Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
6 4COLNOK WEfiVB NtPlJJ1 1960. Január 24 Ungi Nagy István: /" Jloióságok FURCSASÁG Csillog és villog, játszik a fénnyel, saját tüzével sebzi önmagát, mártírt kiált zajos szenvedéllyel, aranyért cserél hitet és hazát. Furcsa lény 6: hibridje az éjnek, nagy kérdőjel az igen-ek során, míg jöttek sorban ébresztő tényék; magában maradt furcsán, ostobán. EGY HARAGOSHOZ Nem hittem volna soha, látva kedved, hogy homlokodra fész két rak ború, hoey ellentmondat véled istenednek vélt haragoddal táplált honfibú. TÉVES EGYSZEREGY Emlékszem, akkor” számoltál Imigyen: az egyszer egy, az mindig egyszer egy. és három éve lám, így hallom tőled: lehet, hogy kettő, mindegy, egyremegy. Nem tudhatom most, hányadán is állunk, ki marad le*és ki halad tovább? De annyi biztos, hogy e szorzótábla, belőled formál végül ostobát. FANYAR IGAZSÁG Ügy döf'él belém, körmönfont módon, hogy nem tudtam a szúrást védeni. Igv jöttem rá: ha élni akarok, t késhez is kell mindig érteni. ZSÁKUTCA örökös körben, akár a kába forogsz és nézed: meg van-e a pont. És ha látod, jussod tudatába’ önönmagadnak kensz le egy pofont JEGYEZD MEG PROLETA R! Ha nincs tüzed, testvéredtől kérjél, sosem attól, ki hangos jóbarát, mert míg fordu'sz. köszönő szavadra szemednek nyomja tüze parazsát. Gondo’atébresztő tanácskozás 2 kulturális hír Filmesztétikai előadássorozatot rendez a Filmtudományi Intézet, a Ságvári Endre Művelődési Ház és a TIT. Az előadássorozaton fővárosi filmesztéták vesznek részt és érdekes, régi filmeket mutatA prágai Kultúrkapc*olatok Intézetének küldötte, Milan Smok, Kisújszálláson felkereste a 90 éves Barla Szabó Jenőt, Móricz Zsigmond tanárát. Felvilágosításokat kért tőle a nagy író életével kapcsolatban, amelyet az intézet kiadásában megjelenő Móricz életrajzhoz kíván felhasználni. Két napra a kunszentmártoni járás művelődési házában gyűltek össze a megye — függetlenített — kultúrotthon igazgatói és művészeti vezetői. Alaposan megnézték a művelődési ház munkáját, kint jártak az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és a környező községekben.Tapasz- talataikról színvonalas és nemes értelemben vett szenvedélyes vita során számoltak be. Ezek a tapasztalatok megérdemlik. hogy foglalkozzunk velük. Talán a legpozitívabb tapasztalatként szűrhető le, hogy a járás vezetői szívügyüknek tekintik a művelődés problémáját. Táborosi elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese. gyakori vendége a művelődési háznak és a lehetőség határain belül minden segítséget megad. A járási pártbizottság is gyakorta foglalkozik művelődési ügyekkel és Brodszky elvtárs. a járási pártbizottság ágit. prop. titkára például maga is tart ismeretterjesztő előadást. A gondos törődés következményeként az ismeretterjesztés helyzete a járásban igen jó. Ez a jelenség azonban sajnos még nem általános. Sok olyan járási és községi vezetőnk van. aki közömbösen kezeli a művelődés ügyét. Ezek a vezetők nem látják világosan, hogy a szocialista tudat átalakításában éppen a népművelésnek van a legnagyobb szerepe. Ha ezen a téren gyors változást tudnánk elérni. jelentős lénést tennénk a kulturális forradalom teljes megvalósítása felé. Elgondolkoztató az a vita is. amely a kunszentmártoni malomba ellátogató kultúrotthon igazgatók tapasztalata nyomán alakult ki. Nem kevesebbről van itt szó. mint arról, hogy ki menjen kihez. A malom igazgatója elmondotta, hogy kulturális téren igen keveset tettek eddig, de- hát a művelődési otthonból sem keresték fel őket soha. Egy másik kérdésre azt is elmondotta hogy ők sem próbálkoztak segítségért fordulnak be. .............................................műm.......... ni az otthonhoz. Tehát ki forduljon kihez? Helyesen kristályosodott ki az a vélemény, hogy a művelődési munka jelenlegi szakaszában elsősorban a művelődési otthon vezetőinek a feladata, hogy a helyi üzemeket, termelőszövetkezeteket meglátogassák, azokat tanáccsal segítsék és egyben támogatásukat is kérjék. Nem lehet megvárni, amíg mindenki, különösen a gazdasági vezetők, maguktól látják be: a gazdasági munkát segíti, javítja, ha az üzem. a termelőszövetkezet dolgozói művelődési szempontból is előre haladnak. A vita során megállapították azt is, hogy amíg az ismeretterjesztési munka komoly mértékben előrehalad, az öntevékeny művészeti ágak nem, vagy csak alig működnek. Ennek köszönhető, hogy ezen a téren bizonyos anarchia uralkodik. Szelevényen például a Néma levente bemutatójára készülnek. Aki ismeri a darabot, tudja, hogy még hivatásos színészek közül is igen kevesen képesek olyan nagyfokú művészi teljesítményre, amelyet ez a darab különösen főszereplőitől megkövetel. Senki sem beszélt velük, hogy valami könnyebb, a csoport erejéhez mért vállalkozásba fogjanak. De a járási művelődési ház sem jár elől jó példával. mert ott meg a Bástya- sétány 77 és a János vitéz bemutatójára készülnek. A megyében igen elterjedt a Bástyasétány 77. ez a tipikusan pesti és még tipikusabban limonádé operett. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a szórakoztatásról mondianak le művelődési házaink. De az egyszerűen kéntelenség. hogy a kis együttesek Fővárosi Operettszínházat játszanak. A járási és városi művelődési házaknak ebben a tekintetben példát kell mutatniok. Feladatuk ugyanis nem csuoán a járási székhely művelődési igényeinek kielégítése, hanem a községi kultúrotthonok patrónálása. segítése is. Az értekezlet megegyezett abban, hogy ezen a területen minden járásnak és minden városnak igen sok a pótolni valója. A járási művelődési otthon igazgatók hónapszámra nem jutnak le a járás községeibe, nem is túlságosan törődnek azzal, ami ott történik. A jövőben ennek meg kell változnia. A járási művelődési otthonok vezetői és művészeti előadói természetesen egyedül képtelenek ellátni ezt a sokrétű feladatot. A művelődési házak köré épült társadalmi tanácsra, azok lelkes támogatására is szükség van. És ez talán az egyik legfontosabb tanulság. Társadalmi összefogás nélkül, a kultúrát szerető és művelő emberek segítsége nélkül semmilyen művelődési probléma nem oldható meg. A kétnapos hasznos értekezlet végétért. De hatását igen rövid időn belül éreztetni kell. Segítsenek hát a yezetők, a társadalmi, aktívák, hogy járási művelődési otthonaink egész járásuk népszerű, jól dolgozó kultúr- központjai lehessenek. Hernádi Tibor Simon István: 'Jcukmaba&ui£a<t£an Megfagy az egek könnye fönt, fönt, oda fönt, zúzmara hull csörögve suhogva, mint a gyöngy. A partot már beszórta, végig belepte, hol tegnap kóborolva legelt még a kecske. Lépek a kéklő fagyba, esik, esik, esik, — csupa zúzmara kajla kalapom széle is. Jó íze van a télnek s mint egy vidám cigány, fii gyöngyből kedvesének nyakláncokat csinál, nézek a hulló gyöngyre, fán ragyog, rőt füvön s már neked szedem össze és gyöngysornak fűzöm, s cigány-engesztelésül viszem, én hamis, hogy Mária megbékülj, 6 bocsáss meg Maris, ha bortól botologva térek most haza, míg hull a kalapomra fehér jég-dara ... Csütörtök este történt... yMH ■ inmtminii JÁSZl RENYI DIÁK. mint üiíáab^ű folklot? sta IDr. Berze Nagy János néprajzkutató emlékezetére/ A Szigligeti Színház tájegyüttese a MÁVAUT egyik farmotoros autóbuszával indult el a Tiszasülyi Állami Gazdaságba, ahol Nyíri Tibor: „Menyasszonytánc” c. színművét mutatták be. Útközben azonban váratlan esemény történt... Szolnoktól mintegy 2 km távolságban egy ittas állapotban levő férfi egyenesen az autóbusz elé állt, amely a megengedett sebességgel haladt útjának végcélja felé. Földi József gépkocsivezető azonnal észrevette a veszélyt, amely nemcsak a fegyelmezetlen gyalogost, hanem az autóbusz 25 főnyi utasát is fenyegette. Az országút két oldalát ugyanis mély árok övezi, az úttesten levő vastag hóréteg pedig jéggé fagyott; előre kerülés, vagy a gyors fékezés szinte lehetetlennek látszott. Mindez egy másodperc töredéke alatt cikázott végig j* Földi József gondolataiban, ismert leA Szolnok megyei Tisza- süly község elemi iskolájának padjában — hajdan — a többi hasonló között egyszerű paraszti szülők gyermeke ült. Tanítómestere akkor még éppúgy nem sejthette, hogy mi lesz ebből a gyerekből, mint ahogy az egykori jászberényi m. kir. állami főgimnázium — a mai Állami Lehel Vezér Általános Gimnázium — magyar nyelv és irodalomtörténeti tanára: Barla Károly sem tudta. A jászberényi főgimnáziumban Í898-ban szerzett érettségi bizonyítványával, nem „pozíciót” keresett manek fel. Mithológiai művében a ma- ■ , , ■ ... gyár népmesékben és népben töltötte. Bárhová ment, koskodo játék es misztenum. hagyományokban gyakran mindjárt felhasználta az al- 151 ballada, 500 prózaszöveg, előforduló, az eurázsiai őskalmat arra, hogy a helyi 1400 néphit és népszokásra vallás és a finn-ugor korig vonatkozó adat, ugyaneny- nyi tájszólás, szólás, közmondás, valamint 270 mese szerepel gyűjteményében. Életének , fő műve a „Mamagyar, hanem a magyarral rokon és a környező népek hagyományaiból, 5 aki azonban nem _____ _ elsősorb an mesekincséből, va- Shetetlent és az egyetlen olyan lamint az ó-kori Kelet népei- »megoldást választotta, amely- csillagistenhitéből építi >lyel megmenthette a magáról néphagyományokat és népmeséket feljegyezze. A magyar néphagyományok kutatását, gyűjtését s az így szerzett adatok tudományos feldolgozását — hivatali működése mellett — önként válvisszanyúló magyar ősvallás elemeiből felépülő mítoszok nyomainak közös eurázsiai eredetét külföldi összehasonlító módszerekkel kutatta fel megfeledkezett — illuminá’t C állapotban levő — embertár- csát. E Teljes testsúlyával a fékre E taposott, miközben a volánt ”a veszedelmes árok felé fordította. Már-már úgy látszott. hogy a hatalmas jármű fel- tartózhatatlanul borul az árokba, mikor a gépkocsi- vezető minden idegszálát megfeszítve, a kellő pillanatban a kormányt ismét vis:&- szafordította. Egyidőben ezzel a lábát továbbra is a féken tartotta. Az autóbusz vé- gülis fülsiketítő csikorgással állt meg a félelmetes ároktól mintegy 20 centiméterre. .Az utasok közül senkinek sem történt baja. a fegyelmezetlen járókelő pedig — akiről a rendőrségi vizsgálat folyamán kiderült, hogy tíz gyermek apja — mindössze apró sérüléseket szenvedett Földi József életmentő cselekedete példaképpen szolgálhat valamennyi gépkocsivezetőnek. valamint figyelmeztetőül azoknak a járókelőknek, akik gyakran néznek a pohár fenekére és nem gondolnak arra, hogy milyen szörnyű baleseteket okozhatnak káros szenvedélyükkel. A Szigligeti Színház Igazgatósága és valamennyi művésze köszönetét fejezi ki Földi József gépkocsivezetőnek életmentő munkájáért, valamint azért, hogy a megtörtént események ellenére is biztosította a tájelőadás megtartását. M. M. gyár népmesetípusok” című mutatja ki. Szaktekinté- £ két kötetből álló 1407 nyom- frek véleménye szerint a ma- f lalta. nem pedig felsőbb ren- tatott oldalas könyve, melyen §>'ar mithológiának és a matöbb mint 32 évig dolgozott. Syar mesevilágnak bonyolult f E művét Baranya megye Ta- ®s eddig nem ismert, sőt meg- nácsa 1957 decemberében ad- oldatlan kérdéseit fejtette . ta ki. E művében 1822-től me8 az egyiptomi, babilóniai, g 1933-ig (tehát 111 év) megje- asszír, perzsa, indiai, tibeti. deletre. Áldozatos munkája eredményeként elkészült: „Népmesék Heves és Jász- Nagy- kun-Szolnok megyéből” cí Kaffka Margit: HULLÁMZÓ ÉLET Kaffka Margit kritikáit,--------------- - lent ma^ar zenekincs anyai kaldeus. finn-ugor. vogul. kü-E iroda'mi. művészeti és társamű 584 oldalas, értékes me- gát tudományosan dolgozta lönböző tatártörzsek, szibériai p da'mi cikkeit mutatja be ez segyüjteménye, melyet 1907- fel ben a budapesti Kisfaludy Megírásával az volt a célja, valamint a kö-;a kö‘et. Irodalomtörténeti ér- ■* téke nyilvánvaló, hiszen gának, hanem mint bölcsé- Társaság adott ki, egykori hoHv ”rámutásson * a" népme-’ népeken, továbbá a Kö- * mindmáig szettan hallgató, elindult Jász- nagynevű professzora Katona gékben: mi az, ami az egész zéP'^urópa népéin keresztül Lajos előszavával. A kötet- emberiség szellemi hagyomáNagykun Szolnok megye falvaiba. hogy összegyűjtse a kallódó, feledésbe menő magyar népmesekincseket. A magnetofon az ő idejében ismeretlen fogalom volt. Még fonográf sem állott rendelkezésére, mégis felkutatta és feljegyezte, az ".tókor számára megmentette Szolnok megye több népmeséjét. Az egykori jászberényi diákból dr. Berze Nagy János: ről — amely 88 mesét tartalmaz — Katona professzor a következeket írta: „...könyvünk bízvást a francia Cos- quin Manó lotharingiai meséi nyaival közös vonás; — mi az, ami ősi kultúrkörnyeze- tünkből való: — mi az, amit Európa népeitől átvettünk, illetve azoknak átadtunk. A és kaukázusi zépázsiai nomád és töröktör legnagyobb magyar írónő lelkivilágának és a németekig, franciákig, an-E műhelyének megismerését gólokig. E teszik lehetővé ezek a könyvA „Magyar népmesetípu-; ismertetések, arcképvázlatolk sok” című műve — amelynek" háborús jegyzetek, politikai bevezető tanulmánya nem- cikkek és rajzok. De nem csak magyar, hanem orosz, csupán dokumentumok: a ja angol, francia, német és finn , varészt alkalmi ihletésű írámellé állítható, melyek eddig meseanyagokat minden egyes iTZíZí • T , L 111 , Ä“ SÄW5ÄÜS MSSTÄ-ÄtSi világ meseirodalmában...' ....az itt k "zölf változatok az nyaival, a mesetípus anyagáeddigi g yűjteményekből is- nak tárgytörténeti, mitholó- mert témákat újabb érdé- Siai és nyelvtudományi vo- kes vonásokkal egészítik ki- natkozásaival együtt. Jelentőezek mellett pedig néhány. abban All. hogy nincs jelentős visszhangra talált. í teligenciája hihetetlen szen- mint az ..Égigérő fa” című í zibiiitása. Mint szépprózája mithológiai műve is. i£ ban és költészetében, itt is Dr. Berze Nagy János, nép-. egyénivé teszi munkásságét i-jlrntotA n ínozkarnniri fA . A ..... rajzkutató, a jászberényi fő «SofreLeS eddig még^egyáltalán S- "“iL’ßÄ Stözött a*USZkesége már rajzkutató és tudós férfiú lett. Népe iránt megnyilvánult nagy érdeklődése és sze- retete elkísérte a sírig. Érdekelte minden, ami népi eredetű. Mint tanfelügyelő a magyar közoktatásügynek „hivatalos” kénviselője volt ugyan, de nem tagadta meg népét, melyből ő is származott: önérdek nélkül dolgozott a népért és a nép között. Szabad idejét nem az úri kaszinóban, nem az urak közésre nem ‘került'témávaT'is mesekincsének mdítékait, gvaranítiák a magyar ^ Kincset . né nyen hasonló mű az Egymás után jelentek meg egész világon csak egy van: néprajzi művei. 1940. tava- a Bolté által kiadott magya- szán Pécsett Baranya várme- rázatok a Grimm mesékhez, gye kiadásában megjelent Hasonló jelentőségű alkotáélők sorából. Példamutató néprajzi munkásságával ma is a népi élet és lélek kincseinek megbecsülésére és összegyűjtésére buzdít. összes eddig megjelent közel félszáz néprajzi művét, gyűjteményét és tanulmányait már a bel- és- ---------------------------- nasoruu jkikiuuskuu uuwi«- u mar a uei- es "ülföldi tu-L , , , Baran yai magyar nephagyo- sa az „Égigérő fa” dmü ma- dományos intézetekben nagy-I ros koTTUpt vezetősége, rom- ""*■“ gyár mithológiai müve, amely értékű kútforrásként hasz-c !” A~í~ 1958 decemberében jelent meg nálják. Műveivel, a magyar Pécsett. A szerző ebben a me- néprajztudománynak és népi1 seanyag elemzésével magya- kultúrának határon innen rázza meg a magvar ősvallás és határon túl maradandó elkérd éqeit, a magvar ősvallás ismerést szerzett. mányok” című három kötetes néprajzi gyűjteménye több mint 1800 oldalon Gyűjtése 64 baranyai kézségre terjed ki és 4500 idatot rében, hanem a magyar fal- tartalmaz. Hétszáznál több vakban, a dolgozó nép köré- dallam. 830 dalszöveg. 33 ala- valószínű kápák nemcsak a a gondolatokat átható líra. | Nagy Lajos: VADEMBER — A TANÍTVÁNY A „vadembernek’’ Ivano- ; vies Antalnak, a ’óbb sorsra ; érdemes, tisztességes trónak | a tragikuma a teljes eszmei elszigetelődés, egy vidéki váPusztai József lőtt „úriasszonyai”, gátiásta lan kereskedői, a gamizon tökfejű katonatisztjei világé 1 ban bontakozik ki. „A tanítvány’’ egyik legkiválóbb mű ve Nagy Lajosnak. Éles társadalombírálat, bonyolult lélektani problémák sokasága kavarog a regényben. Ludwig Thoma: ANDREAS VÖST Ludwig Thoma a XX. század eleji bajor irodalom egyik kiemelkedő egyúilsé- ge. Szatirikus vígjá’ékal és kiváló parasztreeénvei ‘ették híressé és népszerűvé. Andreas Vöst, ez a tisztafejű, becsületes parasztgazda modem Kolhaas Mihályként járja meg kálváriáját, vívja reménytelen harcát azok ellen, „akik Krisztus tanításál a fejede'mek és az urak száiafze- szerint megváltoztatják”. Pavel Dán: ÜRES A FÉSZEK A fiatalon elhunyt román író munkássága a két világháború közötti időszakra esik Elbeszéléseinek témáját többnyire a paraszti életből meríti, vagy a falubó' kiszakadt paraszti származású és a városban talajt vesztett diákok, tanítók, tanárok a hősei. Dán komor színekkel, de művészi erővel ábrázolja a szegmyparasztság ten-gődését és az értelmiség különféle rétegeinek éppoly kilátástalan helyzetét *
