Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 4. Apá rtkongresszus folytatta munkáját Dobi István, az Elnöki Tanács etnöke; Arra kell törekedni, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel, szeretettel és biza- ,ómmal üdvözölhessem a kongresszust — mondotta — többek között. — Körülnézve a teremben, jólesik látni elvtársakat, akikkel 1919-ben együtt voltunk vöröskatonák, később együtt harcoltunk a Horthy-fasizmus nehéz esztendeiben, majd azután, hogy a hős szovjet hadsereg meghozta számunkra a szabadságot, együtt dolgoztunk a szocializmus építésén. És jólesik látni a fiatalok, a küzdelemben és munkában utánunk következő nemzedék képviselőit, akiknek szemében is a kommunista harcosok lelkesedése ég. A kongresszus abban a kedvező helyzetben van, hogy maga mögött érezheti a nemzetet: párttagokat és pártonkívölieket, minden becsületes és jószándekú dolgozó magyar embert. Az ellenforradalom leverése után mély szakadékból indultunk felfelé és három esztendő alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével tő egymástól elválasztható! lan. Az idén, ezen a területen szép eredményeket értünk el és további sikereket várhatunk. A parasztság körében mindinkább térthódít a felismerés a nagyüzemi mező- gazdaság előnyeiről, a parcella gazdálkodással szemben. A párt és az állam segíti a parasztságot, értékeli és támogatja a termelés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, elsősorban és na - gyobb mértékben azonban a szocialista társulásokat támogatja. A dolgozó parasztság hozzáértése és szorgalma a kis parcellából is kihozza azt a keveset, amit kilehet hozni. Ez a szorgalom és hozzáértés azonban a gépek segítségével, fejlettebb tudományos termelési módszerek alkalmazásával sokszorosan tud érvényesülni és ragyogó eredményeket hozni a szövetkezeti nagyüzemekben: Arra kell törekedni, folytatta Dobi István, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, amilyenné a saját tagjai teszik és a szocialista közös gazdálkodásban a szövetkezet gazdagsága: a tagságnak a gazdagsága. Minél erősebbek a szövetkezetek, annál gyorsabban tűnnek el életükből azok az ellentmondások, amelyek a tagság eredeti osztály- rétegeződéséből, a kapitalizmus farka s-törvénypiből származó szegényparaszt, — középparaszt szembenállásából maradtak ránk felszámolandó örökségül. Tisztelt Pártkongresszus! Amikor a kongresszus kommunista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bátorsággal határoz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egységet szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kapcsolatainkat a Szovjetunió által bölcsen vezetett szocialista táborral és a világ proletáriátusának nagy családjával. Szolgálja a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren rendkívüli eredményeket értünk el. A párt és a dolgozó milliók egészséges összhangja, egyetértése hónapról-hónapra és esztendőről-esztendőre növeli termelési eredményei n- 'ket és különösen szép sikereket hozott legújabban a kongresszusi versenyben, — amelyen az ipari munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség egyaránt kifejezésre juttatta hűségét a párt iránt. Szocialista átalakulásunknak egyik legfontosabb időszerű kérdése a mezőgazdaság fejlődése, a termelőszövetkezeti mozgalom. Ez a ketDobi elv társ beszél. vegye ki részét a szocialista termelő munkából. És ugyanakkor legyen munkása az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának is. Arra kell törekedni, hogy meglévő szövetkezeteink állandóan fejlesszék növénytermelésük és állattenyésztésük színvonalát, gondozzák és növeljék a föld termőerejét, minél tökéletesebben alkalmazzák a gépi erőt, a legmodernebb termelési technikát. Becsüljék meg, gyarapítsák a szövetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelő- szövetkezet gazdasági fejlődésének anyagi alapja. Erősítsék szövetkezeteiket, béke ügyét, a népek békés egymás mellett élését, barátságát. Ehhez, a munkához, elvtársi hűséggel sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Dobi István. Hysni Kapó, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja és Pák Donra) asszony, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja adta át ezután a kongresz- szusnak az albán és a koreai nép forró testvéri üdvözletét. Dr. Drenyovszki Gyuláné, kőbányai pedagógus és Gosz- tonyi János, a Vas megyei Pártbizottság első titkára után Bruttyó János, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára beszélt Bruttyó János, a SZOT főtitkára: A termelési tömegmunkában legfontosabb a szocialista munkaver^enj A felszólaló aláhúzta, hogy ä Magyar Szocialista Munkáspárt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Központi Bizottság politikájában e téren is ténylegesen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tettekben is kifejeződik. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait és minden erejükkel munkálkodnak a párt politikájának megvalósításáért. Az alapkérdés természetesen a munkáshatalom erősí tése. hiszen minden egyéb - ezt 1956 is megmutatta r- ettől függ. A munkáshatalom erősítésének legfontosabb feltétele a szocializmus anyagi alapjának megteremtése. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus alapjainak lera kását tűzi célul a népgazda ág egész területén. Hatalma- elentőségű győzelem lesz ez. amely minőségi változást eredményez. Egyetértünk tehát a beszámolókban elhangzottakkal, a népgazdaság fejlődésének irányával, arányaival, helyeseljük a párt politikáját — mondotta —, Majd a termelés egyes kérdéseiről beszélt. Megállapította, hogy az ötéves terv céljai teljes mértékben reálisak és végrehajthatók. Fontos azonban, hogy a termelékenység a megtervezett arányban növekedjék. Mindenkivel meg kell értetni, hogy a termelékenység növelése kulcskérdés. Ma még gyakori, hogy gazdasági vezetőink a pillanatnyilag köny- nyebb megoldást választják: elsősorban a létszám növelésével, mértéktelen túlórázással és rohammunkával növelik a termelést. Kevésbé használják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a technika színvonalának emelését. Ezen a helyzeten változtatni kell. az ötéves terv irányelvei jelentős összegeket szánnak a műszaki, a teehniksi- színvonal emelésére, a beruházásokra, a felújításokra, stb., de a műszaki fejlesztés mellett is vannak még kihasználatlan tartalékok, mint például a jobb üzemszervezés, a munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása és a munkafegyelem megjavítása. Ezeket is minél előbb fel kell használni. • A szervezett dolgozók öntudatos nagy többsége világosan látja, hogy az élet- és munkakörülményeket úgy javíthatjuk a tervnek megfelelően, ha a termelésben megteremtjük a további előrehaladás feltételeit Az alkotó két irányban Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a dolgozók már a tervek kialakításában részt- vehessenek és javaslataikkal, bírálataikkal elősegítsék a megalapozott, jó tervek kidolgozását. A termelési tömegmunká- ban — folytatta — a legfon- tosább a szocialista munka - verseny. Ezért a szakszervezetek egyre inkább erre fordítják figyelmüket A kongresszusi munkaversenyben, — amelynek céljai reálisak, a dolgozóik számára érthetőek a legszélesebb tömegek vesznek részt és teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának tiszteletére vállalt felajánlásaikat •Azért fejlődhetett ilyen eleven, életerős mozgalommá a kongresszusi munkaverseny, mert a Központi Bizottság márciusi határozata világos, érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista építés meggyorsítására. A szocialista verseny egyre inkább megszabadul a régi bürőkratikus sallangoktól és kialakulnak a verseny változatos, új formái, örvendetes, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a mun'káskollektivák. A verseny fejlődése, tudatossága és tömegjellege elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a munkások mindinkább a gazda szemével nézzék saját üzemüket, büszkék legyenek az eredményekre és ne tűrjék meg a hibákat, A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljaikban és tevékenységükben azok a nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munkához, munkatársaihoz, a társadalomhoz, s megváltozott életét jellemzik. Bruttyó János ezután az életszínvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltételeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott célokkal és fontosnak tartják, hog7 a reálbérek emelkedésének fő formája a bérek emelése legyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szükséges javítását és ez fejleszli a szocialista elosztás elvét. A dolgozók élet* és munka- körülményeit szabályozó rendeletek, törvények betartása igen fontos — folytatta: A szakszervezett bizottságok tehát ellenőrizzék a törvények és rendeletek betartását: biztosítsák végrehajtásukat, lépjenek fel az előírások megsértőivei szemben. Meg kell mondani, hogy — bár e téren is előrehaladás mutatkozik — előfordulnak még olyan esetek^ amikor eeves gazdaság vezetők az üzemekben, vagy a minisztériumokban nem tartják magukra nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezéseket. A kongresszus szerdai ülésének végén a vietnami dolgozók pártja politikai bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd felolvasta pártja központi bizottságának a kongresszushoz intézett levelét Hoang Van Hoan felszólalása után az elnöklő Barta Elekné bezárta a kongresszus szerdai tanácskozását. (MTI). kezdeményezést fejleszthetjük. A csütörtök délelőtti ülés Az MSZMP VII. kongresz- szusának csütörtöki tanácskozását. Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. Bejelentette,1 hogy számos testvérpárttól — amely küldöttséggel nem képviselteti magát a kongresszuson — üdvözlet érkezett; Táviratban köszöntötte az MSZMP VII. kongresszusát az Indiai Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Búr-, mai Kommunista Párt, az ír Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Nepáli Kommunista Párt, a San- marinói Kommunista Párt, a Ciprusi haladó párt ést a Luxemburgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentette, hogy az ország különböző részeiből nagy számban érkeztek a kongresszushoz táviratok és levelek, amelyekben a dolgozók — párttagok ési > pártonkívüliek — forró üdvözletüket küldik a kongresszusnak és sikeres tanácskozást, jó munkát kívánnak. Többszáz üzem és vállalat dolgozói örömmel jelentették, hogy a kongresz- szus tiszteletéire tett felajánlásaikat teljesítették, és határidő előtt teljesítik az 1959. évi tervet. Eddig 1151 levél és távirat érkezett a kongresszushoz. Ezután az Iraki Kommunista Párt küldöttségének vezetője, Mohamed Husszein Abu Al-Lisz, a Politikai Bizottság tagja köszöntötte a’ kongresszus résztvevőit és a magyar dolgozó népet, majd felolvasta a párt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő levelét. Ezután Eladio Ladislao Carbajal, a Kubai Szocialista Néppárt Központi Bizottságának tagja szólalt fel* Biszku Béla elvtárs felszólalása: A szocializmusért vívott harcban A párt legfontosabb feladata a proletárdiktatúra erősítése A kongresszus csütörtöki .ülésén szólalt fel Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter. Népi demokratikus rendszerünk erősítéséről, az osztályhareról, a proletárdiktatúráról beszélt — Az ellenforradalmi lázadás leverése, majd a megmaradt ellenforradalmi erőkkel szemben folytatott következetes harc megszilárdította a proletárdiktatúrát és annak államát. A párt hívására fegyverrel harcoltak a reakció sötét erői ellen mind a kommunisták, mind a szocializmus eszméihez hű, egyszerű emberek. Ily módon a szocializmus ügyéhez hű, a népi demokratikus rendszerért harcot folytató személyekből, kommunistákból és pártonkívüli hazafiakból megalakultak a forradalmi fegyveres szervek. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy fegyveres erőink, társadalmi rendszerünk, nemzeti függetlenségünk és békénk védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben. — A szocializmusért vívott harcban —hangsúlyozta,— a párt legfontosabb feladata a oroletárdiktatűra szakadatlan rősítése. Ma már a magyar numkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben és pártjának vezetésével szilárdan tartja kezében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak legyenek; minden erővel erősítem és fejleszteni kell a proletariátus diktatúráját a marxi—lenini tanításoknak megfelelően. —• A dolgozó nép helyesnek találta és követte, támogatta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése folytatásának politikája. Mindazok az eredmények, amelyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bizalomnak. Ebben rejlik népi rendszerünk ereje és további sikereink záloga. — Mindezt nem értik az imperialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az úgynevezett „magyar kérdésben" az imperialisták a tőlük megszokott aljassággal viselkednek velünk szemben. Ök szervezték meg a hadjáratot népi hatalmunk ellen, ők kényszerítettek bennünket kemény intézkedésekre, g most arcát ianul úgy viselkednek, mint a tolva;, aki „fogják meg‘’-et kiabál. Miután az ellenforradalmi erőknek nem sikerült a hatalmat erőszakos úton megszerezniük. ők újabb politika’ manőverekbe kezdtek. Bel- ügyeinkbe való tűrhetetlen beavatkozási kísértetekkel, elszigetelésünkre irányuló meddő erőlködéssel és teljesen értelmetlen gazdasági nyomással próbáltak bennünket rávenni arra, hogy ne büntessük meg azokat, akik a munkásosztály hatalma, népköztársaságunk rendje ellen támadtak. Próbálták menteni veszett fejszéjük nyelét, megkísérelték legalább átmenteni az általuk felbujtott, felhasznált és még felhasználni remélt ellenforradalmi vezéreket és vezetőket. Ugyanakkor persze — a pénzen kívül újabb bátorítást akartak adni áz ellenforradalom szervezésében tevékenyen részvevő emigrás politikusoknak,, hogy el ne menjen a kedvük a Magyar Népköztársaság folytonos, de immár hiábavaló és gj akran nevetségbe fulladó ócsárlásától, A magyar ellenforradalom leverése nemcsak a szocialista Magyarország megsemmisítésére irányuló sötét terveket hiúsította meg hanem a többi szocialista ország elleni háború kirob hántására szövögetett terve két is halomra döntötte. A forrófejű imperialista kalandorok „melegháborúsv tervei kútbaestek. Látjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hidegháború jege. (Kongresszusi tudósításunkat holnapi számunkban folytatjuk) t