Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ( SZOLNOK MEGYEI Több mint 3 ezer gyermek már megkapta a Sabln vakcinát Ma és holnap az iskolák, ovodák, bölcsődék kerülnek sorra — Tizenkilencedikén oltják a kimaradottakat Mint ismeretes, hétfőn, de­cember 14-én megyeszerte megkezdődött a gyermekpama- lízis ellen már jól bevált meg­előző szer, a Sabin-vakcina adagolása. A megyeszékhelyen, Szol­nokon nagy szervező mun­ka előzte meg az akciót. A városi tanács VB egészség- ügyi osztálya az első kerüle­ti. a Vöröshadsereg úti, a Csal­lóköz utcai orvosi rendelők­ben, valamint a központi ren­delő intézet gyermek-tanács­adó helyiségében és a kertvá­rosi iskolában jelölte ki a vakcináló állomásokat. A rendelőkbe idézővel hív­ták be a szülőket gyermekeik­kel. a lakó körzetekből. Amint azt a városi főorvos, dr. Szity- tya János elmondotta munka­társiunknak, a szülők megér­tették a védekezés fontossá­gát. így az eredmény kevés híjján száz százalékos; a kijelölt állomásokon 3 ezer külön­böző korú gyermekek része­sült a nagyhatású gyógy­szerből. A külterületeiken lakó gyer­mekek sem maradtak ki az akcióból. Dr. Rajkovics Hed­vig gyermekorvos vezetésével egy pedagógusból, egy védő­nőből és Vöröskeresztes aktí­vából alakult bizottság keres­te fel a tanyai gyerekeket, a gépállomás kölcsönözte gép­kocsival. A bizottság mintegy 500 gyereket részesített gyógy­szerben. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy gyermekközösségekbe tarto­zó gyermekek a helyszínen kapják meg a Sabin-vakci­nát. így szüleik ne aggódjanak: idézést ugyan nem kézbesíte­nek részükre, de gyermekeik megkapják a védőanyagot. Az iskolákba, óvodákba és böl­csődékbe tartozó gyermekek oltását szintén bizottságok végzik el, melyek vezetője minden esetben orvos, s az ő szakfelügyelete alatt adagol­ják a gyógyszert a csaknem 8 ezer gyermek egészségének megvédésére. Természetesen előfordulhat, hogy valakinek a gyermeke véletlenül nem kapja meg a kijelölt napokon a védőanya­got. Ezek részére a városi ta­nács VB egészségügyi osztá­lya december 19-én, szomba­ton d. e. 8—12-ig tartja a pót-adagolást a központi ren­delőintézet (Hősök tere 2—4) hetes kapuja alatti tanácsadó helyiségben. A KISZ Központi Bizottságának ülése A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága szerdán ülést tartott, amelyen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a KISZ feladatait az MSZMP'VII. Kongreszusa ha­tározatainak végrehajtásában. Beszámolót Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja mondott. (MTI). A ke!et-nyu?ati csúcsértekezlet előkészítése az Atlanti Tanács ülésének középpontjában Párizs (MTI.) A NATO mi­niszteri tanácsának zárt aj­tók mögött tartott kedd dél­utáni ülésén elsőnek Bren­tano nyugatnémet külügy­miniszter szólalt £el és han­goztatta, hogy a kelet—nyu­gati csúcsértekezlet „legfőbb céljának a leszerelés megva­lósításának kell lennie”. A berlini kérdés végleges meg­oldása — szerinte — csak a német kérdés keretei között lehetséges. A fiatalok sokat segíthetnek a baromfinevelésben A KISZ megyebizottsága a megyei tanáccsal közö­sen tapasztalatcserét szervezett olyan fiatalok számára, akik a tsz-ekben baromfitenyésztéssel foglalkoznak, vagy ezután fognak baromfit nevelni. Két járásból, a jászapáti- és jászberényiből harminckilenc fiatal — zömében lányok — vett részt e tanácskozáson. Jászapáti valamennyi közös gazdaságából voltak itt fiatalok, a többen jöttek Jászárok- szállásról is. unm A szocialista MUNKA VERSENYRŐL A közelmúltban érkezett a hír; a martfűi Tisza Ci­pőgyár KISZ fiataljai tag­gyűlésen elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteleté­re folytatják a pártkong­resszusra kibontakozott szo­cialista munkaversenyt. A kunszentmártoni Vasipari Vállalat is jelentette; foly­tatják a versenyt. Hasonló elhatározás született a Tég­lagyári Egyesülésnél. Mindez arra vall, hogy egyre több helyen ismerik fel a szocialista munkaver­seny embertformáló, tech­nikát fejlesztő, következés­ként a termelést jelentő­sen fokozó szerepét. Elő­nyéről meggyőződhettek mindenhol a közelmúltban. Az év első tíz hónapjában például megyénk iparának munkásai 68.9 millió forint értékű terméket ál’ítottak elő terven felül. Az elő­irányzaton túl adtak 9 mil­lió égetett téglát, 3.680 ton­na kénsavat, 300 ezer pár lábbelit, 728 tonna papírt, stb. Az ilyen eredmények után ítélve várható, hogy me­gyénk Ipari terme'ése mint­egy 22 százalékkal lesz ma­gasabb, mint egy évvel korábban volt. S nemcsak a termelésfelfutás figye­lemreméltó, hanem a gyár­tási költségek csökkentése is. Dolgozóink ezzel kap­csolatos fe'ajánlásukat ál­talában túlszárnyalják. Me­gyénk minisztériumi ipará­ban például a 33 milliós éves felajánlással szemben a harmadik negyedév végé­ig 36.5 millió forinttal csökkentették az önköltsé­get. Mivel a következő évben új, megnövekedett feladato­kat kell megoldanunk, ki kell használnunk minden lehetőséget céljaink eléré­séhez. Nem szabad mellőz­nünk a szocialista munka­versenyben rejlő felbecsül­hetetlen erőt, számítanunk kell a dolgozók aktivitásá­ra. Az a vezető jár el he­lyesen, aki a különböző szer­vezési és egyéb problémák mellett szentel időt a mun­kaverseny ösztönzésére, tá­mogatására, odahat, hogy a pártkongresszus tiszteleté­re fellendült mozgalom to­vábbra is éltető erő legyen üzemeinkben. Elsősorban a vezetők tud­ják, hogy milyen felada­tok várnak vállalatukra 1960-ban, ezért nekik kell ismertetni a munkásokkal azt, hogy a helyi viszonyo­kat figyelembevéve milyen konkrét célokért kel’ene leginkább versenyezni. — Legtöbb helyen a termelé­kenység növelése nem megy. A termelékenységi mutató ugyan a tervezett­nél kedvezőbben alakul gyárainkban, de a mu’.t évi­hez képest 1—1.5 százalé­kos emelkedés tapasztalha­tó. Mondani sem kell, hogy ez sürgős orvoslásra vár, hiszen a termelékeny­ség fokozása további előre­haladásunk kulcskérdése is. Persze, vannak jő példák is ezzel kapcsolatban. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban pél­dául 1958-ban 290 forint volt az egy munkásra, egy napra eső termelés. — 1959-ben már 340 forint várható. Munkaigényválto­zás figye'embevéteiével kb. 7 százalékos termelékeny­ségnövekedésre lehet szá­mítani. Hasonló, vagy még ezt is summázó jó eredményeket célul lehetne tűzni min­denhol. Egy a lényeg: tel­jes szívvel, pontosan meg­határozott célokért folytas­suk a versenyt, s zökkenő- mentes lebonyolításához műszaki vezetőink teremt­sék meg a szükséges fel­tété’’eket. Szakszervezeteink pedig gondoskod ianak a munka értékeléséről és nyilvánosságáról, hiszen a dicsérő, elismerő szó ser- kentőbb mindennél. Eredetileg a turkevei Tán­csics Tsz-be látogattak volna a fiatalok, hogy megtekintsék a baromfitelepet, de ez nem sikerült. így a szolnoki ba­romfikeltető állomást keres­ték fel. Itt hallgatok meg Kiss Dezső elvtársinak, a megyei tanács VB mezőgaz­dasági osztálya állattenyész­tő szakemberéinek előadását, aki a baromfitenyésztésről szólva elmondotta: az a cél, hogy jövőre minden kát. hold területre egy törzs baromfi jusson. Ennek feltétele a megfelelő férőhely, szakszerű takarmányozás, gondos ápo­lás. A fiatalok sokat segíthet­nek a baromfinevelésben, az ehhez szükséges feltételek megteremtésében. A KISZ megyebizottsága kérte a jelenlévő fiatalokat: legyenek agitátorai, népszerű­sítői e feladatnak, önkéntes segítő brigádok vállalják a baromfiólak építését, erre a célra alkalmas helyiségek át­alakítását, a lányok, fiatal asz- szonyok az aprójószág gondo­zását. Nekik való munka ez, s igyekezetüknek anyagiak­ban is hasznát látják. Javaslatként vetődött fel, hogy az ipari üzemekben dol­gozó kiszdsták is segíthetnek, nemcsak az építkezéseknél — ezt az önkéntes segítő brigá­dok keretében eddig is meg­tették — hanem az etető, ita­tóedények elkészítésével is. Biztosan megtalálják erre a módot, ha gondolkoznak, ta­nácskoznak e kérdésről. Érdeklődéssel hallgatták a fiatalok Csatai György, a tur- kevei Táncsics Tsz agronó- musának szavait, aki Ismer­tette, hogy tavaly 147 ezer fo­rint t'sztabpvéte'ük volt ba­iiiiiiiiiiiiiimiimtiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimi / Árvíz Horvátországban BELGRAD (MTI). Az utób­bi napok esőzése árvizet oko­zott Horvátország több vidé­kén. — Az Una Szlavóniában betört számos községbe, kö­zülük Tanai lakosságát csak rendkívüli erőfeszítéssel: ha­jókon. csónakokon tudták ki menteni. Medréből kilépett Kupa, Korona és Mrezsnica különösen Karlovac, Topszka és Dugaresza környékén oko­zott komoly károkat: a többi között vizalá került 15.000 hektár szántóföld és rét. Ár­víz pusztít a Varasd környé­ki falvakban is (MTI), romfiból. Ez évben januártól augusztusig 27 900 naposcsi­bét vettek. A felnevelt apró­jószág darabonként 6,20 fo­rint tisztajövedelmet hozott. A gondozók havonta 50—55 munkaegységet keresnek, jö­vedelmük pénzben átszámít­va eléri a havi 1650 forintot. A gondozók számára biztosí­tották hetenként az egy sza­bad napot. Nemcsoda tehát, hogy a fiatalok megkedvelték a baromfitenyésztést, s a Tán­csics Tsz-ben a gondozók 90 százaléka fiatal lány. E közös gazdaságban most is népes a baromfinevelő. Négy épület­ben október óta 24 600 csibe nevelődik. Hangsúlyozta Csa­tai György a tisztaság, a gon­dozás, a megfelelő táplálék biztosításának fontosságát. A türelmes, gondos munka jelentőségéről szólt Antal Ilo­na, a jászapáti Alkotmány Tsz lagja. Szabó Erzsi pedig, a Velemi Tsz baromfi gondozója saját munkájáról beszélt. — Most is 1000 gyöngyöst és 392 tojó tyúkot gondoz. Hasznos volt a tapasztalat- csere. Ilyenre a tél folyamán még sor kerül, elsősorban já­rási, városi szinten szervezi azt a KISZ. A cél, hogy minél több fiatal részt kérjen ebből a munkából, vállalja a tanu­lást, a szaktanfolyam elvégzé­sét, s mindez több baromfi húsban, tojásban gyümölcsöz zé& — N. K. — 327 buszjárat indul Az illetékesek igen nagy ka­rácsonyi forgalomra számíta­nak, éppen ezért az ünnepek előtti napokban és az ünne­pek idején a Budapestről va­duló vonalakon betétj áratok at indítanak, majd az ünnepek után az ország különböző vidékeiről a szokottnál több autóbusz szállítja vissza az utasokat. Az eddigi számítá­sok szerint december 23-tól 28-ig 327 pótiárat közlekedik. A zavartalan forgalmat se­gíti az Is, hogy a távolság: járatokon bevezették az oda* vissza menetjegy váltást. — Couve de Murville francia külügyminiszter a NATO problémáival foglalkozva „az Atlanti Szövetség nélkülözhe­tetlenségéről és az Európá­nak nyújtott amerikai támo­gatás szükségességéről be­szélt. Hangoztatta azonban, hogy elengedhetetlen a NA- TO-n belüli kötelezettségek újraelosztása’'. Kijelentette, hogy a kelet— nyugati csúcsértekezletnek „új lapo-t kell nyitnia a tár­gyalásokban” és az értekez­leten a leszerelést, a más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozást a gazdasági­lag elmaradt országok támo­gatása, valamint Németor­szág és Berlin kérdését kell megvitatni. Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter is támogatta a NATO-n belüli katonai in­tegráció elvét és kijelentette: „A szövetség alapjául az egy­másrautaltságnak kell szol­gálnia, a katonái erőfeszítés nem alapozódhat csupán nemzeti vezetés alatt álló fegyveres erőkre’*. A kelet—nyugati csúcsér­tekezletről szólva a leszere­lés kérdését emelte ki, mint legfontosabb problémát. — Közvetlenül ezután követke­zik sorrendben Németország és Berlin kérdése — mon­dotta. Selwyn Lloyd a jövő esz­tendő legnagyobb feladata­ként a kelet—nyugati kap­csolatokban az idén megin­dult javulás megszilárdítását jelölte meg, ugyanakkor vi­szont hangoztatta, hogy a békés együttélés ,,nem vezet­het annak a politikai és ka­tonai pozíciónak meggyengü­léséhez, amelyért a nyugati országok az atlanti szövet­ségben tömörülték”, A délutáni zárt ülés után — mint a Reuter jelenti — a NATO szóvivője rámuta­tott: „általános az a benyo­más, hogy az atlanti szövet­ség tagállamai várakozással tekintenek a csúcsértekez­letre. Jövőre kétszer annyi téglát gyárt a Tégiagyári Vállalat, mint 1958-ban Ha ntit Imre, a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat igazgatójának nyilatkozata További nagy feladatok há rulnak az elkövetkezendő években a megyei építőiparra is. A tizenöt éves lakásépítési program megvalósításában az 1960-as esztendő, de különö­sen az ötéves terv jelent fon­tos lépcsőfokot. Az építő­anyagipar további fejleszté­sét (korszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá tenni a termelést) szintén megköveteli az újabb teendők sikeres végrehajtása. Ezúttal a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat igazgató­jához, Hajnal Imre elvtárs­hoz kopogtattunk be a kér­déssel: hogyan kíván a válla­lat a jövőben még több és minél rövidebb idő alatt még olcsóbb téglát gyártani? — A kérdés már jóideje foglalkoztat bennünket, főleg amióta végeztünk az 1959-es feladatainkkal. Éves tervün­ket ugyanis november 18-án teljesítettük, — kezdte a vá­laszt Hajnal elvtárs. — November közepe óta bevezettük karcagi telepün­kön a kéttűzrendszert, ami másfélszeres termelés növe­lést jelent, 5—6 millió téglá­val többet az ideinél. Ugyan­akkor az ezer téglára eső egységű energia ráfordítás is csökken (az újszerű eljárást Hajnal elvtárs dolgozta ki). Kúnmadarasi telepünkön két. a kúnhegyesin három, egyen­ként 50 méteres szárítószínt építünk jövőre. Hogy ez mit jelent? Nagyobb szilárdságú, több elsőosztályú téglát, — kevesebb leértékelt, avagy selejtárut. Emellett 150—200 forint ártöbbletet ezer dara­bonként. Törökszentmiklóson és Karcagon agyagkotró gé­neket állítunk be, ami a ta­vaszi nyerstégla gyártás meg­kezdésénél hozza majd meg az eredményt. — Jászberényben, Tiszafü­reden és Jászkiséren — foly­tatta Hajnal elvtárs —, már hozzáfogtunk az agyagelőké szítéshez is, amit majd a ta­vaszi nyerstégla gyártásnál használunk fel. — Milyenek a jövő évi ervf eladatok? — Az ideinél lényegeser nagyobbak. Legalább egymil- 'ióval termelünk több téglát mint 1959-ben, ami kötszere sét jelenti az 1958-as szint­nek. — Tehát többet, mint az irányelvekben elfogadott 80 százalék? — Többet. De korszerűbb üzemszervezéssel is Igyek­szünk kihasználni az égető­kemencék teljes kapacitását, gondolok itt a kúnhegyesi. tiszafüredi telepen bevezetett műszaki megoldásokra. — Lesznek-e szociális be­ruházások jövőre? — Igen. Tiszafüreden, Kun­madarason már megoldottuk a téglagyári dolgozók ivóvíz- nroblémáját. Jövőre Kunma­darason építünk új °ürdőt, öltözőt, s ahol szükséges, kor­szerűsítjük a szociális beren­dezéseket. — Lesznek^e új gyártmá­nyok jövőre? — Talán ... Csépai tele­lünk például egymillió da- ■ab 10-es válarrf-.Hártát tud- m gyártani, ha a megyei épí­tőipar megfelelő érdeklődést, ’gényt mutatna rá. Szeret­nénk, ha erre időben választ tonnánk — mondotta befeje­zésül Hajnal elvtársi

Next

/
Thumbnails
Contents