Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

4

SZÓI NOK MEGYEI NÍPt-AP

1960 január 13

2,7 milliárd forint értékű áru a falusi üzletekben

Felkészültek a fötam (ívesszövet kezetek

A közös gazdaságok tagjai a következő hetekben a zárszámadások jóváhagyása után jutnak egész évi jövedelmük tekintélyes részéhez. Amint a SZÖVOSZ illetékes főosztályán a2 MTI munkatársát tájékoztatták, a földművesszövetkezeti kereskedelem mér jóelőre felkészült, hogy a várhatóan emelkedő áru- keresletet kielégítse. Az elmúlt év utolsó negyedéhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal több, együttesen mintegy 2.7 milliárd forint értékű iparcikk vár vásárlóra a falusi üzletekben.

Húsz szá’a'ék'roi több lesz a bútor ás a cipőáru, textilből pedig *—8 százalékkal haladja meg a ké.-'Jt a nv’*t *■” "'ső negyedében rende'kezésre álló mcny- nyiséget.

A férfi konfekció áruk az elmúlt években már mind minőség, mind pedig választék tekintetében meghódították a falusi vásárlókat, a gyermek és a női konfekció áruk minőségével és választékával szemben viszont még mindig sok jogos panasz merült fel. Az ipar és a kereskedelem javuló együttműködését, a vásárlók igényeinek fokozottabb figyelembevételét jelzi, hogy az idén már e téren is lényeges javulás várható. A minőség és a választék javulását szolgálja az a kezdeményezés is, hogy a falusi lakosság ellátásába sokkal erőteljesebben vonják be a kisipari szövetkezeteket. A SZÖVOSZ az idén első alkalommal mintegy 20 millió forint értékű készruha szállítására szerződött a kisipari szövetkezetekkel. Az áruk átvételére. a kifogástalan minőség biztosítása érdekében, külön központi minőségvizsgáló bizottságot szerveztek.

Bizonyára őrömet okoz majd a falusi vásárlóknak, hogy az év első negyedében az ország min. den részében elegendő motorkerékpárt, Panni és Berva típusú robogót talál az üz'etekben. Ugyanígy nem lesz hiány kerékpárból sem.

Gondoskodtak arról, hogy a bőséges árukészlethez minél könnyebben férjenek hozzá a vásárlók. Az elmúlt év kedvező tapasztalatait hasznosítva csupán az első negyedévben mintegy 400 községben rendeznek áru- és divatbemutatókat, ahol nem mintadarabokat ismertetnek meg az érdeklődőkkel, hanem azokat az új gyártmányokat, amelyekből bőséges készlettel rendelkeznek. Az árubemutatókkal együtt mindenütt hanglemezparádékat és

könyvvásárokat tartanak.

Az árukészletek olyan bőségesek, mint egyetlen megelőző évben sem. Ugyanezt lehet mondani a keresletről is. A2 elmúlt év első negyedéhez viszonyítva — 1959

utolsó negyedében országosan mintegy 13 százalékkal vásárolt többet a falusi lakosság.

A növekedés azokban a mesékben voU a legerőteljesebb, ahol tért hódított a nagyüzemi gazdálkodás.

a zárszámadásra

így például Győr-Sopron megyében — az országos átlag fölé emelkedve — 21,1. Szolnok megyében 20. Veszprém megyében pedig 20,7 százalékos emelkedést mutat az árustatisztika. (MTI)

Építési e'oadók kéi napos tanácskozása

Január 15-én és 16-án a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak építési előadói megbeszélést tartanak Szolnokon. Beszámolnak a tsz-ek tavalyi építkezéseiről, a munkák állásáról, elkészítik az idei létesítmény-jegyzéket.

'dCéá’iül a tci'M&zi áfiőA martfűi Tisza Cipőgyárban már megkezdték a tavaszi női Cipók gyár.á át. Sütő Láízó előhúzó III éves ipari tanuló kaptafára készíti elő a balerina cipőt.

A Nap kél: 7.30 h-kor, nyugszik: 16.16 h-kor. A Hold kél: 16.16 h-kor, nyugszik:

6.37 h-kor.

Idő járásjelentés

Várható időjárás szerda estig: Erősen felhős idő, országos havazásokkal. Időnként élénk északi, északkeleti szél, hófúvások. Az erős hideg kissé gyengül. Várható legalacsonyabb nappali hőmérséklet szerdán délkeleten mínusz 2, mínusz 5, egy-két helyen mínusz 2 fok felett. Máshol mínusz 5, mínusz 8 fok között.

— SORRENDBEN a harmadik lottónyerőt avatják az idei nagynyerők táborában megyénk lottózói. Hegedűs Gyula szolnoki lakos, az Építőipari és Javító Vállalat dolgozója, a második héten ért el négyes találatot. Több mint 103 ezer forintos nyereményét január 20-án fizetik ki.

— SZÉPEN MUTAT a szolnoki Szabadság Termelőszövetkezet primőrkertészete. A közös gazdaság február elején már salátát, retket és zöldhagymát szállít a Hungaro Külkereskedelmi Vállalaton keresztül külföldre, valamint a hazai piacra.

— MŰVELŐDÉSI H\Z építését tervezik Szandas/öi- lőrön. A három év alatt elkészülő létesítmény idei munkáira a községi tanács 1 millió 165 ezer forintot fordít.

— MIRELIT ÁRUKAT hozna1- forgalomba hamarosan Karcagon. A földművesszövetkezet a minőség megóvása érdekében több ezer forintos költségen új mélyhűtő nultot •511ft fel.

Helyreigazítás

Tegnapi lapszámunk „Ötezer holdon 30 mázsás kukoricatermés” című tudósításának adatai tévések. E.írás történt, s így az 5.200 holdat 52 ezer holdnak kell értelmezni, a 2.500 ho dat pedig 2ö ezer holdnak.

liNUAR

13

Szerda

eronllc*

felhívás !

Felhívjuk a Szolnok város területén lévő tervkötelezett vállalatok és Intézmények ügyeimét, hogy amint már a múlt évben kiadott „Értesítés" című nyomtatványunkon közöltük a 190/110 V feszültségről 380 220 V szabványos feszültségre térünk át, kikézbesítésre kerülő „Figyelmeztető Felhívás” nyomtatványon megjelölt Időpontban.

A feszültségáttérés 1960. Január l-től. Június 23-ig folyamatosan történik.

A feszültségáttérés a villamos- energia szolgáltatás és Ipari termelés folyamatosságát nem zavarhatja, éppen ezért az érintett fogyasztóknak az alábbiakat kell végrehajtaniok:

1. A villamos berendezéseket szakipari vállalattal felül kel)

vizsgáltatni és a szükséges javításokat elvégeztetni.

2. A vlllamosgepek, készülékek és eszközök átköthetőségé- ről, átkapcsolhatóságáról, vagy szükségszerlntl cseréjéről szakipari vállalat, vagy szakszemélyzet közreműködésével meg kell győződni és a szükségszerlntl Intézkedést megtenni.

A 60/1951. (in. 8.) MT. sz. rendelet 2. pararafusa, 4. bekezdése értelmében a feszültségáttéréssé] kapcsolatban felmerülő költségek a fogyasztót terhelik, melynek pénzügyi keretét a múlt évben általunk kiadott „Értesítés” alapján kellett betervezni. (x)

TITASZ Vállalat Szolnok Városi Üzemvezetősége

Lolául LÜJCu.

„Álljon fel, vádlott”, szólt a bíróság elnöke. <rA vádirat értelmében maga meggyilkolta apósát, Frantisek Lebedát. A vizsgálat során tett vallomása szerint fejszével háromszor fejbe verte azzal a szándékkal, hogy megölje. Nos, bűnösnek érzi magát?” A munkában elnyűtt kis ember összerázkódott és nyelt egyet. ^Nem” szorult ki a szó a száján.

„Megölte az apósát?”

„Meg.”

„Tehát bűnösnek érzi magát?"

„Nem.”

A bíróság elnökének angyali türelme volt. ..Nézze, Vondrácek,” mondta, „az is kiderült, hogy egyszer már meg is akarta mérgezni; patkánymérget tett a kávéjába. Igaz ez?”

„Igaz.”

„Ebből az következik, hogy már hosszabb idő óta áhította az apósa halálát. Értette, amit mondtam?”

A kis ember szívott egyet az orrán és tanácstalanul vállat vont. ..Az a lóhere miatt volt” dadogta. „Ö eladta a lóherét, én meg azt mondtam neki, ava, hanvja azt a lóherét, én nyulakat akarok venni — „Várjon.” szakította félbe a bíróság elnöke. ..Az ö lóheréje volt az, vagy a manáé?”

„Hát, az övé volt” morogta a vádlott. ..De minek neki a lóhere? Én meg azt mondtam neki. ana. adta nekem leaalább a kaszálót, de ö azt mondta ha meahalok, akkor maid Márkái lesz, mármint a feleségemé. aztán csináJt'ntez vele, amit akarsz te telhetetlen vavzsék.”

„Ezért akarta megmérgezni?”

„Hát persze”.

„Azért, hnny így leszidta magát,”

„Nem. Hanem a lucernás végett. Azt mondta, hogy eladja.”

„De jóember,” horkant fel az elnök. ..hiszen az ö lucernása volt, nem? Hat miért ne adhatta volna el?”

Vondrácek vádlott szemrehányó pillantást vetett az. elnökre. „De hisz nekem a m.ellett a lucernás mellett eny kis krumpli földem van," magyarázta. „Én azt a kis darabot azért vettem, hoay enuszer maid egybe- kerü.ltön az ö darabiával. 6 meg azt mondta, mi közöm a te krumplisodhoz, a lucernást eladom Joudalnak.”

„Tehát maguk körött állandó volt a perpatvar" segített az elnök.

„igen.” mondta Vondrácek komoran. „A kecske miatt.”

„Miféle kecske miatt?”

„Fejte a kecskémet. Azt mondtam neki, apa, hagyja békén azt a kecskét. vagy adja nekünk a kis k„szálót a patak mellett. De 6 áre.ndúba adta.

Karel Capehi

paraszti bűn

„És mit tett a pénzzel?” kérdezte az egyik esküdt.

„Mit tett volna?” kérdezte a vádlott komoran. „Ládába dugta. .Ha meghalok,’ mondta, akkor majd a tiétek lesz.’ De meghalni, azt nem akart. Pedig már hetvenen felül volt."

„Tehát maga azt mondja, hogy a perpatvarnak az apósa volt az oka?”

„Ö volt,” vélte Vondrácek, bizonytalanul. „Nem akart adni semmit. .Amíg élek, addig én gazdálkodók, és kész.’ Én meg azt mondtam neki. ava. ha. tehenet venne, akkor én a lucernást felszántanám, és n°m kationé eladni. De ó azt mondta, ha. menhniok akkor Vehetsz m.eoed-'otr akár l-At tnU„„of lg, de én a lucernást eladom Jrrv dalnok."

„Ide hallgasson. Vondrá-ek.” szólt az elnök szigorúan, „nem azért a uénzé't ölte meg maga az öreget, ami a ládában volt?” „Az a pénz tehénre volt ” mondta Vnnd- rácek konokul. „Vau számítottuk, hóm maid ha meghal akkor abból a pénzből tebán lesz. A főid nem lehat meg tahin nélkül, inaz?” Honnan vegyek trágyát, ha nines tehén?”

„Vádlott,” szólt közbe az éliamüavész. „számunkra nam a tehén a fontos, bánom az emberélet. Miért ölte meg az apósát?” „A lucernás végett.”

„Ez nem válasz’’

„El aka •ta adni a lucernást..”

„De a vénz. a halála után úgyis a maguké lett volna.”

„Igen. de ö vám akart meghalni,” felelte Vondrácek felháborodva. , Ha szépszerivel meg akart volna halni, szót se szóltam volna ... Nem tettem én neki semmi rosszat soha. Az egész falu megmondja, úgy bántam vele. mintha az én anám lett volna, igaz-e?” fordult a hallgatásáéhoz. A hallgatóság, azaz fél falu, helyeslőén zúgott.

„Igen,” szólalt meg az elnök komolyan. „És azért akarta megmérgezni, ugye?” „Megmérgezni” mnrnott a, vádlott.. „Hát minek adta el a lóherét? Nagyságos úr, mindenki megmondja, hogy a lóherét otthon kell tartani. Micsoda gazdaság az, ahol eladták a lóherét, igez-e?”

A hallgatóság helyeslőén mozgott. „Forduljon felém, vádlott ” kiáltott az elnök. „vany kivezettetem a földijeit. Mondja el, hogy történt a gyilkosság.”

„No." kezdte Vondrácek bizonytalanul. megy vasárnap láttam, hogy megint Joudallal beszél. Apa, mondom, nehogy azt a lucernást eladja nekem. De ő erre, hogy igen, majd éppen téged kérdezlek meg, le fajankó. Hát — mondom magamban, itt az ideje, igaz-e. És elmentem fát hasogatni.” „Ez a fejsze volt az?”

„Ez volt.”

„Folytassa!”

„Este mondom az asszonynak, menj, vidd el a gyerekeket a nénédhez. Az meg mindjárt ríni kezdett. Ne ríjj, mondom, előbb még beszélek a fejével. Az öreg bejött a fáskamrába és azt mondja, ez az én fejszém, add ide! Én meg azt feleltem neki. hogy megfejte a kecskémet. Erre ki akarta csavarni a kezemből a fejszét. Erre odavágtam neki.”

„Miért?”

„A lucernás végett."

„És miért ütötte meg háromszor?" Vondrácek vállat vont. „Csak úgy — a mifajtánk nehéz munkához van szokva, nagyságos úr.”

„Mit csinált azután?”

„Elmentem lefeküdni.”

„Aludt is?”

„Nem. Azt számítottam, mennyibe fog kerülni a tehén, meg hogy a kis kaszálót kicserélem azért a darabkéért az út mellett. Akkor az egész együtt lesz. Aztán meg rendbe kell tenni az istállót a tehénnek. Az is pár száz korona. Hisz az apósomnak már szekere se volt. Én mindig mondtam neki, apa, isten bocsássa meg a bűnét, de ez nem gazdaság. Az a két föld envbekíván- koz-’k. hát nincs magában érzés?”

„És magában nem volt érzés az öregember iránt?”

„De mikor el akarta adni a lucernást Joudalnak.” dadogta a vádlott.

„Hát akkor nyereségvágyból ölte meg!” „Nem igaz,” védekezett Vondrácek fel- indultan. „A lucernás végett! Ha azok a földek énybekerültek volna ..

„Bűnösnek érzi magát?”

„Nem.”

„Meoclni egy öregembert, az magának semmi?”

„De hát mondom, hogy a lucernás végett,” tört ki Vondrácek csaknem sírva. „Hát ez csak nem gyilkosság?! Jézus Mária. ezt mindenki megértheti. Hiszen a családban történt, nagyságos úr. Idegennel nem tettem volna... Én sohase loptam életemben ... fessék akárkit megkérdezni. milyen ember Vondrácek... ét mégis úgy

vittek el, mint egy tolvajt, mint egy tolvajt,” nyögte fájdalmában fulladozva.

„Nem mint egy tolvajt, hanem mint egy avagyilkost,” szólt az elnök szomorúan. „Tudja Vondrácek, hogy ezért halálbüntetés jár?”

Vondrácek kifújta az orrát és szipákolt. „A lucernás végett volt,” mondta meg- adóan; a tárgyalás tovább haladt, tanúk, vádbeszéd...

•

Amíg az esküdtek Vondrácek vádlott bűnösségéről tanácskoztak, az elnök elgondolkodva nézett ki az ablakon.

„Gyenge dolog lolt,” morogta a szavazóbíró. „Az ügyész se nagyon erőltette meg magát, a védő se mondott sokat... Szóval világos eset, kár a szóért.”

A tanácselnök fújt egyet. „Világos eset,” és legyintett. „Ide hallgasson kolléga úr, ez az er bér olyan ártatlannak érzi manát akárcsak maga vegy én. Az én számomra olyan ez az egész, mintha egy mészáros fölött kellene ítélkeznem, amiért teheneket vág le, vagy egy vakondok fölött, amiért feltúrja a földet. Barátom, a tárgyalás alatt néha úgy éreztem, hogy ez az ügy nem a mi dolgunk, érti? hogy ez nem a törvény vagy a jog dolga... Fuj,” lélegzett tel ét levette talárját. „Pihennem kell pár percet Az az érzésem, hogy az esküdtek felmentéi' nem, értelmetlen dolog lenne, de tálén mégis felmentik, mert... Valamit mondn’ magának: bennem parasztvér folyik, és am’- kor az az ember azt mondta., hony a ♦öl'*0’ enybekívánkozvak ■ ■ ■ bét én me nem el't< láttam azt a két föld,sávot, és azt éreztem hogy ha... érti... hoosi ha valamilyen is teni törvény alapién kellene i’ av-—-.„t, aki-or a felől a. ktt darab föld felől kellett- ítélkeznünk. Tudja. mit tettem volna len szívesebben? Lenszfvesehhon levettem vei na a barettemet és ezt mondtam volna Vondrácek vádlott, isten nevében, mivel c. kiöntött vér égre kiélt, beveted azt a ké> darab földet belénde.kkel és galagonyával és halálod napiéig szemed előtt lesz a gyűlöletnek ez a két unara ... Szeretném tudni mit szólt volna ehhez az államügyész úr Néha az istennek kellene ítélnie; érti. kolléga úr, ö olyan rettenetes és nagy büntetéseket tudna kiszabni... isten nevében ítélni... no de ehhez mi kicsik vagyunk. — Mi az, az esküdtek már döntöttek?” Kedvetlenül felsóhajtott és felvette talárját. „Hát gyerünk! Jöjjön be az esküdtszíkP

(1928)

•

Karel Capek, a kiváló cseh Író 70 évvel ezelőtt, 1890 Január 9-én született. a régi paraszti életet tükröző trseJk,,« — én eszélése .,Betörők, bírák, bűvészek é* társaik” című kötetéből való.