Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-11 / 291. szám
1959. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Köze’ másfélmillíós nyereségrészesedés; alap a Szolnoki Autóközlekedési Vállalatnál Az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói a kongresz- szusi munkaversenyben a gazdaságos fuvarozás figyelembevétele mellett az önköltség-hányad csökkentésé: és a szállítási mutatók javítását tűzték ki célul. Vállalták, hogy az önköltség hányadot 2.5 százalékkal csökkentik, valamint a szál" lít.ásd teljesítmények emelése közben a fuvaroztatók és az utazó közönség megelégedésére végzik munkájukat. Az önköltség hányadot éves szinten a vállaláson felül 4.9 százalékkal csökkentette a vállalat. A teherautóközlekedés na vember 7-én teljesítette a súlyszállítási tervét, így 893 ezer tonna árumennyiségei mozgatott meg. — Ez azérl mondható jónak, mert a múlt évhez viszonyítva 12 százalékkal több gépkocsival 7o százalékkal nagyobb mennyiségű súlyszállítást végeztünk A jó szervezés mellett a gépi billenésű gépkocsik rendszeres foglalkoztatása is lehetővé tette, hogy a múlt évi 0 58 óráról 0.40-re csökkenjen az egy tonnára jutó súlymozgatás ideje. A forgalomirányítás jól szervezte a különböző természetű fuvarfeladatok összekapcsolását. A pótfuvar teljesítmények emelkedése azt bizonyítja, hogy maguk a gépkocsivezetők is igyekeztek az árú nélkül megtett kilométerek csökkentésére. Az autóbusz.közlekedés iaz utasszállítási tervét november 27-én befejezte. 7 millió 760 ezer utast szállított Szolnok megyében. A múlt evhez viszonyítva 16 százalékkal több utast szállítottunk el autóbusz járatainkon. A kulturált közlekedés megvalósítása érdekében nagyobb férőhelyű autóbuszok forgalomban tartásával igyekeztünk kényelmesebb utazást biztosítani. Különösen szembetűnő a Szolnok helyijárat teljesítményeinek emelkedése. 1953-hoz képest kétszeresére emelkedett az utasok száma, 1958 évhez viszonyítva pedig 23 százalékkal, így 800 ezerrel több dolgozó vette igénybe a helyi járatot, A taxi közlekedésben Is nagy a fejlődés. Taxikat helyeztünk Kisújszállás, Kar cag, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós, Abony városokba, illetve községekbe. A taxi ágazat október 31-én teljesítette az éves tervben előírt feladatait. Az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat keretén belül július 1-től kezdődően működik a szekérfuvarozási üzem. Az ágazat dolgozói az év folyamán a szállítási teljesítmények növelése, valamint a gazdasági mutatók minőségi javítása következitében első félév folyamán élüzem szinten dolgoztak. A jó eredmények elérését elősegítette a kongresszusi munkaverseny A rakodási idők csökkentése következtében október 25-re teljesítették a súlyszállítási tervet. Vállalatunk eredményeit úgy tudta elérni, hogy a dolgozók széles tömegeit vonta be a segítésbe. Még ez év elején megbeszéltük, hogy mit is fogunk tenni az éves terv teljesítéséért. A dolgozók ezen az értekezleten elmondották véleményüket, a vállalat vezetősége meghallgatta azokat, intézkedési tervet dolgozott ki, majd a Központi Bizottság márciusi határozata alapján megszervezte a munkaversenyt. 32 brigád jött létre, gépkocsivezető, kalauz és egyéb beosztású dolgozókból. Megemlíteni kívánjuk azt is, hogy a közlekedésben kormányzatunk jutalmí rendszert vezetett be, mely más vállalatoknál nyereségrészesedésnek mondható. Ezidelg 15.2 nap eredményt értünk el, mely közel másfélmillió forintot tesz ki. Vállalatink ezévben kiosztott az igaagatói alapból több mint 300 ezer forint jutalmat. A vállalat már dolgozik azon, hogy biztosítsa az 1960. évi tervteljesítést, melyről aktíva értekezleten is tárgyalnak majd. Bartók Miklós A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora Előszóval. Riportok, tudósítások. Szít küldi szívnek szívesen. - Pajtáshiradó. - Asszonyoknak asszony szemmel. Könnyű zene. Mezőgazdasági szaktanácsadás. Johbízű a falat... * A martfűi Tisza Cipőgyár az ország egyik legnagyobb s legmodernebb üzeme. Mégis egészen a közelmúltig nem volt megfelelő üzemi konyhája. Nemrégiben az új irodaépületben tágas, modem üzemi ebédlőt adtak át a dolgozóknak. íme, néhány kép a legkedveltebb szociális létesítményről: * Az üzemi konyhán ilyen korszerű tűzhelyeken készül naponta az ízléses ebéd. * A tálalóból Szujó Rózsika több társával fehér tolókocsin hordja az ételt. * Az ebédlőben a terített asztalok mellett jól esik a falat a műszak után. Olvasó munkásfiatalok A József Attila olvasómozgalom nemcsak egy jelvény megszerzését jelenti. Sokkal többet ennél. Látókör széles- bedést, a betű birodalmának megszeretését, a nemes és szép emberi eszmények megismerését, szakismeretek megszerzését. És a 605-ös Petőfi Sándor MTH Iparitanuló Intézetben a névadóhoz méltóan mindenki megértette ezt Három éve a KISZ felhívására indult meg először az ol- ■ vasómozgalom az intézetben. Miklós József, a fiatal magyar-tanár sokáig törte a fejét, hogyan népszerűsítse az olvasás gondolatát. Aztán egyenként beszélt a fiatalokkal és már az első évben nyolcvan jelentkező akadt a mozgalomra. Ezek közűi egy sem morzsolódott le. Lelkiismeretesen elolvasták a kötelező könyveket és szépen beírogatták az olvasónaplóba. Sőt az első könyvek után már mondani sem kellett nekik, jöttek a továbbaik és szorgalmasan teltek meg a naplók az írók életével, az olvasott művek tartalmával. Az elért eredményeket pontozták. Pontot adtak az olvasott regények, versek, életrajzok elolvasása és leírása az irodalmi értékű filmek és színdarabok megtekintése itán. Az összegyűlt pontszámok alapján pedig jutalmadat. osztottak. Ez a módszer helyesnek bizonyult. Az elmúlt tanévben százharmincán jelentkeztek, ezévben oedig még folynak a jelentkezések, de máris látszik, túlszárnyalják ezt a számot. Nagy örömben volt részük a szorgalmas olvasóknak, öthat fő vett részt évente ingyenes üdültetésben. Tizenöten kaptak könyvjutalmat, október 23-án pedig az olva- - ómozgalom huszonnyolc „élharcosa" Egerben tanulmányi kiránduláson vett részt. Most éppen a kirándulás egyik résztvevőjének, Oláh Mártának olvasónaplóját lapozgatjuk. Márta másodéves nöiszabó tanuló, csendes, szolid kislány és naplójában igen sok elolvasott könyv részletes tartalma található. De nemcsak a tartalmat írja ám le, hozzá is tud szólni a könyvek mondanivalójához. Az olvasónaplóban Jókai és Zola mellett Verne Gyula és — P. Howard is szerepelnek. Az utóbbi nem éppen a legirodalmibb ízű olvasmány. — Ezt azonban Oláh Márta is tudja. Amikor megkérdezem tőle, melyik az értékesebb mű, Veme-e vagy Howard, habozás nélkül vágta ki: Verne, mert szebb nyelven, értelmesebb és értékesebb dolgokat mond. Szóval nincs baj az irodalmi ízléssel... Két érdekes és igen jól sikerült osztályfőnöki óráról is hallottunk beszámolót az iskolában tett látogatásunkkor. Az osztályok által megnézett „Emberi sors’“, illetve „A Dzsungel könyve” című filmeket értékelték. Egy tanuló beszámolt a regényről, illetve filmről és utána megtartották az értékelést. Ennek fő pozitívuma’ az; hogy nem elégedtek meg a tartalom elmondásával, hanem a jellemek, a cselekmény boncolásába is belementek. Különösen értékes hozzászólással tűnt ki Szombati László másodéves lakatos tanuló. Az ő hozzászólása alapján az egész osztály kollektív munkájával pályázatot készítenek az „Emberi sors” című filmre. És, hogy mire jó mindez? Hát arra, hogy a leendő ipari munkások az emberi kultúra nagy értékeinek tisztelői legyenek, hogy mint több, teljesebb emberek juttassák diadalra a munkásosztály vezető szerepét. Hernádi | Néhány szó az iskolai erkölcsi nevelésről Ott, ahol az iskoláira terelődik a szó, legtöbbször az erkölcsi nevelés is szőnyegre kerül. Bírálják az ifjúságot « okkal és ok nélkül. S bizony Jso!„zor úgy beszélnek az er- - kölesről, az erkölcsi nevelésről hogy magúik sincsenek tisztában az említett fogalmait lényegével. Ezek az emberek minden felelősséget az iskola nyalkába varrnak. Nem tagadjuk hogy az em- I bér fejlődésének legdöntőbb [szakasza a gyermekkor «Ekkor a legfogékonyabb, legjobban alakítható a gyerek. Az iskola feladata, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználja. cúlyosan tévednek {azonban azok. akik csupán az -iskola nevelőmunlkájával szá- ♦ mólnak és figyelmen kívül {hagyják a társadalom hatá- ♦sát. } Általánosan ismert a marxiz- ♦mus álláspontja az erkölccsel jkapcsolatban. Az erkölcs a X társadalmi tudat egyik formája. Azokat a magalartási szabályok összességét értjük alatta, amelyek a történelem folyamán alakultak ki, és amelyek megszabják az ember. '- cselekedeteit. Az erkölcs nem állandó, hanem állandóan fejlődő, változó valami. S ha ez így van, akkor az iskola feladata csupán a következő: megállapítja a társadalmi tudatot, a viselkedési szabályokat és azokat úgy igyekszik a gyermekekbe oltani, hogy felnőve, a munkában, az életben — a társadalomban megállják a helyüket, hogy étel felfogásaik egyezzenek a társadalom élet- felfogásával. Az iskolának ol]ran munkát kell végeznie, hogy az egves emberek erkölcse ne ütközzék össze a társadalom erkölcsével. Bár nem tagadhatjuk az iskola erkölcsformáló szerepét, mégis azt kell mondanunk hogy nevelőink az erkölcsi normáikat már készen találják Valahogy úgy vagyunk ezzel mint az anya- nyelv tanításával: A nyelv társadalmi de egyéni sajátságokkal is bír. Használható, kész, de állandóan változik. Az iskola ezt a nyelvet tanítja. A nyelv meglenne az iskola nélkül is, de a pedagógusok munkája nyomán szebb és tökéletesebb az emberek beszéde. Felnövő nemzedékünk olyan korban él, amelyben még a régi világ erkölcsét nem váltotta fel az új, szocialista erkölcs. A régi ugyan már egyre gyengül, de az újról még nem mondhatjuk el, hogy az mindenkinek a sajátja. Az erkölcsi nevelésében ez a kettősség okozza a legtöbb zavart. Országunkban a felszabadulás óta nagyot változott a világ. ~ • a változás társadalmunk erkölcsében is felmérhető. Iskoláink nevelői sok pozitív példára támaszkodhatnak amikor a szocialista «-köles kialakításán fáradoznak: Százezrek tudiák má- hogy cselekedeteik értékét az szabja meg, hogy mennyiben segíti az elő az egész dolgozó nép ügyét. Egyre több emberre jellemző a szocialista hazatiság A mai emberek többsége lelkesen és örömmel dolgozik, mert tudja, hogy a munka becsület dolga. S így sorolhatnánk tovább azokat a jellegzetességeket, amelyek megadják a mi erkölcsünk lényegét. A szerénység, az egyenesség az igazmondás a kritika-önkritika alkalmazása, az önzetlenség mind-mind ide tartoznak. Sajnos élnek még emberek szép számmal, akik régi módon gondolkodnak. Ezeknek ifjúságunkra gyakorolt hatása nem lekicsinylendő! Gyakran találkozunk még az öntéssel, a könyökléssel, olyan emberekkel, akik kevés munkával — vagy egyenesen munka nélkül — akarnak nagy jövedelemhez jutni. Sokszor hallhattunk a közvagyon megjkárosítóiról, találkozunk cinikusokkal, nem üldözzük „érdeme szerint” a protekciót. S hány öntelt, beképzelt ember szaladgál országunkban, akik azt gondolják, hogy körülöttük forog a világ! Kettős hatás éri tehát tanulóinkat. Nem kétséges, hogy a szocialista erkölcs előbb vaigy utóbb megsemmisíti a régi erkölcsöt. Nem mindegy azonban hogy mikor! S itt van nagy szerepe az iskolának. Mi a teendő? Sokan mondják, hogy egy olyan könyvvel kellene ellátni a pedagó gusofcat, amelybe a szociálist erkölcs legfontosabb normái' gyűjtésén k össze. Lehet, hogv ez segítene, de ez csupán ti- zedrangú kérdés. Sokkal fontosabb, hogy társadalmunkban olyan légkör legyen, amelyben nincs és nem 'is lesz helye a régi erkölcsi felfogásnak. Üldözzük az önzést a cinizmust, a protekcionizmust a haj bókolást a parancsuralmat — mindent mindent, ami ’isszahúz, ami fejlődésünk akadáVozója. Ha ez meglesz, lényegesen eredményesebb munkát végezhet majd az iskola is az erkölcsi nevelés terén. De amíg idáig eljutunk, addig még sok tennivalónk van. Veréb József tanár Karcag, Vasút úti Ált Isk.
