Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

i960, január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A szövetkezeti gazdák megyeszerte tanulmányozzák a 3004/2-es kormányhatározatot a kötelező Érdeklődésről Ä 3004/2-es kormányhatá­rozat vegyes rendelkezések fejecsetének 4. pontjában a következőket olvashatjuk: „A kormány felkéri a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek, termelőszövetkeze­ti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkeze­tek tagságát, hogy a jelen határozatot közgyűlésen (csoportértekezleten, tagér­tekezleten) vitassák meg.” A szövetkezeti gazdák me­gyeszerte nagy érdeklődéssel tanulmányozzák e fontos ha­tározatot. Különösen azok, akik résétvesznek a. termelé­si tervek elkészítésében. — Hasznos és célszerű megis­merni az új 3004-est, különö­sen az új és a területileg ala­posan megnövekedett tsz-ek tagjainak. Ehhez segítséget nyújt a Kossuth Könyvkiadó. Megjelentette és kiadta azt a kézikönyvet, amely teljes részletességgel tárgyalja a szóbanforgó kormányhatáro­zatot, valamint a vele kap­csolatos egyéb rendelkezése­ket ÍS| A KARCAGI BÉKE TSZ párttaggyűlése is foglalkozott vele. A nagy taglétszám mi­att közgyűlésen ilyen fontos határozatot nem lehet részle­teiben megvitatni, éppen ez­ért a vezetőségi tagok, vala­mint a brigádvezetők bevo­násával brigádonként tanul­mányozzák. j,Ezt a tanulmá­nyozást már meg is ^ kezdtük s eredményesen végezzük” — mondotta Mándoki Sán­dor, a karcagi Béke Tsz el­nökhelyettese. A Béke Tsz gazdáinak, ve­zetőinek egyöntetű a véle­ménye, hogy a határozat nagy segítséget jelent a gaz­dálkodás belterjesebbé téte­lében« BESENYSZÖGÖN Is köz­gyűléseken foglalkoztak a 3004/2-es fontosabb pontjai- vah A Tiszamenti Tsz terüle­te a múlt gazdasági évben megsokszorozódott: Sok ki­kapcsolt rizstelep került hoz­zájuk s ezért most a határo­zatnak főleg azt a részét A Tószegi Gépállomás dol­gozói éves tervüket 114 szá­zalékra teljesítették. Külö­nösen kiemelkedő munkát végzett Nagy József, S. Nagy András és Bottyán József Az óramutató rohamosan közeledett a 9-es számhoz, így a lépcsőket kettesével szedve igyekezem a Földművelésügyi Minisztérium első emeletére. A fordulónál az egyik Szol­nok megyei tsz vezetőségi tagjával találkoztam» Mi járatban? — kérdez­tem tőle. •— Teherautó kiutalást aka­rok szerezni — válaszolta. — Dehiszen azt a Szolnok Megyei Tanács VB Mezőgaz­dasági Osztályán adják. — Azt és is tudom, de — s rámhunyorított “> . így gyorsabban elintézem. Okosított fel emberem és megpaskolta pálinkás üveg­gel tömött aktatáskáját. Siet­tem, nem volt időm tovább beszélgetni vele. Viszont az jutott eszembe, hogy az utóbbi időben eléggé hódol ez a ká­ros divat. A szövetkezeti ve­zetők egyike-másika bármi­lyen apró-cseprő dologgal költséget és fáradságot nem kiméivé szalad Budapestre, sokszor még olyan ügyben is, amit egy tollvonással a járás székhelyén elintéznének, akarják mindenképpen ki­használni, amely az öntözé­ses gazdálkodásra vonatkozik. A Tiszamenti Tsz vezetősége már a közgyűlés előtt tár­gyalta a határozatot s így felkészülve a tagok kérdései­re választ is adhattak( Eb­ben a szövetkezetben is nagy megelégedéssel fogadták a 3004/2-est s a termelési terv összeállításánál gondosan fel­használják. Jellemző Gellei Zsigmond véleménye, aki A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ALKOTMÁNY TSZ-BEN állattenyésztő. „A mi gazda­ságunk még kezdő, 4500 hold földünk van, s e nagy terület­hez jelenleg még nagyon ke­vés a férőhe’y. Úgy kell for­gatni az eszünket, hogy a ha­A Szarvasi ÖRKI a tavasz- szal silókukorica öntözési kí­sérletet állított be a kun­szentmártoni Zalka Máté Ter­melőszövetkezetben. A cél az volt, hogy egy termelési év alatt bebizonyítsák nemcsak a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-nek, hanem a töb­bi környékbeli termelőszö­vetkezetnek is az öntözéses silókukorica termesztés elő­nyeit. Tizenhárom hold területen végeztek öntözést, mellette pedig 20 holdon kontroll par­cellát állítottak be. A ter­méseredmény, illetve a kü­lönbség holdanként 200 má­zsa volt. A többlettermés egyik oka, hogy elovete- mériyként herefű volt. Így holdanként mintegy 150 má­zsa istállótrágyával egyen­értékű gyökérmaradvány ke­rült a talajba. A másik ok a vegetációs idő folyamán az traktoros. A brigádok közötti versenyben legjobb Bakos Balázs brigádja: A Tószegi Gépállomás a tavalyi ered­mények alapján most első íz­ben fizet dolgozóinak nyere­ségrészesedést. S hogy mennyire felesleges, idő és pénzpocséklás ez a ká­ros divat, arra szolgáljon ta­nulságul ennek a történetnek a csattanója. Két nap múlva visszaérkezem Budapestről s hát kivel találkozom a Me­gyei Tanács épületének fo­lyosóján. Azzal az emberrel, akit Budapesten a Földműve­lésügyi Minisztériumban elém hozott a jós'vrs. Éppen akkor jött ki a Mezőgazdasági Osz­tály illetékes előadójának szo­bájából, zsebében a gépkocsi­vásárlási engedéllyel. Amit a minisztériumban érthetően nem intéztek el számára — még a pálinkás butykosokat sem vették figyelembe — azt minden további nélkül, né­hány perc alatt elintézte az, akihez itt Szolnokon a Mező- gazdasági Osztályon a dolog tartozik. Ügy gondolom, ehhez nem kell különösebb kommentár, érthetnek belőle azok, akik csak a minisztérium útján bír­ják elképzelni ügyes, bajos dolgaik elintézését, V. K. tározat adta lehetőségeken belül férőhely is legyen, és abba jószág is kerüljön. Je­lenleg 110 szarvasmarhánk van, ez év végére 200 lesz. A jelenlegi sertésállományt év végére kishiján megtízszerez­zük. Van a határozatnak vé­leményem szerint egy nagyon fontos pontja s ez a sajáterős építkezés. Ha ezit megfelelő­en ki tudjuk használni, akkor párhuzamosan az állatállo­mányunk is fejlődik”, — mondotta Gellei Zsigmond. Szolnok megye valameny- nyi termelőszövetkezetében készülnek az idei tervek. Ná- gyon jól teszik a tagok, ha nem mulasztják el a határo­zat megismerését, éppen az alapos tervek összeállítása érdekében, állandó optimális vízellátás biztosítása. A kísérletek alapján az ÖRKI a következőket java­solja a termelőszövetkezetek­nek: 1. Minden körülmények kö­zött végezzék el az őszi mély­szántást mélyítve, vagy al- talajlazítóval. 2. Tavasszal a szükséges si­mítózással, kultivátorozással készítsék elő a talajt, kerül­jenek minden vízpazarló ta­laj művelést. 3. Ha a silókukorica talaja négy éven belül nem volt is­tállótrágyázva vagy feltört herefüvessel gazdagítva, leg­alább ! fél istállótrágyával (70—80 mázsá/kh) ■ segítsük elő á műtrágyák érvényesü­lését. 4. Ősszel dolgozzunk a ta­lajba 20 kg szuperfoszfátot és ha a talajunk lezsarolt (ri- zses forgó), 50—100 kilo- gramm/kh Pétisót. 5. Tevékeny talajok eseté­ben 200 kilogramm/kh leso­ványodott szervesanyag hi­ányban szenvedő talajokon (rizses forgó) 300 kilogramm/ kh nitrogén tartalmú műtrá­gyával fejtrágyázzunk a ke­lés és szárbaindulás idősza­kában. 6. Rossz vízgazdálkodású (öntözés nélküli termesztés­ben) a korábban felnövő és fejlődő Mv—40, jobb feltéte­lek esetén és a folyamatos letakarítás megvalósítása miatt az Mv—5, Sz—1, Ó—10 fajtát termesszük. Ha a táp­anyag és vízellátás rendkívü­li módon rossznak ígérkezik, akkor a 24—25 ezer tcállo- mányt csökkentsük addig, hogy a teljes kifejlődés és a csőképződés biztosítva le­gyen. 7. Négyzetesen vessünk, mert ez nemcsak a jobb mennyiségű és minőségű ter­més biztosítéka, hanem lehe­tővé teszi a teljesen gépesít­hető növényápolást. 8. Ahol csak lehetőség nyí­lik rá, vegyük igénybe a leg­jobb termésfokozó tényezőt: az öntözést. E néhány tanács, úgy gon­doljuk, hasznos lesz azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nagyobb területen foglalkoznak silókukorica ter­mesztésével. A tények azt bi­zonyítják, hogy a felsorolt agrotechnikai módszereken kívül az öntözés megdupláz­hatja a termést. Már most gondolkodjanak szövetkezeti gazdaságaink azon, hogy olyan táblába vessék a siló- kukoricát, ahol legkönyebbeji megoldható az öntözés. „Növendék nevelésben legjobb a jászapáti Alkot­mány Tsz. Ott a tehénállo­mányt évek óta kizárólag sa­játnevelésű üszőkből fejlesz­tik. Legjobbak közé tartozik a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz, amelynek 200-nál több sajátnevelésű, tenyésztésre alkalmas éven felüli üszője van.v örömmel és egyben elgondolkodva forgatjuk azt a jelentést, amely a fentebb leírt megállapításokat és még több kiváló megyei ered­ményt tartalmaz az I959-es esztendőről. Szembetűnő a korábbi évekhez viszonyítva a ba­romfitenyésztésben bekövet­kezett változás. Mostani mér­tékkel mérve, már nem mon­dunk túl sokat, de az 1959-es helyzetet elemezve mégis fi­gyelemre méltó. A túrkevei Vörös Csillag Tsz 37 ezer, az ottani Búzakalász Tsz 40 ezer csirkét nevelt fel úgy, hogy átlagosan 3,8 kg takarmány­ból állítottak elő egy kilo­gramm baromfit. A Búza­kalász Tsz bár 5 ezer csirkét törzsállománynak hagyott, mégis közel 200 ezer forint tiszta jövedelemről adhat szá­mot a csibenevelésből. De mi az, ami nagyon is elgondolkodtató akkor, ami­kor az eredményeket látjuk, olvassuk. A laikus a tsz-ek neveit böngészgetve arra a megállapításra juthat, hegy van valamiféle kiváltságról szó. A legjobbak között általában ugyanis időről idő­re mindig ugyanazok a tsz-ek szerepelnek, mintha egyedül és kizárólag csakis ezeknek a tsz-eknek lenne megadat­va — ebben az esetben az állattenyésztésben az elsőség. Akik közelebbről ismerik a megye termelőszövetkezeteit, azok is észreveszik egy bizo­nyos tsz csoport nevének ál­landó Ismétlődését, viszont azt is jól tudják, hogy Szol­nok megye valamennyi tsz-e szett tehetne a ma még leg- j óbbnak számító eredmények elérésére. Édekes például — és bizonyára az újságol­vasó is észrevette —, milyen sok szó esik már hoszú idő óta a mezőhéki Táncsics Tsz- ről. Nos, nincs ott semmiféle ördöngösség. Inkább másutt a hiba. Más tsz-ek vezetői" ben kereshető akkor, amikor elmulasztják a kötelező ér­deklődést, nem tanulmányoz­zák a mezőhéki Táncsics Tsz- hez hasonló legjobb közös gazdaságok eredményeit, azok elérésének módszereit, hogy a ma még kiválónak számító sikerek általánosak lehesse­nek. Mert nézzük a dolgokat kissé közelebbről, részlete­sebben. A jásztelki Alkot- mán Tsz száz kh-ra eső tej­termelése 27,950 liter, a jász­ladénál Aranykalászé 25,815 liter, ‘az abádszalóki Lenin Tsz-é 23,218 liter. A karcagi Hunyadi Tsz tehenészetében egy tehénre jutó tejtermelés 3471 liter, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben 3891 li­ter, a jászladányi Aranyka­lász Tsz-ben 3970 liter. Ugyanakkor, amikor ezekben a tsz-ekben ilyen szép ered­ményekkel büszkélkednek már hosszú idő óta, nagyon sok hasonló adottságokkal rendelkező közösgazdaságban nem, vagy alig törekednek ezen eredmények megközelí­tésére. S ez olyan probléma, amiről mindenképpen beszél­ni kell most 1960-ban, ötéves tervünk megalapozásának esztendejében. Ila az abádszalóki Lenin Tsz gazdái teheneiktől 100 kh-ként 23,218 litert fej­nek, akkor ugyanez a Nagy­kunság többi tsz-eiben is el­érhető és általánosítható. Nincs arra semmiféle tör­vény, vagy szabály, hogy ami­kor a kunhegyesi járás tsz-ei- nek állattenyésztési eredmé­nyeiről van szó, akkor első helyen mindig az abádsza­lóki Lenin szerepeljen. Ugyan­ezen a szinten helyet foglal­hatna még számos kunhegye­si járásbeli tsz. De hasonló a helyzet a növendék nevelés­nél. Elképzelhetetlen, hogy a jászapáti járásban egyedül csak a jászapáti Alkotmány Tsz gazdái képesek évek óta saját nevelésű üszőkből fej­leszteni a tehénállományt. El­képzelhetetlen, hogy ugyanezt a környékbeli tsz-ek gazdái nem tudják megvalósítani. S ezeket a példákat összefüg­gésbe hozhatjuk a sertés- tenyésztéssel, a juhtenyész­téssel, a baromfitenyésztéssel is — ha az állattenyésztésről beszélünk. / Általánossá kellene tenni a tsz-ek által eddig fel­mutatott legjobb termelési és tenyésztési erdményeket. En­nek lényegében ma már sem­mi nem szabhat gátat. Az lenne azonban a nagyon fon­tos, hogy a kiváló eredmé­nyeket nagyobb érdeklődés­sel tanulmányozzák a még gyengébben működő tsz-ek vezetői. Az az igazság, hogy ott például, ahol a 100 kh-ra CSEHSZLOVÄKIÄBAN 42 000 ÜJ LAKÁS KÉSZÜLT A csehszlovák építőipar már december 28-án teljesí­tette lakásépítési tervét. — amely egyharmaddal volt na­gyobb a tavalyinál. 42 000 új lakás készült él az ország­ban. LENGYEL—JAPAN ARU- CS EREEG YEZMÉN Y Mint a varsói rádió jelen­tette, . Lengyelország két áru- csereforgalmi egyezményt kö­tött Japánnal. Az első egyez­mény értelmében Lengyelor­szág spirituszt, hangszereket és más árut szállít Japánba, ahonnan orvosi műszereket importál, a másik egyezmény értelmében pedig Lengyelor­szág szőnyegeket, takarókat és egyéb textilárut exportál s cserébe játékszereket im­portál Varsóban rövidesen meg­nyílik a japán árukiállítás. eső tejtermelés még a 10 li­tert sem éri el, magának a tsz közgyűlésének kellene kötelező érvényű határozatot hozni arra, hogy a vezetőség tanulmányozza a legjobb tsz-ek egyikének munkamód­szerét s azt otthon honosítsa meg. A kisújszállási Kinizsi Tsz- ben az itatásos borjúnevelés évek óta folyik, kiváló ered­ménnyel. A borjak napi átla­gos súlygyarapodása 0,85— 0.90 kg. Elhullás évek óta nem volt. Nagyjából hasonló a helyzet a kisújszállási Bú­zakalász Tsz-ben és a kar­cagi Lenin Termelőszövetke­zetben is. Az lenne tehát a jó, ha az érdekelt szövetke­zeti vezetők egymás kezébe adnák az előbb említett há­rom nagyüzem ajtajának ki­lincsét és töviről-hegyire megtudakolnák a kiváló ered­mények titkait, hogy haza- menve ugyanígy munkálkod­janak. Valóságos búcsújárő hellyé kellene válni minden jó tsz elnöki irodájának. Mert ta­nulni nem szégyen, viszont sokkal inkább restelni való az oktalan hátulkullogás. S sajnos, elég sok tsz vezetői ma még közömbösen elsiklik a legjobb eredmények fölött, nem jut eszébe, hogy az a bizonyos közlemény, tájékoz­tató tudósítás éppen neki szól, vegye észre magát, in­tézkedjen. Mert ami az egyik tsz-ben elérhető, az ugyan­úgy elérhető a másikban is. Csak meg kell keresni a kul­csot, csak nagyobb érdeklő­dést kell tanúsítani. A me­gyei vezetés számtalanszor hangsúlyozta, nem hogy el­marasztalja, hanem még elő­segíti mindazon törekvést, amely tapasztalatszerzésre irányul. Éljenek ezzel a tsz- ek vezetői, hogy a mostani legjobb eredmények Szolnok megyében nagyon hamar ál­talánosakká váljanak. Közlések szerint Lengyelor­szág is ea év elején meg­nyitja első háJborúutáni áru- kiállítását Tokióban« JUGOSZLÁV—ALBAN ARUCSEREFORGALMI EGYEZMÉNY Tiranában aláírták az 1960. évi jugoszláv—albán árucse­reforgalmi egyezményt. Az előirányzott árucsere értéke 2 millió dollár, A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG SZA­MARA EREDMÉNYES VOLT AZ 1959. ESZ­TENDŐ Curt-Heinz Merkel, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság ellátás- és kereskedelem­ügyi minisztere rádióbeszé­dében az 1959-es év gazda­sági eredményeivel foglalkoz­va a többi között kijelentet­te, hogy 1959-ben 10,7 száza­lékkal több ipari árut adtak el, mint 1958-ban. (ADN). Búcsú a munkától... Az építőipari vállalat főmérnökének irodájában őszhajú. markánsvonalú ember kopogtat be. — Hát akkor búcsúzom, főmérnök elv­társ! Pedig olyan nehéz megválni a válla­lattól, úgy fáj, hogy eljött az idő, mikor végképp le kell lépni... Lassan, akadozva beszélt, látszik, hogy küzd a meghatottsággal, majdnem elsírja magát. — Erről írjon, — fordult a főmérnök az újságíróhoz. — Dérék ember, megér­demli. Több mint 10 éve van a vállalatnál, s mindig becsülettel, tisztességgel dolgo­zott. Gépkocsivezető volt a Baricza Laci bácsi. Hatvannégy éves, s mégis éjjel-nap­pal útrakelt, úttalan utakon is elvezette kocsiját. Fáradhatatlan volt, akár a bá­nyászlakások, akár a tsz istállók építésé­nél kellett szorgoskodni. S hogy vigyázott kocsijára! A másik Moszkvicsban már motort kellett cserélni, az övé meg még mindía olyan, mintha új volna» Az újságíró is keresi a szavakat. Eszé­be jut, hogy megyénk üzemeiben sok idős munkásember búcsúzik most a vállalattól. Az új év nekik valóban új életet jelent. Hiába szól reggelenként a gyári kürt, hiá­ba idegződött beléjük a munka, otthon kell maradniok. S milyen nehéz arra gondolni, hogy az ő munkájukra soha többé nem tartanak számot, nem dicsérik eredménye­iket, nem bírálják hibáikat, nem tárul előttük a gyárkapu... De lehet-e becsülettel, szorgalmas munkával eltelt életet így végezni? Az üzemek vezetői ma már egyre inkább lát­ják, hogy nem elég a nyugdíj; a biztos megélhetés, — több is kell annál. Baráti, invitáló szó azért, hogy gyakori vendégek legyenek ezután is ezek a szorgos öregek a gyárban, hogy érezzék; becsülik őket, szá­mítanak tanácsaikra. Gondolunk erre is az új évben, tarto­zunk ezzel idős munkatársainknak, ü A Tószegi Gépállomás is fizet nyereségrészesedést iiái-ős divtai A silókukorica öntözési kísérlet eredménye a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben Sz. P. Világgazdasági híradó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents