Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-02 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG YE I T A Ki ÁC S LAPJA X. évfolyam, 283. szám. Ara 50 fillér 1959- december 2. szerda. Tanácskozik: a VII. pártkongresszus A következő ötéves tervben befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását9 meggyorsítjuk a szocializmus építését Fock Jenő «Irtára beszámolója A kongresszus hétfő délutáni ülésén Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bízott' ság titkára mondta el a beszámolóját. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elytársak! A Központi Bizottság beszámolójában Kádár* elvtárs ismertette pártunk gazdaságpolitikájának fő vonásait. Beszámolómban azokkal a változásokkal foglalkozom, amelyeket népgazdaságunk szerkezetében és arányaiban a következő hat évben kell végrehajtani — mondotta, majd így folytatta: Két hónappal a kóngresz- szus előtt nyilvánosságra hoztuk a Központi Bizottság irányelveit, gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv elkészítéséről. Nagyjelentőségű ez. mert így kapkodás nélkül, körültekintően készíthetjük el második ötéves tervünket és gondosan felkészülhetünk annak végrehajtására. Javasoljuk a kongresszusnak: adjon utasítást az újonnan megválasztandó Központi Bizottságnak, hogy az ötéves terv készítésének egy későbbi szakában a dolgozók széles körével vitassa meg a tervet. A kongresszus előtt nem terveztünk országos vitát, de néhány helyen — a Tudományos Akadémián, a Szakszervezetek Országos Tanácsában, a Népfront Elnökségében, a METESZ-ben — már megvitatták a kongresszusi dokumentumokat Az elhangnövekedését lehetne biztosítani, javasolják: vizsgáljuk meg alaposan az iparilag gyengén fejlett vidékek gyorsabb iparosításának lehetőségeit. hangsúlyozzák, hogy a gazdasági vezetés színvonalának javításával sokoldalúbban, szervezettebben és elmélyültebben kell foglalkozni. Felhívják figyelmünket, hogy a műszaki színvonal gyorsabb ^emelése megköveteli a mérnök-technikusképzés kiszélesítését vértil igen sokan rámutattak arra, hogy nagy gondot kell fordítani a g”'5’’* '-ányok minőségének javítására. Máris figyelembe tudtuk venni az elhangzott észrevételek egy részét. A további munkában minden helyes bírálatot és ésszerű javaslatot igyekszünk hasznosítani, hiszen a terven még sokat kell dolgozni, hogy az a lehető legjobb legyen. Beszámolója második részében rámutatott arra, hogy következő ötéves tervünk időszakában a fő feladat: befejezni a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítani a szocializmus építését. Szocialista építésünk feladatainak kijelölésénél népgazdaságunk tényleges helyzetéből indulunk ki és elsősorban belső erőforrásainkra támaszkodunk. Népgazdaságunk sajátosságainak megfelelően sokoldalúan felhasználjuk a Szovjetuniónak és a A népgazdaság fejlesztésének kialakítandó főbb arányait az irányelvekből ismerjük. Az ipari termelés 65—70 százalékos, a mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növekedését úgy kell elérnünk, bogy a nemzeti jövedelem emelkedése legalább 50 százalék legyen. Fejlődésünk új vonása a nemzeti jövedelem ilyen arányú emelkedése, hiszen a korábbi években az volt a jellemző, hogy viszonylag gyorsan emelkedett az ipari és — bár korántsem kielégítő mértékben — a mezőgazdasági termelés, vi- ' szont sokkal lassúbb volt az új érték, a nemzeti jövedelem emelkedése. Mostani gazdaságpolitikánk legsajátosabb vonása, hogy nem egyszerűen a termékek mennyiségét növeljük, hanem ezzel egy időben fokozzuk a termelés gazdaságosságát, csökkentjük az anyagi ráfordításoké* s arra törekszünk, hogy minél magasabb legyen a nemzeti jövedelem. A bővített szocialista újratermelés. a szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az átlagosnál gyorsabban emelkedik a nehézipar termelése. Nehéziparunk fejlesztésénél messzemenően figyelembe vesszük a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának megállapítását, amely szerint: „ma már nincs szükség arra, hogy minden egyes szocialista ország feltétlenül fejlessze a nehézipar valamennyi ágát, •mint a Szovjetuniónak kellett tennie, amely hosszú ideig az egyetlen, kapitalista kör- nyezetben levő szocialista ország volt. Most. amikor megvan a szocialista országok hatalmas közössége, minden Fock. Jenő ismerteti a második ötéves terv irányelveit zott legfontosabb észrevételek lényege: a fejlesztés irányával egyetértenek: helyeslik, hogy a termelékenység, a gazdaságosság előtérbe kerül, felhívják a figyelmet, hogy a népgazdaság gyorsabb fejlesztésére még sok a tartalékunk; szóváteszi; a népgazdaság gyorsabb fejlesztésével nagyobb foglalkoztatottságot, a reáljövedelmeknek a terveaettaél nagyobb mérvű népi demokratikus országoknak a szocializmus építésében felhalmozódott gazdag tapasztalatait, ugyanakkor elkér' .....’• a nemzeti sajátossá gok eltúlzását is. a tapasztalatok gépies átvételét is. Fő céljaink megfelelnek azoknak a követe’ménveknek, amelyeket a szocializmus alaptörvénye és a szocialista építés minden országban érvényes gazdasági törvényei állítanak elénk. európai népi demokratikus ország azoknak az iparágaknak fejlesztésére specializálhatja magát, amelyekhez a Legkedvezőbbek a természeti és gazdasági feltételei.” így nálunk az ipar minden ágazatában növekszik azoknak a termékeknek az előállítása, amelyek a mi körülményeink között a leghatékonyobpan járulnak a nemzeti jövedelem emeléséhez. A termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelésével kell biztosítanunk, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor az ipari termelés fejlődésében nagyobb szerepe volt a létszám növelésének, mint a termelékenység emelésének. A nemzeti jövedelemnek az a része, amelyet a fogyasztásra fordítunk, 1965-ben 40 —50 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly volt — miközben a nemzeti jövedelem termelése több mint 50 százalékkal nő. Más szóval a nemzeti jövedelemben növekszik a felhalmozási alap aránya. A felhalmozási alapon belül is emelni kell a termelő beruházások arányát. mindeneko1őtt a "Ar>i bombázásokét. Mindez alanfeltétele a termelés fejlesztésének és az életszínvonal emelésének. A felhalmozási alap aránya azonban csak ob’an mértékű lehet, hogy a lakosság életszínvonala évről évre érezhetően javuljon. Az irányelvekben meghatározott arám’ (Folytatót a 2 ik oldalon} A Szovjetunió Kommurnta Pártja és minien kommunista örül a magyar náp nagyszerű sikereinek Hruscsov elvtárs beszéde a kongresszuson ■ A szónoki emelvényen Kedden folytatta tanácskozásait az MSZMP kongresszusa. Kiss Károly, az* MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megnyitotta az ülést, majd Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője lépett az előadói emelvényre. Kedves Elvtársak és Barátaink! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében, a Szovjetunió ösz- szes kommunista és párton- kívüli dolgozói nevében szív- bőljövő testvéri üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének. Szeretnék szívbőljövő köszönetét mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának azért, hogy meghívta az önök kongresszusára a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, és lehetővé tette számomra, hogy szóljak önökhöz e kongresszus szónoki emelvényéről. Az önök pártjának kongresszusa, amely a népi Magyarország szocialista építésének legfontosabb kérdéseivel hivatott foglalkozni, különleges jelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt, a nemzetközi kommunista mozgalom életében. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év bonyol. lt időszak volt az önök pártjának és országának fejlődésében. A magyar kommunisták nagy nehézségeken és megpróbáltatásokon mentek at, de semmi sein tudta megtörni akaraterejüket a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Szocialista I •>- káspárt, soraiban tömörítve a marxizmus-leninizmushoz hű erőket, folytatta a magyar kommunista mozgalom legjobb hagyományait, megedződött az ellenforradalommal folytatott harcban, megvédte és megszilárdította a munkásosztály diktatúráját, a dolgozók hatalmát, és most eredményesen oldja meg a szocializmus építésének feladatait. A Szovjetunió Kommunista Pártja, minden kommunista örül azoknak a nagyszerű sikereknek láttán, amelyeket az önök pártja, a magyar nép különösen az utolsó három évben az ellenforradalmi lázadás szétzúzása óta ért el az új élet építésében. Kádár János elvtárs nagyszerű kongresszusi beszámolójában behatóan elemezte a megtett utat, és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása rendkívül fontos szakaszt jelent a népi Magyarország szocialista építésének befejezéséért folytatott küzdelemben. Az ioar fejlesztésében, a mezőgazdaság felemelésében és szocialista átalakításában, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép tömörítésében elért sikerek, amelyeket a Köz-’ ponti Bizottság beszámolója ismertet, a marxizmus—leni- nizmus nagy életerejéről, továbbá arról tanúskodnak, hogy helyes az önök pártjának, Központi Bizottságának vezetése, élén Kádár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával. (Nagy taps.) Amikor tegnap Kádár elvtárs és Fock elvtárs beszámolóját hallgattam, különösen nagy hatással volt reám az. amit a magyar mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredményeikről mondottak. Nagy dolog ez elvtársak. Jól tudjuk saját tapasztalatainkból. Mi is örülünk azoknak a sikereknek, amelyeket az utóbbi években a mi országunk-mezőgazdaságának fejlesztésében értünk el. Szeretnék elmondani önöknek néhány adatot, amelyek szemléltetően mutatják, milyen eredményeink vannak ezekben az években, hogyan emelkedett nálunk a mező- gazdasági termelés fokozása alapján az árubőség, milyen ugrásszerűen nőtt az állami mezőgazdasági termékbegyűjtés és felvásárlási Míg az 1948-tól 1953-ig terjedő időszakban évi átlagban 2 milliárd púd szemesterményt gyűjtöttünk be, az utóbbi négy évben évi átlagban 3 milliárd pud a begyűjtött mennyiség. Az állami húsfelvásárlás az 1953-as 3 600 000 tonnáról 1958-ra 5 700 000 tonnára emelkedett. Az idén körülbelül hét és félmillió tonna húst vásárolunk fel, vagyis több mint kétszer annyit, mint 1953-ban. A tej felvásárlás az 1953-as 10 600 000 tonnáról 1958-ig 22 100 000 tonnára emelkedett. Ügy számítjuk, hogy az idén 25 000 000 tonna tejet vásároltunk fel, vagyis majdnem két és félszer annyit, mint 1953-ban. Országunkban 1953-ban 497 ezer tonna, 1958-ban pedig 779 000 tonna állati zsiradékot termeltek. Az idei állati zsiradéktermelés 845 000 tonna lett, vagyis 75 százalékkal több, mint 1953-ban. Rohamosan növekedtek a kolhozok pénzbeli bevételei. Míg ezek összege 1953-ban 49 milliárd 600 millió rubelt tett ki, addig 1958-ban már 132 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedett. Ugyanilyen nagyszerű sikereket mutathatnak fel a mezőgazdaság fejlesztésében (Folytatás a 3-ifc oldalon.)
