Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI így nevelődnek a termelés mesterei Alszik a Szemle 21 tagú bűnszövetkezet a bíróság előtt A mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményei A mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményeiről, 1960 feladatairól Molnár Béla, a földművelésügyi miniszté­rium szakoktatási és kísérlet­ügyi főigazgató helyettese nyilatkozott. — 1959-ben kettős feladat állott a mezőgazdasági kuta­tók előtt. Az egyik: segíteni az év elején alakult termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sában, szakmai irányításában, s ennek a feladatnak, első­sorban a vidéken működő kutatóintézetek, eredménye­sen eleget is tettek. A másik, a tulajdonképpeni főfeladat a tudományos kutatómunka volt, s itt is elsősorban a nagyüzemi termelést közvet­lenül segítő témák állottak az előtérben. — Az elmúlt esztendők me­zőgazdasági kutatómunkáját a növénynemesítés túlsúlya jellemezte. A termelőszövet­kezetekben azonban a leg­több gondot az agrotechnika elmaradottsága okozza, s ezért kutatóink 1959-ben fő­leg az ilyen jellegű felada­tokra irányították figyelmü­ket. Különösen a talaj műve­léssel és a talajerőgazdálko­dással foglalkoztak, összefüg­gésben a gépesítéssel és üzemgazdasági vizsgálatok­ká L — A talajerőgazdálkodás! vizsgálatok elsősorban a bú­zának búza, illetve kukorica utáni termesztésénél hoztak eredményeket. A búza után vetett búza napraforgó-zöld- trágyával és 100 kiló pétiső- val 20—25 százalékos, ugyan­ez féladagú istállótrágyával több mint 30 százalékos ter­méstöbbletet adott. A takar­mányellátás fejlesztését célzó kutatások során behatóan vizsgálták az öntözéses le­gelőgazdálkodást, s a kísérle­tek bebizonyították, hogy a kimerült rizstelepek helyén létesített legelőkön tavasztól őszig 74 fillérbe, míg szoká­sos takarmányozás mellett 1.45 forintba kerül egy liter tej takarmányköltsége. — Az állattenyésztési ku­tatásokban a takarmányozási kísérletek szerepeltek az első helyen. Az új borjú- és nö- vendékmarha-nevelési mód­Muanyagból készült kötöttáru, non-iron férfiing és egyéb újdonsá­gok megyénkben Tovább javul az év első negyed-ben megyénk áruel­látása. A Rövid- és Kötöttá­ru Nagykereskedelmi Válla­latnál szerzett tájékoztatás szerint idén 60 százalékkal *>bb habsels/em fehérnemű és kötöttáru kerül a fogyasztók­hoz. mint tavaly. A Habselyem Kötöttáru- gyár mellett ugyanis a Pest­erzsébet•' Kötöttárugyár is megkezdte e keresett cikkek gyártását. Ügy Ítélik meg. hogy ar igényeket idén ki tudják elégíteni. Több lesz a gvermek gyap­jú kötöttáru, a kardigán, ku- ligán és blúz is. A tavaszi szükséglet kielégítése már most biztosítottnak látszik. Bőinti a választékot az is, hogy forgalomba kerülnek a szin'étikus alapanyagból ké­szült gyapjú hatású kötött- árufélesége'i. A háziasszo­nyok örömére a már most is knvhatfi 250 forintos, köny- nyebhr-i vasalható úgyneve­zett non-iron férfiing mellett meg jelzőnek az olcsóbb „Tú­liniMÍa-’ non-iron inaek ii. szerrel 30 százalékkal csök­kenthető a takarmány költ­sége és az üszők már 15 hó­napos korukban elérik a te­nyésztésbe vételhez szüksé­ges fejlettséget. Baromfi- tenyésztő kutatóink a külön­böző magyar tyúkfajták ne­mesítésével foglalkoztak, s ennek során a sárga magyar tyúknál kétszáznál magasabb évi tojáshozamot, a fehér ma­gyar tyúk tojásánál pedig 20 százalékos átlag súlynöveke­dést értek el. — Kutatóink az idén to­vább folytatják a mezőgazda- sági nagyüzemek termelésé­nek fejlesztését segítő mun­kájukat. A legfontosabb fel­adatot továbbra is a talaj termőképességének fokozása jelenti, hiszen ez a nagy ter­mések alapja. 1960-ban na­gyobb figyelmet fordítanak a gépesítés problémáira is. 1959*ben 448 mezőgazdasági dolgozó üdült megyénkből Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói közűi mindtöbben vesznek részt üdülésben. — 1959-ben négy- száznegyvennyolcan pihentek Szolnok megyéből az ország legszebb tájain. Huszonheten szanatóriumi beutalást kap­tak, ahol pihenés mellett rendszeres gyógykezelésiben részesültek. A szakszervezet gondot fordított a gyerme­kekre is. Száz kisfiút és kis­lányt küldtek a nyár folya­mán a Balaton-menti helysé­gekbe és Budapestre. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­te ez évben még több mező- gazdasági dolgozót üdülitet Lillafüreden, Galyatetőn, — Mátrafüreden, Pécsmecseken. Sokan kapnak majd beuta­lást a hévizi, a balatonfüredi és a parádi szanatóriumba. Elektromos futó-maeska és egyebek A Papírgyár műszaki fejlesztési tervéből Vaskos, géppel írt papírok­kal teli dossziéba pillantot­tunk bele a minap. Ez a vas- kosság annál is inkább indo­kolt, mert a papírokon 110 tétel van összegezve, szám­oszlopok leírásának, gépek megnevezésének hosszú sora, ami igen sok papírt kíván. Dehát mi is ez a száztíz tétel? Kádár Miklós, a Szolnoki Papírgyár főmechanikusa fe­le! a kérdésre, miközben la­pozgat a dossziéban. — Gyárunk 1960-as mű­szaki fejlesztési tervének rész­letei ezek — mondja Kádár Miklós. A terv különben már december végén elkészült Ámde nézzük meg a száz­tíz tétel legfontosabbjait ts: — Amint látja — magya­ráz tovább Kádár Miklós, — 5 millió 200 ezer forint a fél* újítási keretünk, ame'ynek egy részét szintén a műsza­ki fejlesztési célokra fordít­juk. Vagy két milliót példá­Ez üzembiztonsági és bal­esetvédelmi szempontból je­lentős. A terv elősegíti a szűk kapacitások bővítését, egyes termelőgépek, techno­lógiai eljárások javítását, a minőség emelést és persze az önköltségcsökkentést is. Közbevetem a szót. — Gondolom, a cellulózé üzemben is így néz ki a do­log j.. — Természetesen. Nem is lehet másképpen, hiszen húsz tonna lesz itt a napi terme­lés, szemben a tavalyi 16 tonnával. A terv a szalma­cellulóz minőségének javítá­sára is döntően hat, akárcsak a tárolás, az anyaghulladék- felhasználás fontos teendőire. — Nagyobb beruházások is lesznek? — Az idén annyiban, hogy a jövőre építendő új erőtelep műszaki tervezési munkái és a felvonulási épületek építé­se ez évben megtörténnek. Tulajdonképpen egy lépés llj gyártmányok a helyi iparban Üreges tégla, cserép, autószerviz, mértékutáni szabóság az idei programban A HELYI IPARI vállala­tok évről évre jelentősebb szerephez jutnak megyénk­ben. Az idén is tovább nö­velik termelésüket, s amel­lett jónéhány új cikk beve­tésén fáradoznak. A Téglagyári Vállalat pél­dául az építkezéseknél igen keresett üreges tégla gyár­tását is megkezdi az idén. Az ehhez szükséges kísérle­teket már a múlt évben elvé­gezték a vállalat csépaí tele­pén. Az eredmények igen biztatóak — így minden fel­tétel adott a sikeres terme­léshez. Foglalkoztak a cse­répgyártás bevezetésével is. A törökszentmiklósi telepen 2— 300 cserepet legyártottak, s azt felküldték a minőségel­lenőrző szerveknek. Az otta­ni vizsgálat alapján a válla­lat által próbaként készített cserepek fagyá'lóak, jó minő­ségűek, érdemes foglalkozni nagytömegben való előállítá­sukkal. Persze ehhez száneket kell építeni, gépeket beállítani. Ezen munkálkodnak most el­sősorban. így aztán az idén — bár megkezdik a termelést — nagyobb mennyiséget elő­reláthatóan nem állítanak elő, inkább biztos alapot te­remtenek a következő évek termeléséhez. AZ AUTÓTULAJDONO­SOK bizonyára osztatlan örömmel fogadják a hírt; a szolnoki Vasipari Vállalat ja­nuártól autószervizt vezetett be. Nem kell ezután az igen drágán dolgozó magániparo­sokhoz fordulni. Az autószer­viz szolgálat felszerelésének kiegészítése is szerepel az idei programban. Felvetődött az a gondolat is, hogy foglalkozzon a vá'- lalat gáztűzhelyek — kály­hák protótipusának elkészíté­sével, s későbbi gyártásával. Ezt az elképzelést minden­képpen támogatni kellene, hi­szen — mint ismeretes — az Alföldön hatalmas gázmező­ket találtak, s azok hasznosí­tása a közeljövőben, az or­szágos gázvezeték megépíté­sével megkezdődik. Akkor majd ugrásszerűen megnő a kereslet a gáztűzhelyek iránt — jó, ha előrelátóak va­gyunk. A HELYI IPAR idei prog­ramjában figyelemreméltó az is, hogy bővítik a mér­Egészségház épül Zagyvarék ason Régi gond volt Zagyvaré- kason az egészségügy prob­lémáinak megoldása. A köz­ség nem rendelkezett megfe­lelő orvosi rendelővel; a meglévőben már alig tudták elvégezni a megszaporodott egészségügyi vizsgálatokat Tavaly hozzákezdtek a prob­léma megoldásához. A ta­nács községfejlesztési alap­ból egészségház építéséhez kezdett A méreteire is im­pozáns épületiben kap helyet majd a hámxnszobáa össz­komfortos orvosi lakás, a központi orvosi rendelő és váró, valamint a védőnő ren­delője. A létesítmény elkészítésé­re tavaly már negyedmilliót ferdítő*!ak a község pénzé­ből és 100 ezer forintot a já­rási tanács hozzájárulásából. Idén még lO ezer forintot költenek az építkezésre és a tervek szerint az év közepén felavatják Zagyvarékas egész­ségházát. tékutáni szabóságot. Jóné­hány testhezszaboft ruhát kedvelő ember nyugtázza he* 'yesléssel ezt a tervet. 1960 egyik jelentős esemé­nye a Budapesti Ipari Vásár. Erre is megkezdték a felké­szülést. Oda küldött gyártmá­nyaikról is írunk majd an­nakidején. Szóbakerült az infravörös sugárzókályhák gyártásának gondolata is a helyi iparban. Ezek kisméretűek, kevesebb energiával jóval több hőt biz­tosítanak, mint a „hagyomá­nyos” kályhák. Gyártásuk azonban pillanatnyilag még igen kezdetleges stádiumban van. (st) Sűrített levegőhálózatot. A kazántisztítás, betonvésés ne­héz munkáit, stb., amit kézi erővel végeztek eddig, pneu­matikus szerszámokkal he­lyettesítik. Ha mindehhez hozzávesz- szük a Hungária Vegyimű­vekkel tervezett tapasztalat- cserét, s több más üzemmel, is, valamint a karbantartó és egyéb részlegek dolgozói számára előirányzott szak­mai előadásokat, igen soko.1* dalának mutatkozik az idei műszaki fejlesztési és mű­szaki szervezési intézkedési terv a Szolnoki Papírgyár­ban. Pedlig csak töredékéről szóltunk a 110 tételnek. A menetközben szükséges intéz­kedésekről pedig egyszerűen nem is lehet előre írnunk. Azzal a megállapítással csukjuk be tehát a vaskos dossziét; a felsorolt, de a mű­szaki fejlesztési terv felsoro- latlan része is, legyen itt szó az oktatásról, balesetvéde­lemről, a társadalmi tulaj­don védelméről, a nehéz fi­zikai munka megkönnyebbí­téséről, az egészségügyi in­tézkedésekről, az import­anyag megtakarításáról, stb. — mind egy célt szolgálnak. Még többet, még jobbat, még olcsóbban termeljen a Szol­noki Papírgyár, mint tavaly; Bízunk benne, ehhez a cél­hoz a műszaki fejlesztési terv is hozzájárul, amit az éves terv így konkretizál —■ összevetve a tavalyi tervszá­mokkal: Papírgyártás Szalmacellulóze gyártás. 1959: 9.162 to 4.000 to 1960: 12.000 to 4.500 to B. Gy. Nehru nyilatkozata a BBC tudósítójának Delhi TASZSZ) Nehru indiai miniszterelnök hétfőn nyilatkozatot adott a BBC munkatársának. Kijelentette, hogy „már most mutatkoznak bizonyos jelek a hidegháború enyhülésére. Azt hiszem, ez az enyhülés folytatódni fog”. „A most következő évtized­ben a hadügyek jelentősége csökkenni fog. Elkerühetet- lenül lényeges leszerelésre kerül majd sor” — hangsú­lyozta Nehru. (MTI) Jöbzt a tét! Felkészült az Autóközlekedési Vállalat A téli forgalomra való fel­készülés még a nyár folya­mán megkezdődött vállala­tunknál. Felújító műhelyünk az indító berendezések javí­tását, illetve legyártását már abban az időszakban elkezd- ie. Elvégeztük a gépkocsik esedékes felújítását is. Mivel gépkocsijaink a sza­badban tárolnak, indításukat kényszerítő berendezésekkel Ítéli elvégezni a hideg idő­szakban. Ezért úgynevezett fagybrigád szolgálatot szer­veztünk, melynek feladata az, hogy a kora hajnali órák­ban a gépkocsik beindításá­val üzemi hőmérsékletet biz­tosítson. Ilyen előzmények alapján a szolgálatba vezé­nyelt gépkocsivezető az uta «ítás szerinti helyen és idő­ben pontosan megjelenhet. A gépkocsiállomány növe­kedése miatt a kirendeltsége­ket indítókocsikkal látták el. s fagybrigádot szerveztek a kisújszállási, karcagi, kun­szentmártoni és a tiszafüre­di telepein. Gátlóan hat, hogy rnűhely- kapacitásrmk nem fejlődött párhuzamosan a gépkocsiál­lománnyal. A szabadban dol­gozó műhelymunkásokat be­keccsel és vattaruhával lát­tuk el. A műhelyben légfú­vó? kályhával biztosítani tud­juk a kellő hőmérsékletet. Forgalmi osztályunk is megtette a szükséges intéz­kedéseiket. Távolsági autó- buszjáratokra, tejbegyűjtésre és darabáras szállításra ki­fogástalan állapotban lévő gépjárműveket biztosított. — Számítva arra, hogy január­ban a leltározások miatt, s azért, mert ilyenkor már túl­jutottunk a mezőgazdasági termékek szállítási munkájá­nak zömén, csökken a forga­lom, a negyedéves terv telje­sítése érdekében építő és út­burkoló anyagok előszállítá­sát szervezte meg. A téli forgalomra való fe!- nészü lésünk jó — nagy hi­degben és rossz útviszonyok mellett is el tudjuk érni a kívánt eredményeket, hozzá­járulunk a népgazdasági terv teljesítéséhez. Erre biztosíték vállalatunk dolgozóinak jó munkája is. A decemberi ér­tékelés szerint a csúcsforgal- mi -versenyben országos vi­szonylatban a negyedik he­lyet szereztük meg. s csak olyan vállalatok tudtak ben­nünket megelőzni, melyek nem rendelkeztek Szefu — darabáras — oxigénszállító részleggel. Felkészülésünk hiányossá­gaként meg kell említeni, hogy a József Atilla úti tele­pünkön 20 centiméteres a sár és a legszükségesebb szo­ciális létesítményekkel sem rendelkezünk ott Egészében véve azonban a télre való felkészülés biztató, úgy érezzük, hogy munkán­kat a következő hónapok alatt is az utazóközönség és a fuvaroztatók megelégedésé­re végezhetjük. Bartók Miklós 51. sz. AKÜV

Next

/
Thumbnails
Contents