Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
i960. Január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Düledező tanya Élég gyakori amikor a szövetkezet vezetősége azt mondja: „Adjon az állam pénzt, s akkor majd építünkMég a nyáron történt, hogy Somogyi Miklós elvt'rs. a Politikai Bizottság tagja, több megyei vezető kíséretében Jászkisér- re lá ogaiott. A szövetkezeti vezetőkkel beszélgettek és szóba került a csibenevelés. Az egyik tsz elnök sopánkodva mondta „Nevelnénk mi csirkét, de nincs barom fiái. vem kapuink rá pénzt”. Ez az elnök is csak úgy tudta elképzelni a csibenevelést, hogy az állam majd ad pénzt és akkof csinálják. Eszébe se jutoH a nagyon egyszerű megoldás, helyi anyagok felkutatása, az emberek mozgósítása, A szóbanfor- gó tsz-elnök által képviselt nézet ma még elég elterjedt Szolnok megyében. Pedig le kellene már róla végre szokni. Mert mi a lényeg? S mit követel a szövetkezeti gazdák Crueke? Azt, hogy először sok hízót és utána majd lehet szép, tetszetős ólrf1ca* istállókat azok árából építeni. Más tsz-ekben az öntözést csakis permetező öntöző gépekkel bírják elképzelni. Ezek a gépek vagyon drágák. Itt is az a szemlélet alakuljon ki, hogy először úgy, ahogy de folyjon a víz, mert ahová folyik, ott lesz termés és amikor lesz bőségesen termés, akkor sort lehet keríteni a drága gépek megvásárlására. Tehát szó, ami szó, gondolkodni kell a helyi erők minden téren való kihasználásáról. Rengeteg a lehetőség. Most csak eQV ilyen dologra hívjuk fel a figyelmet. Törökszentmiklósról Mezőtúrra rezet a köves út. Aki figyelmesen vizsgálódik nézelődik az észreveszi az úttól kb 100 méterre azt a düledező tanyát, amelyik a mezőtúri Űj Reménység Tsz tulajdona, s amelyiket már csak a „szentlélek" tart össze. Ha jön egy nagyabb vihar, összedől az égisz. Javítani, vagy éppen lebontani kellene és a bontásos anyagot valamilyen létesítményhez felhasználni, s Iá • máris elkészülne saját erőből egy ilyen, vagy olyan célra alkalmas épület. Másutt a tanyák, a majorok környéke telistele tégladarabokkal, gerendákkal, oszlopokkal, ahol ezeket összeszednék ott épülhetne egy tyúkól. Igaz nem ragyogna és nem hasonlítana valamiféle kastélyhoz, de a célnak nagyon megfelelne. Sz. P. így nevelődnek a termelés mesterei A jövő a komplex brigádoké Megjegyzések a „Megyénk egyik legjobb munkaszervezeti formása, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben“ című cikkhez Ott folytatom, ahol Som ősi Árpád, a túrkevei Vörös Csillag Tsz főagronómusa abbahagyta, a Szolnok megyei Néplap január 1-én megjelent cikkében. Véleményem szerint nagyon időszerű most ezekkel a dolgokkal foglalkozni, mert a termelési terv elkészítésével párhuzamosan kell a munkaszervezési feladatokat végrehajtani. Nekem ezzel kapcsolatban szintén lenne néhány megjegyzésem. Szó! nők megyében a nagyüzemi gazdálkodás létrejötte megteremtette a lehetőséget a korszerű termelési technika alkalmazására. A szövetkezeti termelés jövedelmezőségének alakulását azonban sok körülmény befolyásolja. Így egyebek között a gépi technika, a mező- gazdasági tudományok vívmányainak felhasználása, az állóeszköz ellátottságnak foka, az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazása. A közös gazdaság fejlődése és jövedelmezősége szempontjából azonban legfontosabb a tagság munkájának helyes megszervezése és a végzett munka megfelelő d’' 'sa. A sok bizonyító erejű példa közül megemlíteném a jásztelki Tolbuchin Tsz-t. Ebben a tsz-ben a vezetőség a munka helyes megszervezőILYENEK ÁZ ÁL ATT Y ANIÁK Ha ügy gyorsan tenné fel valaki a kérdést: milyenek az alattyániak, nehéz volna válaszolni. Egyesek szerint maguknakvaló, kaparó emberek, akik megfognak minden fillért a saját zsebükre. Mások szerint meg éppen az ellenkezője: filléres emberek, akik nem csak magukat nézik, hanem mást is, fejlődő, igazodó községük életét, a közösségét is. Hogy valójában .milyenek is. az majd kiderül az alábbiakból. TELI TESTGYAKORLAT Ne gondoljon itt senki sem valami egészségügyi tornára. A testgyakorlat elnevezés ez esetben nem a sportból, hanem az Űj Élet Termelő- szövetkezet tagjaitól származik. ők jegyezték meg, miközben formálgatták a ködös őszi időben az öt vagonos gó- rét és a hozzávaló egyéb épületet: — Semmi ez, csak egy kis téli testgyakorlat, amolyan edzésféle a tavaszra, hogy aztán könnyebben essen a munka. — Mert, ha nyílik az idő. tesz mit tenni bőségesen. Dohánytermelés és állattenyésztés dívik erre. Dolog meg mindkettővel bőségesen kerül. Kell hát a tréning, no meg az alap is, hiszen nyáridőben kinek kerül ideje, még ha a szorgalma megvolna is, hogy például hozzákezdjen góriéépítéshez. Akkor elmaradna egyéb nagyon fontos munka, aminek a közös látná kárát. MINDEN „KLAPPOL" A tanácsházán, Kiss Béla elnököt, meg Tóth Ferencet, az Üj Élet párttitkárát a nép- számlálás eléggé mozgalmas forgataga között találhatja meg a napokban betér" Cserélődnek az ívelt, jönnek, mennek az érdeklődők, számlálóbiztosok és magánosok. S bizony meg kell választani a kérésre a percet. — Minden „klappol” most nálunk — szakít időt mégis a szóra az elnök. — Kinyögtük azt a kis adósságot is, amit elődeink csináltak. Olyan 300—350 ezer forintot tisztáztunk. Teljesült a régi vágy is: nagyteljesítményű kút ontja a vizet itt a tanácsháza előtt. Aztán a könnyebbség kedvéért egy kicsit az ujján számol és végül így fejezi be: — Elértük, hogy majd minden utcában az egyik oldalon már betonjárdán és nem sárban járnak a községbeliek. *— Hogy milyenek az alaty- tyániak? Olyan emberek, akik oam csak beszélnek, hanem tesznek is. Vasútállomásunk nincs. Boldogházáról viszünk, hozunk mindent. Ez aztán nagy költség, dehát segít is mindenki. Épp a múltkor számolgattam: valami tízezer forint fuvardíjat takarítottak meg a községnek a mi embereink azzal, hogy nem fordultak üresen. Ha vinni, ha hozni kellett, nem kerültek el bennünket. S akkor sem, ha itthon kell tenni valamit. Legutóbb 5 ezer facsemetét hoztunk. Ügy elvitték, mint a cukrot, alig tudtunk magunknak párszázat megtartani pótlásnak. És ez, ha csak egyötvenével számoljuk is darab ;át, akkor sem jelentéktelen. EGY KIS HUNCUTSÁG Ügy szokott lenni, hogy amikor több ember beszélget. sokminden szóba kerül. Így derült ki többek között az is, hogy — amit még e sorok írója sem látott — nylon bunda is található már Alattyán- ban. Nem nagy dolog ez, amolyan kuriózum. Sokkal érdekesebb, amit az idei esztendőről mondanak. Már csak úgy alattyáni méretekben érdekes például az, ho^v sok helyre eljut a thermálkút vize. Három irányba indul útnak a víz hamarosan. Az igaz, hogy a pénz nem nagyon sok, de egy kis leleménnyel, meg összefogással megoldják, hogy kap vizet a lakosság, a gépállomás és a tisztasági fürdő is. Történik pedig ez így. A tanács 120 ezer forintból megépítteti a kiinduló vezetéket. S aztán erre, mert ugye egy gépállomás már víz nélkül elképzelhetetlen, n traktorosok egy kis társadalmi munkával, egy kis másik pénzzel vezetik ki az állomásra. Hogy a régi, jelenleg majdnem használhatatlan fürdő is részesüljön a kút áldásaiból, egy kis huncutsághoz folyamodtak. Azt mondták: az egészsógház felújításra szorul s mivel ott a fürdő is, abból a 70 ezer forintból, ami az egiészségházra a költségvetésből kikerül, rendbe hozhatják a fürdőt is. S mostmár csak a tavaszt várják, hogy megkezdjék a mimikát és mi hamarabb a végére járjanak, mert az is hozzá tartozik az alattyániak „milyenségéhez’’, hogy nem szeretnek valamivel sokáig bíbelődni — nagy -» sével a tagok anyagi érdekeltségének növelésével évről évre biztosítja a szövetkezeti gazdák egyenletesen növekvő anyagi jólétét. A nagyüzemben az emberi munkaerő célszerű és hatékony felhasználásának széleskörű lehetőségei vannak. A munkák szakosításával elérhető, hogy a szövetkezeti gazdák egy-egy termelési folyamat mestereivé nevel :>d- jenek. Megyeszerte ismerik a kisújszállási Kinizsi Tsz kiváló borjúnevelőjét, Janó Jánost. Lelkiismeretes ember, a gondjaira bízott jószágállománynál évek óta nem volt elhullás. A borjak napi súly- gyarapodása 0,85—0,90 kilogramm. Janó János évek óta egyazon beosztásban dolgozik, s ő ilymódon a szakma mestere lett. Hasonló a helyzet Túrkevén, a Vörös Csillag Tsz-ben, ahol egyik ember évek óta a sertéshízla- lással. másik ember az anyakocák nevelésével, stb. foglalkozik. A munkák szakosításával ilyen mesterekké kell válnia a szövetkezeti gazdák mindegyikének. Igaz az, amit az egyik kiváló szakember mondott, hogy a szövetkezeti tagnak speciális munkájához jobban kell értenie, mint a mezőgazdásznak, A munka termelékenység növelésének — sok-sok tényező mellett — legdöntőbb eszköze a termésátlag és a hozamok növelése. Nczzilk most a munkaszervezet kialakításának főbb alapelveit. A tsz-ekben véleményem szerint a munkaszervezeti formákat úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a gépek tömeges alkalmazásában rejlő előnyök kihasználását. Elősegítse a munkatermelékenység növelését, a munkák időben és jóminőségben való elvégzésének eredményeként a hozamok növelését. Ezenkívül a szövetkezeti gazdák szocialista szellemben történő nevelését, a végzett munka mérését és pontos nyilvántartását. • A szocialista munkaszervezet formái az egyes munkád megszervezésének módját a tsz gépesítésének színvonala és a helyi adottságok szabják meg. Nézzünk ehhez is megfelelő példát. A szőlőtermelés gépesítési foka jelenleg alacsony. Itt célszerű a munka- szervezés új formáit megvalósítani. Például családi vállalások. a háztáji összevonása a közösen vállalt terület megművelésével, stb. Másképpen jelentkezik ez a gabonatermesztésnél, ahol a gépesítés igen magas. A gépesítés fejlődése a munkaszervezés állandó tökéletesítését követeli. Ugyanakkor az emberek képzése és a gépesítés következtében egyre több olyan vezetővel rendelkezünk, akik képesek több termelési egység együttes irányítására. A technika fejlődése egyes munkák megszervezésének módját meghatározza. Ezért az egyes munkák megszervezésénél a gépi. a fogat és a kézi munkaerő összhangját biztosítani kell a munkafolyamatokban résztvevő legnagyobb teljesítményű géphez igazodva. A munkafolyamatok ilyen módon való megszervezése nagy figyelmet követel meg a dolgozóktól. Fontos követelmény az úgynevezett brigádállandóság, melynél nemcsak a területi, hanem elsősorban á személyi állandóságra kell törekedni. Egyébként így nevelődhetnek csak ki a termelés mesterei, akik — ha mondjuk a kukoricatermesztésben dolgoznak — rövid idő múlva olyan hozzáértő.emberek lesznek, mint most a dohánykertészek. Nem okoz különösebb gondot számukra akár 50 mázsás átlagtermést is elérni. Egyébként a brigádok kialakítása a munkaerőszükséglet felmérésével és a rendelkezésre álló munkaerő egybevetésével kezdődik. Miért? Azért, hogy a kitűzött termelési célok eléréséhez rendelkezzünk szükséges munkaerővel. A munkaerőelosztást azokban a termelési ágakban kell kezdeni, ahol a termelés és a foglalkoztatottság egész évben egyenletes. A régi, jól működő tsz-ekben, például a túrkevei Búzakalász Tsz- ben, a mezőhéki Táncsics Tsz-ben a munkaszervezés régi, megszokott formájáról (külön állattenyésztési, külön növénytermelő brigád) áttérnek a komplex-brigádok szervezésére. Ennek két formája ismeretes. Egyik, amikor azonos brigádhoz a területen lévő növénytermesztési és állattenyésztési tervfeladat végrehajtása tartozik. Másik, a fejlettebb forma, amikor a brigád a növénytermesztési és az állattenyésztési feladatok végrehajtásához a legfontosabb eszközöket, a gépeket is megkapja. A brigádvezető pedig a termelési feladathoz szükséges összes gépi, fogat és kézierővel rendelkezik. A komplex-brigádok szervezését a technika fejlődése indokolja. Megszünteti az erők szétfor"ácsolását, megkönnyíti a vezetés munkáját, csökkenti az improduktív dolgozók számát. A komplex-brigádon belül a munkacsapatok megszűnnek, a2 embereket munkacsoportokban. a gépek mellé, a gépek kiszolgálására osztják be. A régi tsz-ekben, ahol megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek. ez a helyes munka-' szervezési forma. Elmondta: Fridrich Ferdinánd, a Megyei Tanács VB Szöv. Pol. Csop. vez. As egyik ember ilyen, a másik olyan volna, hogy a Holdba soha nem lehet eljutni, meri nagyon messze van, meg ez van, meg az van, akkor vajon eljutottak volna idáig? — Az más, — 'válaszolta csendesen az elnök. A sótalanítás érdekében a szikes parcellák két végén elektródákat helyeznek el, s azokat egyenárammal kötik össze. A talajon átbocsátott áram szétbontja a sókat, s a folyamat közben képződő marónátron a katód körül gyü- lemlik össze. A talaj így megszabadul a növények szempontjából ártalmas sóktól; A laboratóriumi és mezei kísérletek eredményesen folytak«
