Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
1960 Január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A VÖRÖS TINTA „A gyermek jogán,,. Ha rajtam múlt volna, ezt a címet adtam volna Szabó Magda filmre átültetett költői s~ épségű, mély és őszinte emberséget tükröző alkotásának. A kis Ács Kati sorsa a filmnezés másfél órájára mindenkiben megrezdí- tett valamit. És aki csak egy kicsit is szereti a gyermekeket, csak egy cseppet is felelősnek érzi magát a felnövekvő ifjúságért, a becsületes és egyenes emberi életért, abban tovább rezo- nál és hat hosszú-hosszú ideig a „Vörös tinta” az utóbbi évek egyik legsikeresebb, legművészibb és hadd tegyem hozzá legfilmszerűbb alkotás. Az utóbbi időben egy kicsit divat lett a filmszerűség fogalmát misztifikálni, egyetemes csodaszernek tekinteni a műfaj válságára. Annyi kétségtelenül igaz belőle, hogyha ez a követelmény az igazi művészi mondanivalóval együtt valósul meg, maradandó élményt tud biztosítani. Így van ez ennél a filmnél is. A>ínylag kevés beszéd, annál több képszerű kifejezés, kitv nőén vágott jelenet sorok adnak alapot a kitűnő művészeknek egy emlékezetes alkotás meg- komponálására. Nem is egy, hanem kettő hőse, a szó szoros értelmében veti hőse ~mn a filmnek. Az egyik Kádár Mária, a szakmáját rajongva szerető pedagógus, aici beleszeret a kedves művészhajlamú rajztanárba. Belekerül az érzés sodrába és azon a ponton van, hogy együtt keressék boldogságukat még akkor is, ha ezzel Ács Zoltán családi életét borítják fel, robbantják szét. És Kádár Mária legkedvesebb tanítványának a kis Ács Katinak rettenetes gyermeki tragédiáján méri le mit is jelent cselekedete. Belátja. Lemond tehát szerelméről, hogy hű maradhasson önmagához. Elmegy egy vidéki gyermekvárosba igazgató- helyettesnek. Nehéz volt — kegyetlenül nehéz. — De emberi és becsületes. Többet ér Kádár Mária a film utolsó kockáit elérve, mint a film elején. Hiszen tettel, hősies tettel .bizonyította be: magává1" ztott hivatását lelkiismereti kérdésnek tekinti. A gyermekhős, a nyolcadikos Acs Kati. Borzalmas annak a fiatal gyermeklánynak a lelkivilága, akiben felborul az erkölcsi világrend. Az iskolában azt tanítják neki: legfontosabb a család. Ezt anítja imádott osztályfőnöke. Mária néni is. És amit lát... Mert ez a bimbózó bukfis mindent meglát. Úgyszólván előtte fejlődik ki a rokonszenves érdeklődésből a forró szerelem és a kislány rémült megdöbbenéssel érzi meg, széthull a kis család. Neki nincs fegyvere. Csak a néma dac, a sötét szemekből izzó fájdalom és szemrehányás. És ezek a fegyverek győznek. A Vörös tinta jelenetei lenyűgöznek, nem eresztenek el. Az egyik: Magyar órán vagyunk. Valaki szaval: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok" és a szerelem, a megsejtett hűtlenség csodálatos remekműve hallatán a kis Kati felméri a tanárnőt. Mint vetélytársat. Igyekszik az apja szemével nézni. A Nőt, a hódítót keresi. És az ő szemével látunk mi is. Más: Az udvaron folyik a gyerekek játéka. Köztük az osztályfőnöknő. Párul választja Katit és forognak. Velük forog a gép. Mint a Körhinta nagy- ielenetében. A két szempárt fogja be az objektív. Vádol, gyűlölködik, szomorú az egyik. Kérdez, lelkiismeretével vívódik a másik. A kép gyakran vált. És a tragédia, a nagy összecsapás egyetlen szó néllcül világos előttünk. A katarzis, a megtisztulás folyamata, mint minden igaz drámánál, megindul bennünk A megoldás helyes — de nem egészen megnyugtató. Vájjon elég erős volt-e a kapocs, hogy értelme legyen Mária áldozatának? Vissznmegv-e Zoltán a feleségéhez? Megérti-e Mária lelki nagyságát? Nem tudjuk. De a tanárnőiétől búcsúzó kis Kati bizakodása, napfényes mosolya azért mégis enged következtetni. Neki talán lesz elég ereje összehozni újra a szülőket, folytatni a megbolygatott, de alapjában szép családi e'etet. Szokványos szereplőértékelés helyett csak a két hősrő1 néhány megjegyzést. Vass Éva Mária szerevében szintén útjának jelentős állomására érkezett. Különös egyénisége szép tisztanátoszú játéka naav nyeresége a filmnek, de egész filmgyártásunknak is. Nádasv Myrtillről, Ács Kati megszemélyesítőjéről pedig csak felsőfokban lehet beszélni. Ez a kislány vérbeli színésznő aki nagyszerűen tud bánni művészi eszközeivel. Szeme szinte önálló életet folytat és tekintete a cselekvés szerves részévé válik. Úgy érzem! még sokszor hallunk majd j róla. A „Vörös tinta” bátor. I szókimondó, mai életet, mai témát feldolgozó film, amelyet író és rendező, operatőr és színész a szakmai lelkesedés magasan izzó hőfokán hozott létre. Reméljük, hogy új utat nyit a magyar film- művészetben és ez az út nem zsákutca lesz. HERNÁDI TIBOR Ezerszeresére nőit a Föld ? Tetszetős kivitelben hozta forgalomba a Szekszárdi Nyomda a Gondolat Kiadó Vállalat 1960. évi naptárát. A mindennapi életben gyakran hasznosított tudnivalók mellett egy „Érdekes adatok” című rész is szerepel a kalendáriumban. Ennek tanúsága szerint az Egyenlítő hossza 40 076 592 kilométer. A növekedés - ha igaz ... - igen örvendetes. A Föld ugyanis az elmúlt évek során szerényen beérte a 40 076 592 méteres legnagyobb kerülettel. A megnagyobbodott (?) Földfelszín hasznosításának terveiről lapzártáig nem érkezett jelentés .,, AZ ATOM A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN 1960-ban Irak, Olaszország, Libanon, Franciaország, Csehszlovákia és Etiópia fővárosaiba nyílnak az atomenergia békés célokra való felhasználását bemutató szovjet kiállítások. A legutóbbi négy esztendőben 26 országban rendeztek hasonló szovjet kiállításokat, s azokat körülbelül 10 millió látogató tekintette meg. Ebben a számban nincsenek benne a brüsszeli kiállítás szovjet pavilonjának látogatói. Az 1960. évi kiállításokon azok az anyagok is szerepelnek, amelyek a szovjet tudósoknak az atomenergia területén való nemzetközi együttműködését szemléltetik. A Szovjetunió segítségével eddig Magyarországon, a Német Demokratikus Köz- társsaégban, Kínában, Lengyelországban, Csehszlovákiában létesített 2—10 ezer kilowatt teljesítményű, kutató célokat szolgáló reaktorokat. Atommáglyák épülnek továbbá Bulgáriában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is. Az Egyesült Arab Köztársaságban tudományos központ létesül, amelynek a Szovjetunió szállít reaktort, részecskegyorsítót és „meleg” laboratóriumot. A kiállításokon bemutatják a dubnai Egyesült A'omku- tató Intézet munkáját is, ahol 12 ország szakemberei dolgoznak. A kiállítások beszámolnak arról is, hogy milyen széleskörűen alkalmazzák a rádióaktív izotópokat az orvostudományban, a biológiában, a technikában, a mezőgazdaságban, valamint a szovjet tudomány és gazdaság más területein. közép-Azstában 2109 KILOMÉTER HOSSZt AUTÓÚT ÉPÜL A frunzei lapok beszámolnak a Kirgiziát Üzbekis?tán- nal. Kazahsztánnal és Tádzsikisztánnál összekötő 2100 kilométer hosszú középázsiai autóút építéséről. Az autóút Alma-Ata— Frunze és Taskent közötti 300 kilométeres szakaszát már átadták a forgalomnak A középázsiai autóút megszilárdítja a középázsiai szovjet köztársaságok gazdasági kapcsolatait. ŰJ ARANYÖTVÖZET Egy Haratounian nevű fiatal francia mámök a lakásán berendezett laboratóriumában négy évi kísérletezés u'án új aranyötvözetet dolgozott ki. Az új aranyötvözet. melyet feltalálója B. H.- nak nevez, az eddig Francia- országban használatos 18 karátos aranynál sokkal kiválóbb tulajdonságokkal rendelkezik. Az ú. n. „tiszta’*, vagyis 24 karátos arany, — mint tudjuk, túlságosan képlékeny és igen törékeny. — Ez.“rt az ékszerészek 18 karátos aranyat használtak eddig, amelynek háromnegyed- része aranyból, egynegyedrésze pedig réz-nikkelötvö- zetből áll- A Haratounian által felfedezett új ötvöze* acél keménységű, nerr\ feketíti meg a bőrt, semmiféle anyag nem támadja meg, — nagy a mechanikus rugalmassága és igen könnyen feldől sózható. A B. H. ötvözet értéke azonos a 18 karámos aranyéval, tehát a régi ötvözettel kéezü’t aranvékszerek ára valószínűleg erősen esni fog. Az új találmány ,'jé'entősé- ge azonban nem csupán az ékszeriparra korlátozódik. A fémipari kutatóin'ézetek szerte a világon mintákat kertek az új B H ötvözetből és máris ‘ervbevették. hogv az új aranvötvöze'et az p'nktro mos- és elektronikus ipar ban, a finommechanikában és több más ipari területein is felhasználják, Haratounian most azzal kísérletezik, hogy újfajta eljárásával nemcsak arany-, hanem más fémötvözeteket is állítson elő. FÖLDKOTRÓ ÖRIÄS A szverdlovszki nehézgépgyár konstruktőrei kidolgozták annak a lépegető exkavátornak a műszaki tervét, amely egy év alatt 18 millió köbméter földet képes kiemelni. Az exkavátor kezelőszemélyzetének legalább 2 ezer esztendőre lenne szüksége, hogy ilyen irdatlan .mennyiségű földet kézi erőyel megmozgasson. A földkotró óriást 50 köbméteres merítőkanállal és 125 méter hosszú karral szerelik fel. A földkotró óriást -a kül-. színi szén- és érclelőhelyek feltárásánál alkalmazzák. LÉGI TÁMASZPONTOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Napjainkban mind gyakrabban használják fel a repülés eszközeit az építőiparban „légitámaszpontként'*. Ilyen helikopterre szerelt légi darut alkalmaztak a puskinoi Nagy Palota restaurálásánál is. Itt 39 nehéz fagerendát kellett 11 acél rácsostartóval kicserélni. Minden rácsostartó körülbelül 2 tonnás volt. Ha ezt a munkát közönséges emelődarukkal végzik, két hónapig is eltartott volna. A helikopternek viszont mindössze néhány órára volt szüksége. A szerelést a helikopteren tartózkodó' öt szerelő végezte el. . A helikopterek segítségével eredményesen épí'ik a járhatatlan térségek felett húzódó villamosvezetékeket, a magashegyi obszervatóriumok és televíziós központúik tornyait, javítják az ipari létesítmények súlyos födemejt ás restaurálják az emlékműveket. NF-M BYRD ADMIRÁLIS REPÜLTE AT ELSŐNEK AZ ÉSZAKI SARKOT? A svéd „Aftenposten’’ nevű napilap közli egy svéd meteorológus nyilatkozatát, amely szerint erősen kétséges, hogy valóban az amerikai Richard Byrd admirális és pilótája, Flloyd Bennett repülte át 1926-ban elsőnek az Északi sarkot. A svéd meteorológus szerint az akkori időjárási viszonyok pontos ismeretében valószínűtlennek tűnik, hogy Byrd három motoros Fokker gépével valóban meg tudta fenni az utat a Spitzbergák- tól az Északi sarkig és visz- sza 15.5 óra alatt. A svéd lap megemlíti, hogy röviddel Byrd és Bennett útja után Amundsen norvég kutató repült el az Északi sark felett, amelyre norvég, amerikai és o'asz zárókat dobott le. — persze abban a feltevésben, hogy Byrd már megelőzte. EGYETLEN FAJJÄ OLVAD ÖSSZE AZ EMBERISÉG? Dr. H. Bentley Glass, a chicagói egyetem genetikusa tudományos jóslatba bocsátkozott az emberi faj lövőiét illetően. Állítása szerint két- háromezer éven belül földünket az összes jelenlesi fajokból álló egvetlen keverék emberfajta fogja benépesíteni. ■* Érdekes előadásában Glass professzor megemlítette azt is. hogy minden úi nemzed=k néger csecsemői, három százalékban fehér emberektől eredő géneket hoznak magukkal és az átlagos amerikai néger ennek következtében már manapság is negyedrészben fehér fajú. A faji előíté'eto'-pek mint mondotta már csak nz^rt sincsen jövője ezen a földön. mert rövidesen senki sem fog tudni különbséget tenni a fajok között. AZ AMERIKAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYILATKOZATA A MESTERSÉGES ESŐRŐL Az Amerikai Tudományos Akadémia nemrégiben megjelent közleményében értékeli azokat a kísérleteket, amelyeket az időjárás megváltoztatásának kereskedelmi kiaknázása érdekében folytattak. Megállapítja, hogy a kereskedelmi célból folytatott „esőcsináló kísérletek” nagvrésze kevés tudományos jelentőséggel bír. A beszámolót készítő amerikai, kanadai és ausztráliai időjárás-kutatók szerint még a tisztán tudományos célból folytatott kísérletek is nagyrészben kudarcot vallottak, mert egyelőre nem ismerjük azokat az alapvető fizikai jelenségeket, amelyek az időjárás befolyásolásához szükségesek. Megállapítja a jelentés, hogy a kereskedelmi célzattal finanszírozott kísérletek kedvezőtlenül hatnak a tudósok munkáiéra és felhígítják a kísérletek tudományos jellegét”. FELFEDEZTÉK A „LEGÖREGEBB” CSILLAG- CSOPORTOT? Dr. Allan Sandage, a Mount Wilsoh és Mount Palo- már csillagvizsgálók munkatársa, az Amerikai Fizikai Társaságban megtartott előadásában közölte, hogy új csillagcsoportot fedezett fel. amely — ha a számítások és feltevések helyesek — a legősibb eredetű csillagcsoport. Az új csillagcsoDort jelzése NGC 188, S mintegy 3090 fényévre van naprendszerünktől, az Északi Sarkcsillag irányában. A csili agcso- nnrt a távcsőben sötétvörös színben jelenik meg. amiből a tudós megállapította, hoev életkora” körülbelül 24 milliárd év. ÚJFAJTA MESTERSÉGES szív Két amerikai tudós, William és Francis Fry testvérek, az Illinois-i egyetem kutatói újtípusú mesterséges szívet készítettek, amelynek prototípusát kutyákon próbálták ki. A készüléket szabadalmaztatták már, de embereken még eddig nem kísérletezték ki. A mesterséges szív két- kamrájú szivattyú, amelyet apró villanymotor hajt. A motor és a szivattyú, amelyeket plasztikból készült tartóba építenek bele, együttesen csak kevéssel nagyobb egy normális szívnél. A gépet elem látja el energiával, ezt viselője zsebében hordhatja. A feltalálók szerint a készülék, bár további tökéletesítésre szorul, a későbbiekben biztosítani fogja vagy harminc évre a normális életfeltételeket azok számára, akiknek a szíve beteg, vagy kimerült. MEGKÍSÉRLIK ELÉRNI AZ ÓCEÁN LEGMÉLYEBB PONTJÁT Az amerikai haditengerészet kél tudósa közölte, hogy 1960-ban a „Trieste” nevű merülési gömbbel megkísérlik 11 400 méter mélységbe lejutni. A „Trieste*’, mint ismeretes, 1959-ben több mint öt kilométer mély merüléssel új világrekordot ért el. A tudósok a Csendes-óceánban lévő Mariana-árokba akarnak lemerülni, mely állítólag az óceánok legmélyebb pontja és Guam-szigetétől 200 mérföldre dényugatra húzódik. TÖRTÉNELEM ELŐTTI HALFAJT A EGY PÉLDA NY ÁT HALÁSZTÁK KI MADAGASZKÁRNÁL Madagaszkárt halászok ki fogtak a tengerből egy coe ’ancanth nevű, rendkívül ritka halat, amely tudósok sze rint egy sokmillió évvel ez , előtt élt halfajtához tartozik. A szakemberek hosszú ideig csupán kövekben talált lenyomatokból ismerték' ezt a fajtát és úgy tudták, hogy már régen kihalt. ,A történelem előtti korból származó állatfajta első pédányát néhány évvel ezelőtt halászták ki az afrikai vizekből. Tudományos halász-expedíciók azóta még néhány példányt zsákmányoltak ugyan, de eddig nem sikerült életben tartani. A coelancanth a halaknak abból a családjából való, amelyből feltevések szerint az első szárazföldi hüllők fejlődtek ki. (AP) FAGYASZTÄSOS ÁLLATKÍSÉRLETEK A BELGRÁDI EGYETEM FIZIOLÓGIAI INTÉZETÉBEN A belgrádi egyetem fiziológiai intézetében dr. Radoslav Andzsusz munkatársaival együtt sikeres fagyasztás! kísérletet végzett egy nyúlon. Első ízben történt, hogy a rendkívül erős fagyasztás semmiféle kárt nem okozott az állatban. A nyuszit egy kis plasztik teknőben plasztik zsákba kötötték bele, úgy hogy csak a fülei látszottak ki belőle. A zsákot ezután körülrakták jéggel; az elolvadt vízmennyiséget mindig kiszívták és újabb jéggel pótolták. A nyuszi egy darabig csendesen tűrte az eljárást, azután erősen remegni kezdett. Rövidesen a testhőmérséklet csökkenésével a remegés is megszűnt és a nyuszi olyan lett, mintha fából készült játékszer volnas megállt a légzés és megszűnt a szív- , dobogás is. A hőmérő ekkor már 15 fok C-t mutatott, vagyis messze alatta maradt annak a hőmérsékletnek, amely egyéb körülmények között halálos. Ez az állapot néhány percig tartott, majd kivették a nyulat a plasztik# tartóból és diatermiás készülékben helyezték el, amely hasonlít ahhoz, amivel reumás betegeket kezelnek. Az állaton mesterséges légzést is hajtottak végre, nemsokára a kardiográf már szívtevékenységet mutatott és megindult a légzés is. A nyúl teljesen visszanyerte összes normális életfunkcióit anélkül, hogy a fagyasztás miatt bármiféle kárt szenvedett volna. Dr. Andzsusznak első ízben sikerült megdöntenie azt az általánosan elterjedt tudományos felfogást, hogy az emlősök élete 15 fok alatt nem tartható fenn. A MUNKA A LEGJOBB GYÓGYSZER A MIGRÉN ELLEN Egy angol orvos, aki maga is sokat szenvedett a migréntől és annak következtében tudományosan is foglalkozott ezzel a betegséggel, a „British Medical Journaléban meglepő megállapításokat közöl a súlyos fejfájásnak erről a fajtájáról. Az orvos önmagánál, de más betegnél Is megállapította, hogs? a migrén-rohamok pihenés közben rohanják mee az embert és nem olyankor ■’mikor intenzíven dolgozik. Saját esetére hivatkozva el mondja, hogy több mint 409 rohama közül egyetlen egy sem lépett fel munka vagy •mos koncentráltságot igénylő elfoglaltság közben, hanem többnyire pihenéskor, vagy jelentéktelen foglalatosság közben, pl. reggelizéskor, borotválkozáskor stb. jelentkezett. Dr. Chapman nem vakarni hízelgőén vélekedik a modern kezelési módszerekről. Véleménye szerint a munka a legjobb migrént megelőző gyógyszer.
