Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

1960. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Boldogházi mélyhűtés Számát is alig tudjuk azoknak, akik panasszal fordultak hozzánk és kér­ték: valamit segítsünk, — mert ők a felháboro­dástól már elragadtatnák magukat. A segélytkérők jászboldogháziak, jánoshi- daiak, akik reggelente utaz­nak a vasútállomásról. Mi­vel reggel korán indulnak, korán is kimennek az állo­másra. Sietnek, mert vona­tot lekésni, egyenlő elkés­ni a munkahelyről. És né­ha szeretnének a vonat in­dulásáig leülni valahol a váróteremben. Azonban csak szeretnének, mert a legutóbbi időkben a padok onnan valahova eltűntek. Hogy hova — arra kémek választ a jászboldogházi koránkefők, akik valóságos vilustáncot járnak a mély­hűtésre is alkalmas „pad- talanított” váróban. Az érdeklődés egvben elismerés is A Szolnok városi nőtanács és az Ady Endre Művelődési Ház e hónapi közös ismeret­terjesztő programjában sok nagyszerű, színvonalas ren­dezvény szerepel. A VII. ke­rületi pártházban január 7-én Nagy idők hős asszonyai cím­mel tartanak előadást. A Csallók"z úti óvodában mű­vész asszonyok életéről Simon Istvánné, a IV. körzeti párt- szervezet helyiségében a Nemzetközi Demokratikus Nőszöve*ség munkájáról Mé- .~-ros Istvánné tartott elő­adást. A januári programban több fontos rendezvény szerepel még. Többek között 19-én Hack V árton, gimnáziumi igazgató tart előadást a Cu­korgyár kultúrotthonában. Dolgoztatás, vagy munkára nevelés címmel. Előadás után Az új ember kovácsa című filmet is lepergetik. Négyszáz­ötven jegy van elővételben a Csehov estre, melyet az Ady Művelődési Ház Költői úti helyiségében rendeznek meg : íldi János tanulmányi fel­ügyelőéi a Szigligeti Színház eves — 1960-ban 11. évet tölti be a túrkevei Vörös Csil­lag Termelőszövetkezeti. — Büszkék is vagyunk erre. Ez évben 12 ezer hold földdel birkózunk, s több mint ezer szarvasmarhát nevelünk. — Célunk, hogy az év folyamán kevesebb önköltséggel, töb­bet termeljünk. Befejeztük a leltározást, s ha minden jól megy, a zárszámadással is elkészü'ünk januárban. Az elmúlt évben már rendsze­resen volt nálunk havonként munkaegység-előleg fizetés. — Télen sem pihenünk a babérjainkon. 100 hold új rizstelepet állítunk be. Az építőbrigádok és az ipari részleg munkásai az állat- gondozókkal a legfontosabb munkákon dolgoznak. így tagságunk mintegy 70 száza­léka munkálkodik azon, hogy jövőre még eredményesebben tudjunk dolgozni. Csótő Géza, Túrkeve Abádszalók nyerte takarékszövetkezetek versenyét Még tavaly versenyt kez­deményeztek megyénk falu­si takarékszövetkezetei azért, hogy a kezelt betétekben az év végére elérjék a 3 millió forintos összeget. A tíz taka­rékszövetkezet mindegyike derekas munkát végzett; vál­lalásukat jóval túlteljesítet­ték és ma mintegy 3.4 miilió forintot kezelnek. A verseny során azonban legjobb eredményt értek el Abádszalók, Csépa és Öcsöd takarékszövetkezetei. Alkal­mazottait 500, illetve 300—300 forint jutalomban részesí­tették. Ugyané szövetkeze­tek nyerték a havi betétgyűj­tési versenyt is. Abádszaló- kon 110 ezer forinttal, Csé- pán 103 ezer forinttal, Öcsö­dön pedig 84 ezer forinttal növekedett 1959. utolsó hó­napjában a betété'lomány. Az eredmények alapj an az abádszalóki takarékszövetke­zet elnyerte a megye legjobb takarékszövetkezetéjt megil­lető vándorzászlót. több művészének közremű­ködésével e hó 18-án. A ''zabadság Tsz-ben arról hallanak az asszonyok 13-án este, hogyan segítsék a tsz megszilárdítását. A kertvá­rosi általános iskolában pe­dig a Szülők főiskolája A serdülőkor problémái című előadására kerül sor 28-án. Cserve-yák Emilné tanárnő előadását az Igor és *ársai című film vetítése követi. Nagy érdeklődésre tarthat számot Orbán Józsefnének, a Magyar Nők Országos Taná­csa tagiának kínai élménybe­számolója e hó 29-én, a Köl­tői úti kultúrhelyiségben. Hasonlóan fontos, érdekes­nek ígérkező előadások szer­vezésével rokát fáradnak a nőtanác" aktívái. Az elisme­rés azonban jórészt benne rejlik abban a fokozódó ér­deklődésben, amely a rendez­vények iránt megnyilvánul. C Mit kapnak 1960-ban a cibakház* Vörös Csillag Isz fiataljai ? Ez a kérdés olyan egyértelmű. Ián, egy évvel fiatalabb a brigádvezetőnél. Tizenöt fia­talt Szabadszállásra küldött a terme'őszövetkezet, márci­usban kiképzett traktoros­ként jönnek vissza a Vörös Csillagba. Elismerésben, megbecsülés­ben nincs hiány. A 140 hold kertészet szinte ifjúsági üzemág. Sőt a négy ifjúsági munkacsapatból (14—20 éve­sek) éppen egy ifjúsági bri­gád telik ki. Az állatte­nyésztésben, — ahol havon­ta 40 munkaegységet is meg­keresnek — zömmel a fiata­lok dolgoznak. A lovászok 16 évesek, Zs. Tóth János és Szál óki József. A sőregondo­A terne’ékenységnövelés központi kérdés az flgiitogépgyárban Az első félévben eddig még nem gyártott — 75 méter hosszú — óriáskemencét ké­szítenek az Aprítógópgyár- bam. Bulgáriának cement- malmot, Jugoszláviának két gumikalandert szállítanak. A hazai piac is jelentős igé­nyekkel lépett fel. Mindez megköveteli az üzem veze­tőitől, hogy fokozott gondot fordítsanak a termelékenység növelésiére. Ezért érdeklődtünk Csányi elvtárstól, az üzem főmérnö­kétől arról, hogyan foglal­koznak ezzel a feladattal? A választ — röviden — tolmá­csoljuk: Az idén 30 százalékkal magasabb termésfeifutást kell elérnünk, mint a múlt évben tervezett volt. A több­termelés 50 százalékát a ter­melékenység fokozásával kí­vánjuk biztosítani. Ennek ér­dekében többmülió forint ér­tékben új gépeket szerez­tünk be, — többek között portálmarót, szállítható fúró­gépeket, nagy gyalut, gyors- fordulatú esztergákat, stb. Mivel az új, korszerű gépe­ken könnyebb, s gyorsabb a munka, átdolgoztuk a tech­nológiát. Ez gépenként 5—15 százalékos termelésfelfutást eredményez. — Növeljük a munkáslét­számot ts. — évi .átlagban mintegy harminc fővel. Gon­dot fordítunk arra, hogy bi­zonyos készülékeket saját magunk állítsunk elő. Készí­tünk például — többek kö­zött — állítható fúróorsókat, s lemézélbetörő gépet. Jóval egyszerűbb lesz így a lemez- hajlítás, mint a kalapáccsal való egyemgetés. — Kihatással van a terme­lékenység alakulására a szak­tudás is. Ennek figyelembe­vételével a fizikai munkások számára négy tanfolyamot szerveztünk. Rajzolvasásból, technológiai, illetve szerelési ismeretekből szereznek hasz­nos tapasztalatokat. Mindez hozzájárul terveink valóra- váltásához. Új pártház épült Jánoshidán Január 17-én új pártházat avatnak Jánoshidán. A régi szűk, sokat szolgált épület helyén több mint egymilllió forintot érő házat építettek. Lesz most már hol tölteni a téli estéket, mert az új épü­letben 600 embert befogadó nagyterem, klubterem, könyvtár, színpad két öltö­zővel, párt- és KISZ-iroda van. Az építkezés során mintegy 50—60 ezer forintot érő társa­dalmi munkát végeztek a községbeliek. A régi épületet lebontották, az alapozási föld­munkát elvégezték. Legalább száz ember társadalmi mun­r A //fílazÁfidia// Jsi&zaST&hlitnlíi* A dolog úgy kezdődött, hogy dr. Gergely Istvántól, a Tiszaszentimrei Állami Gaz­daság főagronómusától meg­kérdeztük: Mivel tölti a sza­badidejét? Sőt: mivel töltik az emberek a szabadidőt? Később kiderült, hogy első kérdésünk kissé megalapo­zatlan volt. Molnár György- né, a szentimrei üzemegység üb elnöke ugyanis elmesélte, nyáron megpróbálta meg­előzni a főagronómust a ko­ránkelésben. Tudta, hogy elő­ször az istállóhoz siet Ger­gely elvtárs, rohant ő is oda fél háromkor, járt-e már ott a főnök? Hát bizony járt. Egyszer hitte, hogy megelőz­te: akkor meg kilépve, az úton találkozott vele: már jött vissza a földekről. levíziót az asszonnyal, olva­sok is. — Ha jut a szakkönyv mel­lett a szépirodalomra ... — Tudja, az igazi szakem­bernek a legizgalmasabb, leg- lebilincselőbb olvasmány a szakkönyv. Hanem ami a második kér­dést illeti, van itt lehetőség elég. Mindhárom üzemegysé­günkben van klub, mozi, te­levízió. Van könyvtárunk, előadások hangzanak el kü­lönböző aktuális és érdekes témákról, a KISZ színjátszó csoportja rendszerint zsúfolt nézőtér előtt lép fel. Az üzemegységekben szép par­kokat létesítettünk, többezer facsemetét ültettünk el: mi­kor megnőnek, öröm lesz itt járni. A szabadidőben Kutya a sütőlapáton., Persze azért a főagronó- musnak is van szabadideje, különösen ilyenkor télen. — Hogy én mit csinálok? Most éppen előadásokra ké­szülök, mert van nálunk vagy háromféle tanfolyam: rizses (az öntözéses rizstermesztés­ről), meg baromfitenyésztő, meg kétéves növénytermesz­tési szakoktatás, aztán ilyen meg olyan tanfolyam: azokon én is előadok. Egy-két elő­adást pedig Gödöllőn is kell tartanom, az egyetemen. Néha azért megnézzük a te­Sokat tett tehát az állami gazdaság dolgozóinak műve­léséért, szórakozásáért. Vajon miért? — Nekünk többet kell nyújtanunk, mint amit a falu adhat. Az emberek rendsze­rint több kilométer távolság­ból jönnek hozzánk dolgozni és higyjék el nekem: nem le­het jó az a gazdaság, ahová csak a pénz köti az embere­ket. Olyan szép, kulturált körülményeket kell teremte­ni, hogy abban — ne is le­hessen csúnya, rossz munkát végezni Ez pedig nagyon szép filo­zófia, nagyon jó gondolkodás: bár mindenütt ilyen lenne a vezetők eszejárása. S hogy ez mit tesz a gya­korlatban? Könnyű azt mon­dani, hogy az üzemegységek­ben három mozi működik. Hogy megértsük, mit jelent, vegyük csak a Lás'zló-major példáját. A László-major körülbelül az Isten háta mögött van, egyforma messze Tiszaszent- imrétől és Kunmadarastól. Molnár Györgyné mesélte, manapság olyan sár járja, hogy a kutyát is sütőlapáton tartják ki ugatni mert nem bír kimenni. A mozi azonban minden csütörtökön pontosan megkezdi a vetítést. Az idősebb Prokkai Mik­lós, az öreg juhász, aki az­előtt akkor volt elégedett és boldog, ha sikerült biztosíta­nia a télire valót, most már egész héten számít arra, hogy csütörtökön moziba megy. Nem is megy olyankor messze a nyájjal. De így áll ez az egész kőrnvékkel, nemigen jártak ők el a távoli falvakba, mo- zi-látni. Most pedig? A múlt­kor más film érkezett, mint amit bejelentettek — és óriá­si volt a felháborodás a László-ma j orban. Manapság már ez a gond. — Nagy baj lenne, ha nem vinnénk filmet valamelyik csütörtökön — mondja Mol­nárné —, tán meg is verné­nek. Meid a film már úgy hoz­zátartozik az élethez, akár egy jól áldomás. Lovas klub az isten háta mögött Kasza elvtárs, a KISZ-tit- kár a fiatalok működéséről, okosodásáról beszélt. A KISZ kultúrfelelöse, Csűr Ilonka, például egy építőcsoport se­gédmunkása. A november 7-én előadott forradalmi szín­darabnak az ő munkája nyo­mán olyan sikere volt. hogy alig fértek az emberek a te­rembe. Gondoljuk el: egy tá­voli állami gazdaság építő­segédmunkás lányának szív­ügye, második élete a kultú­ra, a színjátszás. És nézzük meg a KISZ- klub programját. Szeminá­rium, klubnap, televíziónézés, játékok, az MHS keretében lövészet, motorozás, csütörtö­kön TIT előadás, kultúrpró- bák, könyvkölcsönzés, lovag­lás szerepel a programban. Gondoljuk el: lovaglás. Lo­vaglás, de nem mint munka, hanem mint sport, szórako­zás. Nekem — nem tehetek róla — az angol pólóklubok jutottak eszembe: csakhogy ott nem parasztfiatalok, ha­nem elegáns ladyk és gentle­manek ügetnek paripáik há­tán. Az állami gazdaság egyre inkább tanítja, neveli nem­csak a munkára, a tudásra, hanem a szépre és a szép szórakozásra is a valaha el­maradt vidék embereit. B. D. kája játszott közre abban, hogy ilyen szép pártháza le­gyen a községnek, ahol a párttagok és pártonkívüliek közös barátsága tovább szö­vődhet, erősödhet. A berendezés egy részét is társadalmi úton biztosították. Gyűjtöttek, s a régi faanya­gokat is felhasználták. Az asszonyok gondja volt a szé­pítés, csinosítássVégben meg­vették a függönyöket, társa­dalmi munkában pedig ki­szabták, megvárták azokat. Kétszáz kötetes könyvtár, televízió, rádió, rexasztal, kü­lönböző társasjátékok, újsá­gok és folyóiratok, s nem utolsós -rban a társadalmi összefogás nagyszerű érzése biztosítja majd, hogy a já- noshidaiak jól érezzék magu­kat a község leendő kultúr- központjában, az új párt­házban. Hosszú a jegenyesor... Hosszú? Mintegy negyven mé­ter lesz — nem nagyzolásból, in­kább vidám kedvében nevezi hosszúnak Varga István műsza­ki ellenőr. Ma még nem látható — koratavasszal kerül majd földbe a nemrégen korszerűsí­tett mentőállomáson. Az esemé­nyek forgatagában — mely így zárszámadás idején kavarog vá­rosunkba — szinte észre sem vettük, hogy az óév ajándéka­ként mihez jutottak a karcagi mentőállomás dolgozói... A városi tanács a községfej­lesztési alapból 50 ezer, az Or­szágos Mentőszolgálat 40 ezer forintot adott a mentőállomás korszerűsítésére. Ebből létesítet­tek korszerű kocsimosó-beren­dezést, bajtársi pihenőt, reno­váltak három mentőautó részé­re garázst, szoba-konyhás szol­gálati lakást. Közel 50 ezer fo­rintot takarítottak meg azzal, hogy az építkezés javarészét a városi tanács építőbrigádja vé­gezte s csak kisebb hányadát kellett ktsz-re, magánkisdparos- ra bízni. Még ebben az évben további 30 ezer forintot áldoz városunk a mentőállomásra. Mihelyt az Országos Mentőszolgálattól meg­érkeznek a tervek: a tanácsi épí­tőbrigád hozzálát a tetszetős és tartós téglakerítés felépítéséhez. gi ezüstkalászos tanfolyamra legalább húsz fiatal jár. Az elnökhelyettes és Hi­deg Antal agronómus, örül­nek az alkalomnak, hogy ösz- szetalá'koztunk. Eddig még- úgysem dicsérték meg nyil­vánosan az ifjú tsz tagokat azért az erőfeszítésért, amit az őszi vetések idején kifej­tettek. Cibakháza ugyanis az utolsónak fejezte be a megyé­ben a kollektivizálást éppen az őszi vetések idején A községben nyugtalan volt a hangulat, a termelőszövetke­zet vetésterve is veszélyeztet­ve volt. A fiataloknak kö­szönhető, hogy jövőre sajat kenyerüket eszik a Vörös Csi'lag tagjai. Nem arról van szó, hogy a Vörös Csillag léte egyedül a fiatalokon múlik. Sokszor hi­báznak, megfeledkeznek ma­gukról. Ámde az idősebbek, a vezetőség (a nyolcvan tagú KISZ szervezet bevonásával) nevelő célzattal meg is bün­teti őket, ha kell. Nemrégen az égjük ifjú sőregondozó úgy „beszívott” a névnapi ünnepségen, hogy másnap nem állt munkába. Azonnal levonták munkaegységét, de a brigádvezető, s még má­sok is beszéltek vele, meg­mosták a fejét. A kettő együtt — a munkaegységle­vonás és a beszélgetés — hatásosnak bizonyult. Mit ad a termelőszövet­kezet? Azt, amit az egyéni gazda­ságban sohsem kapták volna meg. A Vörös Csillag hozzá­kezd saját gépparkja létesí­téséhez. Ez évben is két Ze- tort, egy lánctalpast, egy Csepel teherautót, s egy sze­mélyautót rendelt a terme­lőszövetkezet. A gépekre a fiat »lók kerülnek. Éopen most küldtek el két KISZ tagot a KPM gépkocsivezető inté­zetébe. A gépesített termelő- szövetkezet a fiataloké lesz majd. A jelenlegi fiataloké, akik me’lől az idősek nyug­díjba mennek, s rájuk hagy­ják a nagyjövőjű közös gaz­daságot. S az ifjak készülnek erre. Tanulással, gyakorlati ta­pasztalatszerzéssel. A Vörös Csillag minden évben fel­újítja egyre terebélyesedő házikönyvtárát, melyet első­sorban a fiatalok o’vasnak. A terme’őszövetkezet gépko­csija színházba viszi Szol­nokra az ifi dolgozókat, es­ténként a termelőszövetkezet által fizetett tiszteletjegyek­kel. A tsz ifjúsági futballcsa­pata járási bajnokságot nyert. A szövetkezet birká­val ajándékozta meg őket. — Ugyancsak birkát kapott a silózó ificsapat, amikor túl­teljesítette tervét« A házasságra lépőknek ugyancsak kijár a lakodalmi vacsorához a juh. Mellé ezer forint házassági segéllyel. 1959-ben négy pár élvezte a termelőszövetkezet ilyen se­gítségét. Sőt, a házasság után a családi fészekrakáshoz se­gíti őket a nagy család. Sárai Juliska innen ment férjhez, a tsz egyik jó munkása volt. Mikor házépítésbe kezdtek, a vályogot — ingyenesen szál­lította ki az épülő ház funda­mentumához a termelőszö­vetkezet. A televízió, a kultúr­terem, az ifjúsági bá’ k ter­mészetesnek tűnnek. Ezeket nem is említik a vezetők. Azt igen, hogy a termelőszövetke­zetben (főleg az állattenyész­tésben) premizálási rendszert vezettek be, ami elsősorban a fiatalok érdeke, mert ők dolgoznak legtöbbet. Mit kapnak 1960-ban? Többet, mint eddig. Évről évre még több jut nekik, ahogyan a termelőszövetke­zet erősödik, melynek meg­teremtéséből az ifjak is be­csülettel kiveszik részüket Borzák Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents