Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

1959. december 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bemutatja Mezőtúron a Dózsa filmszínház dec. 14—18. Fényes esküvő Nagyhírű művészek neve mindig fémjelzi azt az alko­tást, amelyben szerepelnek, így van ez a „Fényes esküvő" című amerikai filmmel. A közönség minden bizonnyal felfigyel a főszereplő Bette Davis, a háború előtti és alatti évek egyik legismer­tebb és legelismertebb film­színésznőjének nevére. És bár az évek felette sem múltak el nyomtalanul, a viszontlá­tás kellemes lesz. nem csak vele, de partnerével, a Marty- ból ismert Ernest Borgnine- nal is. A „Fényes esküvő" cselek­ményét néhány szóban össze lehet foglalni. Milyen bonyo­dalmak keletkeznek és ho­gyan oldódnak meg azok, egy családban a leány eskü­vője körül. Elmondani pedig azt akarja, hogy egy olyan asszony, akinek ifjúkori ál­mait nem váltotta valóra az élet, hogyan akarja leányá­nak mindazt nyújtani, ami neld nem volt osztályrésze. Nem érti meg, hogy az új generáció már reálisabb ta­lajon áll, nem igényli a lát­szatpompát, amely mögött temérdek gond, lemondás, keserűség húzódik meg. A család feje Tom Hurley gépkocsivezető, aki egész éle­tében keményen dolgozott, hogy polgári jómódot biztosít­hasson családjának és elér­hesse vágyai netovábbját; saját kocsit vásárolva önálló­síthassa magát. Felesége olyan asszony, aki belekeseredett a gondokba. Annakidején sze­relem nélkül ment férjhez és mindig úgy érezte, hogy ő többre, jobbra érdemes. A leányuk esküvője körüli bo­nyodalmak robbantják ki közöttük a sok éven át agyonhallgatott keserűséget, talán először mondják el őszintén egymásnak, hogy nem voltak igazi élettársak. És ime: nem késő. Most, amikor hamarosan üres lesz a fészek, kirepülnek a gyer­mekek, egymásra találnak. UTÁSZ közlemény A TIT ASZ Szolnok városi üzemvezetősége közli fogyasz­tóival, hogy a nagyfeszültsé­gű vonalain, illetve berende­zésein végzendő munkák miatt az alábbi időpontokban és helyeken áramszünetet tart: December 11-én 12 órától 13 óráig Szolnok Scheftsik- telep, december 20-án 1 órá­tól 16.30 óráig Szolnok Schef- tsik-telep és a Közkórház, Gázfeltöltő, valamint Vágóhíd környéke, december 21-én 12 órától 13 óráig Szolnok Schef- tsik-telep. Tekintettel arra, hogy a visszakapcsolás a munkála­tok befejezésétől függően a fenti időpontnál korábban is megtörténhet, vagy más üze­mi körülmények miatt az áramszünetet el kell halaszta­ni, ezért a vezetékek a kikap­csolásra jelzett idő alatt is feszültség alatt állónak tekin­tendők. „jYfí, urak, tartsunk Ez a történet nem tipikus, de igaz. Egy jóbarátom üzemi munkás mesélte, ki mint a munkásosztály kül­dötte, a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején na­pokat töltött az egyik tiszazugi községben. Ügy voltam vele komám, hogy bánja a jófene. Ügy se viziteltem még soha életem­ben, hiszen a barátaimhoz mindig csak elmentem és kész. Tanyázgattunk. De hát ha vizit, akkor legyen vizit. Azt gondoltam, mi történhet, semmi.' Sőt érdekesnek is ígérkezett a dolog, mivel a vendéglátóm volt királyi fő­tanácsos és volt községi fő­jegyző. ö hívott meg több­szöri beszélgetés után ezek­kel a szavakkal: „Kedves uram, nagyon örülnék nejem­mel együtt, ha ma este tisz­teletét tenné nálunk, beszél­getni szeretnék erről á tsz- dologról Önnel". Mondtam neki. hogy jó, elmegyek. Erre ő azt válaszolta, hogy mély­ségesen örül a szerencséjé­nek. Ráhagytam. Előre is meg­mondom neked, hogy akkor este ismét sokat tanultam. Rólam azt hitték, hogy va­lami nagy vezető ember va­gyok és éképen is fogadtak. Az öregúr elém jött, lesegí­tette rólam a kabátot, fele­sége, nagy testes asszony, körülcsicsergett és az asztal­nál a főhelyre ültetett Egy leány tálcán bort ho­zott poharakkal. A főjegyző úr magyarázólag felém for­dult és közölte velem, hogy ez a leány családtag itt ná­luk. a nagyságos asszony azonban rárivallt a szeren­csétlen teremtésre, mert nem elém, hanem a főjegyző úr elé rakta az első poharat. „Megmondtam már ezerszer, hogy viselkedj, amikor ven­dégünk van." Szegény kis­leány elvörösödött, valamit dadogott és bennem is égett a szégyenkezés. Hallgattam és körülnéztem a szobában. Tele volt min­denféle ódon kacattal, a nagy­ságos asszony észrevette vizs­gálódásom és siránkozva gü­gyögte, hogy látja kedves uram, ez maradt a régi jó­ból, ez a kis szegénység. — Résztvevőén bólogattam és erre a nagyságos asszony olyan szerencsétlen képet vágott, hogy alig bírtam visz- szafojtani a belőlem kikí­vánkozó nevetést. A főjegy­ző úr bizalmaskodni kezdett Elsorolta, hogy ő milyen sze­rencsétlen, mert nincs tár­sasága, nem tud senkivel egy értelmes szót váltani, szinte felüdül, amikor olyan mű­velt emberrel találkozik, mint én vagyok —, gajdolta híze­legve és dörgölőzve. Valamit dünnyögtem és erre ő ezt a dünnyögést biz­tatásnak vette, mert egyszer csak rákezdi, hogy «Ugy-e^ taiátUőxás a űomanííkáoat Nyugat-német színházi eeyüttes a Szov etunióban Gustav Gründgens, a ham­burgi Állami Színház inten­dánsa, együttesével három­heti vendégszereplésre Lenin- grádba és Moszkvába repült. A szovjet fővárosban körül­belül 20 előadásban mutatják be a „Faust” első részét, s Kleist: „Eltörött korsó” című darabját Elsőízben fordul elő, hogy a Német Szövetségi Köztársaság egyik színházi együttese szovjet színpadon szerepel. A vendégszereplés a német—szovjet kulturális egyezmény alapján jött létre. (A „Kleine Volksblatt”-bál) -------­Úí lörő színpad alakult Törökszenimittlóson A városi úttörőelnökség és a városi művelődési otthon Törökszentmiklóson úttörő­színpadot alakított. A tervek szerint márciusig havonta egy-egy iskola úttörői adnak műsort, melynek keretében a négy iskola pajtásai szavala­tokkal, énekszámokkal, eset­leg hangszerszólóval, mesé­vel, tánccal szórakoztatják a megjelenteket. Márciusban a legjobban sikerült műsorszá­mokból rendeznek előadást, melyet felnőttek részére is bemutatnak. A színpad első előadását már meg is tartották. A Beth­len úti iskola pajtásai szere­peltek szép sikerrel. Angliába a karácsonyi ün­nepekre érkező külföldi bort most első ízben csöveken ke­resztül vezetik be a londoni dokkokban épített nagy tar­tályokba. A kikötőbe érkező hajóról a bort nem hordók­3 óleső érzéssel néztünk szét hétfőn este a Szigligeti Szín­ház nézőterén és folyosóin beszélgetőy zenei csemegére éhes emberek csoportjai kö­zött. Egyre több ismerős arc, szinte kedvünk lett volna üd­vözölni őket, hiszen a közös érdeklődés mindinkább ösz- szekovácsolja ezt a lelkes tá­bort, amely a zene nemzet­közi lobogója alatt Igyekszik felvenni a harcot a művészet iránti közönnyel, s szeretné napról-napra bővíteni sorait. Ezirányú törekvéseink jelen­tős állomása volt az elhang­zott romantikus zenekari est is. Bevezetésként Dohnányi Ernő zenekari szvitjét, a Ru­ral ia Hungaricát hallhattuk. A külföldön élő, immár 90-ik életévébe lépő szerző e művét 1923-ban mutatták be elő­ször, Kodály: Psalmus Hun- garicusával és Bartók: Tánc­szvitjével egy műsorban. — Dohnányi századunk egyik legkiválóbb zongoraművésze. Mint komponista, Brahms utóromantikus irányzatához tartozik. Harmóniáira és ze­nekari színeire egyaránt a könnyedség és csillogás a jellemző. Szereti a virtuóz megoldásokat, a variációkat, rögtönzéseket. ■— A Rurália Hungarica sem más tulaj­donképpen, mint néhány mű­vészi parafrázis régi magyar népdalokra A színes, szelle­mes muzsika most is megér­demelt sikert aratott. dokkokban elhelyezett óriási tartályokhoz vezet. Innen mo­toros tartálykocsik szállítják tovább a bort a palackozó gyárba Ezután Mendelssohn: He­gedűversenye következett, Mészáros György hegedűmű­vész előadásában. E csodá­latosan szép dallamokban bővelkedő mű 1845-ös bemu­tatója óta örökifjú kedvence előadóknak és koncerthallga­tóságnak egyaránt. Három tétele hangulatilag és tema­tikailag szoros egységet al­kot. A még szárnyait bon­togató romantika poézise és álomvilága fog körül ben­nünket az első szélesen ára­dó melódiától kezdve a le­mondóan gyengéd hangu­latú, lassú tételen át a be­fejező rész csillogóan hang­szerelt tündérzenéjéhek utol­só akkordjáig. Mindemellett gyakran fogták rá Men­delssohnra, hogy zenei mon­danivalója csupán játék, s ő maga hideg és tartózkodó, Mészáros György hegedű- művésznél a finoman csiszolt fonnák, a csillogó technikai megoldások mögül örök em­beri vallomás szólt hozzánk szeretetről, fiatalságról és a szép iránti vágyakozásról. Kiforrott, leegyszerűsödött, de éppen egyszerűségénél fogva mindent sallangmen­tesen kifejező „hegedűnyelv” volt ez, olyan természetes, mint maga a muzsika. A bravúrrészek éppen úgy ben­ne éltek a mű egészében, mint a második tétel őszinte meghatottságú kantilénái, vagy a zenekari témák vir­tuóz kíséretei. A hallgatóság hálás és őszinte ünneplésben részesítette a kiváló teljesít­ményt nyújtó művészt. A hangverseny befejező számának szerzője, Cesar Franck, az újromantikus ze­nének jelentős alakja, a fran­cia szimfonikus muzsika nagy apostola volt. Három- tételes d-moll szimfóniája éle­tének főműve, s egyben haty- tyúdala is. Mélyről jövő, gyakran keserű hangvételű muzsikája a borongó, sorsa elől menekülni vágyó mű­vész arcképét festi. Érzelmi skálája igen gazdag, művé­ben démonikus szenvedélyek váltakoznak idillikus hangu­latokkal. Noha formaalko­tásban Berliozra, felfogásban pedig Brahmsra emlékeztet, Cesar Franck igazi egyéni­sége az elégizálás, éppen ezért a szimfónia legszebb részének éreztük a második tétel panaszos románc-variá­cióit. Megrázó hatású volt a zárótétel drámaiságon felül­emelkedő, apotheózisa. Bár a hangszerek szállí­tása körül felmerült bonyo­dalom s így a kezdés eltoló­dása kellemetlen perceket szerzett előadóknak és kö­zönségnek, a Debreceni MÁV zenekara Rubányi Vilmos karnagy vezényletével hamar elfelejttette velünk a késés okozta bosszúságot. Az est folyamán különösen megka­pott bennünket az a lelkes ét odaadó muzsikálás, az az előadásban való elmélyülésre irányuló összhang, ami bi­zony nem minden együttes sajátja. Külön örömmel üd­vözöltük ismét a vezénylő dobogón Rubányi Vilmost, aki hervadhatatlan érdeme­ket szerzett abban, hogy a zenekar immár országoshírű. Természetesen, higgadt ve­zénylése, ami nem nélkülözte szükséges helyeken a bővérű temperamentumot, nagy tet­szésre talált. Szépen formál­ták meg a rendkívül igényes Ruráliát, mindössze a Molto vivacét éreztük óvatosnak. A hegedűverseny kísérete mintaszerű volt. A szimfónia nagyvonalú, jól megfogott előadása feledtette a kisebb egyenetlenségeket. Bodonyi István koncertmester a fino­man megszólaltatott szóló­részekben és a nehéz hegedű­állások biztos irányításában egyaránt kiválót nyújtott —« Összegezve elmondhatjuk, hogy találkozásunk az igazi romantikával élmény volt és emlékezetes marad. Nagy Pál Csővezetéken szállítiák a bort Angliában ban gurítják a daruhoz, ha­nem csövekbe pumpálják. Az importborok a hajón 500 gal­lonos, rozsdamentes acéltar­tályokban tárolnak. Érkezés­kor a tartályokat összekötik a rozsdamentes acélból és plasztikból készült csőrend­szerrel, amely a kikötőn át a Jó ha tudjuk... Felszámíthat-e kisiparos túlóradíjat ? kedves uram, ez a tsz olyan * dolog ..nem fejezte be a mondatot, hanem félreérthe­tetlen kézmozdulattal adta tudtomra, hogy milyen dolog és cinkos mosollyal rámhu­nyorított — Majd elfelejtem, hogy közben sűrűn töltöget­te a poharakat, s egy Idő múlva, amikor már érettnek látta a helyzetet, a lényegre tért. Azt mondta a főjegyző: — Drága jó barátocskám beszéljünk itt egymás között őszintén. Azelőtt én is vezető voltam, ön pedig most ve­zető. Aki pedig vezető, az úri ember, nemdebár? És mi urak. kérlekalássan, mindig összetartottunk. Most is tart­sunk össze. — Fordította bi­zalmas tegeződésre a szót és részletesen kifejtette előttem szándékát. Arra kért, tegyem lehetővé, hogy a tsz-be őt válasszák meg főkönyvelő­nek. Biztosított arról, nogy nem járok rosszul, mert az úriemberek ilyen esetben tudják, mi a kötelességük. — Közelebb hajolt hozzám, de nekem elfogyott a türelmem. Bár úgy tudom, ez vizit al­kalmával nem szokás, de én becsaptam magam mögött az ajtót. Ügy gondolom, a fő­jegyző úr soha nem érti meg, miképpen lehetséges ilyen kedvező ajánlatot visz- szautasítani. Hát így történt öreg cim­borám, ez a nagyon tanul­ságos história. Megmondom neked őszintén, nem bán­tam meg, hogy életemben egyszer viziteltem egy élő, eleven királyi főtanácsosnál, egykori főjegyzőnél. Sz. P. zájárul a munka túlórában, illetve munkaszüneti napon járó díj felszámításához. Köztudomású, hogy a Mun­ka Törvénykönyve szerint a túlórában végzett munka ese­tén az első két órára 25 szá­zalék, a második két túl­órára 50 százalék és a napi 4 órai túlmunkát meghaladó munka esetén 100 százalékos túlórapótlék illeti meg a munkavállalót. — Ugyancsak 100 százalékos túlórapótlékra jogosult a munkavállaló a munkaszüneti napon végzett munka esetében is. Az átirat szerint a kisipa­ros köteles a fenti túlóradí­jak fizetésére figyelmeztetni a megrendelőt. Mind a túl­munkában, mind az éjszakai munkában teljesített szolgál­tatások és javítások számlá­zásánál a törvényes bérpót­lékok címén felszámított kü- lönbözetet a kisiparosnak, a megrendelő külön kívánsága nélkül is, a számlán külön tételben kell feltüntetnie. Végül az átirat megálla­pítja, hogy a kisiparost — aki másokat nem foglalkoz­tat — megilleti saját mun­kája után is a túlórapótlék. Egyedülálló személy jogosult-e külön szobára? A felperes tulajdonát ké­pező két szoba hallos örök­lakásban egy házaspár lakott. A férj és feleség a lakást egymás között megosztotta, a két szoba közötti ajtót is el­falazták. A férj az ellenfor­radalom ideje alatt jogelle­nesen külföldre távozott. A lakásban visszamaradt fele­ség a férje által lakott lak­részt ezután birtokába vette. E lakrész kiürítése iránt in­dított pert a felperes. A bíró­ság a felperes keresetének helyt adott és alperest az ál­tala birtokba vett lakrész ki­ürítésére kötelezte. A legfőbb ügyész ez ellen az ítélet ellen a törvényes­ség érdekében óvást emelt. A lakás bérlője ugyanis kü­lön dolgozó-szobára jogosult személy. A lakásrendelet sze­rint a munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben külön szoba juttat­ható. Kérdéses, hogy ez a jog megilleti-e az egyedül élő személyt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy a lakásrendelet vonatkozó szabályának helyes értelme­zése szerint az egyedülálló személyeknek nyújtott külön szoba jogosultság a foglalko­zás minél sikeresebb folyta­tását kívánja biztosítani. — Vizsgálni kell tehát azt, hogy a külön szoba használata in­dokolt-e akkor is, ha a kü­lön szobára jogosult személy egyedül éL A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság elrendel­te a per újabb tárgyalását a körülmények bővebb felde­rítése érdekében. A természetbeni juttatásokat is figyelembe veszik a betegségi biztosításban A SZOT most megjelent szabályzata értelmében de­cember 1-től a betegségi biztosítási járulék, továbbá a betegségi biztosítási kész­pénzkifizetések (táppénz stb.) alapjának megállapításánál munkabérként veszik figye­lembe a dolgozónak járó természetbeni juttatásokat is. A természetbeni juttatások pénzbeli értékét az érvényes fogyasztói áron állapítják meg. A szabályzat a termé­szetbeni juttatásokat az évi érték alapján I—VII. osztálv- ba sorolja és összegszerűen meghatározza, hogy az egyes osztál; oknál milyen havi átalányösszeget kell a beteg­ségi biztosítási járulék és a készpénzszolgáltatások alap­jának megállapításánál figye­lembe venni. A szabályzat értelmében a munka- és vé­dőruha, a munkásszálláson való elhelyezés pénzbeli ér­tékét, az üzemi étkezéshez való hozzájárulás összegét, továbbá az olyan juttatást, melynél az igénybevétel le­hetősége és az igénybe vehe­tő juttatás mértéke előre nem határozható meg (kedvezmé­nyes gáz- és villanyszolgál­tatás, félárú vasúti igazol­vány stb.) nem lehet termé­szetbeni juttatáskr figye­lembe venni. A szabályzat december 1-ével lépett élet­be. Sok vitára adott okot, hogy nem volt közismert sem a megrendelő, sem a munka- vállaló előtt, felszámíthat-e a kisiparos túlóradíjat a mun- kaszüneti napon végzett mun- , káért ! A kisiparosok által meg­állapítható árat az érvény­ben levő kormányrendelet 1 |úgy szabályozza, hogy az elő- 1 ‘írt árvetési séma alapján a kisiparos saját maga számít- 1 hatja ki az általa felszámí­tandó dijat. A rendelet elő- • írja az anyag- és bérköltsé- 1 get, a rezsit és a hasznot is, 1 de nem említette meg azt az esetet, amikor a kisiparost i soronkívül, sürgős javítási j munka elvégzésére hívták ki. i A Könnyűipari Miniszté- ‘ rium és az Építésügyi Mi- ( nisztérium közös leiratban értesítette a KIOSZ-t, hogy j a továbbiakban hozzájárul a . törvényes bérpótlék felszá­mításához és annak a meg- | rendelőre való áthárításához abban az esetben, ha a szol- 1 gáltatás, illetve javítás el­végzését üzemzavar vagy f egyéb kár sürgős helyreállí- 8 tása teszi szükségessé és a t megrendelő előzetesen hoz- h

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents