakodóvásárt tartanak. Vész­mentes helyről, szabályszerű jár attal mindenféle ál.at fel­hajtható. — MILLIÓKBAN számol­nak a kisújszállási Dózsa Tsz gazdái. Az 1960-as gazdasági év er sdmény ességének öizto- sítására kereken egymilíó fo­rint értékű terményt és ta­karmányt biztosítottak. Ta­valyi saját erőből eszközölt beruházásaik értéke szinten mintegy egymillió forint. — SEBESTYÉN ÉVA, a Szigligeti Színház művésze működik közre a városi nő­tanács és a TIT rendezésé­ben hétfőn este hat órakor sorra kerülő Csehov-esten. Az Ady Endre művelődési lázban megtartandó est elő­adója Páldi János tanár lesz. — CSÁKI ISTVÁN elvtárs, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára 20-án este hat órakor a VII. pártkongresz- szusról tart e.őadást a Barát­ság Klubjában. — „CSODALATOS gyó­gyulások egykor és ma“ cim­,/teí ma de^.an 5 órakor elő­mosta kér .1 sor a Ságvári "velődén Házban. Az ér­dek; er ífő előad ,st az Egész­ségügy Dolgozók Akadémiá­ja keretében rendezik meg. — ESTE hat órakor az MSZET-klubban a Szovjet Képcsarnok című filmet ve­títik. — JOGOSÍTVÁNY NÉL­KÜL vezette a Cibakház! Gépállomás vontatóját Bors- vári István. Gépével Nagy­rév és Cibakháza között az árokba fordult. A baleset ál­dozatát agyrázkódással és rfulcscsoi.tioressel szállító' ík a szolnoki kórházba. A von­tatón 5—6000 forint értékű kár keletkezett. A felelősség kérdésének tisztázására meg­indult a vizsgálat. Három mló ísrnlos dijietaníir/l nyújt ebten az évben tsz-einknsk az állami B.ziosíió Emlékezetes, hogy a tava­lyi év utolsó negyedében mi­lyen kellemes meglepetésben volt részük megyénk közös gazdaságainak. Két millió 500 ezer forintot meghaladó ösz- szegben folyósított számukra visszatérítést az Állami Biz­tosító. Az ÁB Szolnok megyei igazgatóságán afelől érdek­lődtünk, hogy várható-e eb­ben az évben is hasonló jel­legű támogatás. — Igen! — válaszolta Ko­vács Imre helyettes igazgató. A segítség abban nyilvánul részünkről, hogy erre az évre is érvényben tartjuk a tavaly leszállított tarifákat. 1959-ben a tűzbiztosítás díjtételét 20. a jégbiztosításét 5—10. az ál­latbiztosítást pedig 20—30 százalékkal mérsékeltük. Természetes, hogy szövetke­zeti megyénk közös gazdasá­gainak biztosítási szükséglete jelentős arányban növekedett az átalakulás folytán. Így az alacsonyabb díjtételek alkal­mazása ebben az évben előre láthatólag már több mint há­rom millió forint megtaka­rítást jelent a társas gazdasá­gok számára. Már az elmúlt évben Igen népszerűvé vált a szövetke­zeti parasztság körében az évi 130 forintos háztáji biz­tosítás. Ez nemcsak teljes vagyonbiztonságot nyújt, de egyes váratlan fizetési köte­lezettség alól is mentesíti a biztosítottat. Például: a lege­lésző tehén kárt tesz a szom­széd vetésében... A kárössze­get ebben az esetben nem a biztosítást kötött gazdának kell megfizetnie, hanem az Állami Biztosítónak. Ami új és szintén hasznos, az a termelőszövetkezeti ta­gok csoportos temetkezési oiztosítása. A szövetkezeti gazda bármilyen korban, bármilyen egészségi állapot­ban tagja lehet a temetkezési biztosítási csoportnak — még a különösebb szokásos orvosi vizsgálatnak sem kell alávet­nie magát. Elhalálozása ese­tén — életkorától függően — ezer, hétezer forint segélyt folyósít hátramaradottat ré­szére az Állami Biztosító. A díjtétel mindössze havi '< forint. A Termelőszövetkezeti Ta­nács helyesli a biztosításnál- ezt az új formáját. A bizto­■ ituSl SloUakC fii. w - Ch CiU. IÜí felmérése alapján megyénk­ben már az első évben kere ken három millió forintot fizetnek majd be temetkezés biztosításra. Ez a tekintélyes összeg fel- használását tekintve két tő­részre oszlik majd. Legna­gyobb hányadát temetkezési segélyként fizetik ki. Ne­gyedrésze pedig visszakerül a szövetkezeti gazdákhoz. — Milyen módon? — A termelőszövetkezeten belül erre a célra intézőbi­zottság alakul; ehhez eszkö­zöljük a díjvisszatérítést, — mondotta Kovács Imre elv­társ. — A bizottság az össz- get a szövetkezetiek tanulásá­nak elősesí* 'sére. esetleg üdültetésére fordítja.

Next

/
Thumbnails
Contents