Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december í. Megkezdte munkáját a VII. pártkongresszus (Folytatás a 3-ik oldalról.) már mintegy három és fél-, négyezer ilyen brigád dolgo­zik az országban. Az évi terv első háromne­gyedének teljesítése a követ­kező képet mutatja: A mezőgazdaságban meg­szilárdítottuk a termelőszö­vetkezeteket Az ipari termelés 12 szá­zalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszaká­hoz képest. A kiskereske­delmi forgalom 10 százalék­kal, a lakosság összes pénz­bevétele 8 százalékkal, a la­kosság takarékbetét-állo­mánya 69 százalékkal ma­gasabb, mint ez egy évvel ezelőtt volt. Az első háromnegyed év összes eredménye azt mu­tatja, hogy az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekinteté­ben is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz né­hány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1960 végére tervezett szintet A dolgosok életszínvonalának alakulása Elvtársak’ Pártunk állás­pontja, amely az elmúlt há­rom év alatt töretlenül érvé­nyesült az, hogy a szocializ­mus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvo­nalának rendszeres emelke­désével. Nézzük, hogyan ala­kult a dolgozók életszínvo­nala hazánkban: az életszín­vonal 1949-re elérte az 1938-as év színvonalát Azt követően a legnagyobb hord­erejű eredmény, hogy gya­korlatilag megszűnt a dol­gozó osztályok életének haj­dani átka: a munkanélküli­ség. A Horthy-rendszer ide­jén évente átlag 200—300.000, az 1928—33-as válság idején pedig 7—800.000 munkanél­küli volt! Rendszerünkben az 1949-et követő 10 év alatt 650 ezerrel növekedett a keresők száma. 1945 után, három- négy éven keresztül a mun­kások és alkalmazottak élet- színvonala a parasztsághoz képest élmaradti 1958. régéig a munkások és alkalmazottak reáljöve­delme 56 százalékkal, a pa­rasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett, — vagyis pótoltuk a munká­sok és alkalmazottak élet- színvonalában mutatkozott átmeneti elmaradást is. Az életszínvonal emelke­dését jellemzően mutatja né­hány alapvető élelmiszer fo­gyasztási alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasz­tás nálunk 1938-ban 33 kilo­gramm volt, 1958-ban 42 kiló. ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, cukorból 10.5 kilogrammról 24.8-ra, to­jásból 93 darabról 147 darab­ra növekedett. Az önfogyasz­tás az 1938-as évi átlagos fo­gyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett. Tud­valevő, hogy a Horthy-rend­szer idején Magyarországon az egyszerű emberek — Spa­nyolország és Törökország dolgozóival együtt — a leg­gyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a kö­vetkező: Olaszországban az egy főre eső napi kalória­fogyasztás 2560, Jugoszláviá­ban 2710, Franciaországban 2830 Ausztriában 2950, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban 2970, Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több, 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és al­kalmazottak összes béralap­jára 41.9 milliárd forintot fi­zettek ki, a béren kívüli jut­tatások össze 11.6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dol­gozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgáltatásokat is: 1938-ban például a lakosságnak még csak 31 százalékát vonták be a társadalombiztosításba, ma már 71 százalékát. Az orvo­sok száma a felszabadulás óta 40 százalékkal növeke­dett. E tekintetben a Szov­jetunió áll világviszonylat­ban a legjobban: 10.000 la­kosra 17 orvos jut, de ha­zánk is kiállja az összehason­lítást bármely országgal. — Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 orvos jut 10.000 lakosra. Kádár János hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek saját tapasztala­taik alapján győződhette'* meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány mi­lyen következetesen érvénye­síti álláspontját az életszín­vonal fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a pa­rasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal. Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat álla­pítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendsze­rét is. 1958. elején nyiltan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az életszín­vonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért eredményeket meg­szilárdítsuk, a termelés fej­lesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helye­selték és támogatták ezt az állásfoglalást. így a tavalyi tervet a vártnál jobban telje­sítettük, s a reáljövedelmet több, mint 2 százalékkal emel­hettük. A tavalyi jó eredmé­nyek alapján a Központi Bi­zottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kér­dést. A Politikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát Jelenthetem a kongres­szusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely össze­függésben van az életszín" vonal alakulásával. A határidő 1959 első fél­éve volt. A végrehajtás; 1959 január elsejével 25.000 ala­csony keresetű munkás ka­pott 8—15 százalékos fize­tésemelést. Az egészségre kü­lönösen ártalmas munkakö­rökben 50.000 dolgozó mun­kaidejét csökkentettük. Ugyancsak január elsején 82.000 pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatállyal lépett életbe 55.000 egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. Január else­jétől 408.000 idős ember nyugdíját emeltük Április 1- től felemeltük az egyedül dol­gozó, gyermeket nevelő nők és a többgyermekesek céaládi pótlékát. Mindez évente egy milliárd 487 millió forintot tesz ki. Nálunk most jók az élet­viszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munka terem­tette értéket részben a terme lés fejlesztésére — vagyis a jövendő magasabb életszín­vonalának jobbá tételére, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordít­juk. A gazdasági építésben előt­tünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János, mivél a gazda­sági feladatokkal külön be­számoló foglalkozik a kong­resszuson. Hangsúlyozta: meg kell gyorsítani a szocialista társadalom felépítését. Az ez évi és a jövő évi terv vég­rehajtásával, a hároméves A karcagi Béke Tss elnökének levele Hruscsov etvtárshos Fejlődésünk legnagyobb lendítőereje a tömegek öntudata, véleménye, lelkesedése A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésiünk legnagyobb len­dítőerejére, a tömegek öntu­datára, véleményére és lelke­sedésére. Vegyék figyelembe és hasznosítsák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád címéért küzdők moz­galmának ez évi nagyszerű tapasztalatit. A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesí­tették a terveket, látni kell, hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadal­mi tudata. Gazdasági veze­tőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdasá­gunk javára a szocialista or­szágok együttműködésében rejlő lehetőségeket A Központi Bizottság úgy » W>li, hogy kedvezőek a felté­telek gazdasági életünk fejlő­désére Az előttünk álló feladatok megoldása alapot teremt népünk életszínvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányel­vek kimondják, hogy a kö­vetkező ötéves tervben az egy főre jutó reál jövede­lem legalább 26—29 száza­lékkal, a lakosság fogyasz­tási alapja pedig a jelenle­gihez képest legalább 40— 45 százalékkal növekedjék 1965 végéig. (Kongresszusi tudósításun­kat holnapi számunkban folytatjuk). hogy megszűntek teli takar­mányozási gondjaink. Ebben a gazdasági esztendőben 5 ezer köbméter silókukoricát pácoltunk. Ehhez jön még a kukoricaszár, cukorrépa-sze­let, amelyet szintén silózás útján hasznosítunk. Amikor Hruscsov elvtárs szövetkeze­tünkben járt, 117 fejőstehe­nünk volt, jelenleg 430 fejős­tehénnel rendelkezünk. Elju­tottunk odáig, hogy nemcsak a szarvasmarhákat, hanem juhállományunkat is silóku­koricával etetjük. sőt néhány nappal ezelőtt megkezdtük a lóállomány silókukoricával való takarmányozását. Ez azt jelenti, hogy a siló- kukorica etetésével nagy- mennyiségű abraktakarmány szabadul fel, amelyet sertés- hizlalásra, illetve nagymeny- nyiségű baromfinevelésre for­díthatunk. Kedves Hruscsov Elvtárs! Sokáig tudnánk sorolni, hogy termelőszövetkezetünk mit fejlődött. Földterületünk például 4000 kát. holdról 10 ezer holdra növekedett, az állatállomány háromszorosára nőtt és terméshozamaink is állandóan emelkednek. Mégegyszer hálás köszöne■> tünket fejezzük ki azért a segítségért, amit kaptunk. —* Termelőszövetkezetünk tag­sága nevében meghívom ked­ves Hruscsov elvtársat és ai egész delegációt, amennyiben lehetőség van rá, nézzenek széjjel termelőszövetkeze­tünkben. Elvtársi üdvözlettel: DOBRAI JÓZSEF, a karcagi Béke Tsz elnöke. Az MSZMP Központi Bizottságának vacsorája a testvérpártok küldöttei tiszteletére A Magyar Szocialista Mum- ;kás Párt Központi Bizottsága ;a hetedik kongresszusra ér- : kezett testvérpártok küldőt - :temek tiszteletére vasárnap [vacsorát adott. A külföldi de­Tőrvényerejű rendelet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli törvényi mentesítés kiterjesztéséről Fennálló jogszabályaink szerint a büntetett előéletet megszüntető rehabilitáció vagy bírói döntésen alapul (bírósági mentesítés), vagy — meghatározott törvényi elő­feltételek teljesülése esetén — automatikusan következik be. (Törvényi mentesítés.) Törvényeink eddig is módot adtak arra, hogy bizonyos idő elteltével az elítélt a bíró­ságtól a büntetett előélet hát­rányai alóli mentesítést kér­hesse. automatikusan azon­ban csak azok kaptak mente­sítést, akiknek büntetését a bíróság próbaidőre felfüg­gesztette s a próbaidő meg­felelően telt eL Az Elnöki Tanács az új törvényerejű rendelettel ál­lamunk és társadalmi ren­dünk szilárdságára, valamint a bűnözés állandó csökkené­sére tekintettel, a törvényi mentesítés eddigi szűk kere­teit lényegesen kiszélesítette. Az új törvényerejű rendelet szerint ugyanis bírói határo­zat nélkül, automatikusan mentesülnek a pénz-főbünte­tésre, a javító-nevelőmunká­ra és az egy évnél nem hosz- szabb , börtönbüntetésre el­ítéltek, feltéve, hogy a pénz- büntetés kifizetése vagy a ja­vító-nevelőmunka eltelte után egy év. illetőleg a börtönbün­tetés végrehajtása után öt év eltelt. A várakozási idő tíz év. ha az egy évet meg nem ha­ladó börtönbüntetést a nép- köztársaság elleni bűntett miatt szabták ki. A törvényerejű rendeletnek visszaható ereje van, ami azt jelenti, hogy a2 új törvény- erejű rendelet életbelépteté­sének Időpontjában beálló hatállyal mentesülnek a bün­tetett előélethez fűződő hát­rányok alól mindazok az em­lített kategóriákba tartozó elítéltek, akiknél az egy-, öt-, illetőleg tíz évi várakozási idő már eltelt, és eddig még sem bírói úton. sem kegyelmi úton nem részesültek mente­sítésben. A törvényi mentesítést ké­relmezni nem kell, mert an­nak hatásai — ha az előfel­tételek teljesültek — auto­matikusan érvényesülnek.Ha a törvényerejű rendelet kö­vetkeztében mentesült sze­mély erkölcsi bizonyítványt kér, a kiállító hatóság hiva­talból veszi figyelembe a tör­vényi mentesítést Az új törvényerejű rende­let 1960. január 1-én lép ha­tályba. Végrehajtásáról — a belügyminiszterrel és a leg­főbb ügyésszel egyetértve — az igazságügy miniszter gon­doskodik. JSyoíe hét as embeví csodák btpodalmábaa- Kínai útinapló — legációkat Kádár János üd­vözölte. A vacsorán N. Sz. Hrus­csov pohárköszöntőt mon­dott (MTI). XIII. A két klinikán a betegek 85 százalékát — több mint két­százfajta betegséget — kínai módszerekkel gyógyítanak ma már, s - a tapasztalatok szerint nyolcvan féle beteg­ségnél a kínai gyógymód ha­tásosabb, mint az európai, s negyven esetben a nemzet­közi színvonalat is felülmúl­ja. A daireni főiskolán, a hozzá tartozó klinikákon máris alakul az orvostudo­mány új útja, amely még sok meglepetést tartogat a 'gyógyítás világában. A fűszúrás hazája Az egyik rendelőben ott láthatók a legkorszerűbb gé­pek az európai gyógymód­hoz, a másik terem már a tű­szúrás „hazája”. A kezelő­ásztalon egy asszony feküdt, amikor beléptünk — alsó lábszárában két tű, a '■'k're- kán * szintén kettő. Megtűz­delve” is nyugodt volt. Arcán nyoma sem látszott a fájda­lomnak. A kezelés fájdalom- mentes. Évezredes tapaszta­lat alapján ama bizonyos elektromos csatornákba és elektromos pontokba szúr­ják a tűt. Sem vérzés, sem fájdalom nem kísérheti a szúrást. Halkszavú kísérőnk a szoba egyik sarkába hívott. Az asztalkán kis láda, első néztem. Az is. Két zsinór nyúlt ki belőle. Az e^vik zsi­nór végén karika újjamra húztam. Nem szeretem a kór­házak légkörét, bár a beteg­nek gyógyulást, a szenvedők­nek enyhülést ad — számom­ra mindig, fojtó, mindig ide­gen. Néhány évvel ezelőtt végignéztem egy tüdőműté­tet. Fiatal lányt készítettek elő az operációhoz. Arca sá­padt volt. Az élet és a halál alkudozott fölötte. A profesz- szor biztos keze az életet se­gítette, de a háromórás mű­tét fojtott légköre, a szere­lemre termett lánykebel hörgc sóhaja több iszonyatot pumpán belém, mintsem tárgyilagosai tudnám nézni valaha is s gyógyító kéz véres, bár éle­tet adó útját. A kis karika csupán érdekelt s furcsa érzéssel figyeltem mi lesz ezután. Nem történi semmi különös. A másik zsi­nór végét végighúzták tenye­remen. Az egyik ponton, s tenyér közepén a mérő mu­tatója nagyot lendült. Ez megismétlődött a kézfejen, a hüvejkujj és a mutatóujj kö­zötti hajtásban. íme, a ITC szórási pont közül kettő! A többit nem kerestük, de kísé­rőink elmondták, hogy az ősi kínai orvostudomány évezre des tapasztalataihoz most ke resik a tudományos módsze reket. A kézfejen lévő szórá­si pontot ősidők óta ismerik. A kínai orvos még saját lá- tsya elől is féltve őrizte külö­nös tudományát, mert a lány férjhez megy és a család kin­cse mások birtokába juthat; ’ — egyedül fiát avatta be a gyógyítás rejtelmeibe. Apáról fiúra szállt feliát a tudomány Közkinccsé csak most válik, amikor az állam gondoskodik r az ősi gyógymódok profesz- . szorairól. Nincs már kenyér- a harc, nem kell óvni a külö- „ nős tudományt, mert rendes . havi fizetést kapnak és a párt . azt kéri tőlük, adják át tu- _ dásukat a köznek, az európai _ orvosokkal együtt alakítsák rt ki az új kínai orvostuö-- w mányt. ^ A következő teremben lá- “ badozó betegekkel találkoz- ^ tünk. Nemrég mérgeskígyó marta meg. Az európai or- f” vosok konzíliuma lemondott róla, menthetetlennek ítél- V tók. Az ősi módszerek segí- ° tettek. Ma már csaknem tel- ^ jesen egészséges. a — Tűszúrással gyógyítot- w ták? — kérdeztük kísérőnk­től. t — Gyógyszerrel —* hang­ig zott a válasz. Üj volt és meglepő. Ősi l" gyógyszerek. Akkor hallot- tam először, pedig mint ki- a derült a kínai orvostudomány- l~ ban a gyógyszeres kezelés 2 is előkelő helyet foglal eL A a gyógyszerek zöme gyógy- füvekből készül. A különleges 0 füveket Dél-Kínából szállít- ^ ják Észak-Kínába. A nép többezeréves tapasztalata és ií bölcsessége fedezte fel bizo- [_ nyos füvek gyógyító hatását. Hajdanában például egyszerű y emberek nem tudták, hogy * van gégerák. csak úgy emle- - gették ezt a szörnyű kórt, terv túlteljesítésével jó alá- z pót kell teremteni az új öt- } éves tervhez. z Az állami és gazdasági ve- I zetésben meg kell szüntet- * nünk a bürokratikus vo- l násokat és növelni kell a tervszerűséget, a terv- és « állami fegyelmet. Bér-, fizetés- és prémium- rendszerünkben is van még 2 tökéletesíteni való. A tervező 2 irodákban például olyan a 2 jutalmazási rendszer, hogy j nem az olcsóbb és rövidebb j idő alatt készített tervek, i hanem a drágább és hosszú j ideig készülő tervek növelik 2 a keresetet. A kormány már j másfél évvel ezelőtt utasí- j tóttá az illetékeseket, hogy J dolgozzanak ki jobb mód- } szert, amely megfelel a tér- 3 vezők egyéni érdekeinek is 3 és a népgazdaság érdekeinek J is. Mindmáig nem történt 1 1 meg ez. Egy másik példát: j nem természeti törvények ! idézték elő azt, hogy szép- 1 tember 28-án, 29-én és 30-án 1 napi 14, 16, illetve 17.000 ser- 1 tést vásároltak fel,; — októ- j bér elején és a következő na- ' pokon viszont csak 2000—2800 ! darabot. Az ilyen hullámzás ' káros a népgazdaságra. Az - oka nyilvánvalóan az, hogy | szeptember 30-án zárul a ne- j gyedév, s a felvásárlókat j a negyedév végéig elért ered- ; menyek alapján premizál- ; ják. Bizony, gazdasági éle- ; tünkben még sokfelé van j ilyen hátrafelé „ösztönző’“ < erő. Feltétlenül meg kell őket J szüntetni. ? Kedves Hruscsov Elvtárs! | Magam és a karcagi Béke $Termelőszövetkezet egész tag- *sága nevében forrón köszön­nöm abból az alkatomból, %hogy ismét Magyarországra tlátogatott és mint a Szovjet- I unió Kommunista Pártja kü­ldöttségének vezetője, részt- J vesz pártunk kongresszusán. %Minden magyar dolgozó, aki iszereti a békét_ tiszta szív­ével örül a találkozásnak és törülünk, mi, a karcagi Béke ÍTsz tagjai is, akik 1958 áp­*rilis 7-i karcagi látogatásakor ♦ olyan sok hasznos gyakorlati Ztanácsot kaptunk Hruscsov ielvtárstól, a silókukorica és a iszenhtermesztéses kukoricát % illetően. | Ígéretét teljesítve agronó- imusokat, mérnököket, bri- •gádvezetőket, gépeket kap­junk, hogy el tudjuk sajátí- ttani mindazokat a módszere­iket, amely a silókukorica Xtermesztését és általában a ikukoricatermelést előbbre •viszi. Hálásan köszönjük ezt ia segítséget és néhány sorban Jszámot adunk arról, hogy mi- tlyen előrehaladást értünk el. t Az 1958-as gazdasági esz­tendőben 70 holdon termel­jünk silókukoricát. Az idén *ezt a területet lényegesen tmegnöveltük: 300 holdon fő- tnövényként, 150 holdon má- isodnövényként ültettünk eb­iből a fontos takarmánynö- Xvényből. — T erméseredmé- ínyeink a fajtától és talajadot­tságoktól függően emelkedtek: 1140 és 250 mázsa között. A ♦ helyes termelési módszer és la vetésterület növelése hozzá- | segített bennünket ahhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents