Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

4 SZÓI NOK MEGYEI NÍPt-AP 1960 január 13 2,7 milliárd forint értékű áru a falusi üzletekben Felkészültek a fötam (ívesszövet kezetek A közös gazdaságok tagjai a következő hetekben a zár­számadások jóváhagyása után jutnak egész évi jövedelmük tekintélyes részéhez. Amint a SZÖVOSZ illetékes főosz­tályán a2 MTI munkatársát tájékoztatták, a földműves­szövetkezeti kereskedelem mér jóelőre felkészült, hogy a várhatóan emelkedő áru- keresletet kielégítse. Az el­múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva csaknem tíz szá­zalékkal több, együttesen mintegy 2.7 milliárd forint értékű iparcikk vár vásárló­ra a falusi üzletekben. Húsz szá’a'ék'roi több lesz a bútor ás a cipőáru, tex­tilből pedig *—8 százalék­kal haladja meg a ké.-'Jt a nv’*t *■” "'ső negyedében rende'kezésre álló mcny- nyiséget. A férfi konfekció áruk az elmúlt években már mind minőség, mind pedig válasz­ték tekintetében meghódítot­ták a falusi vásárlókat, a gyermek és a női konfekció áruk minőségével és választé­kával szemben viszont még mindig sok jogos panasz me­rült fel. Az ipar és a keres­kedelem javuló együttműkö­dését, a vásárlók igényeinek fokozottabb figyelembevéte­lét jelzi, hogy az idén már e téren is lényeges javulás várható. A minőség és a vá­laszték javulását szolgálja az a kezdeményezés is, hogy a falusi lakosság ellátásába sokkal erőteljesebben vonják be a kisipari szövetkezeteket. A SZÖVOSZ az idén első al­kalommal mintegy 20 millió forint értékű készruha szállí­tására szerződött a kisipari szövetkezetekkel. Az áruk át­vételére. a kifogástalan minő­ség biztosítása érdekében, kü­lön központi minőségvizsgáló bizottságot szerveztek. Bizonyára őrömet okoz majd a falusi vásárlók­nak, hogy az év első ne­gyedében az ország min. den részében elegendő motorkerékpárt, Panni és Berva típusú robogót talál az üz'etekben. Ugyanígy nem lesz hiány kerékpár­ból sem. Gondoskodtak arról, hogy a bőséges árukészlethez mi­nél könnyebben férjenek hoz­zá a vásárlók. Az elmúlt év kedvező tapasztalatait hasz­nosítva csupán az első ne­gyedévben mintegy 400 köz­ségben rendeznek áru- és di­vatbemutatókat, ahol nem mintadarabokat ismertetnek meg az érdeklődőkkel, hanem azokat az új gyártmányokat, amelyekből bőséges készlet­tel rendelkeznek. Az árube­mutatókkal együtt mindenütt hanglemezparádékat és könyvvásárokat tartanak. Az árukészletek olyan bő­ségesek, mint egyetlen meg­előző évben sem. Ugyanezt lehet mondani a keresletről is. A2 elmúlt év első negye­déhez viszonyítva — 1959 utolsó negyedében országo­san mintegy 13 százalékkal vásárolt többet a falusi la­kosság. A növekedés azokban a mesékben voU a legerő­teljesebb, ahol tért hódí­tott a nagyüzemi gazdál­kodás. a zárszámadásra így például Győr-Sopron me­gyében — az országos átlag fölé emelkedve — 21,1. Szol­nok megyében 20. Veszprém megyében pedig 20,7 száza­lékos emelkedést mutat az árustatisztika. (MTI) Építési e'oadók kéi napos tanácskozása Január 15-én és 16-án a já­rási és a városi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak építési előadói megbeszélést tartanak Szolnokon. Beszámolnak a tsz-ek tavalyi építkezéseiről, a munkák állásáról, elkészí­tik az idei létesítmény-jegy­zéket. 'dCéá’iül a tci'M&zi áfiő­A martfűi Tisza Cipőgyárban már megkezdték a tava­szi női Cipók gyár.á át. Sütő Láízó előhúzó III éves ipari tanuló kaptafára készíti elő a balerina cipőt. A Nap kél: 7.30 h-kor, nyugszik: 16.16 h-kor. A Hold kél: 16.16 h-kor, nyugszik: 6.37 h-kor. Idő járásjelentés Várható időjárás szerda es­tig: Erősen felhős idő, orszá­gos havazásokkal. Időnként élénk északi, északkeleti szél, hófúvások. Az erős hideg kis­sé gyengül. Várható legala­csonyabb nappali hőmérsék­let szerdán délkeleten mínusz 2, mínusz 5, egy-két helyen mínusz 2 fok felett. Máshol mínusz 5, mínusz 8 fok kö­zött. — SORRENDBEN a har­madik lottónyerőt avatják az idei nagynyerők táborában megyénk lottózói. Hegedűs Gyula szolnoki lakos, az Építőipari és Javító Vállalat dolgozója, a második héten ért el négyes találatot. Több mint 103 ezer forintos nyere­ményét január 20-án fizetik ki. — SZÉPEN MUTAT a szol­noki Szabadság Termelőszö­vetkezet primőrkertészete. A közös gazdaság február elején már salátát, retket és zöld­hagymát szállít a Hungaro Külkereskedelmi Vállalaton keresztül külföldre, valamint a hazai piacra. — MŰVELŐDÉSI H\Z építését tervezik Szandas/öi- lőrön. A három év alatt el­készülő létesítmény idei mun­káira a községi tanács 1 mil­lió 165 ezer forintot fordít. — MIRELIT ÁRUKAT hoz­na1- forgalomba hamarosan Karcagon. A földművesszö­vetkezet a minőség megóvása érdekében több ezer forintos költségen új mélyhűtő nultot •511ft fel. Helyreigazítás Tegnapi lapszámunk „Öt­ezer holdon 30 mázsás kuko­ricatermés” című tudósításá­nak adatai tévések. E.írás történt, s így az 5.200 holdat 52 ezer holdnak kell értel­mezni, a 2.500 ho dat pedig 2ö ezer holdnak. liNUAR 13 Szerda eronllc* felhívás ! Felhívjuk a Szolnok város te­rületén lévő tervkötelezett vál­lalatok és Intézmények ügyei­mét, hogy amint már a múlt évben kiadott „Értesítés" című nyomtatványunkon közöltük a 190/110 V feszültségről 380 220 V szabványos feszültségre térünk át, kikézbesítésre kerülő „Fi­gyelmeztető Felhívás” nyomtat­ványon megjelölt Időpontban. A feszültségáttérés 1960. Ja­nuár l-től. Június 23-ig folyama­tosan történik. A feszültségáttérés a villamos- energia szolgáltatás és Ipari ter­melés folyamatosságát nem za­varhatja, éppen ezért az érin­tett fogyasztóknak az alábbia­kat kell végrehajtaniok: 1. A villamos berendezéseket szakipari vállalattal felül kel) vizsgáltatni és a szükséges ja­vításokat elvégeztetni. 2. A vlllamosgepek, készülé­kek és eszközök átköthetőségé- ről, átkapcsolhatóságáról, vagy szükségszerlntl cseréjéről szak­ipari vállalat, vagy szakszemély­zet közreműködésével meg kell győződni és a szükségszerlntl Intézkedést megtenni. A 60/1951. (in. 8.) MT. sz. ren­delet 2. pararafusa, 4. bekezdé­se értelmében a feszültségátté­réssé] kapcsolatban felmerülő költségek a fogyasztót terhelik, melynek pénzügyi keretét a múlt évben általunk kiadott „Értesítés” alapján kellett be­tervezni. (x) TITASZ Vállalat Szolnok Városi Üzemvezetősége Lolául LÜJCu. „Álljon fel, vádlott”, szólt a bíróság el­nöke. <rA vádirat értelmében maga meg­gyilkolta apósát, Frantisek Lebedát. A vizs­gálat során tett vallomása szerint fejszével háromszor fejbe verte azzal a szándékkal, hogy megölje. Nos, bűnösnek érzi magát?” A munkában elnyűtt kis ember összeráz­kódott és nyelt egyet. ^Nem” szorult ki a szó a száján. „Megölte az apósát?” „Meg.” „Tehát bűnösnek érzi magát?" „Nem.” A bíróság elnökének angyali türelme volt. ..Nézze, Vondrácek,” mondta, „az is kide­rült, hogy egyszer már meg is akarta mér­gezni; patkánymérget tett a kávéjába. Igaz ez?” „Igaz.” „Ebből az következik, hogy már hosszabb idő óta áhította az apósa halálát. Értette, amit mondtam?” A kis ember szívott egyet az orrán és ta­nácstalanul vállat vont. ..Az a lóhere miatt volt” dadogta. „Ö eladta a lóherét, én meg azt mondtam neki, ava, hanvja azt a lóherét, én nyulakat akarok venni — „Várjon.” szakította félbe a bíróság el­nöke. ..Az ö lóheréje volt az, vagy a manáé?” „Hát, az övé volt” morogta a vádlott. ..De minek neki a lóhere? Én meg azt mondtam neki. ana. adta nekem leaalább a kaszálót, de ö azt mondta ha meahalok, akkor maid Márkái lesz, mármint a felesé­gemé. aztán csináJt'ntez vele, amit akarsz te telhetetlen vavzsék.” „Ezért akarta megmérgezni?” „Hát persze”. „Azért, hnny így leszidta magát,” „Nem. Hanem a lucernás végett. Azt mondta, hogy eladja.” „De jóember,” horkant fel az elnök. ..hi­szen az ö lucernása volt, nem? Hat miért ne adhatta volna el?” Vondrácek vádlott szemrehányó pillantást vetett az. elnökre. „De hisz nekem a m.ellett a lucernás mellett eny kis krumpli földem van," magyarázta. „Én azt a kis darabot azért vettem, hoay enuszer maid egybe- kerü.ltön az ö darabiával. 6 meg azt mondta, mi közöm a te krumplisodhoz, a lucernást eladom Joudalnak.” „Tehát maguk körött állandó volt a per­patvar" segített az elnök. „igen.” mondta Vondrácek komoran. „A kecske miatt.” „Miféle kecske miatt?” „Fejte a kecskémet. Azt mondtam neki, apa, hagyja békén azt a kecskét. vagy adja nekünk a kis k„szálót a patak mellett. De 6 áre.ndúba adta. Karel Capehi paraszti bűn „És mit tett a pénzzel?” kérdezte az egyik esküdt. „Mit tett volna?” kérdezte a vádlott ko­moran. „Ládába dugta. .Ha meghalok,’ mondta, akkor majd a tiétek lesz.’ De meg­halni, azt nem akart. Pedig már hetvenen felül volt." „Tehát maga azt mondja, hogy a perpat­varnak az apósa volt az oka?” „Ö volt,” vélte Vondrácek, bizonytalanul. „Nem akart adni semmit. .Amíg élek, addig én gazdálkodók, és kész.’ Én meg azt mond­tam neki. ava. ha. tehenet venne, akkor én a lucernást felszántanám, és n°m kationé eladni. De ó azt mondta, ha. menhniok ak­kor Vehetsz m.eoed-'otr akár l-At tnU„„of lg, de én a lucernást eladom Jrrv dalnok." „Ide hallgasson. Vondrá-ek.” szólt az elnök szigorúan, „nem azért a uénzé't ölte meg maga az öreget, ami a ládában volt?” „Az a pénz tehénre volt ” mondta Vnnd- rácek konokul. „Vau számítottuk, hóm maid ha meghal akkor abból a pénzből tebán lesz. A főid nem lehat meg tahin nélkül, inaz?” Honnan vegyek trágyát, ha nines tehén?” „Vádlott,” szólt közbe az éliamüavész. „számunkra nam a tehén a fontos, bánom az emberélet. Miért ölte meg az apósát?” „A lucernás végett.” „Ez nem válasz’’ „El aka •ta adni a lucernást..” „De a vénz. a halála után úgyis a ma­guké lett volna.” „Igen. de ö vám akart meghalni,” felelte Vondrácek felháborodva. , Ha szépszerivel meg akart volna halni, szót se szóltam vol­na ... Nem tettem én neki semmi rosszat soha. Az egész falu megmondja, úgy bán­tam vele. mintha az én anám lett volna, igaz-e?” fordult a hallgatásáéhoz. A hall­gatóság, azaz fél falu, helyeslőén zúgott. „Igen,” szólalt meg az elnök komolyan. „És azért akarta megmérgezni, ugye?” „Megmérgezni” mnrnott a, vádlott.. „Hát minek adta el a lóherét? Nagyságos úr, mindenki megmondja, hogy a lóherét ott­hon kell tartani. Micsoda gazdaság az, ahol eladták a lóherét, igez-e?” A hallgatóság helyeslőén mozgott. „Forduljon felém, vádlott ” kiáltott az el­nök. „vany kivezettetem a földijeit. Mondja el, hogy történt a gyilkosság.” „No." kezdte Vondrácek bizonytalanul. megy vasárnap láttam, hogy megint Joudal­lal beszél. Apa, mondom, nehogy azt a lu­cernást eladja nekem. De ő erre, hogy igen, majd éppen téged kérdezlek meg, le fa­jankó. Hát — mondom magamban, itt az ideje, igaz-e. És elmentem fát hasogatni.” „Ez a fejsze volt az?” „Ez volt.” „Folytassa!” „Este mondom az asszonynak, menj, vidd el a gyerekeket a nénédhez. Az meg mind­járt ríni kezdett. Ne ríjj, mondom, előbb még beszélek a fejével. Az öreg bejött a fáskamrába és azt mondja, ez az én fej­szém, add ide! Én meg azt feleltem neki. hogy megfejte a kecskémet. Erre ki akarta csavarni a kezemből a fejszét. Erre oda­vágtam neki.” „Miért?” „A lucernás végett." „És miért ütötte meg háromszor?" Vondrácek vállat vont. „Csak úgy — a mifajtánk nehéz munkához van szokva, nagyságos úr.” „Mit csinált azután?” „Elmentem lefeküdni.” „Aludt is?” „Nem. Azt számítottam, mennyibe fog kerülni a tehén, meg hogy a kis kaszálót kicserélem azért a darabkéért az út mel­lett. Akkor az egész együtt lesz. Aztán meg rendbe kell tenni az istállót a tehénnek. Az is pár száz korona. Hisz az apósomnak már szekere se volt. Én mindig mondtam neki, apa, isten bocsássa meg a bűnét, de ez nem gazdaság. Az a két föld envbekíván- koz-’k. hát nincs magában érzés?” „És magában nem volt érzés az öreg­ember iránt?” „De mikor el akarta adni a lucernást Joudalnak.” dadogta a vádlott. „Hát akkor nyereségvágyból ölte meg!” „Nem igaz,” védekezett Vondrácek fel- indultan. „A lucernás végett! Ha azok a földek énybekerültek volna .. „Bűnösnek érzi magát?” „Nem.” „Meoclni egy öregembert, az magának semmi?” „De hát mondom, hogy a lucernás vé­gett,” tört ki Vondrácek csaknem sírva. „Hát ez csak nem gyilkosság?! Jézus Má­ria. ezt mindenki megértheti. Hiszen a csa­ládban történt, nagyságos úr. Idegennel nem tettem volna... Én sohase loptam éle­temben ... fessék akárkit megkérdezni. mi­lyen ember Vondrácek... ét mégis úgy vittek el, mint egy tolvajt, mint egy tol­vajt,” nyögte fájdalmában fulladozva. „Nem mint egy tolvajt, hanem mint egy avagyilkost,” szólt az elnök szomorúan. „Tudja Vondrácek, hogy ezért halálbünte­tés jár?” Vondrácek kifújta az orrát és szipákolt. „A lucernás végett volt,” mondta meg- adóan; a tárgyalás tovább haladt, tanúk, vádbeszéd... • Amíg az esküdtek Vondrácek vádlott bű­nösségéről tanácskoztak, az elnök elgondol­kodva nézett ki az ablakon. „Gyenge dolog lolt,” morogta a szavazó­bíró. „Az ügyész se nagyon erőltette meg magát, a védő se mondott sokat... Szóval világos eset, kár a szóért.” A tanácselnök fújt egyet. „Világos eset,” és legyintett. „Ide hallgasson kolléga úr, ez az er bér olyan ártatlannak érzi manát akárcsak maga vegy én. Az én számomra olyan ez az egész, mintha egy mészáros fö­lött kellene ítélkeznem, amiért teheneket vág le, vagy egy vakondok fölött, amiért feltúrja a földet. Barátom, a tárgyalás alatt néha úgy éreztem, hogy ez az ügy nem a mi dolgunk, érti? hogy ez nem a törvény vagy a jog dolga... Fuj,” lélegzett tel ét levette talárját. „Pihennem kell pár percet Az az érzésem, hogy az esküdtek felmentéi' nem, értelmetlen dolog lenne, de tálén mégis felmentik, mert... Valamit mondn’ magának: bennem parasztvér folyik, és am’- kor az az ember azt mondta., hony a ♦öl'*0’ enybekívánkozvak ■ ■ ■ bét én me nem el't< láttam azt a két föld,sávot, és azt éreztem hogy ha... érti... hoosi ha valamilyen is teni törvény alapién kellene i’ av-—-.„t, aki-or a felől a. ktt darab föld felől kellett- ítélkeznünk. Tudja. mit tettem volna len szívesebben? Lenszfvesehhon levettem vei na a barettemet és ezt mondtam volna Vondrácek vádlott, isten nevében, mivel c. kiöntött vér égre kiélt, beveted azt a ké> darab földet belénde.kkel és galagonyával és halálod napiéig szemed előtt lesz a gyű­löletnek ez a két unara ... Szeretném tudni mit szólt volna ehhez az államügyész úr Néha az istennek kellene ítélnie; érti. kol­léga úr, ö olyan rettenetes és nagy bünteté­seket tudna kiszabni... isten nevében ítél­ni... no de ehhez mi kicsik vagyunk. — Mi az, az esküdtek már döntöttek?” Ked­vetlenül felsóhajtott és felvette talárját. „Hát gyerünk! Jöjjön be az esküdtszíkP (1928) • Karel Capek, a kiváló cseh Író 70 évvel eze­lőtt, 1890 Január 9-én született. a régi paraszti életet tükröző trseJk,,« — én eszélése .,Betörők, bírák, bűvészek é* társaik” című kötetéből való.

Next

/
Thumbnails
Contents