Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, január 10. Megjelent a kormány határozata a tizenötéves lakásfejlesztési tervről Lakbérpótlékot vezetnek be a lakások jobb kihasználásának, a lakásállomány korszerűsítésének és növelésének előmozdítására Rendelettel szabályozzák az albérleti szobák díját A hivatalos lap vasárnapi száma közli a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor- iíány határozatát a 15 éves lakásfejlesztési tervről. — Ugyanakkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpót- ékról és az albérleti díjakról szóló kormányrendelet A nagyjelentőségű távlati akásfejlesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javítását szolgáló lakbér- pótlékrendéletről az Építésügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták íz MTI munkatársának: A második világháborúban több tízezer lakóház, illetve lakás pusztult el, a lakásállomány jelentős része pedig megrongálódott. A felszabadulás után népi demokráciánk nagy erőfeszítéseket tett a lakáshelyzet javítására. Mintegy háromszázezer új, nagyrészt közművekkel ellátott jólfelszerelt lakást építettünk meg. Évszázadok mulasztásait azonban lehetetlenség másfél évtized alatt helyrehozni, ezért a lakáshiány napjainkban még mindig a lakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés. A most megjelent határozat kimondja.hogy a párt és a kormány a legközelebbi évek egyik legfontosabb feladatának tartja a kapitalista Magyarországtól örökölt rossz lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Erőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy tizenöt éven belül országunkban a lakáshiányt lényegében felszámoljuk és minden arra igényjogosult családot lakáshoz juttassunk. A határozat értelmében az 1961-től 1975-ig terjedő tervidőszakban mintegy egymillió lakás építését kell előirányozni a járulékos és kapcsolható létesítményekkel együtt. A program szerint 1961—1965-ben 250.000. 1966— 1970-ben 350.000. 1971-1975- ben négyszázezer lakást kell megépíteni. Az egymillió lakásnak mintegy 60 százaléka állami kivitelezésben, elsősorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken épül fel. Az állami kivitelezésű lakásokat bérlakásként, szolgálati lakásként és szövetkezeti lakásként kell felhasználni. A lakásoknak legalább egyharmada, körülbelül 200.000 lakás lesz szövetkezeti, illetőleg öröklakás. A határozat intézkedik, hogy az új lakások településként elosztásánál a regionális vizsgálatok eredménye és a távlati iparfejlesztési “terv érvényesüljön. A fővárosba való túlzott beáramlás ellen- súlyozására négy-öt vidéki centrumot megfelelő színvonalra kell kiépíteni. A nagyarányú lakásépítési program előfeltételeként intézkedik a rendelet az alapközművesítésben mutatkozó elmaradás fokozatos felszámolásáról is. Az új építési módszerek elterjesztése és az építőipar magasabbfokú szervezettségének minél jobb kiaknázása céljából a lakásépítéseket általában új lakónegyedek létesítésével hajtják végre. A második ötéves terv során a városközpontokban avult épületek bontásával és foghíjak beépítésével az állami kivitelezésű lakásoknak legfeljebb vidéken 15 százalékát szabad építeni. A lakásépítés korszerűsítéséről Utasítja a határozat az Országos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert, hogy a tanácsok javaslatainak figyelembevételével ötéves tervidőszakonként állapítsák meg a régi laképületek sza rúgásának mértékét Azokat a korszerűtlen, elavult épületeket, amelyek anyaguk és koruk miatt gazdaságosan nem újíthatók fel, le kell bontani, A második ötéves terv időszakában állami kivitelezéssel át'ag 48 négyzetméter alapterületű lakásokat kell építeni, A nagyvárosokban gondoskodnak az egyedülálló személyek, a gyermektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is. Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben a lakások 60—65 százalékát fürdőszobával, a többit mosdófülkéve1 látják el. A többszintes lakóépületeket általában központi fűtéssel kell fel* szere'ni. Az épülő lakásoknak 60 százalékát távfűtéssel. tömbfűtésse1, vagy egyedi központi fűtéssel látják el. A második ötéves terv időszakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát beépített szekrénnyel, 40 százalékát pedig beépített konyhabútorral kell ellátni. Intézkedik a határozat arról is, hogy a távlati lakás- építési programot az építőipari technika fejlettebb módszereire való fokozatosabb áttéréssel és az eddiginél jobb szervezéssel hajtsák végre. A cél az, hogy az építőipar nagyüzemi lakástermelésre térhessen át. Fontos Tenderezése a határozatnak, hogy a lakások átlagos alapteriiletének 48 négyzetméteren felülj növekedése és a fokozódó felszereltség az építés költségét ne növelje. Biztosítani keli azt, is, hogy az építési költségek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minőségének romosa, sőt a kivitelezés minősége fokozatosan javuljon, Törekedni kell arra, hogy a lakások építése általában minden év novemberéig befejeződjék. A határozat értelmében a lakásfe’újítási munkák tervszerűbbé tétele céljából 1960- ban a házkezelést el'átó tanácsi szervek felmérik az állami lakóépületek műszaki állapotát .A fel mérés eredményeinek alapján el kell készíteni a 'akóház-felújítás és karbantartás távlati tervét. A cél: a lakásállomány arra érdemes részének korszerűsítése. A második ötéves tervben az álami tulajdonban lévő lakóépületek javítására és korszerűsítésére a régi áron ötmilliárd forintot kell előirányozni, Nagy súlyt helyez a határozat a saját kivitelezésű lakásépítés fejlesztésére is. Az 1961-től 1975-ig terjedő időszakban magánerőből saját kivitelezésben körülbelül 400.000 lakás megépítésének feltételeit kell biztosítani. A magánerőből történő családi ház építkezéseket hosszúlejáratú hitelekkel, irány- és típustervekkel, valamint szaktanácsadással támogatják. Meg kell vizsgálni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése milyen intézkedéseket tesz szükségessé a termelőszövetkezeti parasztság csoportos családi lakóházépítkezésének elősegítésére. A saját kivitelezésű családi házak anyagellátását a belkereskedelem útján nagyrészt a népgazdasági tervekben előirányzott központi anyagkészletekből kell biztosítani. A magán- és vegyest ulai- donban lévő lakóházak álla gának megóvása céljából a tu'ajdonost kötelezik a házak jókarbantartására. A felújításhoz a tulajdonos állami kölcsönt is kaphat. A kormány határozata végül utasítja az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a társadalmi és tudományos szervezeteket, hogy minden lehető módon segítsék elő a távlati lakásfejlesztési program megvalósítását. Jelenlegi lakáshelyzetünk a távlati lakásfejlesztési kormányhatározat rendelkezésein kívül szükségessé tesz néhány olyan átmeneti intézkedést, amely az adott helyzetben módot ad a meglévő lakásállomány jobb elosztására, tehát a lakáshiány viszonylagos enyhítésére. Ezt á célt szolgálja a kormánynak a lakbérpótlékról, valamint az albérleti és ágybérleti díjakról szóló rendelete is. Kísértet, amely visszatér Kik fizetnek lakbérpótlékot? A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb lakások még nincsenek mindenütt kellőképpen kihasználva. Ezért a bérlőket anyagi ösztönzéssel célszerű ér 'ekeltté tenni abban, hogy csak akkora lakást vegyenek igénybe, illetőleg tartsanak fenn, amekkora a család számára indokoltan szükséges. A lakbérpótlék fizetési kötelezettség elrendelése azt a lehetőséget kívánja megadni, hogy a bérlők önkéntesen lebonyolított lakáscseréje révén a népesebb családok a jogos lakásigényüknek megfelelő méretű lakáshoz jussanak, a kislétszámú családok pedig a nagyobb lakásokból kisebbekbe költözzenek. A most megjelent rendelet tehát úgy intézkedik, hogy az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek tulajdonában levő lakások, valamint a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások bérlői — a lakás nem megfelelő kihasználása esetén — lakbérpótlékot kötelesek fizetni. (Tanácsi rendelkezés alá tartoznak az 1953 április 1. előtt épült személyi tulajdonban álló, három szobánál nagyobb lakóházak lakásai, a társasházak háromszobásnál nagyobb öröklakásai, valamint a szövetkezeti házak háromszobásnál nagyobb lakásai.) A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a hat négyzetméternél nagyobb, de a tizenkét négyzetmétert meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, a tizenkét négyzetméternél nagyobb lakószoba két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minősül. Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma — e kihasználási mérték szerint — a lakásban elhelyezhető személyek számához képest kettővel kevesebb (egy többletszoba esetén), úgy 120 forint, ha háromnál kevesebb (másfél többletszoba esetén) úgy 180 forint, ha néggyel kevesebb (két többletszoba esetén) 260 forint, ha öttel kevesebb (két és fél többletszoba esetén) 350 forint, ha hattal kevesebb (három többletszoba esetén) 450 forint lakbérpótlékot kell a lakás után havonkint fizetni. Hatnál több személy hiányában minden további személy után fél többletszobánként további 110 forint lakbérpótlék fizetendő. Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy a bérlő által helyreállított, műszakilag megosztott, nem lakás céljára szolgáló helyiségből átalakított, illetőleg emelet- ráépítés, vagy padlástérbeépítés útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék ösz- szegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse. A rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül — az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céliára használt helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amelynek területe a hat négyzetmétert meghaladja, közterületre, vagy udvarra nyíló ablaka, melegpadlója van és fűthető. A most közzétett rendelet a lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett külön- szobát is igényt meghaladó lakrésznek minősíti, ennélfogva az ilyen szoba is lak- bérpótlékfizetési kötelezettség alá esik. A szükséglakások bérlői mentesek a lakbérpótlék fizetési kötelezettség alól. Komfort nélküli lakás esetén az egyébként fizetendő lakbérpótlék összegének 50 százalékát kell fizetni. Ha a lakásban együtt lakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni. A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, valamint a lakásban lakó háztartási alkalmazottat kell számításba venni akkor is, ha nem tartózkodnak állandóan a lakásban, hanem az ide vonatkozó miniszter- tanácsi rendeletben meghatározott okból és időre (hivatalos kiküldetés, vidéki, vagy külföldi szolgálat, gyógyintézeti ápolás, katonai szoigálat stb.) távol vannak a lakásból. A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szervek, a személyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a bérbeadó tulajdonos köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerveivel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbérpótlék összegét kifogásolja, a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti az összeg helyesbítését. A helyesbítésről az illetékes tanácsi végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbeadó által közölt összeget köteles megfizetni. Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpót’ék fizetési kötelezettségre kiható változás áll be. ezt a bérlő nyolc napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni. A lakbérpótlék összegét a változásnak meg- fele’ően módosítani kell. A lakbérpótlékból származó bevétel 30 százalékát a területileg illetékes tanács községfejlesztési alapjába, 20 százalékát pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni, hogy ezeket az összegeket lakásfejlesztésre fordíthassák. A megyei jogú városokban a bevétel 60 százaléka illeti meg a megyei jogú városi tanács közsésfejlesztési alapját. A bevétel fennmaradó részét a pénzügyminiszter által meghatározott külön számlára kell átutalni és azt kizárólag a lakóházak állaMOSZKVA (TASZSZ). A nyugat-németországi náci garázdálkodások nem a „kelet misztikus fondorlatai”, hanem következményei annak az esztelen és veszélyes politikának, amelyet Washington és szövetségesei folytatnak a háború óta — írja az Izvesztyija a nyugatnémet fasiszta túlkapásokat kommentáló cikkében. — Újabb tanúbizonyságot szolgáltatnak arra, hogyan kezelik a bonni hatóságok a garázdálkodások szervezőit. / Adenauer kancellár és Schröder miniszter a nyugatnémet és külföldi közvélemény követelése ellenére a kisujját sem mozgatja, hogy felelősségre vonja a provokációk szervezőit. Egyes nyugati politikusok most úgy tesznek — jegyzi meg az Izvesztyija — mintha várat’anul érnék őket a nyugat-németországi események. Pedig nem váratlan és nem véletlen események ezek: keserű gyümölcsei ezek jannak a magnak amit maguk ja nyugati hatalmak vetettek. Ma. SS-pribékek és a velük egy húron pendük., horogkereszteket rajzolnak a falakra Holnap ugyanezek a pribékek, atomtöltetű rakétákkal felfegyverkezve, megkísérlik a horogkereszttel le- igázni Európát. És akkor késő lesz a politikai hibákért meakulpázni. — Akkor majd semmivé válik az az elképzelés, hogy a nácik á’lítólag egy irányba, Kelet felé akarnak előnyomulni. A múlt tapasztalata arra tanít, — folytatja az Izvesztyija —, hogy ilyen esetekben nem segítenek „a szövetségi kötelezettségek” még a párizsi egyezmények • sem, amelyek papiros védőpajzsában reménykedtek még nemrégiben a Rajnától nyugatra fekvő országok egyes rövidlátó személyiségei. „Kisértet, amely visszatér” — így nevezik a kommentátorok Nyugat-németország- ban és egyes más országokban a náci kilengéseket — írja befejezésül az Izvesztyija. Fenyegető kisértet ez. Még nem késő mindörökre visszakergetni sötét birodalmába, ahonnan nincs visszatérés. — Mennél hamarabb megteszik — annál jobb! Nem tűrhető, hogy Európa hajdani hóhérai sírásóivá váljanak a népek tartós békéiébe vetett reményeinek. (MTI). Eisenhower kongresszusi üzenetének amerikai visszhangja Washington (TASZSZ). Eisenhower elnöknek az Egyesült Államok helyzetéről elmondott kongresszusi üzenete a kongresszusi képviselők és az amerikai sajtó kommentárjainak vezető témája. E kommentárokat elsősorban az jellemzi, hogy kiemelik, milyen nagy figyelmet szentelt az elnök a nemzetközi helyzet legutóbbi változásainak, valamint a további nemzetközi enyhülés biztosításának. A Washington Post hangsúlyozza, hogy ezek a kérdések ma Amerikában „a politika népszerű témái”. Az észrevételeket jellemzi az is, hogy a demokrata párti többségű kongresszus szinte egyáltalán nem bírálja Eisen- howernek azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában az utóbbi időben bizonyos javulás állt be, sem azokat a megállapításokat, amelyeket az elnök a szocialista tábor gazdasági sikereiről tett, sem azt a bejelentését, hogy továbbra is keresni fogja a kapitalista és a szocialista tábor közötti kölcsönös megértés útját. (MTI) * gának megóvására, korszerűsítésére, valamint új lakások építésére szabad felhasználni. A kedvezőtlen lakásviszonyokat kihasználva sok bérlő visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy lakásának egy részét albérletbe adhatja. A részükre felesleges helyiségeket a megengedhetőnél magasabb albérleti díjért adták ki. Eat a lakosság széles rétegei jogosan kifogásolták. Ezért a kormány meghatározta a szedhető legmagasabb albérleti és ágybérleti díjakat. Vége az albérleti uzsorának A társadalmi tulajdonban levő lakás és a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérlője, vagy tulajdonosa albérleti díj címén az albérlő kizárólagos használatában álló helyiség területének minden négyzetmétere után a lakás teljes alapterületének egy négyzetméterére eső lakbérhányadának legfeljebb az ötszörösét kérheti. Az így számított albérleti díj Budapesten nem haladhatja meg a 250 forintot. A vidéki városokban és ipari községekben a 150 forintot, egyéb helyeken pedig a 100 forintot. A bérbeadó ezen kívül csak a bútor, az ágynemű és a lakó- helyiségben lévő egyéb berendezési tárgyak használatáért kérhet személyenként legfeljebb havi 100 forintot és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért (például fűtés), a tényleges költségekét. Ha a bérlő tulajdonos bútorzaton helyiséget család, házaspár részére ad albérletije, a négyzetméter szerint meghatározott 250, 150, illetve 100 forintra korlátozott díjat 50 százalékkal növelni lehet. A kormány rendelete határozottan gátat vet az albérleti uzsorának, ezért árdrágító visszaélésnek minősítik azt az esetet, ha a bér7ő a megengedettnél magasabb albérleti díjat köt ki, vagy fogad el. Ha a bíróság a bérlőt árdrágító visszaé’ésért jogerősen elítélte, a szóbanforgó lakrészt az albérlő kérelmére, részére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hoay a társbérlet létesítésének feltételei egyébként fennállnak. Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bérlőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzetesen igénybe veszi és megüre- sedés esetén igényjogosult személy részére.- kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társbérlő személyének kiválasztása, illetőleg a lakás elcseré- lésének joga nem illeti meg. Az ágybérleti díjak mértékének megállapításánál hasonló elvek érvényesülnek, azzal az eltéréssel, hogy a díj kifizetésének kötelezettsége az egyes ágybérlőket a lakóhelyiség használatának arányában terheli. A rendelet 1960. február 1-én lép hatályba. Abból a célból azonban, hogy a bérlők lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak illetőleg a jogos igényüket meghaladó lakásukat kisebbre elcserélhessék, a rendelet majdnem egy éves türelmi időt engedélyez a lakbérpótlék fizetési kötelezettség élet- beléptetésére. A lakbérpótlék fizetési kötelezettség tehát '*•««k 1961 január 1-én kezdődik. Ismételten hangsúlyozni kell — mutattak rá nyomatékosan az Építésügyi Minisztériumban — hogy a lakbérpótlék fizetési kötelezettség célja a lakások jobb kihasználásának elősegítése, nem oedig az állami bevételek növelése — fejezték be a tájékoztatást az Építésügyi Minisztériumban; (MTU
