Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
i960. Január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szállításra készen A Kunhegyes! 1. sz. Vízgépészeti Vállalat 10 Ilyen gyárt a budapesti Vízügyi Építő Vállalat részére. A talajgyalut négy első már elkészült • a napokban kerül sor az elszállítására. Ukrán—magyar barátsági est A Hazafias Népfront Me gyei Bizottsága, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnöksége és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 27- én, szerdán este 19 órai kéz dettel a Ságvári Endre Művelődési házban ukrán —ma gyár barátsági estet rendez. Az ünnepi esten Dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő tart megnyitót, majd Kapás Rezső, a városi tanács VB. elnöke mond ünnepi beszédet. Az ünnepségen felszólal az ukrán delegáció vezetője. Az ünnepi műsorban közreműködnek ukrán és budapesti művészek, valamint a szolnoki Szigligeti Színház művészei. Ebben az évben főfe^dat: 6 járda- és útépítés — Tanácsülést tartottak Karcagon Karcagon megtartották az első idei tanácsülést. A beszámolót Tóth István, a végrehajtó bizottság titkára mondotta. Először a lejárt határidejű határozatokról szólott: majd napirend szerint a tavalyi községfejlesztési terv végrehajtását ismertette. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a végrehajtásról szóló beszámolót. A felszólaló tanácstagok elmondották: a lakosság megelégedéssel fogadta a tavaly elkészült létesítményeket — bizalmának pedig jelentős társadalmi munka elvégzésével adta tanújelét. Így vált — többek között — lehetővé, hogy a városban a tervezett 12 és fél kilométer járda helyett 13 kilométert építsenek, s hogy a vízhálózatbővítési tervet majdnem négyszáz méterrel túlteljesítsék. A tervekben 105 ezer forint értékű társadalmi munka szerepelt — ezzel szemben 168 ezer forint értékű került megvalósításra. Kétmillió 368 ezer forint A tanácsülés egésznapos vitatják legnagyobb részén az 1960. évi községfejlesztési tervről esett szó. A megjelent hetvennégy tanácstag közül harminchat tett hasznos javaslatot. észrevételt. Tóth István vb-titkár elmondotta, hogy Karcagon ebben az évben kétmillió 368 ezer forintot fordíthatnak — és fordítanak ia — községfejlesz- Xésre. Ez a jelentős összeg a lakosság 690 ezer forintos, a földművesszövetkezet 55 ezer forintos, a kisipari termelőszövetkezetek 24 ezer forintos, a háziipari > termelőszövetke- tek ugyancsak 24 ezer forintos hozzájárulásából, kisebb bevételekből adódó 140 ezer forintból, a múlt évi 50 ezer forintos pénzmaradványból és állami hozzájárulásból áll rendelkezésre. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — tekintettel Karcag termelőszövetkezeti város voltára — a lakosságra kivetett községfejlesztési összeg minden forintja után másfél forinttal segíti a város előrehaladását. így a kormány Karcag ez évi községfejlesztési alapjához egymillió 125 ezer forinttal járul. Négyezer méter vízvezeték, bét közkifolyó A tanácsülés elhatározta, hogy 340 ezer forintot fordít a vízhálózat bővítésére. Ebből az összegből négyezer méter hosszan, hét közkifolyóval építenek vízvezetéket. Az adótöbbletbevételből erre a célra szánt összeget ötezer forinttal megemelve — 155 ezer forint értékben —, kétszázzal szaporítják a köz- világítási lámpák számát, ugyanakkor tizenegy ponton fénycsővel oldják meg a világítást. Az ez évi feladatok legfon- tosabbiai között szerepel a járda- és útépítés. Ebben az évben nyolcezer 580 méter járda épül a városban; emellett a Kacsóh utcában ezer- háromszáz négyzetméteren kockakőburkolatot helyeznek el; a Zöldfa utcában pedig kétezer négyzetméternyi területen kötőzúzalékos maka- dámutat építenek. Erre a célra egymillió 15 ezer forintot áldoznak. Az idei terv végrehajtása szerves egészként kapcsoló dik a hároméves községfejlesztési tervhez. Ennek jegyében fordítanak 200 ezer forintot a város csatornázási tervének elkészítésére. A sportolók támogatására és parkosításra 30—30 ezer forintot, az úttörők segítésére 20 ezer forintot, a zeneiskola fejlesztésére ötezer forintot, belterületi fásításra újabb ötezer forintot szavazott meg a tanácsülés.. A kiskulcsosi iskolát 50 ezer forintos költséggel korszerűsítik; játszóteret 3Ö ezer forintból építenek. Berek fejlesztésére 50 ezer forintot biztosítottak. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy minden tanácstag ereiének teliéi nyújtotta az 1959-es községfejlesztési terv teljesítésénél. — Ugyanakkor reményének adott kifejezést, hogy a ta- nácstagság ebben az évben is olyan lelkesedéssel dolgozik, mint Nagy Gergely, ifjú Vajó Imre, Máj linger Jánosné, dr. Németh László, a szak- igazgatás emberei közül pedig Baranyai Imre, Varga Imre, Szűcs Sándomé. Mán- di István. Karcag ez évi községfejlesztési tervét az alaposság, megfontoltság jellemzi. Érezhető és tapasztalható, hogy a tervet a lakosság legszélesebb rétegeinek meghallgatása után készítették el, — hagyták jóvá. Egyetlen hiányosságról azonban nem hallgathatunk. Megyénkben általánosan érvényesülő helyes gyakorlat, hogy a községfejlesztésre szánt kész- pénzösszeg további tíz százalékát tervezik társadalmi munkaként. A két és negyedmilliót meghaladó községfejlesztési összeg mellett Karcag tervében csak 150 ezer forintra terveztek társadalmi munkát. A múlt évben tervezett társadalmi munka teljesítésének serkentően kellett volna hatnia az idei tervezésre — s így legalább 250 ezer forintot irányozhattak volna elő társadalmi munka címén fi pártoktalás tapasz'alatai C a szolnoki járáskan Az Idei tapasztalatok igazolják, hogy sikerült előrelépni a pártpropaganda szervezése és színvonala tekintetében egyaránt. Az eredményességet a következő dolgokban mérhetjük le: Az 1959—60-as pártoktatás előkészítése általában alaposabb, körültekintőbb volt. Az előkészítés idejárt érvényesült a „kevesebbet, de jobban'* elv. A pártszervezetek zöme nem a számszerűségre törekedett, hanem arra. hogy csak ott és annyi tanfolyamot szervezzenek, — ahány viszonylag jól képzett propagandista van. Néhány pártszervezetnél mutatkozott csak a mennyiségi szemlélet, amely a propaganda sikerét elsősorban a résztvevők számán igyekszik lemérni. A pártvezetőségek oktatást irányító munkája is javult. A pártoktatás helyzetét — a múlt évtől eltérően —- több pártszervezet vezetősége már napirendre tűzte, például Ti- szaföldvár községi pórt VB, martfűi Tisza Cipőgyár pár' VB, Ujszász községi egységes vezetőség. Az itt hozott határozatnak igyekeznek érvényt szerezni. A propagandisták összetétele is változott, a képzettebb, tapasztaltabb elvtársak javára. A propagandistáknak ■ awíihalül 70 százaléka már 'öbb éve oktat. Javulás tapasztalható a szemnáriumok- ra való felkészülés tekintetében is. Emelkedett ma már az olyan propagandisták száma, akik felelősséget éreznek e pártmegbízatás iránt, például Szurmai elvtárs Be- senyszögön, Bálint Ferencné Zagyvarékason. ide sorolhatjuk a nagykörűi propagandistáikat is, a Tisza Cipőgyárból Kiss Jánosnét, Deák Gézát és még több elvtársat. Ezek az elvtársak a szeminárium vezetés mellett állandóan kapcsolatot tartanak a hallgatókkal is. Az ilyen szemináriumokon nagy az érdeklődés az elméleti kérdések iránt. A szemináriumok színvonalasabbak, a viták is tartalmasabbak, mivel itt hallgatók tanulása kielégítő. A járási párt végrehajtóbizottság ellenőrző munkája módszerében más, mint a mait években. Több létszámmal dolgozik az aktívacsoport. Jelenleg 35 tagja van, zömében elméletileg felkészült elv társak. Ez lehetővé teszi, hogy az aktívahálózat munkájában EMBER YA. KÉMÉNYBEN — No és a felelősség? Ne feledkezzék meg erről sem. Ha kéménytűz üt ki, s mt nem végeztük megfelelően a dőlMagas, vállas legény a kun- a kormot. Ogy kászálódtam madarast kéményseprő — ki, hogy majdnem megfullid- bár, hogy ilyen fiatal — ít- tam. zenkilenc éves —, csak közel- Mikor Jóska bemászik a ké- - - ___ rő ljátni. Távolról minden ké- ménybej eiöveszi nyírágseprő- gunkat, az a mi hibánk. Száz- ” '• ' jét — készítése külön ké- ezres károk keletkezhetnek. A ményseprőművészet, minden múltkor is hogy jártunk már szálat meg kell faragni, hogy befejeztük a munkát, llyen- a tartása megfelelő legyen —, kor a kéményseprő „beliik- beteszi a toldórúdba és meg- rözi” a járatot, az üveg pon- kezdi a seprést. Ilyenkor be tosan mutatja, ha valami baj kell hunyni a szemét, csak van. Hát láttam, hogy valami úgy zuhog a korom, ellepi füstöl még. Kiderült: i házat sapkáját, ruháját, szerecsen- rosszul építették, a gerendát ményseprő fekete, s korát megállapítani nem lehet. Azt mondják, ez a koromszínű egyenruha eredetileg vörösbarna düftin — csakhát a kémény nem éppen mosoda, bizony bepiszkolódik. Viszont nem is lenne kéményseprő Sallai Jóska, ha nem lenne tetőtől talpig fekete. — No, persze, nem kell azt olyan szigorúan venni — mosolyog —, hiszen csak a kezünk, meg az arcunk kormos: feketére mázolja. — Miért adta fejét erre a mesterségre? — Mikor eljött a választás testünket" többé-kevésbé védi ideje, Weiser Feri bácsi, a a ruha Mert ha nem védné... körzetvezető kéményseprő — Ha jaj, ha nem védné... A néhány évtizede űzi az öreg falusi kéményseprő dolga más, mint a városié. A várokéménvZáStndLriTÖ^ak Tettem VkimYnyek doktora, még lakodalomba is beesöp „belenéz”. mert a kéménybe ágyazták, az tüzet fogott és lassan emésztette a parázs. Ha nem vesszük idejekorán észre, néhány nap és leszakad a mennyezet. A kéményseprőt mindenütt szeretik. Ilyenkor télen nem ezt a közszeretetnek örvendő egyszer ottmarasztalták dísz- mesterséget —, rábeszélt. De nótorban, sőt, mikor Tisza- az is lehet, hogy csupán azért szentimren dolgozott, egyszer hatodikor koromban Pent> amúgy feketén. Nem A , _ .. .. egyik barátom kijelentette, akarták elengedni, meg tán A falusi? Hat az bizony ki- beiőiem bizonyára kémény- a menyasszony táncot is eljányitja a cilinder ajtót, lehajtja r« lesz A^or kinevettem, vatták volna véle, ha meg nem a fejét, eltűnik odabenn, az- mos( d- járom ^ utcakat szökik idejében, tán a gazda csak azt hallja, a st0ckefével Ha már kéményseprőről amint zuhog a kéményjárat- . ’ , , Különben nem is olyan egyszerű a kéményseprő dolga. Akad azért magasabb" ház is, meredek tető, sőt tanuló korában gyárkéményekben is , . végzett munkát. Hogy hol? azon keresztül lelegzenek be- Karcagon a téglagyárban felfelé, az orron meg ki. . " . .... . erre az éiszakára ’ ., .. ... . , . mászott belülről vagy hetven eTTK az «i^Kara.- Eloszor előfordult, hogy magasra No persze A feszten kéményseprő megzavarodtam, s az orromon meter magasra. i\o, persze teh&t _ nem a kéményseprő szívtam a levegőt. Azaz. hogy biztonsági övvel, de azért hét- vo^ dehogyis a levegőt; a füstöt, ven méter csak hetven méter. BARiCS — bői a korom. Szerintem ehhez a szakmához gázálarc is járna, ilyesmit azonban nem adnak A száj elé húzzák a védőkendőt. írunk, kérdezzük meg végül, hol töltötte a Szilvesztert? — Jó társaságban, a presz- szóban. Újév napján délben keveredtünk haza. — Kéményseprő ruhában7 — Nem, azt kölcsönadtam a szervezeti jelleg helyett az eszmei, politikai kérdésekkel való foglalkozást domborítsuk ki. A gyakorlat az, hogy témakörönként és oktatási tonnánként ellenőrzünk. Az ellenőrzés előtt az aktívacsoport tagjait tájékoztatjuk a tematikáról. Tervünk az, hogy minden szemináriumot az oktatási év befejezéséig háromszor ellenőrizzünk. Lehetőleg egy elvtárs egy szemináriumot látogat. Ez a módszer új, de eredményesebb a korábbinál. Pártpropaganda munkánk értékelése azonban akkor lesz egész, ha őszintén szólunk azokról a hibákról, melyek az eredmények ellenére is gátolják előrehaladásunkat. 1. A pártoktatás még mindig nem kap megfelelő helyei a párt életében. Megmutatkozik még több elvtársnál a pártoktatás lebecsülése Sajnos, többségében vezető elvtársakról van szó. Például a kőteleki Petőfi Tsz-ben az .Időszerű kérdések” tanfolyamán általában érdeklődők a hallgatók. Az illetékes vezető elvtársak azonban nem sokat tesznek az oktatás megszervezése érdekében Ugyanitt a „Marxizmus—leni- nizmus” I. évfolyamán a szeminárium vezetőt nem segítik, hogy a hozzá beosztott hallgatók rendszeresen eljárjanak a szemináriumokra Hasonló a helyzet Tiszavár- konyban is, ahol néhány elvtárs alkalmas volna propagandista munkára. A Petőfi Tsz kommunistái mégsem tanulnak. Bori elvtárs vállalta ugyan ezt a munkát, de mivel sok a tennivalója, átadta másnak. A járásban egységes oktatási nap a hétfő. Ezen a napon más rendezvényt nem lehetne szervezni, mert zavarja az oktatást. (Vannak azonban rendkívüli esetek, de nem ezekről van szó.) Előfordul azonban olyan is, mint például Martfűn, már másodszor szerveztek tanácsülést az oktatás napján, ami csak az Ezüstkalász Tsz szemináriumán tizennégy hallgatójából öt elvlársat érintett, nem beszélve a Téglagyár és állami gazdaság üzemegységnek szemináriumairól. Ezeken a helyeken még a pártoktatás szervezése terén sincs előrehaladás. Éppen azért nem tudnak a színvonalban előbbre jutni, mert egész évben szervezik a szemináriumot. Kádár elvtárs pártfőiskolán elmondott beszédének követ kező része figyelmeztető az említett elvtársak számára: „A marxista-leninista el mélet nHkül a kommunista párt vagy annak valamely szervezete, vagy akár az egyes kommunista úgyszólván képtelen helyes cselekvésre. Az elmélet a cselekvés vezérfo nala vagy — ahogy mondani szokták — iránytű számunk ra. A munkában hiba volna mellőzni az egyszerű, józan emberi észt, de azok a fela datok, amelyeket a pírtnak, a pártszervezeteknek, az egyes kommunistáknak kell megoldandók, bonyolultak és sokrétűek. Ezért szinte lehetetlen helyesen és jól dolgozni elméleti felkészültség nél kül”. 2. Több elvtárs elmopdja, hogy nem szívesen jár szemináriumra, mert több éve már tanulta azt, amit ebben az évben. Például a „Marxiz- mus-leninizmus” I. évfolya mán, az „Időszerű kérdések’ tanfolyamán tárgyalták az „Osztályharc” című részt Vezsenyen, Rákócziujfaluban. Zagyvarékason az elvtársak egy része úgy vélekedik, hogy ők már régen tanulták ezt Nem vonjuk készségbe, hogy valóban tanulták. Nagyin fontos dolog, hogy minden kom munista ismerje az osztályok és osztályharc eredetét, az osz- 'ályhareról szóló marxista és burzsoá tanításokat, az osztályharc formáit. De nem elegendő csak az elvi meghatározásokat ismerni, ez viszonylag könnyebben megy. Érteni kell azonban mindig az adott időszaknak megfelelően az elméleti kérdések gyakorlati alkalmazását. Éppen az osztályharc jelenlegi helyes értelmezését sikerült még legkevésbé tisztázni. Különösen az új viszonyoknak megfelelően. Termelőszövetkezeti járás a szolnoki, s egyes elvtársakat zavarja az a körülmény, hogy a tsz fejlesztés idején a falusi kizsákmányolok közül azokat, akiket a tsz tagok jónak láttak a tsz-be, felvettek tagnak. Nem mindenki előtt világos, hogy ez nem jelenti az osztályharc elvi alapjainak feladását. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a burzsoá szokások, gondolkodásmód maradványai jelentős akadályt képeznek a termelőszövetkezet fejlődésében és azok leginkább a falusi kizsák- mányolóknál találhatók meg a szövetkezeten belül. Kádár elvtárs, az MSZMP VII. kongresszusán elmondotta, hogy „Az ellenforradalom leverésével az osztályharc nem szűnt meg hazánkban. Társadalmi törvény, hogy az osztálynélküli társadalom osztályharcban születik.” Nem törvényszerű azonban a szocializmus építése közben az osztályharc állandó éleződése. A szocializmus építésének érdekei ezt nem követelik meg. Nem is törekszünk erre. Ez természetesen függ az osztályellenség magatartásától. Ha ellenséges osztályként lépnek fel, megmutatjuk nekik, mi a munkásököl. Ha tiszteletben tartja törvényeinket és dolgozni akar, mint állampolgárt meg kell védeni. A szocializmus építése szükségessé teszi, hogy aki becsületes, dolgozni akar, azt munkára bevonjuk. A járásban is a falusi osztályellenség differenciálásánál abból indulunk ki, hogy a kulékok egy részének felvétele a tsz-be lehetséges. A kulákság zömének gazdasági bázisa már évek óta nincs. A fizikai munka bizonyos átalakító hatással van rájuk is. Emellett figyelembe kell- venni azt is, hogy a szocializmus nemzetközi és hazai méretekben való győzedelmes előrehaladása a burzsoáziához tartozó egyes személyeket arra készteti, hogy igyekezzenek beleilleszkedni a dolgozók társadalmába. A szocialista ideológia még az osztályellenség egy részére is hat. Azokat tehát, akik dolgoznak, betartják a törvényeket, hagyni kell dolgozni, viszont munkájukat ellenőrizni kell. A fő tüzet mindig az aktív osztályellenségre kell irányítani. Ez a kérdés nem így vetődött fel néhány évvel ezelőtt, amikor több elvtárs már tanulta az osztályharc című részt. A mi fejlődésünk is világos bizonyítéka annak, hogy a gyakorlatban igazodik, fejlődik az elmélet. Mindezekből nagyon fontos következtetés számunkra — melyet tanulságként feltétlen le kell vonnunk — propagandamunkánk tartalmának javítása. Sokkal gyakorlatiasabbá kell tennünk a pártoktatást. Ez nagyon fontos, mert a szocializmus építésének gyakorlatával a marxizmus-leninizmus elmélete összeolvad, ezért kell állandóan tanulmányozni az életet. Ez elősegíti a tanulás iránti érdeklődéit js, mert csak úgy tudunk újat adni évenként az elméleti kérdések tanításánál. Csak így tudjuk tisztázni minden kommunista előtt, hogy a oártok- tatás nem öncélú tevékenység. Nemcsak az a rendeltetése, hogy tanuljunk, hanem az elméleti képzés mellett a aárt politikáiénak gyakorlati megvalósításában segítsünk. DONKÓ JOLÁN a szolnoki járási pártbizottság mu. katái'8%
