Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

Vf LAO PROLET AR) Al EGYESÜLJETEK! (szolkok meow) „ V ándorl egénvek Miért türelmetlenek u tiszainokai fiatalok? A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El T AN ÁCS LAP J A A művelődési autó nyomában XI. évfolyam, 18. szám, Ara 50 fillér I960. Januar ZZ. pániéit Á második országos kukoricatermesztési tanácskozás felhívása a kukoricatermelőkhöz A második országos kuko­ricatermesztési tanácskozás részvevői felhívással fordul­tak az ország kukoricater­mesztőihez. A felhívás össze­gezi a kukorica- és silókuko­ricatermesztésben elért ered­ményeket: megállapítja, hogy a korszerű kukoricatermesz­tési módszerek, valamint a hibrid-vetőmag elterjesztése új, hatalmas arányú fejlődés­hez adnak alapot, s egyúttal a kukorica vetésterületének és a termésátlagok növelésé­re szólítja fel az ország vala­mennyi kukoricatermesztőjét. A tanácskozás szükséges­nek tartja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek az idén minden árukukoricát termő területü­kön, az egyénileg dolgozó pa­rasztok pedig minél nagyobb területen hibridkukoricát ves­senek. A hibridkukoricavető­magkészletek lehetővé teszik, hogy 1960-ban már a kukori- cavetés összterületének mint­egy 60 százalékán beltenyész- téses hibridmagot használja­nak. A termelők fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a talaj termelékenységének fokozására, a talaj okszerű mélyművelésére. az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzésére. Az állami gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek fokozottabban hasz­nálják ki az öntözés adta le­hetőségeket a kukoricater­mesztésben. Ismételten fel­hívja a tanácskozás a terme­lők figyelmét, hogy a holdan­ként! növényszám növelése egyik legfontosabb módszere a termésátlagok fokozásának. Javasolja, hogy a talaj és az időjárási viszonyoknak meg felelően a szemeskukorica termesztésénél az eddigi 10— 13 000-es növényszámhelyen az Alföldön holdanként 15 000 —22 000, a silókukorica ter­mesztésénél pedig — négyze­tes-fészkes műveléssel — fészkenként 2—3 növényt hagyjanak meg betakarításig. A silókukorica termesztés­ben szerzett tapasztalatok alapján a tanácskozás helyes­nek tartja, ha a termelők — a gyors és veszteségmentes betakarítás érdekében — a silókukorica szakaszos, négy­zetes — fészkes vetésével, to­vábbá a különböző tenyészi­dejű hibridkukorica haszná­latával meghosszabbítják a betakarítás idejét. Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek szakemberei vá­lasszák ki a viszonyaiknak legmegfelelőbb kukoricater­mesztési módszert, amellyel a legnagyobb termésátlagot a munkatermelékenység fo­kozásával és a termelési költ­ségek csökkentésével érik el. Ilyen a négyzetes-fészkes, to­vábbá a gödöllői ikersoros •'s a gépesített soros termelé­si módszer. Az 1959. évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagy­üzemi gépesített kukoiricater- mesztéssre, valamint az opti­mális növény szám elérésére jó lehetőséget nyújt a négy­zetes-fészkes művelési mód, A szocialista mezőgazdasági üzemek az 1960 tavaszán már rendelkezésükre álló 3100 korszerű négyzetbevető gépet jól használják ki, és legalább 500 000 holdon négy­zetes-fészkes módszerrel ter­messzenek kukoricát. Rend­kívül fontos, hogy az állami gazdaságok és a gépállomá­sok olyan területeken végez­zenek négyzetes-fészkes ve­tést, ahol előzetesen megál­lapították a drótféreg-fertő- zöttség mértékét, elvégezték a szükségszerinti talajfertőt­lenítést. Kétségtelen, hogy a kuko­ricavetések gyomtalanításá­nak legfőbb módszere jelen­leg a sekélyen végzett gépi és kézi kapálás, a tanácsko­zás azonban szükségesnek tartja, hogy 1960-ban tovább folytassák a széleskörű nagy­üzemi kísérleteket a kukori­cavetések vegyszeres gyom­talanításának módszereivel. Ezért az állami gazdaságok mintegy 30 000 holdon vegy­szeres gyomirtó szerek al­kalmazásával termeljenek az idén kukoricát. Fokozott har­cot kell folytatni a kukorica- üszők és a kukoricamoly el­len: minden termelő tekintse fontos feladatának a vető­mag szükség szerinti csává- zását, továbbá a fertőzött növények, — növényrészek megsemmisítését, a kukori­caszár időbeni betakarítását és felhasználását. A második országos kuko­ricatermesztési tanácskozás résztvevői felkérik a gép- és vegyipar vezetőit, munkatár­sait, hogy az 1960-as évi ku­koricatermesztés fejlesztésé­hez szükséges gépeket — el­sősorban korszerű talajmű­velő- és betakarító-gépeket, szállítóeszközöket, — vala­mint a szükséges tartalék­alkatrészeket idejében, s jó minőségben bocsássák a me­zőgazdaság rendelkezésére. A kukoricatsrmesztés to­vábbi fejlesztése érdekében a tanácskozás résztvevői fel­kérik a nemesítőket, a tudo­mányos kutatókat, hogy új hibridfajták előállításával, a korszerű kukoricatermesztési módszerek és az ahhoz szük­séges glépek kísérletezésével nyújtsanak hathatós segítsé­get a termelő üzemeknek. A tanácskozás javasolja a földművelésügyi miniszté­riumnak, a MEDOSZ-nak, a KISZ-nek, valamint a Ter­melőszövetkezeti Tanácsnak, hogy indítson széleskörű ter­mesztési mozgalmat a hol­danként! 30 mázsás szemes­és a 300 mázsás silókukorica termésátlagok elérésére. Fel­hívja az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, valamint az egyéni termelő­ket, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak eh­hez a mozgalomhoz. Egyben felkéri a társadalmi szerve­ket, hogy segítsék a mező- gazdasági dolgozók kukorica- termesztési mozgalmának ki bontgjfioSDását 0&TJ& Hősi emlékművel koszorú coll az ukrán kulturális küldöttség Az L. T. Kuropatyenko, az Ukrán SZSZK művelődési minisztere első helyettesének vezetésével hazánkban tar­tózkodó ukrán kultúrális küldöttség csütörtökön meg­koszorúzta a Gél lért hegyen a hazánk felszabadításáért életüket áldozott szovjet kato­nák emlékművét és a Hősök terén a haza szabadságéért és függetlenségéért elesett magyar hősök emlékművét. A koszorúzáson résztvettek az ukrán kultúra ünnepére hazánkba érkezett ukrán művészek is. (MTI). ^»- — .......... Ve ndégek az ország minden részéből Mintegy ötszáz vendéget vár az előkészítő bizottság a február 4—5-én Szolnokon megrendezendő országos Ma­gyar—Szovjet Mezőgazdasá­gi Napokra. Nemcsak az or­szág megyéiből, hanem a Szovjetunióból is érkeznek mezőgazdasági szakemberek, kolhozvezetők. A két napos tanácskozás célja az, hogy a Szovjetunió kolhozainak és szovhozainak eredményét, a jövedelemelosztás módjait a magyar termelőszövetkezetek vezetői megismerhessék. A programot a szovjet elvt-ár- sak, magyar tudományos ku­tatók és mezőgazdasági szak­emberek felszólalásai, vala­mint közös színházlátogatás teszik változatossá. A kísérleti sorozat első rakétája elérte a Csendes- óceáni célpontot Jelentés a többlépcsős szovjet ballisztikus rakéta MOSZKVA (TASZSZ). Ja­nuár 20-án, szerdán este a Szovjetunióban többlépcsős ballisztikus rakétát bocsátot­tak fel a Csendes óceán irá­nyába. Ez volt az első felbo­csátás annak a kisérlet-soro- zatnak a keretében, amely nehéz mesterséges holdas felbocsátására és a naprend­szer bolygóinak elérésére szolgáló, nagyobbteljesítmé- nyű többlépcsős ballisztikus rakéta kidolgozására irá* nyúl; A rakéta utolsóelőtti lép­csője az utolsó lépcső mo­delljével együtt pontosan a kiszámított pályán haladt, még pedig óránként több mint 26 000 kilométeres se­bességgel. Moszkvai időszámítás sze­rint január 20-án 20 óra 05 perckor a rakéta elérte a Csendes óceán egyenlítői tér­ségében az előre kijelölt te-; rületet, amelynek a felbo­csátási' ponttól a földfelüle­ten mért távolsága mintegy tizenkét és fél ezer kilomé­ter. A rakéta utolsóe'öttí lép­csője, miután feladatát teljesítette, a sűrűbb lég- rétegekbe kerülve mintegy 80—90 kilométeres magas­j'elbocsátásáról ságban szétroncsolódott és részben elégett. A rakéta utolsó lépcsőjé­nek modellje, amelyet úgy készítettek el, hogy áthatol­hasson a sűrű légrétegeken, a kiszámított becsapódási pont közelében érte el a ten­ger felületét. A szovjet tengerészet külön­leges egységei, amelyek a ra­kéta várható becsapódásának körzetében helyezkedtek el, értékes távmérést végeztek a rakéta pályájának leszálló ágán. A rakéta utolsóelőtti lép­csőjének modelljét észlelték részben a légkörön való át­hatolásakor, majd a hajókon elhelyezett rádiólokációs, op­tikai és akusztikai állomá­sok rögzítették a vizbezuha- násátj A mérési adatokból megál­lapították, hogy a rakéta becsapódási pontjának a kiszámított becsapódási ponttól való eltérése keve­sebb, mint két kilométer. Ez a rakéta vezér'ő rend­szerének nagyfokú pontos­ságát bizonyítja. A rakéta fellövése ponto­san meghatározott időben tör­tént. A rakéta egész útját a kidolgozott programnak meg­felelően tette meg, összes lépcsői működtek. A rakétán elhelyezett mé­rőrendszerek és műszerek az egész röppályán biztosítot­ták a szükséges adatok le­adását a szárazföldi és a ha­jókon elhelyezett állomások számára. A rakéta útja során ellen­őrizték néhány tudományos műszer munkáját és elvégez­ték a szükséges méréseket. A további kísérleti adatok gvűjtése céljából folytatód­nak a kísérletek nagytelje­sítményű többlépcsős bal­lisztikus rakétákkal. A ra­kéták becsapódása abban az övezetben várható, amer Ivet a TASZSZ 1960. ja­nuár 8-i közleménye is­mertetett. A nagyteljesítményű, több­lépcsős szovjet ballisztikus rakéta sikeres felbocsátása biztosítja a szovjet tudomány további előrehaladását a vi­lágűr meghódítása és a naprendszer bolygóinak ta­nulmányozása utján. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Liszenko akadémikus látogatása a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A tudo­mányos és felsőoktatási ta­nács előterjesztésére megtár­gyalta és jóváhagyta a tudo­mányos kutatás országos táv­lati tervét. Meghallgatta és tudomásul vette az építésügyi miniszter jelentését. Az 1959. évi lakásépítési terv végre­hajtásáról. Hozzájárult, hogy az építészek nemzetközi szö­vetségének lakásbizottsága 1960. évi ülését Budapesten rendezzék meg. A kormány a Földművelés­ügyi Minisztérium és a Ter­melőszövetkezeti Tanács ja­vaslatára elhatározta, előter­jesztést tesz az Elnöki Ta­nácshoz, hogy a tíz éve mű­ködő és legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül ötöt a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntessen ki. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Az országos kukoricater­mesztési tanácskozásra ha­zánkba érkezett szovjet kül­döttség T. D. Liszenko aka­démikus vezetésével csütör­tökön a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára látogatott. A szovjet tudóst és a küldöttség tagjait Magyari András földművelésügyi mi­niszterhelyettes és Tamássy István, a földművelésügyi minisztérium főigazgatója kí­sérte. A vendégek megtekin­tették az akadémia tangaz­daságának kosztromai tehe­nészetét, majd Liszenko aka­démikus előadást és konzul­tációt tartott az akadémia kutatói és hallgatói, valamint a dunántúli mezőgazdasági kutató intézetek tudományos munkatársai részére. (MTI) Képek a Papírgyárból Menkő Béla a többmilliós költséggel rekonstruált L szá­mú papírgép tekercsére rakja a szállítószerkezetet. Sze­pesi Ferenc iparitanuló figyeli mozdulatait Haaui Józsefné a köze’mult ban üzembeállított új zacskógyártó gépen dolgozik. ^>\ ^

Next

/
Thumbnails
Contents