Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-12 / 292. szám

1959. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Úttörőavatás Újszászon Nagy izgalommal készültek az avatásra a pajtások. Az első esemény a próbázás volt, melyet valamennyi pajtás sikerrel tett le, így méltóvá vált a vörösnyakkendő vise­lésére. Ünnepélyes csapatgyűlés közepette pergett le az ava­tás. Az újoncok megillető- dött arccal álltak fel dísz­oszlopba a régi úttörők sor­fala között és a csapatvezető üdvözlése után megtörtént az ünnepélyes fogadalomtétel. Felhívta az avató szervező­testületi elnök az avatásra kerülő pajtások figyelmét arra, hogy éljenek minden­kor és mindenütt a 12 pont szellemében, mert csak ak­kor lesznek méltó tagjai az úttörő társadalomnak. A fo­gadalom elhangzása után mmuivmHiiiiiimmiiimiiiHimiiuiMiuiimiimHttuumwiatuuJUUiuatiMUtuMWiuiHmi röUap.á a kisdőhősűknái felkerültek az új vörösnyak­kendők az új úttörők nya­kába, az idősebb pajtások szeretettel köszöntötték fel­avatott társaikat. Ezután kultúrműsor követ­kezett, melynek során ének­kari számok, szavalatok hang­zottak el, majd vidám játék fejezte be a jólsikerült ün­nepélyt. — Csapatvezetőink, igazgatónk és iskolánk ne­velői velünk örültek a ked­ves ünnepségnek, melynek megrendezéséért, a próbálás­ra való felkészítésért köszö­netét kell mondanom szere­tett csapatvezetőnknek, aki ugyan nem régóta vezeti csa­patunkat, de annál nagyobb lelkesedéssel és szeretettel foglalkozik velünk. Fábián Erzsébet őrsvezető h., Üj szász. December 6-án délelőtt 9 órakor nyílt meg a játékvá­sár. A játékokat a szakkör tagjai készítették; A pajtá­sok lelkesedése átragadt a szülőkre is. Az utolsó hetek­ben egyre több szülő vet! részt a szakköri foglalkozá­son. ötletes játékok gazdag változata várta a vásárlókat A készülődés másik örö­me a Télapócsomag készítés volt az őrsbeli pajtásoknak. Nagy titokban készítették társaik részére a pajtások a csomagokat, a meglepetése­ket. A csomagokat Télapó a délutáni gyermekelőadáson osztotta szét. A műsort a három raj vál­tozatos számai alkották. Na­gyon kedves volt a II. osztá­lyos kisdobosjelöltek Csipke­rózsika rajának Télapójátéka. A Ludas Matyi raj kétszó- lamú énekkara most mutat­kozott be először. A János Vitéz raj Télapó jelenete a világ minden gyermekének békevágyát fe­jezte ki. Messze csengett zá­róénekük: „Egy a jelszónk a béke. i i"i A műsor után a szülők tea mellett hosszan elbeszélgettek és számos új terv született a további kisdobosmunkára és a nyári táborra. Zádor Béláné csapatvezető, Tiszaföíldvár Andrást köszönt a Párduc őrs November 30 András volt. Az őrsünk már előre tervbe­vette, hogy Polónyl Andrást, ki Szolnok felszabadításában résztvett, névnapja alkalmá­val felköszönti. Husyonnyolcadikán délelőtt összegyűltünk és egy csokor virággal elmentünk hozzá. Örömmel és szeretettel fo­gadott bennünket. Kérésünk­re elmesélte városunknak sok nehéz óráit, amikor még a fa­siszták voltak az urak. Elme­sélte, hogy a háborúban mennyit szenvedett a szolno­ki nép. Hidait, épületeit és gyárait lerombolták. Sokat mesélt a felszabadu­lás utáni életről. Arról is, ho­gyan épült városunk újjá. Beszélt a kommunista párt megalakulásáról, a város els5 vezető'-ól, orvosokról, taní­tókról. Elmondta, milyen szép vplt az első szabad május 1. Ekkor a gyárak dolgozói, az iskolásgyerekek és a nép ez­rei vonultak fel. Ekkor mon­dott ünnepi beszédet András bácsi. A nép boldog, öröm­teli éljenzések között a párt vezetőire virágcsokrokat do­bált. Mi nagy érdeklődéssel hall­gattuk. Mikor mindezt el­mondta, hosszasan és némán nézet rajtunk végig, azután ""in ........""mii................................. Va csorát főztek a kiskulcsosi úttörők Egyik napon szokatlanul zajosan gyülekeztek az úttö­rők. Érthető is, ma főznek először, mindegyik őrs más­félét. Készítettünk halászlét, gu­lyáslevest, paprikiáskrumplit, zsírbasült krumplit. Az Örs tagjai ott szorgoskodtak a tűz körül. Mindegyiknek akadt valami tennivalója. A szabadtűzhely szakácsai sokat könnyeztek az erős füsttől és hagymászagtól. De megérte, mert a vendég ta­nár bácsiknak is nagyon íz­lett a vacsora. A pajtások is jóízűen falatoztak saját főz- tükbőL Hidikó néni, a csapatveze­tőnk megígérte, hogy máskor is fogunk főzni. Mindenki várja ezt az alkalmat. Hajdú Béla, Tigris őrs vezetője, Karcag A forradalmi nyomolvasói munkáról megköszönte, hogy megemlé­keztünk róla. Végezetül azt kérte, hogy igaz, hű gyerme­kei legyünk a hazának. Szabó Béla Szolnok, 2787. sz. Tisza Antal úttörőcsapat nlllilHIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUI Zászlót avattak Szerdán délután a Geisler Eta úttörőcsapat pajtásai avatták a Nagykúnsági Kí­sérleti Intézet pártszerveze­tétől és dolgozóitól kapott nemzeti színű selyem csa­patzászlót. Az úttörőforma­ságok után Nagy Kristóf, az üzemegység vezetője ün­nepi beszédben köszöntötte a csapat tagjait, majd Szabó József párttitkár adta át a munkások zászlaját Csiki Mária, a csapat út­törője vette át az új zászlót. Csapata nevében köszönte meg, majd fogadalmat tett a csapatzászlóra, hogy mindig hűek lesznek és a 12 pont szerint élve szolgálnak rá a munkások nagy ajándékára. A közúti Tisza-híd építésé­ről nagyapám elbeszélése alapján írom a következőket, ahol ő mint hídépítő dolgo­zott: A fasiszta megszállók utol­só haditette a szép szolnoki Tiszá-híd felrobbantása volt. Milyen szomorú látványt nyújtott a három helyen széttépett híd. Közepe és két ívszéle zuhant a hullámokba, a túlsó parttal megszűnt az összeköttetés. A szovjet ka­tonaság úgy segített, hogy pontonjaidat épített a roncsok mellett. Majd azt az erdőrészt, mely a mai vidám-park he­lyén van, a lakossággal kar­öltve kitermelték, ebből és még az ideszállttott egyéb faanyagból nagyobb teherb'- rású fa szükséghídat építet­tek. Nemsokára a magyar kor­mány e fontos átkelőhelyen a régi helyére új híd építését határozta el; A Budapesti Hídépítő Vállalat szakembe­reinek irányításával a szol­noki munkások hozzáláttak a híd felépítéséhez. Sok ne­hézség hátráltatta a munitá- latokat: anyaghiány, a pénz elértéktelenedése, szállító jár­művek hiánya. De szerencsé­re a Szolnokon állomásozó szovjet csapatok teherautó­kat és hídépítő századokat küldtek az építés meggyorsí­tására. így a nagy nehézségek ellenére a híd egy év alatt mégis felépült és újra meg­nyílt az út a tiszántúli részek felé. Az építés munkája halálos áldozatot is követelt. Franyik István szolnoki munkás em­lékét tábla örökíti meg a Bid közepén. Köszönettel kell megemlékeznünk a szovjet harcosok nagy segítségéről, mert sok érdemük van ab­ban, hogy a fasiszták által felrobbantott híd egy év múl­va már ismét a helyén állt és biztosította az átkelést; Németh Pál őrsvezető, 703. sz. Damjanich János csp. A Szolnok megyei uttörővezetők tanácskozása Szombaton délelőtt 9 órai kezdettel úttörőcsapat és raj­vezetők tanácskoztak az út- rörőházban. Magyar Gyula elvtárs, a Magyar Üttörő- szövetség Szolnok megyei titkára köszöntötte a megje­lent úttörővezetőket, Takács Vendelt, a KISZ Megyei Bi­zottság titkárát, majd meg­tartotta beszámolóját az 1959. évi úttörőmunkáról. Ismer­Siätiiäi tio-U a 'Joliimnak Tollat kell ragadnom és el kell mondanom mindenki­nek, hogy milyen nagy örö­me volt ma a csapatnak. Hozzánk bekopogott Télapó és egy kedves vendéget ho­zott: Kovács Ottó Országos Úttörő titkár elvtársat! Kell-e nagyobb öröm ennél? Ugye mm?! Lejött hozzánk, elbe­szélgetett úttörőéletünkről, mesélt a bécsi VIT-ről, ve­lünk volt egy egész délután. Ma láttuk először, nagyon kedves, mindig mosolygós bácsi és nagyon-nagyon meg­szerettük. Csak ezt akartam elmon­dani! Ezt a nagy-nagy meg­lepetést akartam közölni a pajtásokkal és kívánok min- d “i csapatnak ilyen kedves vendéget. Dékány Ilona Zrínyi Ilona úttörőcsapat krónikása. Túrkeve Délután bz állomáson GYERMEKB1RODALOM. Ugye, erről a fogalomról min­denki ilyesmit képzel el: vi­dáman, a fiatalság pezsdí- tően üdítő lendületével ját­szó, tanuló gyerekek. És nem is téved. A fogalom kifejezi az elképzelést. Nyissunk csak be egy rövid időre, néhány órára a karcagi úttörőállo­másra. — A hallban valami megnevezhetetlen figurája já­tékkal elmerült buzgalommal szórakozik vagy tíz fiú. A nagy szobában lányok, fiúk gyülekeznek, ők a „nótafa szakkör” tagjai. Már várják Koszó Andrásné fiatal peda­gógust, a szakkör vezetőjét. Beljebb az irodában, lllényi Elemér állomásvezető biro­dalmában egész sokadalom. Az állomásvezető és munka­társa ceruzával a kézben tár­gyalnak a gyerekekkel. S ez esetben a tárgyalás nem fel- nőttes túlzás, mert nem ki­sebb dolog forog napirenden, mint az, hogy látogatóba jönnek a szomszéd megyé­ből, a környék falvaibái paj­tások, s biztosítani kell az el­helyezést, a barátkozást. *— Meg aztán közbe-közbe egy- egy levelező is betoppan a háromszáz közül, hogy lefor- díttassa a szovjet pionírok­tól vagy a hasonlókorú né­met gyerekektől érkezett le­veleket. Valóságos nagyüzem, a fog­lalkoztatás, a nevelés városi nagyüzeme. S bizony a járat lan vendégnek minden figyel nát összpontosítani kell rosszul sikerült a dolog. Rossz jegyet szerzett, de már kija­vította s legközelebb jön, hogy a legjobbakkal, Maulicz Fe­rivel, Kirják Elekkel és Pin­tér Pistával együtt ismerked­jen a motor rejtelmeivel. KÖZBEN KI TUDJA már, hányadszorra, ismét változik a kép. Perei Franciska, a Zádor úti iskola fiatal taní­tónénije érkezik. Az isme­retlenek, meg persze a még soha nem végzett munka, alig észrevehető izgalmat va­rázsol az arcára. Nagy fába vágta a fejszéjét. Ünnepi raj foglalkozást szervez a ne­gyedikes pajtások részére. Nem volna ebben különös, csakhát a dolog mottója, hogy a foglalkozáson részt- vesznek a város összes alsó­tagozatban tanító pedagógu­sai. Ki kell hát rukkolni ... S kivel beszélhetné meg job­ban a tennivalókat, mint az állomás vezetőjével, az úttö­rőházban összegyülekezett pe­dagógusokkal. Szemmel láthatólag meg­könnyebbül, feloldódik izgal­ma, amikor a program is­mertetésének végén minden­ki, — szakember és laikus egyaránt — elismerően bó­lint: Szép, emlékezetes lesz a Zádor utcai negyedikesek ünnepi rajfoglalkozása. Kint pedig a nagyteremben még a szokottnál is élénkebb az élet. A nótafa szakkör tag­jai „színes ribilliót" terem­tettek percek alatt, ahoou megindul a dalos játék. Még Joli néni, Koszó Andrásné is beáll a körbe. „A karcagi piacon, almát árul egy asz- szony“ — dalolja tizenhat száj. S a játék tizenhetedik résztvevője bekötött szem­mel keresi a körbenállók között a kötekedőt, aki az alma ára iránt érdeklődik. Jó nézni ezeket az önfeledten játszó pajtásokat. Kicsit el is érzékenyül az ember, mert eszébe jut egy másik kor, a saját gyermekkora. Hova lett már a csontcsikó, az egy szál madzag, mellyel napokat el­játszott, ha éppenséggel nem kellett libát őrizni. AZTÁN ÚJRA FORDUL A KÉP, újabb élő filmkocka vetltődik a vendég elé. Fó­kuszában Gangyi Mária... Mesél: — Szép lesz a fenyőünnep. A pajtások balettet tanulnak. A fenyőfa alatt majd ők tán­colnak a játékmester intéz­kedései után. Magunk csi­náljuk a kosztümöket is — teszi teljessé a programot mosolyogva. Odakint már esteledik. — Lassan csendesedik az állo­más. Gyermekrajok adják egymásnak a kapukilincset, búcsúzkodnak. Vége a nap­nak? Nem, dehogy. Hiszen a nagyteremben most felzeng a zongora. „Lakodalom van a mi utcánkban" — röpítik a hangok a jól ismert dalla­mot. Botladozó gyermeklábak próbálkoznak az első tánc­lépésekkel. Megkezdődött a tánc- és illemszakkör foglal­kozása.., ■r naau -m Múlt heti rejtvényeink megfejtése I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. 1855, 2. Karinthy Ferenc, 3. Zloty. II. SZOREJTVÉNYEK3 1. Közeleg a tél, a gyere­kek öröme. 2. Hogy halad a nyomolva­sás? III. Irodalmi TOTÖ: x, x, 1. Kedves Pajtások! E héten helyes megfejtés nem érke­zett. Közöljük velelek, hogy „Törd a fejed, érdemes” ro­vatunkkal új formában a jövő évben jelentkezünk. Repülő autó A newyorki Rockefeller Center épülete előtt hatal­mas tömeg csodálta meg a legújabb típusú autót, amely a mesebeli repülő-szőnyeg tu­lajdonságaival bir. Kerekei nincsenek, körülbelül 20 cen­timéterrel a föld felett re­pül, óránként 100 kilométe­res sebességgel. Nincs többé autógumi probléma, megszű­nik a defekt veszélye. A kocsi alkalmas folyók és tengerek feletti közlekedésre is. Jövő év januárjában kez­dik el sorozatgyártását, ára: 12.000 dollár* tette a Szolnok megyei út­törőmozgalom fejlődését. — Megemlítette, hogy örvende­tesen fejlődött a táborozási élet is. 1958-ban 52 csapat szervezett tábort, a folyó év­ben már 94 csapat volt tábo­rozni. Cél, hogy az 1960-as évben valamennyi csapatunk táborozzon. Kiemelkedő a kunhegyesi s kunszentmártoni járás, me­lyekből a legtöbb csapat részt vett a nyári táborozás­ban. Örvendetes tapasztalat volt, hogy jól felkészültek a csapatok a táborozásra és legtöbb csapatnak előre el­készített tartalmas táboro­zási programja volt. Sok tá­borozást a helyi tanácsok — Jászberény, Szolnok, Öcsöd,, Tiszakürt — jelentékenyen támogattak anyagilag is. — Több igazgató, sok nevelő és az úttörőmozgalmat lelkesen támogató szülők konkrét se­gítsége nagyban biztosította a táborozások sikerét. Hasonlóképpen említésre méltó az a támogatás, me­lyet egyes patronáló termelő- szövetkezetek, üzemek s egyéb társadalmi szervek nyújtottak a táborozáshoz. Röviden ismertette ezután az 1960-as munkaév legfon­tosabb célkitűzéseit, melyek között a csapatok nevelő­munkájának megjavítása, a forradalmi nyomolvasói munka áll s felkészülés fel- szabadulásunk 15. éves év­fordulójának méltó megün­neplésére. Fontos feladatként említette még a VIII. osz­tályt befejező úttörők KISZ szervezetekbe való átirányí­tását és szoros kapcsolat lé­tesítését a helyi KISZ alap­szervekkel. Befejezésként beszélt az úttörőmozgalom próbarend­szerérői, melyek az úttörő és kisdobos nevelés fontos módszertani segítségét jelen­tik. Cseh Gyula szervezőtestü­leti tag felszólalása után Ma­gyar Gyula kiosztotta a Ma­gyar Űttörőszövetség által k"ldött több mint 45 ezer fo­rint értékű tárgyi jutalmakat a legjobb munkát végző út­törő- és ifivezetőknek, szer­vezőtestületi tagoknak. ................ Ép ül, szépül Jászberény Az én szülővárosom Jászberény. Nemrég ünnepelte felszabadulásának 15. évfordulóját. Az elmúlt 15 év alatt nagy. változások mentek végbe városomban. A csendes mezőváros a felszabadulás után a haladás útjára lépett A hároméves terv keretében megépült a két új gyára, mely­nek gyártmányai külföldön is keresett cikkek. Gombamódjára emelkednek ki az újonnan épülő új lakások. Nagy gondot fordítottak a dolgozók művelődésére és szórakozására. Megépült a gyönyörű, szép szabadtéri színpad, könyvtárak, új mozik létesültek. Esti tanfolya­mok nyíltak a dolgozóknak, hogy idős koruk ellenére is tovább tanulhassanak. Nemrég építették meg az új gimnáziumot. Bővítik a város vízhálózatát. A tél ellenére is tovább folyik a munka. Mindenfelé építkezések nyomai láthatók. A dolgos kezek állandóan szépítik és építik az én kedves szülővárosomat, Jászberényt. csirke András Jászberény hogy ebben az elevenen nyüzsgő kaleidoszkópszerű képet nyújtó forgatagban el­igazodjék. Mert változik a kép jóformán percenként. A belépő Juhász János titán csukódó ajtó résén beszűrő­dik a dal: A párttal, a nép­pel egy az útuiik.. ■. A be­lépő pedig jelentkezési lapo­kat szorongat a kezében. — Azok nevei sorakoznak raj­tuk, akik most jelentkeztek a motorszerelő szakkörre. Ju­hász János maga is fiatalem­ber. Nem pedagógus, a gép­állomás párttitkára, de igazi pedagógus érzékkel vezeti be a kör negyvenöt tagját a mo­torszerelés rejtelmeibe. Kér­dezni sem kell jóformán, nyúl a táskájába s a saját tankönyvei, füzetei mellől előhúzza a nyilvántartási fü­zetet: — Eddig elméletet tanul­tunk október elejétől. Most szeretnénk áttérni a gyakor­latra. S valahogy kigyúl az arca, ahogy folytatja: trak­tort akarunk venni a MÉH vállalattól. Pénzünk ugyan nincs, de ócskavasat gyűj­tünk s annak az árán vesszük meg a traktort. Aztán a célról, a kör ren­deltetéséről beszél, vasasokat akar nevelni. Ám mindjárt hozzáteszi, mert ezt a fiatal­embert alaposság jellemzi: — Csak az jöhet hozzánk, akinek jó a bizonyítványa. . Székely Imrére nézve például a negyedévi konferenciákon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents