Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ ,k- J A MEGYEI PÁRTBIZOTT SÁG' ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA (Bfr'dag, ííf éazl kiadnunk ktdo&s ÖLaaió Luknak ! XI. évfolyam, I. szám. Mai számunk falinaptár melléklettel 60 fillér I960, január 1. péntek. GAZDAGÍTÓ EVEX Esztendőt búcsúztatunk, új évet köszöntünk. Ilyenkor ismerős és ismeretlen, barát és idegen boldogan ölelkezik össze. S miközben elhangzanak a jókívánságok, kicsit mindenki visszanéz a megtett útra, a maga mögött hagyott esztendőre. Csak egy pillantás ez, s mégis örömmel telik meg a szív és olyan érzés támad ott legbelül, hogy megtettük, amit feladatul szabott ránk 1959: Teljesítettük az évtized, az ötvenes évek sokszor tel- jesíthetetlennek látszó tennivalóit. És most búcsúzunk tőle, a gazdagító évektől, hogy erőben, hitben vagyonosodva újat kezdjünk. Mit is adott az év, mit az évtized? Egy lendületre elmondani vajmi nehéz volna. S ha egy mondatban akarjuk összefoglalni, mintegy mérceként ezt írhatjuk: több örömet, mosolyt, nagyobb karéjt a foszlós kenyérből, s bővebben mindabból, amit emberi boldogságnak szoktunk nevezni. És ez így mégis alig mond valamit. A részletek, melyeket sokszor rövidleláratú emlékeink közé sorolunk, sokkal többről szólnak. Akár csak egy-egy tégla az épülő ház falában, úgy növelik az elmúlt esztendők értékeit. Arról beszélnek, hogy a lepergett egy évtized alatt megváltozott hazánk. Valahogy megszépültek. megifjodtak pergő percei között az emberek és mi magunk is anélkül, hogy erre különösebben felfigyeltünk volna. S velünk együtt nem öregedett, hanem fiatalodott az ország is. Persze nem ment mind ez egyszerre gond, fáradtság nélkül. Ki ne emlékezne az évtized elején szinte pengeélen táncoló nemzetközi kombinációkra. a hidegháborús hisztériára, a mindennapos rettegésre. Damoklész kardjaként lebegett felettünk abban az Időben a háború szörnye. Lecsap ránk. nem? — szinte nem is ébredtünk e kérdés nélkül. S mára? Kétségtelen, még ma is élnek a világon olyanok, akik szeretnék meg- gyújtani a világromboló tüzet. Azonban tény, hogy különösen az utóbbi esztendőben, pontosan azért, mert megtanulta nagybetűvel kimondani millió és millió ember a világon, hogy Béke — a háborús árnyak ijesztő réme hátrább vonult. És az árnyak helyét egyre inkább a felszabadult ember diplomáciája. a szocialista tudomány vívmányai; a szputnyikok, a lunvikok. a Hold eddig láthatatlan oldaláról készített fényképfelvételek sugarai töltik ki. Ám nézzük még közelebbről. Mindenki emlékszik: ebben az évtizedben robbantok ták ki külső és belső elleneink népünk történelmének egvik legszégyenteljesebb drámáját. Céljukat itt e helyen elmondani már ismét1 és len ne. s hogy nem tudták végrehajtani. az a baráti államok dolgozóinak önzetlen segítségén kívül köszönhető magunknak is. Annak, hogy legkeményebb napokban is a kommunisták és párton kívüliek. hazánk becsületes dolgozói, munkások, parasztok, értelmiségiek, az alkotó, teremtő lenini szövetség tagjai meghallották a párt *■ szabó szavát, s leverték az ellenséget. S azóta még jobban felfelé ível az út. egyenesebb derékkal járunk és fényesebben cs'^an a szemünk: a harchói megerősöd ve kerültünk ki. Nem szóvirág ez: valóság, a szó szoros értelmében igazság. Bizonyítására olyan dokumentumok szolgálnak, mint a párt márciusi határozata, melynek nyomán életünk minden területén jelszóvá vált: teljesítsük túl hároméves tervünk 1959-es célkitűzéseit,, hogy még biztosabb alapot teremthessünk a szocializmus építéséhez. És a jelszó nem maradt papíron, több lett, mint szó: alkotó gyakorlat. Országos eredményeit a határozat nyomán — a VII. kongresszus tisztM ',fé- re új lendületet kapott munkaversenynek — még nem ismerjük. De amit szűkebb pátriánkból, megyénkből felsorolhatunk, az egymagában is biztató, hiszen üzemeink, gyáraink dolgozói a versenyben 70 millió forintnyi terméket állítottak elő terven felül. De a termelési eredmények mellett sokat mond az is. hogy soha még ennyi munkás. paraszt nem fordult olyan érdeklődéssel a könyvek. a tudományok felé, mint 1959-ben. Számát is alig tudjuk a büszke „Szocialista munkabrigád” címért versenyre induló munkásoknak; napról napra növekszik táboruk. És ez nagyon fontos minőségi változást hoz mihamarabb. Azt, hogy a régi sok küzdelmet megért munkásgárda együtt a fiatalokkal meghódítja a tudás várát, el sajátítja azokat az ismerete két, melyek, mint a kenyér, fontosak ahhoz, hogy milliókba kerülő új gépeink mellett soha nem látott eredményeket érjenek el a termelésben. Mindenképpen gazdag esztendőt búcsúztatunk. Külön öröm azonban a sok között is az a forradalmi változás, ami 1959-ben a mezőgazdaságban végbement. Termelőszövetke zeteink a föld szorgos nőnének anyagi és kulturális fel- emelkedését szolgáló közös gazdaságaink megerősödtek és új korban és erőben egyaránt fiatal testvérekkel szaporodtak. Beérett az évtized célra törő munkájának eredménye: megyénk parasztságának döntő többsége szövetkezetekbe tömörült, hogy váll-váll mellett teremtsen az addiginál szebb, jobb, boldogabb pa^ raszti jövendőt. Az első lépéseket már meg is tették. A szépen sarjadzó első közös vetések sokatígérően sorolnak a végeláthatatlan, óriási táblákon s bármerre néz a szem, mindenütt új épületekbe, mozgó, eleven életbe ütközik. Az új magyar falu melyről a nagy gondolkodók már annyit álmodtak — most van kialakulóban. Kevés volna azonban csak ennyit mondani. A falu forradalmához még sok egyéb tartozik. Valamikor a parasztember el sem tudta képzelni, hogy a falvakban omladozó olvasóköröknél más, szebb is lehet. S mára, mi kor e számadásban próbálunk a sokból egy keveset el mondani, olyan kis falvaknak, mint Nagyiván, Mező hék és még néhány, városi igényeknek is megfelelő mű velődési palotákat hozott a gazdagító, fiatalító idő. Más hová pedig villanyt, neon , fényt, orvosi rendelőt s olyat üzleteke't a régi szatócsboltok helyére, hogy az egészet nyugodtan át lehetne helyezni a megyeszékhelyre és nem válna szégyenére. Világosodik, boldogul tehát a falvak élete, mint ahogy szépül s válik egyre még szebbé mindannyiunké, éljünk városon, falun vagy bárhol eben az országban. S ha ilyen alapra tekintünk vissza egy rövid pillantással is az újév és a tized- forduló alkalmával, bizonyos, hogy a jövő még gazdagabb, tartalmasabb napokat tartogat számunkra. Néhány hete csak, hogy megrajzolták a kommunisták küldöttei ennek a jövőnek körvonalait a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán. Egy tervnek a vázlatai általában keveset mutatnak. Azonban ez, az új ötéves terv kidolgozására a párt legfelső fóruma által javasolt irányelv, mint irányelv is sokat jelent. Azon túl, hogy meghatározza: mit és mennyit kell tennünk népünk felemelkedésének meggyorsítása érdekében, az emberről történő szocialista gondoskodás fontos dokumentuma. Mert mi az, ha nem emberről való fokozott gondoskodás, hogy javasolja a párt;, az ötéves terv végére 1957—1959 átlagát véve alapul, 26—29 százalékkal emeljük a munkások és alkalmazottak eg. főre «toő' reáljövedelmét. S aztán tovább: Több új kórházat kell építeni és az öt év alatt 10 ezerrel növelni a kórházi ágyak számát, 250 ezer lakással és 5 milliárd forint tatarozási és karbantartási beruházással enyhíteni a lakásgondot. Aligha lehetne e helyen mind felsorolni a párt javas latait. Egy azonban az ismertetés nélkül is érthető: akkor tudjuk valóra váltani őket, ha teljes erővel dolgozunk érte s emellett kedvez a nemzetközi helyzet is, még biztosabb lesz az, hogy békében élünk. A tábor, melynek tagja ként a béke fenntartása és megszilárdítása érdekében népünk is munkálkodik, nem akarja a háborút. Külön-kü- lön és együttesen is mindent elkövetnek, hogy a ma még vitás kérdéseket tárgyalóasztal mellett és ne a csatatereken döntsék el. Ez a törekvés már korábban is hozott eredményeket: találkoztak a; világ két legnagyobb hatalf! mának vezetői s ha viták kö-; zött is, de egyre inkább kibontakozik a csúostalálkozó! képe. Sokat vár ettől a Föl-j dön minden békeszerető ember. Várja» hogy megegyezés- re jutnak az államfők olyan! fontos kérdésben, mint a le- 3 szerelés, a hagyományos és •( a nukleáris fegyverek meg-? semmisítése. És e várakozás J jogos. E kor gyermekei so-3 kát szenvedtek az elviharzott két világégéstől s vágyakoz-3 nak az embert soha nem lá-I tott magaslatokra emelő bé-3 kére, melyben aggodalom, q félelem nélkül, lelkűkben í igaz örömmel kívánhatnak 3 egymásnak baráti kézszorítás j közben boldog új esztendőt,! békés, gazdagító új évtizedet, a Május 16-án CSÚCSÉRTEKEZLET Hruscsov elvtárs levele a három nyugati kormány főhős Moszkva, december 30. (TASZSZ) leket Gromijko szovjet külügyminiszter nyúj- A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy tóttá át szerdán a három nyugati natalom a négyhatalmi csúcsértekezlet 1960. május moszkvai nagyköveteinek. 16-án nyíljék meg Párizsban. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg — A szovjet kormány hozzájárulását Hrus- írja levelében Hruscsov —, hogy a négy ha- C8O0, a szovjet minisztertanács elnöke levél- talom kormányai között lefolyt tanácskozás ben közölte Eisenhower amerikai elnökkel, eredményeként végleges megállapodás jött Macmillan angol miniszterelnökkel, De létre a csúcsértekezlet összehívásának idő- Gaulle francia köztársasági elnökkel. A leve- pontjáról és színhelyéről. Hz esztendő legkiválóbb lermiseredmán/si a termelőszövetkezetekben 1959-ben számos termelő- szövetkezetnél értek el kiugró terméseredményeket. Őszi búzából: Mezőhéki Táncsics Tsz 1298 holdon 18.28 mázsa. Tiszaderzs Szabadság Tsz 132 holdon 16.87, vezsenyi Tisaakanyar Tsz 93 holdon 16.35, Tiszafüredi Úttörő Tsz 182 holdon 15.76, mezőtúri Petőfi Tsz 624 hó don 14.54, jászárokszállási Táncsics 426 holdon 14.26, mezőtúri Ujreménység Tsz 481 holdon 14.22, tjszahői Petőfi Tsz 257 holdon 13.82 mázsát termelt átlagban . őszi árpából: Jászladányi Táncsics Tsz 60 holdon 19 40, tisaatenyói November < Tsz 80 holdon 20, kunmadarasi Kossuth Tsz 80 holdon 20 kisújsztá lási Kinizsi 98 holdon 23.5, Jcisújszállási Búzakalász Tsz 71 holdon '22 5 mázsa átlagtermést ért el. Cukorrépából szintén kiváló eredményeket értek el a szövetkezeti gazdaságok, a cukorrépa termelése kifizető és jövedelmező azok számára, akik alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket. A csataszögi Szebb É'et Termelőszövetkezetnél 21 hold cukorrépát vetettek az átlagtermés 258 mázsa volt holdanként. Az egy holdra eső bruttójövedelem 12 ezer 461 forint. A kengyeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezet 30 holdas cukorrépa tábláján 223 mázsa vo’t az ‘átlagtermés, az egy holdra eső jőve delem pedig 10 ezer 771 forint. Tiszasütyön a Sallai Termelőszövetkezet cukorrépa termésátlaga 221 mázsa a bruttójövedelem pedig 10 ezer 674 forint, A mezőhéki Táncsics Tsz 115 holdján 200 mázsa volt az átlag. Kukoricatermesztésben is számos gazdaság ért el kiváló eredményt. A tiszaderzsi Szabadság Tsz 35 ho'don 32 8 mázsa, a jászberényi Uj Élet Tsz 30 holdon 25.5, a kőteleki Ezüst Kalász 48 holdon 23.4, mezőtúri Uj Reménység Tsz 199 ho'don 23.9, fegyvernek! Úttörő Tsz 166 holdon 22.8, nagykörül Szebb Élet Tsz 79 holdon 22.8. kisújszállási Ady Tsz 213 holdon 22.5 rwázsa májusi morzsolt átlagtermést ért el. Közel 390 milliós munka a megyei építőipar 1960-as évi programja A Szolnok megyei Építői-1 la, a szuperfoszfátüzem, a ipari Vállalat dolgozói dere- kas munkát fejtettek ki az elmúlt évben, előirányzatukat messze túlszárnyaltáK. Megyénk továbbfejlesztése az idén további erőfeszítést követel tőlük; az 1959-es — kb 170 millió forint értékű munkát — a kijelöléseket és az ezután várható feladatok fi- gyelembevéve több, mint 50 százalékkal kell fokozni az idén. Így — a segédüzemi munkát is figyelembe véve — közel 300 millió forint értékű építőipari tevékenységet fejt ki a vállalat 1960-ban. Éveleji programjában szerepel 10 tsz istálló és egyéb gazdasági épület, a jászki- séri és bánhalmi 100 erőgépes gépszín, az olajbányász központ, s a szolnoki szövetkezeti lakótelep, a martfűi, jászladányi, jászjákóhalmi. fehérjefeldolgozó a szajoll raktár, a szolnoki iparitanuió iskola tovább építése — hogy csak a nagyobbakat említsük. Megnyílt a megye legszebb s az ország ezredik önkiszolgáló boltja Szerdán délután adták át Szolnokon a Beloiannisz úton a vásárlóknak a megye legszebb s legnagyobb raktár- készlettel rendelkező önki- szolgáló boltját. A megnyitás napján sok vásárló jelent meg az üzletben. Nagy Mátyás és Czeglédi Lajos, a két üzletvezető szerint a legnagyobb forgalom idején is pillanatok alatt történhet a vásárlás. A Szovjetunióban a fenyőfa- ünnep újévre esik. Képünkö n a moszkvai V. I. Lenin Sportstadionban rendezett óriási ünnepélyt láthatjuk-