Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
I960, január 22. SZOLNOK MEG TEI NÉPLAP 3 „Vándorlegények" Mikor a nyáron erre jártam, a rádióskocsi tetején két vércsefióka ismerkedett a világgal. Azóta megnőttek, s zár nyr akeltek, s ki tudja merre járnak. Röptűkben lehet, hogy találkoztak néhanapján hajdani gazdáikkal, a kőolajkutatókkal, hiszen azok is olyan vándormadár életet élnek, Ma itt, holnap ott ütik fel a tanyájukat. A nyáron Kunmadaras környékén dolgoztak, ott. a ta- nácsházán rendezték be ideiglenes központjukat. Aztán bebarangolták a Hajdúságot, sokmillió köbméter gáz rejtekhelyét kutatták fel Most ismét visszatértek Kunmadarasra. Céljuk — ahogy ők kifejezik — a berekfürdői maximum felkutatása. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják, milyen dőlésviszonyok vannak azon a környéken, a sík felszín alatt, mit rejt a föld mélye. Ebből következtetnek aztán arra, hol érdemes kutatófúrást végezni, hol vannak olyan rétegek, melyek olaj. vagy gáz tárolására alkalmasak. Ezért munkahelyük legtöbbször eltér az országút vonalától, most is az igari határban, Erdőmajor környékén állnak kocsijaik. Ebben a hónapban 42 terítést kell elvégezniük. Érthetőbben: többszáz méter hosszúságban kábeleket fektetnek le, azokra meghatározott szakaszonként érzékeny műszereltet helyeznek. Ezután különböző helyeken bizonyos mélységben robbantanak. A műszerek az így keletkezett rezgéshullámokat felfogják, továbbítják a mű- szerkocsihoz, ahol speciális berendezésekkel a rezgéshullámokat. átalakítják, s lefényképezik. Ebből állapítják aztán meg a különböző rétegek elhelyezkedését. Látszólag ugye nem is nagy munka? A terv is úgyszólván csak fele a nyári időszak teljesítményének. Mégis kevesen vállalkoznának a kutatók helyettesítésére. Ki irigyelné ugyan Vaskó Pál robbantómester dolgát, aki reggelenként Karcagról hordja a nagymennyiségű robbanóanyagot. Az út fagyos, síkos, még üres kocsival is veszélyes ilyenkor a közlekedés. A töltettel pedig késni nem lehet. reggel hétre a helyszínen kell lennie. Árvái és Bíró elvtárs. a két fúrómester is igencsak cifrázza mostanában a beszédet. A víz pillanatok alatt megfagy, különösen ott, kint a határban, ahol legtöbbször még egy fa sem állja útját a téli szeleknek. Dühöngenek is veszettül, fitogtatják erejüket. De jó volna ilyenkor behúzódni valamelyik tanyába, körülállni a búbost, s elbeszélgetni egy kicsit a világ dolgáról, a végtelen határról, mely a parasztembert még manapság is inkább csak tavasztól őszig teszi próbára, a kőolajkutatókat meg szinte minden nap vizsgáztatja emberségből, munkaszeretetből, helytállásból. S ezen a vizsgán nem szabad elbukni. Befagy a víz, iszap nélkül nem tudnak fúrni? — Elő a benzinlámpát, s megolvasztani a jeget, lyukat fúrni, hogy elhelyezhető legyen a robbanótöltet, táruljon, megismerhető legyen mélység titka. Ez a cél, T ezért a fúrómesterek, s a többiek sokat kínlódva, sokat szenvedve megtesznek mindent. Trócsányi Gábor geofizikus mérnök előtt sem akadály az. hogy a fűtetlen műszerkocsit adta a sors „főhadiszállásának”, friss erővel irányítja így is a munkát. Ó szabja meg többek között azt is, hol, mikor, milyen nagyságú töltetet robbantsanak. Szavának — hála az elemi erőkkel, úttalan utakon is megbirkózó munkáskezeknek — van foganatja. Sűrűn veri fel a határ nyomasztó csendjét a robbantások zaja. jelképezve, hogy nem nyugszunk addig, míg minden természeti kincset népünk szolgálatába nem állítunk, (si) / Kössiintjuk a kitüntetett kukoricatermesztőket! A második országos kukoricatermesztési tanácskozáson Losonczi Pál földművelésügyi miniszter átadta az ország legjobb termelőinek a kitüntetéseket és a jutalmakat. Szolnok megye harmadik lett a silótermesztésben, s ez további sikerekre serkenti az itt élő szövetkezeti gazdákat. Akik a silókukoricatermesztés népszerűsítésén, elterjesztésén munkálkodtak, hozzátehetjük, nagyon szép eredménnyel, azokat eltöltheti a jogos büszkeség érzése. Ma már nem kell a silókukoricatermesztésre senkit „megagitálni'’. Annál több azonban a tennivaló a kukorica termésátlagának növelése terén. S akik ebben az elmúlt években jeleskedtek, azokat méltó elismerésben részesítette pártunk- és kormányunk. őket köszöntjük. Bene Lajos elvtársat, a Nagykunsági Áll. Gazdaság igazgatóját, Pintér Zsuzsannát, a Csorbái Állami Gazdaság agronómusát, Rakon- czai Jánost, a Héki Állami Gazdaság agronómusát, mindhárman kormánykitüntetést, Munka Érdemérmet kaptak. Varga István, a Ci- bakházi Gépállomás főag- ronómusa és Berényi József, az Alattyáni Gépállomás főagronómusa, elnyerte a Gépállomás Kiváló Dolgozója megtisztelő címet. A Nagykunsági, a Héki és a Csorbái Állami Gazdaság kukoricatermesztési eredményei megyeszerte ismertek. Bizonyítják, hogy lehet és kell forradalmi változást elérni, valamennyi nagyüzemi gazdaságban. S az eredmények elérésében jelentős érdemeket szereztek a kitüntetett elvtársak. Bizonyára továbbra is lendületesen dolgoznak, lelkesítik a környező tsz-ek vezetőit, tagjait, hogy ennek az esztendőnek elmúltával növekedjék a kukoricatermesztés mestereinek szó,- ma. A mezőhéki Táncsics Tsz a silókukoricatermesztés nagydíját hozta haza. Gazdáink szorgalmáról most ismét tudomást szerzett ország, világ. Büszkék lehetnek. Még előttünk állnak az igazi nagy feladatok. De lám, éppen az erkölcsi elismerés is mutatja, hogy érdemes jól dolgozni nagy, nemes célok eléréséért küzdeni. Sz. P. ftt A tervkészítés' munka tapasztalatai (j a szotnoki járás termelőszövetkezeteiben Lajkó László, a Szolnok Járási Tanács VB főagronómusa néhány nappal ezelőtt jelentést készített a járás tsz-einek idei tervkészítési munkájáról, összegezte a tapasztalatokat. Mindebből kitűnik, hogy érvényesül az az elv. amely szerint az 1960-as esztendő az ötéves terv megalapozásának éve és ennek szem előtt tartásával kell a szövetkezeti gazdáknak is munkálkodniuk. Amikor Be- reczki elvtárssal, a járási tanács VB elnökével beszélgettünk, ő kedvezően nyilatkozott. „Jó pár dologban még járást is meglepték a tsz vezetők és gazdák. Egyebek között egy esztendő alatt 25 mázsával növelik a cukorré pa átlagtermését és 2 mázsával a búza átlagtermését. Kilenc régi tsz-ben eddig még soha nem foglalkoztak baromfi neveléssel. Most itt is betervezték, mégpedig jelen tős számban. Optimisták a szövetkezeti emberek, s ami még külön figyelemre méltó hogy az előbb elmondott tervszámokat nem valamiféle rábeszélésre állították be, hanem saját maguktól”, — mondotta Bereczki elvtárs. Az általános tapasztalatok tehat jók. A járás területén őszig 48 tsz működött. Az egyesülések következtében mostanra 32 maradt. Harminckét tsz-ben kell termelési tervet készíteni. Pontosabban, ezt a munkát most már befejezni. Tapasztaltok szerint a vetésszerkezet kialakítása megfelelő. Kenyér- gabonából a tsz-ek szántóterületük 30—33 százalékát vetették be. őszi és tavaszi árpából 15—15 százalékot terveztek, kukoricából 12—18 százalékot (a járási át’ag kb. 14 százalék lett) silókukoricából 3—5 százalékot. Fő vetésű lucernából 11—14 százalékot, zöldségféléből 1—2 százalékpt.' S így sorolhatnánk tovább. Megértésre talált a szolnoki járás tsz-eiben, a szövetkezeti gazdák körében a 30 mázsás kukoricatermesztési mozga'om. Felismerték jelentőségét. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy a járásra eső rész mimegy 80 százalékát már leszerződték. — Érdemes megem'ítenj a mezőhéki Táncsics Termelőszövet l^zetet, ahol a 900 holdas területből 400 holddal nevezkára az utcán meséli, míg az egyik házat keressük: — Öntözünk is kérem. Most voltak kint a Vízügyi Igazgatóságtól. Három községet ösz- szefogva öntözünk. Egyszóval nemcsak a fiatalok türelmetlenek az 1959-es évvel. A vezetőség is az. És 1960-ra sokkal okosabb tervekkel, megalapozottabban indultak. Kilátásaikról maguk jelentik ki: — Minimum 30 forint. Ennél csak több lehet. Mármint a munkaegységérték 1960-ban. S erre nagyon biztató alapjuk van. rintot teremtettek elő saját erőből. Ezért az igen nagy erőfeszítésért a megye' hitelt nát tároltak benne. Egy éjjel nekiláttak az ifik, s társadalmi munkában berendezték. megcsinálja. S elsősorban a f fiatalok csinálják meg. Mert kétélű dolog ez: türelmetlen- 1 engedélyez a szövetkezetnek, gyülésteremmé változtatták a kedjenek a fiatalok, de csak | ha munkával szerzett joguk 1 van hozzá. S Megoldás-e a falu elhagyó- \ sa? Vannak fiatalok, akiknél S ezt jó tudni, mert azt je- pillanatnyilag igen. Ki is je-J] lenti, van lelkesedés, renge- lentették: teg erő a mi ifjúságunkban, — Majd, ha jobb lesz, visz- de ha nem kapják meg az szajövünk. őket megillető (jelen esetben igenám, de már ebben az j anyagi) megbecsülést, kedvű- évben jobb ]esz (Jakab Mari tek be a 30 mázsás mozgalomba és a többi 500 ho.don is 21 métermázsa májusi morzsoltat akarnak termelni. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz, a tiszafödvári Aranykalász Tsz gazdái hasonló megalapozott és bátor lépést tesznek 1960-ban e fontos takarmánynövény termésátlagának növelésére. Van azonban néhány termelőszövetkezet, amelyik ebben a vonatkozásban még mindig nem megy ötről a hatra. A kőtelki Ezüstkalász Tsz jó talajadottságokkal rendelkezik, az újszászi Szabadság Tsz hasonlóképpen, s mégis mindössze csak 17.5, illetve 17 méterirwzsa májusi morzsoltkukorica termelését tervezték. Sok kívánnivalót hagy még maga mögött a talajerő visz- szapótlása. Régi betegsége ez a szolnoki járásnak. Az új tsz-ek a várható szerves trágyahozammal a szán'óterület 8—12 százalékát tudják csak istái lótrágyázásban részesíteni. Orvosság egyebek között a zöldtrágyázás. Itt van előrehaladás. A tsz-ek 1800 kát. hold zöldtrágyázását tervezték. Je'ek szerint a szántóföldi öntözéses termesztés kiterjesztésére további erőfeszítések szükségesek. A szövetkezetek vonakodnak a kiöregedett rizstelepeken öntözéses takarmánytermesztést folytatni a talajegyenétlenségekre hivatkozva. A járási tanács VB mezőgazdasági szakvezetői az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése érdekében az adottságokkal rendelkező tsz- ek vezetőivel megbeszéléseket folytattak. Ennek aztán jelentkezett több-kevesebb eredménye. Betervezték a tsz- ek 11 nagyteljesítményű esőztető berendezés megvásárlását és több tsz tagjai 50 —100 kát. hold kapásnövény barázda öntözésére vállalkoztak. Ilyen szempontból a kőtelki Ezüstkalász Tsz, a csataszögi Szebb Élet Tsz, a szajoli Vörös Csepel Tsz vezetői a legbátrabbak Jó' tudják, mit jelent az öntözés a termésáiagok növelése szempontjából. A gépi munkák betervezése körül a megye több községében elég nagy a felelőtlenség. A tsz vezetők nem beszélik meg a gépá lomási vezetőkkel a lehetőségeket és csak úgy találomra terveznek sokszor olyan gépi munkát is, aminek elvégzését a gépállomás nem vállalhatja. E téren a szolnoki járásban szerzett tapasztaltok jók. A szövetkezeti vezetők és a járási pártértekezlet határozatának megfelelően foglalkoznak a állattenyésztés fejlesztésével s a határozatot érvényesítik a terveikben is. A meglévő férőhelyek és a vásáro.ható áhatok száma azonban nincs összefüggésben. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz egyik 100.férőhelyes tehénistállója jelenleg is üres. A Lenin Tsz-ben hasonló a helyzet. Itt az a probléma, hogy a tsz-ek sokkál több tenyésző latot igenyelnek állami hitelből, mint amennyire lehetőség van. Az állatállomány számszerű növelését elsősorban, saját nevelésből kellene megoldani- ok. Lajkó elvtárs jelentésében megállapítja, hogy az 1960-ra megadott létesítményeken felül szükséges volna még 200 tehén férőhely, 200 növendékmarha, 2000 süldő, 2000 hizó, 3000 juh, 60 ezer n.'j- vendékbaromfi és 50 ezer csibeférőhelyre. Nos, e téren a je’ek szerint elég nagy a bátortalanság a saját erő, illetőleg a helyi anyagok fel- használását illetően. Célszerű lenne a szolnoki járás tsz gazdáinak jobban tanulmányozni a megyeszerte többheyűit már alkalmazott olcsó építési eljárásokat, megoldásokat, hogy valamelyest enyhítsék az állati férőhely hiányát. — Esetleg bizonyos területen teljes egészében megoldhatnák. A tsz-ek tervének költség- vetési részét teljes egészében még nem készítették el sehol, így azt még nem lehet megállapítani mennyi lesz az egy munkaegységre eső részesedés. A termelési terveket figyelembe véve azonban a régi tsz-ekben általában 35—45 forint között mozog majd egy-egy munkaegység értéke. Szn. Ylega a k ült a .szolnoki Lenin Termelőszövelüeiet Tegnap a városi tanács nagytermében tartott közgyűlésen kimondta egyesülését a szolnoki Szabadság, Tisza Antal és Uj Élet Termelőszövetkezet. — Az egyesülést gazdasági szempontok indokolták, s a báróin tsz területének összefüggő volta tette lehetővé. A közgyűlés egyhangúlag Lenin nevét adta az egyesült tsz- nek, melynek terölete így 3600 kát. hold lett. Elnöknek Nagy Ferencet, a volt Tisza Antal Tsz elnökét választották, helyettesének pedig Nyitrai Sándort, a volt Szabadság Tsz elnökét. A közgyűlés ezután 13 tagú vezetőséget és ú,i ellenőrző bizottságot választott. s így a forint is növekedni fog. Ám az inokai fiatalok türelmetlenségének több tanulsága is van. Olyan is, amin máris lehet változtatni, olyan is, ami csak később változik meg. — Zárszámadásig várjak a ruházkodással? — méltatlankodott Pető Juli. Bizony, erre tekintettel kell volt raktárt. S e munkában... — Igen, itt voltak a Harangozó lányok. Pető Julia, Bab- linszki Teca is. Itt az Ideje a motorjavításnak két szegjük. És van bennük érzékei fogták fel ezt legvi-fl lágosabban), másrészt pedig, \ ____________ tudás, igény a műveltségre. len nünk. A fiatalok igénye Lámcsak, Pető Juli fejlődés- hogy mielőbb még sokkal, az, hogy mindig legyen zseb- ben túljutott a falu legénye- jobb jegyelli éppen a fiatalok-! pénzük, évszakonként divatos in, s már csak Bojtár Zsiga- nak legtöbbet tenni érte, fi Dehát tudják-e ezt a fiata- ruhában járhassanak. Barom- val tudja megértetni magát. s nem a városon hanem ott, lók? fiból, kertészeti növényekből, Pedig Pető Juli is paraszt- benn a szövetkezetben. Az ifjúsági az állattenyésztés hozamából lány. J61 tudom én, könnyebben! brigádot egyáltalán nem. s a (tej, gyapjú, tojás vagy éppen Azt mondhatnám, ami Ti- beszélek, nem én kapom az többiről elenyészően keveset a hízottjószág), mindez rend- szainokán történik, törvény- ..i«,,'n ’ mi[nkai.pvwsr«7p. hallottak. Meg is kérdeztem szeresen biztosítható is. Mert szerű. Ha nem tudunk lépést sedést Azt is szinte látom ff " ' ■- ba nincs _ érthetően vágy- tartani a felnövekvő generá- ieKyinteni fog Pető Juli, Ha * Harangozó Ilonát, miről szoktak beszélni KlSZ-taggyűlé- son? — Az már olyan régen volt — válaszolta. Pedig a türelmetlenség egyik oka. hogy a jövőről mit sem tudnak. Még a szövetkerangozó Ilona, Bablinszki nak el a fiatalok. ció igényeivel — és ezekre az A NYOLCÓRÁS munka. Az igényekre éppen mi tanítót- "p^ca, ha olvassa e sorokat — iparban már megvan, a me- tűk őket —. szólamokkal ne ha olvassák a megyében sokára is próbálkozzunk velük. Azt ugyanezt mások is. — Mégis* is megmondtam a fiúknak, azj. mondom: a tanulság két-|l zőgazdaságban még lesz. Most 10—12, sőt 14 órát is kell dolgozni éppen azért, lányoknak: jó, hogy türel- tbs hogy egyszer majd 8 se lezet jelenéről sem sokat. Pető gyen Juli (aki a legtájékozottabb a falu-város különbsége? valamennyiök között) azt hal- csak a kommunizmusban tfilotta, 25 forint lesz a munkaegységérték, Harangozóék kevesebbről tudnak. Bojtár Zsiga (KISZ-titkár) tisztában van vele. — A fel nem osztható alap 31 százalékát ruháztuk be. A felfejlesztés miatt mindent tartalékoltunk, ezért jut kevés. Valóban. Nyolcszázezer tonik el véglegesen. De meggyorsítható a választóvonal eltörlése. A KISZ-titkár egy tágas terembe vezet. : metlenek vagytok, s ezt mond- ... türelmetlenek de iátok meg a szövetkezeti köz- Unokái fiatagyűléseken is. Mondjatok 20k! meg, nektek nem elég a mos- És minden tsz-elnök, párt- tani osztalék, úgy tervezzen titkár, brigádvezető, mind- a tsz vezetőség, olyan terme- annyian felelősségünk telj é- lési tervet eszeljen ki. •— öt asztal, hatvan szék. többet tudjanak osztani. Valamennyit a KISZ köz- DE AZTÁN. A termelésben megszokott ruházkodás. Haj-, ponti és megyei bizottságától a fiatalok legyenek az elsők, tóeronk legyen a fiatalok tu-j, kapták ez évi kiemelkedő A vezetőség akármilyen jó relmetlensége. hajtson előre it munkájukért. E terem raktár tervet készít is, abból csak bennünket volt akkor. 280 mázsa gabo- úgy lesz forint, ha azt valaki Borzák Lajos ä . ben érezzük: a fiatalokat nem 1; ^ elégíti ki az eddigi életmód,® a kevés jövedelem, az eddig®“ A karcagi Alta’ános Szerelő és Gépjavító KTSz-ben a teli hónapokban javítják a motorkerékpárokat. A munka jelentős részét fiatal szerelők végzik idősebb szaktársaik irányításával. Képünkön Dobson Tibor egy 125 köbcentis Danuvia Csepelt szeret
