Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. fantiár 3l. Az országgyűlés szombati ülése Február 1: (Folytatás az első oldalról) megoldásának eszközét, egyszer, s mindenkorra kiküszö- jöljük a nemzetközi életből. Ezt az új helyzetet, ezt az új valóságot tárja fel a szovjet leszerelési javaslat, ezért beszélhetünk teljes joggal arról, hogy e javaslat, minden kétséget kizáróan, megalapoz zott és reális. — A Szovjetunió kormányának legutóbbi intézkedése kézzelfogható és cáfolhatatlan bizonyítéka a Szovjetunió őszinte - békeakaratának és annak az eltökéltségének, hogy az enyhülés folyamatát továbbfejlessze. A Szovjetunió szeptemberben tette meg javaslatát az általános és teljes leszerelésre. Januárban már egyoldalúan, anélkül, hogy megvárná, míg javaslatát elfogadják, vagy akár csak érdemben tárgyalják, máris egyharmadával csökkenti hadseregének létszámát. Meg sem várva az enyhülés szakaszának teljes kibontakozását. a Szovjetunió de facto megteszi az első lépést a teljes leszerelés felé — mondotta —. majd hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg létszámának csökkentése, a békeakaratnak. a nemzetközi fejlődés kedvező irányába vetett bizalomnak cáfolhatatlan bizonyítéka. S ezt jól tudják az emberek százmilliói szerte a világon. Ezért megbecsüléssel és tisztelettel, egyre szé* lesebben kibontakozó rokon- szenwel kisérik figyelemmel a Szovjetunió erőfeszítéseit. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek létszáma évek óta csupán annyi, amennyi határaink védelméhez múlhatatlanul szükséges. Honvédelmi kiadásaink a most beterjesztett költségvetésnek mindössze 4,6 százalékát teszik ki. Ezt számunkra egyedül az teszi lehetővé, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor tagjaként élvezzük a szocialista rendszer erejének és óriási ütemű fejlődésének az élet minden területén ható áldásait. Büszkék és boldogok vagyunk, hogy ehhez a győ" zelmes táborhoz tartozhatunk. — Bízunk abban, hogy a többi országok követni fogják a Szovjetunió példáját és boldogok leszünk, amikor eljön a nap, hogy hadseregünket a többiekkel együtt megszüntethetjük. és országunk valamennyi fia a békés építőmunkának szentelheti erejét, képességeit. Kormányunk nevében kijelentem: teljes szívvel csatlakozunk a szovjet lépéshez, üdvözöljük és támogatjuk azt. (Nagy taps.) A forradalmi munkás- paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a külügyi bizottság és a kormány közös javaslatát emelje határozattá (Lelkes, nagy taps.) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívására vonatkozó határozati javaslat vitájában elsőnek Szakasits Árpád országgyűlési képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta: soha nem nőtt meg így a népek reménysége — egy jobb, békés és derűs korszak eljövetelében, mint napjainkban, s ez a reménység még magasabbra szökkent a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legutóbbi határozata nyomán. A világpolitikának ez a nagy eseménye arról győzhet meg mindenkit, hogy a Szovjetunió szavai és cselekedetei között nincs és nem is lehet szakadék. — Az imperialisták — folytatta — azzal érvelnek, azzal törekszenek megtéveszteni a tömegeket, hogy a fegyverek erejére, milliós hadseregekre, atom- és hidrogénbombákra, általában az erőpolitikára a béke biztosítása érdekében van szükség. Valaha talán eélt érhettek ilyen, a józan észt megcsúfoló szólamokkal, állításokkal, de ma már senkit meg nem tészethetnek a „fegyveres béke1* szükségességének és a „Keletről fenyegető veszedelem’’ hangoztatásával. Minden értelmes ember tisztában van azzal, hogy a fegyverkezéssel, hidrogénbombákkal, hidegháborús hadjárattal nem a békét, hanem a háborút szolgálják. — A népek öntudatra ébredtek, recsegnek-ropognak a gyarmati birodalmak. Tekintetünk ezekben a napokban Algéria felé fordul, ahol drámai eseményeket indítottak el a militarista fasiszta lázadók. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata ezzel kapcsolatban világosan kifejti: bebizonyosodott, hogy az algériai háború a leggonoszabb veszélyekkel fenyegeti Franciaországot és népének szabadságát. Valameny- nyi francia azt kérdezi: mikor vetnek már véget a háborúnak? Az algériai lázadás a legreakciósabb és a legvadabb gyarmatosítóknak azt az akaratát tükrözi, hogy semmit sem engedjenek középkori kiváltságaikból. Bizonyosak vagyunk, hogy a bátor és hősies algériai nép végül is kivívja a szabadságát és ebben segít a Francia Kommunista Párt egyre szélesebben kibontakozó akcióegység mozgalma és az arab népek — de minden nép szolidaritása és támogatása. A felszólaló többek között beszélt még a csúcstalálkozó jelentőségéről, az égető nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának fontoságáról, — Walter Ul- brichtnak, a Német Szocialista Egységpárt titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság első miniszterelnökhelyettesének újabb béke- kezderrrinyezéséről. — Mi akkor szolgáljuk legjobban a béke ügyét, s egyúttal hazánk felvirágoztatásának ügyét is, — hangsúlyozta befejezésül, — ha a pártkongresszus szellemében ■selekszünk, ha annak határozatait szenvedélyes buzgó- sággal teljesítjük, ka meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. A beterjesztett határozati javaslatot a párt. a külügyi bizottság és a maga nevében elfogadta. Dr. Beresztóczy Miklós képviselő protonotáríus kanonok volt a következő felszólaló. Arról szólt, milyen helyesléssel, egyetértéssel fogadja minden beesfiletes magyar ember a szovjet leszerelési javaslatot — Ezer esztendő természe- ?s népszaporodását bőven negcsapolta nálunk az ösz- zegezve évszázadokat kite- ő háborúk sora. Nemzeti meséinkét és értékeinket omátette, vagy külföldre zórta a harcok pusztítása, yarmati helyzetünk és néha őurarnk tékozlása. S amikor iaiban. értékeiben megfogott nemzetünk új életet ezdett a romokon és az új ■let már virágjába is kelt, ehet-e békét és hazáját zerető magyar ember, aki /iharcsináló kedvvel örülne i fegyverkezési hajszának? — Esztergom és környéke az én területem. Szeretem és féltem a gyönyörű bazilikát, de szeretem és féltem az ottani szerszámgépgyár munkásait is. alkotásaikat, amelyeket csodálok, s amelyek Brüsszelben világsikert értek el; a maróti parasztokat, szeretem és féltem a csevie- ket, akik alig várják a ta- vaszrafordulást, hogy megkezdődjenek a közlekedésügyi miniszter által akkorra ígért útjavítások (derültség), mert ez védelmet ad a por és sár ellen villasornak is nevezhető házaiknak, könnyíti az autóbuszközlekedést. Sorolhatnám szűkebb hazám minden új, féltve őrzött alkotását és alkotóikat és végeláthatatlan felsorolásba kezdhetnék a nyergesújfalui Visco- sától Kazincbarcikáig, a Pécs melletti új bányáktól a szabolcsi almás-erdőktől, a Balatontól a debreceni nagyerdőig ... szeretem és féltem valamennyit, s szinte pajzsként ajánlom életem minden percét védelmükre a háború ellen. — Amit szűk hazánk sze- retetéről elmondtam, megismételhetem világviszonylatban: nem akarok háborút és köszöntőm a leszerelési javaslatot, mert szeretem és féltem a római Szent Péter bazilikát éppen úgy, mint a leningrádi Ermitázst; délafrikai elnyomott benszülöttet épp úgy, mint a kínai kohók felszabadult öntőit. — Mint katolikus és pap is elismeréssel és helyesléssel szólhatok a leszerelési javaslatról, amelyben a humanitásról szól a vizsgakérdés a többi nagyhatalomhoz. Nehezen nevezheti magát embernek, tisztelheti emberi közösségnek magát az, aki és amely erre a kérdésre nem tud válaszolni. — A magyarországi római katolikus püspöki kar szilveszteri szózatában a dokumentumot az általános leszerelésre tett nagyszerű javaslatnak nevezik. A magyar katolikus papság nevében a katolikus békeszervek nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kijelentik: „állást- foglalunk az általános és teljes leszerelési javaslat mellett. Kívánjuk, hogy valóra váljék és hogy a szavakat kövessék a tettek, amire a Szovjetunió kormánya a minap is követendő példát adott...!” Magyar paptársaim nevében kijelentem, hogy nem tartjuk a katolikus pap lelkiismeretével összeegyez- tethetőnek a megegyezések és a békés megoldások ellen izgató szavakat, amelyek a hidegháborús propaganda egyházi vetületeként elhangzanak akár egy római bazilikában, akár egy müncheni katolikus értekezleten, akár a messzeség könnyű védelmében patetikus rágalmazá- soktó sem riadozó disszidens papok olcsó önfelajánlásaiban akár egy-egy hazai elagott, vagy fiatal titánunk makacs, vagy meggondolatlan magatartásában. Mi a reakciót elszigeteljük magunktól és arról akarunk tanúságot tenni: ha van is akár határainkon túl, akár idehaza olyan pap, aki az erkölcsiséggel, az evangéliummal összeegyeztet- hetőnek tartja a békétlenség szolgálatát, az nem ismeri az évangéliumot, az erkölcsöt és a papi hivatás igazi elveit. — Mint magyar, mint ember, mint katolikus és mint pap egyaránt csak elismeréssel szólhatok a szovjet leszerelési javaslatról. Ennek a benső meggyőződésemnek nyíltan és lelkiismeretem szavát követve tanúságát adom és az előterjesztett határozati javaslatot elfogadom fejezte be felszólalását nagy taps közben dr. Beresztóczy Miklós. Dr. Oríuiay Gyula felszólalása dr. Ortutay Gyula budapesti képviselő a határozathoz szólva emlékeztetett a második világháború mérhetetlen szenvedéseire, s rámutatott arra: — helyi és világ — politikai okok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy ne feledjünk, utalt azokra a fasiszta jelenségekre, amelyek egyre fokozódó erővel nyilvánulnak meg Nyu- gat-Németországban és az ottani fa.iszta szervezetek révén — amelyekben nem kis szerepet játszanak a disszidens magyar fasiszták, a nyilasok is — a nyugat más országaiban is. Bármennyire igyekszik is tagadni Adenauer, bármennyire igyekszik Strauss hadügyminiszter a maga provokációs szervezetével elfordítani a gyanút Bonról. mégis mindenki előtt világos, hol van a provokáció székhelye, központja. Ezután arról szólt, hogy a legrégibb korszakok népeinek gondolatában is fellelhető a béke eszméje. Az emberiség jobbik fele vágyakozott a béke után, amelyről sok szép szólam hangzott el az Időszámításunk előtti hétszázadik évtől, sőt még régebben és azóta is, csak éppen a béke nem valósult meg. Világpolitikai lehetőséggé azóta lett, amióta a szocializmus rendszere először a Szovjetunióban, majd utána a szocialista államokban megvalósult, amióta ezt a békevágyat az erő és a fölény koncentrációja is kíséri, amióta olyan erő áll a Szovjetunióban és a szocializmus országaiban a béke gondolata mellett, amelynek van módja, energiája és bölcsessége ahhoz, hogy ezt a békét az ellenkező kapitalista, imperialista erőkkel szemben is megvalósítsa. Ez a legnagyobb jelentősége ennek a békeajánlatnak, a mai béketörekvésnek, s ezért fogadjuk nemcsak lelkesedéssel, hanem reménnyel is a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának javaslatát. Ezután — mint a Hazafias Népfront főíitkára — fűzött néhány megjegyzést a javaslathoz: — idézte N. Sz. Hruscsov szavait, aki szerint alaptalan az o'yasfajta aggodalom, hogy az egymás közölt megállapodó nagyhatalmak eselleg figyelmen kívül hagyják a kis országok érdekeit, Mióta a szocialista népek táborába tartozunk — mondotta a felszólaló — nem vagyunk kis nép, nem érezzük magunkat árva, elhagyott országnak. Szüntelenül érezzük: van olyan politikai hatalom, amely a legkisebb népekre is a testvériség és egyenlőség érzésével tekint és érdekeit hűen képviseli. Mi azokhoz a népekhez tartozunk, amelyek belpolitikájukkal a szocializmust, a kommunizmust építik, külpolitikájukkal a szocialista világbéke mindennél fontosabb érdekeit képviselik. Ez a mi igazi nemzeti politikánk? — mondotta nagy taps közben. Rónai Sándor elnök ezután — mivel a javaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. — bezárta a vitát, majd szavazást rendelt el a külügyi bizottság határozati javaslata felett. Az ország- gyűlés a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Dr. Jáhner-Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be ezután az ország- gyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt két évi munkájáról. — Munkánk fő jellemzője — mondotta — a szocialista törvényesség érvényesítése volt. A beszámolási időszak alatt a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása hatékonyan biztosította a szocialista törvényesség betartását. A védekezési szabadság gondos betartása mellett, a bírósági tárgyaláson elhangzott és bizonyítást nyert tények szolgálhattak az ítéletek alapjául. Büntetőpolitikánk helyes érvényesítésének fontos és állandó tényezői voltak: a tényállás részletes felderítése, a cselekmény elkövetése körülményeinek és indító- c kainak pontos megái lapítá- tása. Ez azt Is jelentette, hogy ítélkezésünkben a munkásosztály politikáját, a dolgozó tömegek akaratát érvényesítettük. — Népünk érdekeit és Igazságérzetét fejezték kiN döntéseink. amikor lesújtottunk a tudatos ellenforradalmárok- na. a levert fasizmus felbukkant alakjaira, és ezeklől megkülönböztettük azokat a dolgozókat, akik félrevezetés, az eszmei zűrzavar hatására követtek el kisebb súlyú bűncselekményeket. Ez utóbbiaknál, amennyiben adSAITÓNAP 1942 február 1-én, a második világháború legvadabb dühöngésének idején a fásultság és reménytelenség közepette sokszorosított kis újság jelent meg a legnagyobb titokban üzemekben és munkásnegyedekben. Örömet és reményt hozott az elnyomottaknak, félelmet, vad dühöt és elkeseredést váltott ki a fasiszta reakciós Horthy-re- zsim urai között. Rendőr és csendőrjcopók bandája vadászott az illegális nyomdára, a lap terjesztőire és előállítóira a mpgyar kommunistákra. Azokra a kommunistákra, akik a nemzeti egységfront, a hitlerellenes háború harcos szószólói, szervezői és agitátorai voltak. Sok embert letartóztattak, megkínoztak, összevertek. Vértanúhalált halt a lap első szerkesztője Rózsa Ferenc elvtárs. De a kommunista sajtó hangját nem tudták elnémítani többé. Üj bátor és merész hang volt ez. Nyersen, őszintén megmondta az igazságot, harcra buzdított, szemébe vágta az idejét múlt uralkodó osztálynak, hogy elérkeztek a végnapjai. A munkásosztály győzelmének, a proletárdiktatúrának időszakában bővültek, megváltoztak a sajtó feladatai. A vezető szólam az építésé lett. Üj országot építettünk a romok helyén és ebben az építésben igen . nagy szerepet vitt a magyar sajtó, amely kezdettől fogva szervezett, buzdított, figyelemmel kisérte az egyes emberek, az üzemek, a termelőszövetkezetek szívós harcát. És ha kellett, hát ostorozott is. Ha rövid időre is, de megtorpantotta a magyar sajtó fejlődését az 1956-os ellenforradalom és az azt közvetlenül megelőző hónapok. Se szeri se száma nem volt a revizionista cikkeknek, sőt a helyenként ellenséges megnyilvánulásoknak. Az ellenforradalom kitörésekor szinte napok alatt burjánzónak el a szélsőséges uszítóhangú lapocskák, amelyek ölesre, gyilkolásra bujtogattak. És az ellenforradalom után rövid idővel talpra- állt a beszennyezett, meggyalázott, de új életre kelő harcos kommunista sajtó. Újjáépítésre, a sebek begyó- gyítására az ellenforradalom utóhatásaival való leszámolásra buzdítottak az újságok- A sajtónak is része van abban, hogy Magyarországon a helyzet gyorsan konszolidálódott, hogy begyógyítottuk az ellenforradalom ütötte sebeket. Helyreállott az írott szó tekintélye. Tapasztaljuk ezt napról napra, amikor az üzemekben, a falvakban az iskolákban és az állami gazdaságokban megfordulunk. Várják, igénylik az elismerő szót éppen úgy. mint a jogos bírálatot a tájékoztatást éppen úgy, mim az okos tanácsadást. A bizalomról tanúskodnak azok a levelek, amelyek napról napra szerepelnek a szerkesztőség postájában és közöttük épven úgy megtalálható a tsz tag egyéni panasza. mint a munkás levele, aki esetleg valamilyen fontos közügyben emel szót. A sajtó munkatársai örülnek ennek és fokozott munkával, még nagyobb lelkiismeretességgel törekednek ezt a bizalmat napról-napra szüntelenül újra meg újra kiérdemelni. Ma, a magyar sajtó ünnepen hadd essék szó azokról is akiknek köszönhető, hogy lapunk és a többi újságok napról napra eljutnak a dolgozókhoz. Legyen a tisztelet a nyomdászoké, akik esetleg hiányos felszereléssel, technikai re- hézségekkel' küzdve állítják elő időre a sajtóterméket: a hírlapterjesztőké, akik szervezik és elszállítják esőben hóban, fagyban és sárban vagy tűző napsütésben minden nap a lapokat. Tizennyolc éve jelent meg először az igazság szava sokszorosított formában, durva papíron a Horthy- rendszer elnyomásának sötét éjszakájában. .. mint a szabadság világító tornyának kell sugároznia..." — írta az első szám vezércikkében Schönherz Zoltán. Ezt a megtisztelő örökséget vette át a mai magyar sajtó és erre a fogadalomra emlékezünk ma, 1960 február 1-én, a sajtó napján. dig kifogástalan magatartást tanúsítottak, messzemenőkig érvényesítettük a nevelés szempontjait. Az ellenforradalmi 'bűnügyek gyors befejezésének politikai jelentősége is volt. Ezután megállapította: a Legfelsőbb Bíróság állandó jelegű és legfontosabb feladatként az alsófokú bíróságok elvi irányítását jelölte meg. A legutóbbi években a bűnözés alakulásában kedvező változások állottak be. Ez elsősorban az államhatalmunk megszilárdulásának, társadalmi és gazdasági rendünk következménye — de jelentős szerepük volt ebben bűnüldöző szerveinknek, köztük a belügyi és ügyészi szervek egyre fejlődő munkájának. A valamennyi bíróságra kötelező elvi döntés hangsúlyozza, hogy a szocialista büntetőpolitikánk alapvető különbséget tesz, egyfelől a népi demokráciánk tudatos ellenségei, valamint súlyos bűncselekmények elkövetői — másfelől pedig a kisebb súlyú bűncselekményt elkövető megtévedt dolgozók között. Az előbbieknél a törvény teljes szigorát, a megtévedt dolgozókkal szemben pedig az ítélkezés javító-nevelő funkcióját kell érvényesíteni. Az elvi döntés lényegében azt is ki/ejezi, hogy a volt kizsákmányoló osztály tagjaival szemben — amennyiben nem osztályhelyzetükből fakadó bűncselekményt követnek el — ugyancsak érvényesíthetők az állampolgári fegyelemre való nevelés szempontjai. Dr. Jáhner-Bakos Mihály beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. Ezután Lombos elvtárs számolt be a magyar parlamenti küL döttség csehszlovákiai látogatásáról. A Turkevei Táncsics Termelő- szövetkezet neveléséből jóminőségű r, a n. a rt. a o estekét hoz forgalomba Csarnok 6ti boltjában a Szolnoki Földművesszövetkezel
