Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960 Január 12 Tizennégy éve kiáltották k! az Hibán Népköztársaságot í’jaibb ünnep köszöntött az albán testvécnépre, annak a napnak az évfordulója, amelyen kikiáltották az Albán Népköztársaságot, szentesítve^ a nemzeti felszabadító háborút és a népi forradalom vívmányait. A tengernyi véráldozat meghozta az évszázad óta forrón áhított szabadságot, a népköztársaság kikiáltása egvszersmindenkorra a dolgozó nép kezébe adta a hatalmat. A bejek és a földesurak, a burzsoázia nyomort, szenvedéseket és elmaradottságot jelentő uralma végleg letűnt,' az új munkásparaszt hatalom lehetővé tette, hogy az albán dolgozó nép elinduljon az anyagi és a kulturális felemelkedés útján. Az Albán Népköztársaság a legkisebb népi demokrácia, de bátor, tehetséges és szorgalmas kis népe élni tudott a szabadsággal és felszabadulása óta olyan alkotó országépítő munkát végzett, amelyre sokkal nagyobb népek is joggal büszkék lehetnének. Pártjának vezetésével felszámolta az évszázados nyomort és tudatlanságot, biztatóan fejlődő ipart teremtett Európa nemrég még legelmaradottabb országában. És. a szocializmus útján haladó álbán nép számára minden újabb esztendő újabb, még szebb sikereket hoz. Az 1959-es év a nagy eredmények éve volt. hiszen az a lelkes munkaverseny, amelyet az ország dolgozói a 15. felszabadulási évfordulójára kezdeményeztek, lehetővé tette, hogy már 1959-ben elérték az ipari termelésnek azt a színvonalát, amelyet az Albán Munkaoárt III. kongresszusa 1.960-ra irányzott elő. Ugyancsak határidő előtt teljesítették a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos feladatokat. 1959-ben számos új építkezés indult meg és az ország különböző részeiben összesen mintegy 200 kisebb-nagyobb tervalkotás építkezésnél tolyt a munka. Az 1960-as év nagyobb feladatokat. de ugyanakkor még szebb távlatokat hozott az' albán népnek. Nagyok ezek a feladatok, teljesítésük kemény, szorgos munkát igényel. A kis albán nép bátran szembenéz a nehézségekkel é4 nyugodtan tekint a holnap elé, mert tudja, hogy pártjának kipróbált vezetésével, a Szovjetunió és a népi demokráciák sokoldalú, testvéri segítségével idei tervfeladatait is sikeresen teljesíti, egyre szebbé, egyre boldogabbá téve népköztársaságát. Többezer ércbányász sztrájkot Belga- Kongóban Leopoldville (ADN). A belga kongói Nagy-Tavak vidékén többezer ércbányász sztrájkba lépett béremelési követeléseinek támogatására és jobb szociális körülmények kivívásáért. A sztrájkoló bányászok barrikádokkal torlaszolták el a tárnákhoz vezető összes utakat, mert a gyarmati hatóságok kaszai tartomány különböző pontjairól katonaságot indítottak útba a bányavidék felé; A belga gyarmati hatóságok kaszai tartomány egész területén meghosszabbították a rendkívüli állapotot. (MTI). ®z SZIr .íözpinti Bzntlságínak határozata a plrtpropaganda fsifeCa’arál Moszkva, i960 január 10. (TASZSZ). Moszkvában közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatát, a mai körülmények között kifejtendő pártpropaganda feladatairól. A határozat rámutat, hogj a Szovjetunióban, a kommunista társadalom erőteljes építésének időszakában a párt ideológiai munkája, s külö nősen a pártpropaganda rendkívül nagy jelentőségre tesz szert. Mint a határozat kiemeli, a párt politikájának mélyreható megértése létfontosságúvá válik minden A Renmin Ribao. a Kínai I esti iskoláiban gyermekek és Kommunista Párt központi felnőttek együtt tanulnak. Az idén negyvenezer magyar kirándu ó utazik a baráti országokba Az IBUSZ 1960-re az eddiginél is szélesebb körben készítette elő társasutazásait. Az előkészületek befejeződtek, s a fővárosi és vidéki utazási irodákban már megkezdődtek az előzetes jelentkezések. Az idén az IBUSZ 40.000 utast visz a baráti országokba. A tervek szerint tízezren utaznak a Szovjetunióba, — húszezer kiránduló keresi fel Csehszlovákiát, ötezren látogatják meg a Német Demokratikus Köztársaságot, háromezer utas megy Lengyelországba és kétezer Romániába, sőt még Kínába ts eljuthat körülbelül száz magyar turista. (MTI). lapja hosszabb cikkben számol be arról, hogyan kovácsolják ki a Csilin tartományi Tuncsen Népi Kommuna közoktatási intézményeiben az újtipusú kínai parasztot. A cikk egyebek között a következőket tartalmazza: A Tuncsen Népi Kommunában testvéri egyetértésben dolgoznak együtt a kínai és a koreai nemzetiségű parasztok. A forradalom győzelme ejőtt ezen a vidéken látástól vakulásig dolgoztak a parasztok, mégis a legnagyobb nyomorban tengődtek. Tanulásról, kultúráról és művelődésről szó sem lehetett. A forrar dalom győzelmét követően azonban döntő változás következett be az élet minden területén. A Tuncsen Népi Kommuna területén már 1956-ban általános volt az elemi oktatás és a falusi fiatalok nagy számban végezték el a középiskolát is. 1957-re a gyermekek és a felnőttek 95 százaléka megszabadult az analfabétizmus bilincseitől. Az igazán döntő változást azonban a népi kommuna mozgalma hozta meg. A járás, amelynek a területén a Tuncsen Népi Kommuna megalakult, első feladatként azt tűzte ki, hogy minél több mezőgazdasági szakembert kell nevelni. E feladát megoldására két mezőgazdasági középiskolát létesítettek, s ezekben jelenleg 350 fiatal tanul, sajátítja el a mezőgazdasági tudomány alapjait. A népi kommuna hatalmas munkaerejének mindössze egy hónapra volt szükség ahhoz, hogy felépítse a két iskolát a hozzá tartozó internátusok- kal. A Tuncsen Népi Kommuna Azok az asszonyok, akik a népi kommuna által létesített bölcsődék, étkezdék és varrodák segítségével felszabadultak a házimunka alól és bekapcsolódtak a termelőmunkálja, szinte kivétel nélkül beiratkoztak a kommuna esti iskoláira is, hogy a férfiakkal együtt tanuljanak, képezzék magukat. A kommunának jelenleg több mint száz esti iskolája van, s ezekben a fiatalok és az idősebbek ezrei tanulnak. A kommunának van saját egyeteme és főiskolája is. Ezekben egyesítik a tanulást a termelő munkával, az elméletet párosítják a szocialista építés mindennapi gyakorlatával. A cél az, hogy maguk a kommunák kovácsolják ki az ujtípusú, az agrotechnikában és a kultúrában egyaránt jártas kínai parasztot. Ügy szervezik meg a tanulást, hogy az mindenkor összeegyeztethető legyen a kommuna termelő munkájával. s természetesen úgy osztják el a munkát is, hogy mindenkinek jusson ideje a tanulásra. Mert jelenleg nincs olyan ember a kommunában. aki ne tanulna. A népi kommuna megalakulása óta eltelt egy esztendő alatt ugrásszerűen fejlődött a közoktatás. A kommuna egésznapos és félnapos iskoláiban 4.601 fiatal tanul, az esti iskolákban pedig 2.940 fiatal. A kommunában dolgozó felnőttek közül töbo mint hét és félezren tanulnak esti iskolákon. Egyre nő azoknak a száma, akik a középiskola felső fokának elvégzése után egyetemre jelentkeznek, s magas képzettségű szakemberré kívánnak vállni. Az újtipusú parasztság bölcsője A közoktatás helyzete egy kínai népi kommunában A közoktatás eredményeként gyorsan változik a parasztok ideológiai és politikai arculata. Átalakul egész gon- do’kodásmódjuk. A tanult, ku’turált parasztok minden eddiginél jobban hisznek a tudomány erejében, s merészen alkalmazzák a termelésben a tudomány legújabb vívmányait. A parasztok egyre nagvobb figyelmet fordítanak a technikára. A népi kommuna technikumában eddig 527 traktoristát és technikust képeztek. A kultúra fejlődését segítik elő a kommuna klubjai, színházai és mozijai. Jellemző adat, hogy több mint 1480 különféle újság és folyóirat jár a kommunának, s a könyvtárak száma meghaladja a tizennégyet. Mindebből látható, hogy nincs messze az idő, amikor a népi kommunában kinevelődik a szocialista világnézetű, a tudományban és a technikában jártas, kulturált kínai parasztság. Forrada mi miáctái szerveznek Kubában HAVANA (Ujkína). Kubában gyárakban, iskolákban, cukornádültetvényeken és a legkülönbözőbb közigazgatási körletekben lendületesen folyik a forradalmi milicia egységeinek szervezése és a katonai kiképzés. Nem teljes adatok szerint eddig több, mint kétezer egyetemi hallgató jelentkezett a milíciába. (MTI), egyes szovjet ember számára. Jelenleg különösen kedvezőek a feltételek a sikeres Ideológiai munka kifejtésére — hangoztatja a határozat. A különböző társadalmi berendezésű államok békés egymás me'lett élése nem gyengíti az ideológiai harcot. Pártunk engesztelhetetlen harcot vívott és vív a kommunista ideológiáért, a mai tor leghaladóbb, valóban tudományos ideológiájáért A határozat kifejti: A Szov-. jetuniót újabb hatalmas fellendülés jellemzi. Mindennap újabb és újabb győzelmeket hoz a kommunista ideológiának, amel-y immár százmilliók gondolkodásmódját uralja és aktív tényezőjévé vált a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelemnek. Ellenfeleinket fé leiemmel tölti el a kommunista ideológia óriási vonzó és és forradalmi reformáló ereje. A marxizmus—le ainiz- musban, valamint az SZKP a testvéri kommunista és munkáspártok határozataiban a mai idők élenjáró eszméi testesülnek meg. A határozat megállapítja, hogy az utóbbi években a nemzetközi színtéren az erők viszonya gyökeresen megváltozott a szocializmus javára. Annak az aktív és következetes harcnak révén, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint minden békeszerető nép kifejtett, kirajzolódtak a nemzetközi feszültség enyhülésének körvonalai. A különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése reá'is tény, s megnyílt az út amely a tartós békéhez vezet a földön. A határozat az ideológiai munka pozitív mozzanatai mellett rámutat a pártpropa- gandában mutatkozó hiányosságokra is. A határozat megjelöli az említett hiányosságok megszüntetését célzó intézkedéseket. Hangsúlyozza a határozat, hogy a pártpropaganda eredményei annál nagyobbak lesznek, minél szorosabban fűződik a nép alkotó munkájához, a nép életéhez, a kommunista építőmunkához. A pártpropaganda hivatott a dolgozókat a béke és a haladás erőinek élcsapatában haladó nagy hazájuk iránti büszkeség szellemében nevelni. Rendeltetése, hogy minden szovjet emberben lelkes törekvést gerjesszen, hogy önfeláldozó munkával szilárdítsa a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hatalmát, aktívan részt vegyen a szocializmus és a kapitalizmus között folyó nagy versenyben, mindem tekintetben elősegítse a béke megszilárdulását világszerte. Továbbra is elengedhetetlen — folytatódik a határozat —, hogy elszántan leleplezzük a hidegháború folytatásának imperialista híveit, mindazokat, akik a nemzetközi feszültség és a fegyverkezési hajsza fenntartásara és kiélezésére törekszenek. A határozat kiemeli, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek elsajátítása, a párt politikájának mélyreható megismerése és megvalósításáért folyó küzdelem létfontosságú szükséglete nemcsak a koni- munistáknnk. hanem az ösz- szes dolgozóknak. A határozat rámutat a propagandamunka megkülönböztetett végrehajtásának szükségességére, szem előtt tartva a lakosság különböző rétegeinek sajátosságait, nemzeti sajátosságait. A határozat többek között utal annak a szerepnek fontosságára, amit a társadalom- tudományok a kommurista nevelésben és a propaganda- munkában betöltenek. A szovjet tudósok megtisztelő feladata. hogy előkészítsenek és az elkövetkező években kiadjanak: több kötetes művet az SZKP történetéről, valamint filozófusok, közgazdászok és történészek közös kutatómunkáit a kommunizmus szovjetunióbeli építésének fontosabb, időszerűbb problémáiról, továbbá tudományos műveket a kommunista építőmunka útjairól: a szocializmus világrendszerének fejlődési törvény szerűségeiről, a kommunista munkás- és demokratikus világmozgalomról. (MTI) Sikerrel végződött az oiasz saitó dolgozóinak sztrájk harca RÖMA (TASZSZ). Az olasz napilapok ádminisztra- tív alkalmazottai és nyomdai munkásai, valamint az olasz hírügynökségek dolgozói kiharcolták az új országos kollektív szerződés megkötéséi. A sajtó dolgozói tavaly decemberben kezdték meg harcukat, Országos, majd megyei és tartományi sztrájkokat szerveztek, amelyek megbénították a lapkiadást és a felfüggesztett szerződések megújítására kényszerítették a kiadókat. (MTI). ^□DaaxoaaoaaDDoaaaDnnaDaDmamaaDDaoaaaaDDaaDDaccinDDQDi:»iDcrDnar * :c Hoppan {utunk a Sic itur ad astra — mondták a rómaiak. és ebben a mondatban több volt a költészet, mint a valóság. Csak a csillagok léteztek akkor e mondásból, s csak az emberi gondolat közelítette meg őket. A sic — „így” — szó mindent jelenthetett a kata- pulták korában, csak éppen nem a valóságot, nem módszert, technikai eljárást. Most egy szűkszavú közlemény lázbahozta a világ tudósait: o Szovjetunió január 15 és február 15 között megkezdi a „csillagokba” vivő óriás rakétákkal a gyakorlati kísérleteket. Korunk embere ma már alaposan lemaradt a tudományok szédítő fejlődése mellett, Csak tudomásul vesszük, mi mindenben szolgál a technika, de nemigen értjük. hogyan. A rakétatechnikában azonban lassan mindenki szakértővé vál;k. Mindenki, aki csak felületesen is érdeklődik az űrhajózás kérdései iránt, felmérheti, milyen óriási emberi és tudományos jelentősége lesz a Szovjetunió Dáratlan rakéta- k'sérleteinek. Az eddia felrönnent szovjet rakéták is rendkívül nagy súlyú hasznos terhet, műszereket rádióadókat vittek ma- tokkal. segítségükkel sikerült már le®vőzni a Fc'd vonzóerejét, kifürkészni a Hold 'zideig rejtett túlsó oldalának titkait. Éppen most olvashattok a hírt. hogy a Szövet Tudományos Akadémia közzétette a ts-iUa'jóU&a... Hold ismeretlen oldalának „atlaszát”, a lu- nyik világraszóló felvételeit. Amióta azonban 1957. október 4-én az első szputnyik megnyitotta az „ürkorszakot”, a Szovjetunió tudósai bebizonyították: nincs megállás, nem határ a csillagos ég sem. Büszke és szép dolog: ebben a korban élni a földön, amikor az ember a világűr kapuját döngeti. És büszke, szép dolog ahhoz a világhoz tartozni, amely lehetővé tette a nagy csodákat. A moszkvai rádió kommentátora emelt fővel mondhatta: „A szovjet tudomány minden kísérlettel egyre bonyolultabb és bonyolultabb feladatokat állít maga elé. Ezeknek a kísérleteknek célja békés jellegű. A szovjet szputnyikok és rakéták a világ minden tudományának fejlődése érdekében törnek utat a világűrbe”. Igen, ez az, ami különös örömmel és jóérzéssel tölt el valamennyiünket: a kísérletek célja békés, és még valami: e kísérletek puszta ténye erősíti a béke kilátásait. Van valami jelképes abban, hogy a szovjet rakéták a Bikini-szigetek közelében hullanak a Csendes-óceánba. A Bikiniszigeteken próbálták ki az első amerikai hidrogénbombát, a legszörnyűbb tömegpusztító-fegyvert. Ugyanakkor pár nap múlva ebbe a térségbe hullanak a Szovjetunió hatalmas rakétái, amelyek a továbbiak folyamán más bolygókig nyújtják az ember karját... Ugye, milyen óriási különbség a célkitűzések között! Ugyanakkor a szovjet kísérletek bejelentésének híre eloszlat minden olyan illúziót, hogy a nyugati országok, különösen pedig az Egyesült Államok hamarosan beérhetnék a Szovjetuniót az ür meghódításáért folytatott versengésben. Hol van már az az idő, amikor egyes elbizakodott jenkik kijelentették: a Hold amerikai bolygó? A New York Times tegnapelőtt mék kommentárjában azért bírálta Eisenhower elnököt, hogy a katonai rakétaprogramot és a világürkutatást különállóan kezelik, holott — úgymond — jelentős sikereket lehetne elérni a két kutatócsoport egyesítésével. Hol vannak már ezek a sirámok? Vajon miféle egyesítés tudna olyan óriásrakétákat adni az Egyesült Államoknak, amelyek vetekedhetnének a kipróbálásra kerülő szovjet rakétákkal. A másnapi New York Times már így ír: „A szovjet kísérletek megerősítik sok amerikai világűr- szakértőnek azt a figyelmeztetését, hogy az Egyesült Államok helyzete a kozmikus térségért folyó versenyben állandóan rosz- szabbodik. Az Egyesült Államok bajosan bocsáthat fel 1961-nél korábban olyan súlyú és méretű szputnyikokat, aminőket a Szovjetunió már fellőtt. A Szovjetunió most bejelentette, hogy még tovább szándékozik haladni ebben a versenyben. A világűr meghódításában 1960 a nyugati világ számára a legszomorúbb lesz az első szputnyik felbocsátása óta eltelt három esztendő közül” — írja az amerikai lap. Persze, szomorúságra csak annak lehet oka, aki titokban a világűr békés meghódításánál is a katonai rakétákra sandít — és a Hold eltalálásából csak az érdekli, milyen^ célzási pontosságot jelent az egy földi város elpusztításánál. A szovjet békepolitika azonban éppen ebből a szempontból ad külön jelentőséget a Szovjetunió egyre növekvő előnyének. Mert igaz ugyan, hogy a Szovjetunió szigorúan tudományos célokat követ óriásrakétáival is — ha azonban valaki ebből katonai következtetéseket akar levonni: ezt megteheti, s ez a következtetés a Nyugat számára szintén nem lesz előnyös. Ez pedig elgondolkoztathatja a háború kufárait Mi pedig szemünket a csillagos égre szegezzük, ahol nemsokára feltűnnek az óriásrakéták, vagy —«esetleg — az a szputnyik, amelynek utasa ember lesz és amely még többet árul majd el nekünk a bolygóközi tér. a nagy ismeretlen titkaiból. Sic itur ad astra — szép költői kén volt e2 mostanáig. A hangsúly azonban mindinkább a „sic” szóra esik: a rakétakísérletek felvázoliák az utat, hogyan jutunk el a csillagokig. a tx
