Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

1959. december 5. S701,NOK MEGYEI NÉPLAP Tanácskozik a kongresszus ....... ■ " ■ ' ■ ■ • — ■ - -■ ■■ . ................. .. (F olytatás a 2. oldalról) móló feletti vitában délután Kiss Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, Major Tamás budapesti küldött. Révész Gé­za vezérezredes, honvédelmi miniszter. Karhész Sándor Pest megyed küldött, Kiss Árpád, az Országos Terv­hivatal elnöke. Nemeslaki Ti­vadar, a Komárom megyei pártbizottság első titkára és Nagy József né könnyűipari miniszter szólalt fel. Ezután ismét a testvéirpártok kül­döttségeinek vezetői köszön­tötték az MSZMP VH. kong­resszusát: Armand Magúin, a Svájci Munkapárt Politi­kai Bizottságának tagja, Eloy Torresz, a Venezuelai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja. Van Tur- hauf Lambertus, Hollandia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és Bruce Magnusson, a Kanadai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja. A csütörtök délutáni ülé­sen elsőnek Larsen Reidar Thoralf, a Norvég Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának titkára üdvözölte a kongresszust. Ezután Fritjof Lager, a svéd Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja fe­jezte ki pártja Központi Bi­zottságának jókívánságait Ezt követően Abdallah Maddjeri, a Tuniszi Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. Kiss Károly a Politikai Bixottság tagjai Nemzetközi kapcsolatainkról Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára a Központi Bizottság beszá­molójának a nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó részé­hez szólt hozzá A többi kö­zött kijelentette: — Külpolitikánk követke­zetes alapelve, hogy a szi­lárd testvéri kapcsolatok megteremtésével és szaka­datlan erősítésével össze kell fognunk valamennyi szocializmust építő ország­gal, elsősorban a szociális* ta tábor vezető erejével, a Szovjetunióval. A szocialista tábor mindin­kább erősödő egysége és szo­kozás és a szuverénitás köl­csönös tiszteletben tartás án ak alapelveit a nemzetközi kap­csolatok építésének gyakorla­tában. Nem engedhettünk semmi­féle külső nyomásnak, ami­kor nyakunkra akarták kül­deni a törvénytelenül kije­lölt ENSZ bizottságot és az ENSZ megbízottat, hogy be­avatkozzanak belügyeinkbe, s itt „vizsgálatokat“- folytas­sanak. Kádár elvtárs beszámoló­jában beszélt arról, hogy bár a nemzetközi helyzet­ben az utóbbi időben eny­hülés állt be, a kapitalis­ta országokban még van­Küldötteink rendszeresen résztvesznek az ENSZ köz­gyűlésének teljes ülésein, illetve a közgyűlés idején működő hét bizottság mun­kájában. A Magyar Népköz- társaság tevékenyen részt- vesz az Európai Gazdasági Bizottságban és albizottságai­ban, valamint képviselteti magát a szociális és gazda­sági tanács regionális gazda­sági bizottságaiban. Résztveszünk az ENSZ technikai segélynyújtási program végrehajtásában, a gazdaságilag elmaradott or­szágok technikai támogatásá­ban. Tagjai vagyunk az ENSZ számos specializált intézmé­nyének. — Aktív szerepet játszunk több nemzetközi tömegszer­vezetben is: a Béke Világ­tanácsban, a Szakszervezeti Világszövetségben, a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetségben, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövet­ségben, a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövet* ségében' és másutt. Mint­egy 280 nemzetközi szerve­zetben van magyar képvi­selő. A tőkés országokkal való kapcsolataink normalizálásá­ban különös fontosságot tu­lajdonítottunk és tulajdoní­tunk Ausztriának. Ügy vél­jük, nemcsak a két ország érdeke, hanerp az általános nemzetközi helyzet is szük­ségessé teszi a jószomszédi viszony kialakításit. Ebben a vonatkozásban néhány terü­leten már örvendetes javulás tapasztalható, de olykor-oly-. kor még érezzük azokat az erőket, amelyek elsősorban felelősek a magyar-osztrák viszony súlyos megromlá­sáért. Mi mindent megte­szünk. hogy a mutatkozó ja­vulási tendencia uralkodjék a két ország kapcsolataiban, s eltűnjenek az összes hideg- háborús elemek a magyar­osztrák viszonyból. Örömünkre és megelége­désünkre szolgál, hogy ha­zánk egyre teljesebb kapcso­latba kerül azokkal az afri­kai és ázsiai országokkal, amelyek nemrég még az im­perialista gyarmatosítók igá­jában sínylődtek, s ma már rátértek a nemzeti függet­lenség útjára. Nem véletlen, hogy ez or­szágok többségében kudarc­ba fulladt az a rágalom - hadjárat, amelyet az impe­rialista propaganda gépe­zet indított ellenünk, s itt-ott ma is folytat. Ma már számos ilyen országgal nagykövetségi szinten tartjuk fenn diplomáciai kapcsola­tainkat. Ezután a Magyar Szocialis­ta Munksápárt és a testvér­pártok kapcsolatairól szólt Kiss Károly. Hangsúlyozta: a legutóbbi három évben kommunista testvérpártjaink- kal való kapcsolataink erő­sebbé, sokrétűbbé váltak. E kapcsolatok a kommunista és a munkáspártok 1957-es moszkvai nyilatkozata szelle­mében a kölcsönös mebecsü- lés, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom eszmei-politikai egysége és az egyes országok kommunista pártjai önálló­ságának alapjára épültek. Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, a Nemzeti Színház igazgatója, — buda­pesti küldött — felszólalásá­ban kulturális életünk gazda­godásáról beszélt^ Kiss Károly a szónoki emelvényen. ros gazdasági kapcsolata a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik rendkívül fontos té­nyezője. Az ellenforradalom leveré­se óta a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolataink még jobban erősödtek és ki­terjedtek. Ez a szoros baráti kapcsolat a legteljesebb egyenjogúság és szuverenitá­sunk kölcsönös tiszteletben- tartásának alapján fejlődik. Ez a jellemvonás gyökeresen megkülönbözteti a szocialista tábor országainak szövetségét minden korábbi szövetségi köteléktől, amely államisá­gunk kialakulása óta egyik, vagy másik országhoz kötötte Magyarországot A tőkés országokkal kiala­kított kapcsolataink az el- enforradalom után megrom­lottak, jóllehet e kapcsolatok 1956 első felében már-már normalizálódtak. Az imperia­listák a legutóbbi három esz­tendőben erőnek erejével igyekeztek, hogy elgáncsolja­nak bennünket, s nem riad­tak, sőt még ma sem riadnak vissza, hogy hazánk, népünk rágalmazásával mérgezzék a nemzetközi kapcsolatok lég­körét Pártunk és kormányunk nagyon helyesen megállapí­totta és követte azt a kül­politikai irányvonalat, hogy mi minden országgal normá­lis államközi kapcsolatok megteremtésére, illetve fenn­tartására törekszünk, ha a másik fél is érvényesíti a belügyekbe való be nem avat­nak és működnek nem je­lentéktelen ’ békeellenes erők. Elsősorban áll ez az Egyesült Államokra. Kézzelfogható bi­zonyítéka ennek többek kö­zött az a tény, hogy ugyan­akkor, amikor Eisenhower elnök úr és más vezető ame­rikai politikusok a nemzet­közi helyzet enyhülésének, a békés egymás mellett élés megvalósításának szükséges­ségéről beszélnek, megint csak az Egyesült Államok ENSZ ' delegációja volt az, amely kierőszakolta, hogy tűzzék az ENSZ jelenleg fo­lyó ülésszakának napirend­jére az úgynevezett „magyar kérdést". Azok, akik ezt a napirendre tűzést kezdemé­nyezték és kierőszakolták, jól tudják, hogy az ENSZ légkörének mérgezésén kívül ezzel semmi eredményt nem érhetnek el. Az a kísérletük, hogy belügyeinkbe beavatkoz­zanak, mint azelőtt már any- nyiszor, ezúttal is kudarcba fog fulladni. Népi demokratikus álla­munk a békés egymás mel­lett élés politikája szellemé­ben sok országgal diplomá­ciai, gazdasági, külkereske­delmi, kulturális kapcsolatot tart fenn. Egyértelműén meg­határozza külpolitikánkat, hogy tagjai vagyunk a Var­sói Szerződésnek, résztve- szünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munká­jában, tagjai vagyunk az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének, s ott állandó küldött­séggel képviseltetjük magun­kat. Révé»x Géxa rwwwxiw < Néphadseregünk megbízhatóan őrködik népűnk békés életén Eévész Géza beszédét tartja A következő felszólaló Ré­vész Géza vezérezredes, hon­védelmi miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagja volt — Dolgozó népünkkel együtt a Magyar Néphadsereg sze­mélyi állománya is lelkesen, nagy várakozással készült pártunk e nagyjelentőségű kongresszusára — hangoz­tatta. — Néphadseregünkben a kommunisták és pártonikí- vüliek széleskörben megvitat­ták á kongresszusi irányelve­ket és egységesen állást fog­laltak céljai mellett, mert ezekben hazánk felvirágozta­tásának további nagyszerű programját látják Néphadseregünk az el­lenforradalmi lázadás leve­rése óta pártunk irányításá­val jelentősen fejlődött. Az ellenforradalom elleni harc­ban a testvéri fegyveres tes­tületekkel együtt megedző­dött, újjászületett. Tisztika­runk ma politikailag egysége­sebb és szilárdabb, hivatás­tudata magasabbfokú, mint az ellenforradalmat megelőző években volt Néphadseregünk katonái — dolgozó népünk fiai, mun­kás és dolgozó paraszt fi­atalok, s ez kifejezi azt, hogy hadseregünk valóban a népé, valóban a munkás- osztály és a vele szövetsé­ges dolgozó parasztság ér­dekeinek fegyveres védel­mezője. Ezernyi szál fűzi össze dol­gozó népünkkel, s mi azon fáradozunk, hogy ezek a szá­lak mind erősebbek, eltép- hetetlenebbek legyenek. — Ezért legfontosabb felada­tunknak tartottuk és tartjuk néphadseregünk erkölcsi, po­litikai szilárdságának meg­erősítését, a harckészültség és a próletárhatalom iránti fe­lelősségérzet magas fokra emelését Révész Géza a továbbiak­ban hangoztatta, hogy né­pünk abban a tudatban vé­gezheti építő munkáját: had­serege — szoros egységben a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak hadserege­ivel — megbízhatóan őrkö­dik békés életén, készen áll a béke és a szocializmus ellen­ségei támadó kísérleteinek visszaverésére. — Ez az erő nem az ágresz- szió céljait szolgálja. A szocialista tábor országai nem fenyegetnek, nem ve­szélyeztelnek senkit — Mi nem akarunk háborút, sőt készen állunk a legmesz- szebbmenő leszerelésre —, de természetesen nem egyol­dalúan. Amíg a revansista nyugatnémet hadsereg eről­tetett ütemű felfegyverzése folyik, amíg atomfegyvert adnak Hitler volt tábornokai kezébe, amíg katonai támasz­pontok hálózata épül hazánk és a szocialista tábor köré, addig nem mondhatunk le a békénknek és függetlensé­günknek arról a biztosítéká­ról, amelyet a Magyar Nép­hadsereg jelent. — Néphadseregünk kato­nái minden erejükkel arra törekednek, hogy pártunk ve­zetésével kivegyék részüket népünk építő munkájából, szilárdan együtt haladjanak a szocialista országok Varsói Szerződésben egyesült fegy­veres erőivel, rendíthetetle­nül védelmezzék szocialista vívmányainkat, népünk béké­jét, hazánk biztonságát — mondotta a kongresszus kül­dötteinek nagy tapsa közben felszólalása végén Révész Géza. Karkész Sándor Pest me­gyei küldött, a Szerszámgép­fejlesztő Intézet kutató mér­nöke volt a következő felszó­laló. * Kiss Árpád a Központi Bixottság tagja : Ésszerűbben kell gazdálkodni az energiahordozói okkal Utána Kiss Árpád, a Köz­ponti Bizottság tagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke szólt. Elöljáróban rámutatott arra, hogy a két világrend- szer békés versenyében a szo­cialista országok már túlszár­nyalták a kapitalista orszá­gok átlagát Most az a cél, hogy a legfejlettebb Kapita­lista országokat szárnyal ák túl, nemcsak a termelés ab­szolút mennyi ségében,hanem az egy főre eső termelés mennyiségében is. A két rendszer gazdasági verse­nyének kimenetele azon mú­lik, melyik rendszer tudja a munka /nagasabb termelé­kenységét elérni. A társadalmi munka ter­melékenységének emelkedése szorosan összefügg a techni­kai kultúrával — folytatta. — Ebben rejlik a műszaki fej­lesztés alapvető politikai je­lentősége. A szocialista tábor e téren elért eredményeit az egész világ előtt kézzelfogható­an bizonyították be a Szovjetunió történteimet alakító sikerei a világűr meghódításában. (Folytatás a 4, oldalon) < .-WS». «*9>* Auiogrammkérő úttörők között

Next

/
Thumbnails
Contents