Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

1960. január 27. SZÓI,NOK MFGYKI Nt PT,AP 3 Hét köbméteres üzemanyag­tartályt készítette^ a Kunhegyes! Vízgépészeti vállalat dolgozói. 15 darabot szállítanak belőle a gépállomásoknak. Épül a világ legnagyobb érckombinátja A Szovjetunió kohászati ipara az idén annyi vasércet kap, amennyit a világ egyeld len más országában sem ter­melnek. Az 1960-ra előirány­zott népgazdaságfejlesztési terv többek között kimondja, hogy a vasérctermelést 105 millió tonnára kell növelni, E feladat megoldása érdeké­ben az építőknek több új ércbányát és külszíni fejtö- helyet kell üzembehelyezni- ök a kurszki mágneses ano­mália területén, Szibériában és Ukrajnában. Kazahsztán­ban például a most épülő Szoko 'ovszk-sziárbaj i kombi­nát új ércbányája az idén körülbelül 5 millió tonna ki­tűnő minőségű vasércet ter­mel. Ma kulturális tapaszta atcsere sorozat indult megyénkben A Művelődésügyi Miniszté­rium közel két éve nem a minisztériumban, hanem az egyes megyékben tartja a különböző témájú tapaszta­latcseréket, a helyszínen vizs­gálja meg a végzett munkát, így került sor Szolnok me­gyére, ahol tegnap több me­gyének küldöttei, művelő­désügyi szakemberei jöttek össze. A szakemberek brigá­dokra oszolva a megye kü­lönböző városa ban és közsé- geib n az ismeretterjesztést, a könyvtárak ügyét és a Jó­zsef Attila olvasómozgalom helyzetét vizsgálják meg. A megnyitó értekezleten Ács Ferencné, a minisz­térium Közművelődésügyi Főosztályának vezető mun­katársa tartott tájékoztatót. Molnár János, a megyei ta­nács VB részéről üdvözölte a megjelenteket. Elmondotta, hogy nem kiválasztott és kü­lönösen jólműködő területre viszik őket, hanem az egész megyei munka keresztmet­szetét ismerik majd meg Ezután a szakreferensek tá­jékoztatták az értekezlet résztvevőit, majd elindultak háromnapos körútra. Huszon- kilencedikén újra összejön­nek és a tapasztalatokat megtárgyalják. Az értekezleten Felcsuti László, a TIT országos fő­titkárhelyettese is résztvett. Egymillió 350 ezer forintot takarítottak meg a fütöhózi KISZ fiatalok A szolnoki Fűtőház fiatal­jai a múlt év folyamán a párt március 6-i határozatá­nak szellemében végezték el a kapott feladatokat. A kong­resszusi versenyben megerő­södött a fiatal kollektíva. Az éwógi értékelés szerint 1744 tonna szenet takarítottak meg, melynek értéke — levonva a kifizetett szénprémiumot — közel 952 ezer forint Megta­karítást értek el többek kö­zött túlsúlyú vonatok továb­bításában, a termelékenység emelésével és abban, hogy sok javításihoz ócska, használ­ható anyagot dolgoztak be ú; helyett. A társadalmi munká­ban több mint 61 ezer forint hasznot hajtottak a,z üzemnek, így összesen 1 millió 342 ezer 477 forintot takarítottak meg. — Lelkes és példamutató munkájuk során a KISZ-moz- dony-brigádok, ifjúsági brigá­dok és a szocialista ifjúbrigád kivívták az elismerést és a megbecsülést. Látták az idő­sek, hogy a fiatalokban van erő, lendület, segítőkészség. Nem egyszer a KISZ brigá­dok segítettek házat építeni, földet hordani munkatár­saiknak és az üzemen belül is szebbé tették a munkahe­lyet. Igyekeztek olyan munka­eszközöket teremteni, amely- lyel megkönnyítik a fizikai dolgozók munkáját. Töreked­tek arra is, hogy a kezük alól kikerülő munka minősé­gileg megfelelő legyen. Fe­gyelmezett, példamutató ma­gatartásukkal kiérdemelték a megbecsülést. A fiatalok a szakmai to­vábbképzést sem hanyagol­ták el. Bekapcsolódták a KISZ vezetőség által szerve­zett „Szakma ifjú mestere’1 címért folyó mozgalomba. Cjabb felajánlások végre­hajtásával az 1960-as évben is ki akarják vívni a megbe­csülést. A KISZ vezetőség pedig arra törekszik, hogy a lelkes kollektívát összefogja, a munkán és szórakozáson keresztül tovább nevelje az üzem fiataljait. Fazekas Sándor KISZ titkár Miniszterhelyettes, író, szakember-----­a KUKORICÁRÓL A 30 mázsás mozgalom elterjesztése itt Szolnok me­gyében is valósággal életbevágóan fontos kérdés. Dehát miért is beszélünk oly sokat a kukoricáról, és miért hang­súlyozzuk jelentőségét, fontosságát. Választ kapunk a kér­désre a miniszterhelyettes, az író és a szakember feleleté­ből. Idézzüjc Magyari András földművelésügyi miniszter- helyettes beszámolójának egy részét, amely elhangzott a első országos kukoricatermesztési tanácskozáson 1958. dec. 19-én és 20-án. Részletet közlünk Veres Péter „Fehér ke­nyér — füstölt szalonna” című írásából. Megtalálható az író „Közös gondjainkról” című kötetében. Nyilvánosság­ra hozzuk Izinger Pál ÁGI főigazgató helyettesének „az állami gazdaságok bábolnai termelési ankétjén elhangzott beszéde” egy részét. termésnövekedést, megálla­píthatjuk, hogy egyedül kukoricatermesztés megjaví­tásával 2—3 éven belül éven­te legalább annyival növel hetjük a mezőgazdaság bo zamát, amennyi jelenleg az állami erőforrásból történő összes mezőgazdasági beruhá zások értéke. Magyari András | Legfontosabb takarmány- növényünk a kukorica, egy­ben valamennyi takarmány- növény között ebben rejle nek a hozamok növelésének legnagyobb tartalékai. A ku­korica népgazdaságunknak valóságos kincsesbányája: termésének 1 százalékos emelkedése 5.800.000 kilog­ramm húst jelent. Többször ellenőrzött kí­sérleti és termelési adatok alapján kijelenthetem, hogy a beltenyésztéses hibridkuko­rica-vetőmag használatának elterjesztése az ország kuko­ricatermő területének három­negyed részén — évente a mezőgazdasági termelés érté­kének mintegy háromnegyed milliárdos növekedésével jár. Ugyanígy a négyzetfészkes vetésű silókukoricatermesz­tés 300 ezer kát. holdra való elterjesztése, különösen, ha vetőmagnak jó hibrideket használunk — nagyon sze­rény számítás szerint — leg­alább 1 milliárd forint értékű áruval növeli a me­zőgazdaság hozamát! Ha eh­hez hozzászámítjuk, hogy a hagyományos agrotechnikai módszerek lelkiismeretes al­kalmazása is eredményezhet Szabolcs megyeiek tanulmányozzák a Szolnok megyei baromfi tenyésztést Szolnok megye nagy erőfe­szítéseket tesz a nagyüzemi baromfitenyésztés fellendíté­sére. A megye eredményeire az ország különböző részein felfigyeltek. Hajdú és Békés megyéből jelentették be: sze­retnék tanulmányozni a szol­noki termelőszövetkezetek ba­romfitenyésztését Február 2- án, 3-án pedig Szabolcs Szat­már megyékből termelőszö­vetkezeti elnökökből, agronó- musokból. vezetőkből és szak­emberekből álló küldöttséget látunk vendégül. A küldött­ség a turkevei Vörös Csillag Tsz baromfi törzstenyészetét, a kisújszállási Búzakalász Tsz csibenevelőjét tekinti meg és a Szolnoki Keltető Állomásra látogat eL A falu betegágyánál Usy SZŐlt a sürgöny: „Azonnal gyere haza öcséd­del együtt, édesapád nagyon beteg”. Anyám küldte. Két­ségbeesve mentünk hát. Apám valóban nagybeteg. Szegény, egész életén át hajtotta ma­— Deli Balázs bácsi is. — Szintén sérv? — Nem. Kocsiról esett le. A könyvelő segít. — Jász Zsiga, — Baleset? — Dehogy. Sérve van neki tegek, öregek, eltartja őket a közösség, — El? — El bizony. Egyelőre még Hirtelen lebetegedtek az szűkösen — új szövetkezet emberek. Van ebben vagyunk. De a legmagasabb némi szimuláció is. Egy- földjáradékot kapják. A leg- két embernek tele a kamrá- többnek volt földje. A haszon- ja, nem akar dolgozni a kö- bérleti szerződésekben meg- zösben, s hogy ne zaklassák, állapítottuk, ki mit fog kapniJ hát mentegetőzik: beteg va- Aki képes még totyogni- ' Veres Péler \ .. .Ezért az elegendő zsír és szalonna Magyarországon nemcsak néptáplálkozási, hanem ebből eredőleg na­gyon fontos politikai kérdés is. Beszéljünk világosan: a magyar parasztnak és a ma­gyar munkásnak hiába van elegendő kenyere, elegendő krumplija, káposztája; ha nincs elegendő zsír és sza­lonna és sertéshús hozzá, akkor nem érzi jól magát, úgyszólván testi hiányérzete van. Ezt természetesen nap­raforgóolajjal is lehet bizo­nyos mértékig pótolni, de tudni kell azt, hogy a napra­forgóolajhoz is előbb hozzá kell szokni, másrészt, külö­nösen a nehéz testi munká­soknak a napraforgóolaj semmiképpen sem adja meg azt a testi jóérzést, amit a szalonna, a zsír, és általában a sertésáru ad. Márpedig azt a nagyvonalú tervet, amit a magyar nép életszínvonalá­nak az emelésére kormá­nyunk egyrészt ebben a há- romévés tervben, másrészt általában népgazdasági terve­iben kitűzött, csak ezen az úton lehet biztosítani. Tehát biztosítani kell állatállomá­nyunk egyenletes szaporodá­sát, biztosítani kell az ehhez szükséges alaptakarmányokat és hízlalótakarmányokat azok között is a vetésterület­ben legnagyobb terjedelmű és a termésmennyiségben is legnagyobb tömegű kukori­catermelést. Világosan szól­va: sziken és futóhomokon kár erőltetni, mert ritkán terem meg, a jó fekete föl­deken pedig többet kellene vetni, mint eddig. Isin»er Pál Rendkívüli fontosságot tu­lajdonítok annak az örvende­tes ténynek, hogy az un. „nagy cső”-eímélet helyébe a nagytermés gyakorlata lépett. Valóban nem szép csöveket, hanem sok kukoricát akarunk termelni. A nagy termések elérésében sokkal nagyobb jelentősége van a növény­számnak, mint a művelési módnak. Vizsgáljuk meg kicsit részletesebben a 30 mázsa májusi morzsolt kukorica célkitűzés realitását. Mi kell ehhez? Szükséges hozzá a múltaktól eltérő 16—18 ezer körüli növényszám. Hogy a meglévő hibridkukorica vető­maggal kellő növényszamot el tudjuk érni az nyilvánva­ló, mert ebből a jó minőségű magból annyi kel ki, ameny- nyit elvetünk. Ahhoz, hogy a növény a termést ki is tud­ja nevelni, újfajta talajmű­velés kell s ez a mélyműve­lés, A következő előfeltétel a megfelelő talajerő. Ügy gon­dolom egyetértünk abban, hogy mind a szervestrágyá­zás, mind a műtrágyázás te­kintetében a lehetőségeink megvannak. Megvan továbbá a fajta is, olyan kiváló fajta, amely 40 mázsás termőké­pességet hord magában. A növényápolás elsősorban nem kapálás kérdése, hanem a vetésig végzett jó tavaszi munka és a kultivátorozással való kiváló magágy készíté­se. Láttuk az átalakított ve­tőgépet. Ez a vetőgép töké­letesen megfelel arra, hogy egyenletes elosztásban vesse el a kukoricát úgy, hogy gyakorlatilag az egy elés mun­kája elhagyható. A gépek átalakítása, ennek jó vagy rossz elvégzése minden gaz­daságnak lelkiismereti kérdé­se. Ez nem beruházási prob­léma, csak akarat dolga. Az utolsó kérdés a drót- féregveszély leküzdése. Azt hiszem, itt a legnagyobb a probléma Minden egyes táb­lát ahová kukorica kerül, meg kell vizsgálni tavasszal a drótféregfertőzöttségre. A holdanként alkalmazott 40 kilogramm Agritox ára bősé­gesen megtérül a többlet szemtermésben. Áramtalanítás — fásításhoz gát Én felkelni sohse láttam is- A sok munka, a sok emel- gyök. Orvosi igazolás nincs motyogni, hát olyan helyre és lefeküdni se Középparaszt oetés. erről, meg nem is hiszik. Is- állítjuk: dohányba — ide, oda. volt pedig, de tudta: ha csak — nVen sokan? merik jól: majd kicsattan az a , . egyetlen lépéssel is lemarad — Még ott van Káli Pali. egészségtől. Van ilyen ember, vuwn — menynan a létért, cl földért vívott ir- Gyomorbeteg. Urbáu Miklós: nf'rn sok: egy-kettő. A való- Zsigmond —— saját öregségere datlan versenyben, menten teljesen munkaképtelen be- s**9 mégiscsak az, nagyon sok gondol tán, míg sorolja, felfalja a magántulajdon far- teg. a beteg ember a faluban, s Aztán lesz még más is. Ur­kastörvénye. Az egyik brigádvezető szól ne™csak itt, más községben bán Antal, a párttitkár gon­Álltam az ágyánál és ma- közbe. ~ gamban újfent meggyűlöltem — Meg a haszonbéresek, az egyéni gazdaságot, a ma- Azám. Azok is. Haszon­gángazdaságot, ^ amely még bérbe adták a földjüket, mert nem is olyan idős apámból már nem tudnak dolgozni. is. dolkodott már rajta. És az a megdöbbentő: míg kocsi szalma vagy egyéni gazdák voltak, nem is csutka tüzelő, szárízik, mikor tudták róluk, hogy betegek, mit tudunk. Majd ahogy a Tán ők maguk sem. Orvoshoz pénztárcánk engedi. De gon- £ rántották a derekukat, dehát munkabírók, de egyszer meg­—a í If v\Aj í IH. Ily y CvLv / ttXrv U vtjyUiv /vv, ^ « . . f , , roncsot csinált. Jöttek a szom- Borbély Lajos Ádám Lajos nemigen mentek, érezték: itt üuntc lesz rajuK. szidok is, a rokonok is látó- Ádám János, Farkas L. Mi- fáj, ott fáj, sérvük nőtt, meg- E* akik meg egészségesek, ( gatóba, ^ _ hály. Meg vegyük tán elő a Anyósomat is mára ir- szerződéseket. Onnan többet ták ki a kórházba. Apukám kiszedhetünk... is megszédült délben — mond­ta a fiatal szomszédasszony, akinek az édesanyja is orvo­si kezelésben részesül. mit csináljanak. Az orvos nem dolgozik helyettük, nem munkálja a földet és jaj an­nak, aki nem bírja a versenyt, így hát nem is szóltak, tűrték, Miért is töltenénk az időt hordták a terhet, a nyűgöt, — Elég. Nagyon elég. Na­gyon sok — mondom én. Innen vezetett utam a Bé- azzal Ijeszt6 statisztika kere- mi9 bele nem haltak. ke Termelőszövetkezetbe. kednék ki. Százhatvanöt tagja Bizony így voltak vele. A — Betegünk? Sok van. Hir- van a Békének és ebből négy- föld, a megélhetési hajsza télén lebetegedtek az embe- venhárom beteg, munkakép- kényszerítette ezt a szemlé- rek. télén. Huszonhat százalék, letet, az alakította ki azt a Az elnök fiatal ember, jól Több mint az ossz tagság egy- falut, ahol látszólag nem is is bírja egészséggel magát, negyede. És ebben még nincs voltak beteg emberek. Ismeri a falut, ujjain számol- js benne mindenki. Van, aki Aztán most beadták a föl- gatja betegeit. nem hagyja magát. Birkás det a közösbe (egyik-másik ““ Hát Menyhárt István ba- Pista bácsi 80 éves. Jelentke- jnéo nem is meoavőződésből. csi? sett> h°SV dolgozni szeretne. még nem is szívesen), s rá- SJlíZZt — Mt baja? Mondták: nem úgy megy az, jöttek. Miért szakadjanak ° °épáUomá f ” Sé™e .ra£. _ , ne?. dolgozni kell már neki, továbbra is. Ha egészsé­Tizenkét holdja volt. Dolgo- esetleg éjjeli-nappali őrség, * zott éjjel-nappal, míg szó sze- vagy dohánysimítás — ilyes- oesek, s rendesen dolgoznak, Tint bele nem szakadu mi. becsülettel megélnek. Ha be­öregszenek? Meg is beteged­hetnek. Hogy vigyázunk ezek­re az emberekre, nehogy sér­vük, megerőltetésből szárma-! zó karbénulásuk legyen. — Ilyen már a szövetkezet-[ ben nem lesz. Itt már [ ember meg nem szakad. Új szövetkezet, de már sa-> ját Zetorja van. Jásziványon5 eddig nem aratott kombájn. í Most 150 holdat szerződnek' kombá jnra, 150-et gépi ara- í tásra. Kézi erőre már csak < 450 hold jut. Azt is lekötöt-• ték volna, ha a gépállomás < kapacitása bírná. A legnehe- j Hogy még egyszer paraszt­ember meg ne szakadjon. BORZÁK LAJOS Hornyák Antal körzeti villanyszerelő Szapárfalu község­ben a7 útszéli fák gallyazása előtt áram'alanítja a veze­téket. így bátran dolgozhatnak az átmenti fákon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents