Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 4. Apá rtkongresszus folytatta munkáját Dobi István, az Elnöki Tanács etnöke; Arra kell törekedni, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisz­telettel, szeretettel és biza- ,ómmal üdvözölhessem a kongresszust — mondotta — többek között. — Körülnézve a teremben, jólesik látni elv­társakat, akikkel 1919-ben együtt voltunk vöröskatonák, később együtt harcoltunk a Horthy-fasizmus nehéz esz­tendeiben, majd azután, hogy a hős szovjet hadsereg meg­hozta számunkra a szabadsá­got, együtt dolgoztunk a szo­cializmus építésén. És jólesik látni a fiatalok, a küzdelem­ben és munkában utánunk következő nemzedék képvise­lőit, akiknek szemében is a kommunista harcosok lelke­sedése ég. A kongresszus abban a ked­vező helyzetben van, hogy maga mögött érezheti a nemzetet: párttagokat és pártonkívölieket, minden becsületes és jószándekú dolgozó magyar embert. Az ellenforradalom leveré­se után mély szakadékból in­dultunk felfelé és három esz­tendő alatt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével tő egymástól elválasztható! lan. Az idén, ezen a területen szép eredményeket értünk el és további sikereket várha­tunk. A parasztság körében mindinkább térthódít a fel­ismerés a nagyüzemi mező- gazdaság előnyeiről, a parcel­la gazdálkodással szemben. A párt és az állam segíti a parasztságot, értékeli és tá­mogatja a termelés fejlesz­tésére irányuló erőfeszíté­seket, elsősorban és na - gyobb mértékben azonban a szocialista társulásokat támogatja. A dolgozó parasztság hoz­záértése és szorgalma a kis parcellából is kihozza azt a keveset, amit kilehet hozni. Ez a szorgalom és hozzáértés azonban a gépek segítségével, fejlettebb tudományos ter­melési módszerek alkalmazá­sával sokszorosan tud érvé­nyesülni és ragyogó eredmé­nyeket hozni a szövetkezeti nagyüzemekben: Arra kell törekedni, folytatta Dobi István, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan mert végeredményben min­den szövetkezet olyan erős, amilyenné a saját tagjai teszik és a szocialista közös gazdálkodásban a szövetke­zet gazdagsága: a tagságnak a gazdagsága. Minél erősebbek a szövetkezetek, annál gyor­sabban tűnnek el életükből azok az ellentmondások, ame­lyek a tagság eredeti osztály- rétegeződéséből, a kapitaliz­mus farka s-törvénypiből szár­mazó szegényparaszt, — kö­zépparaszt szembenállásából maradtak ránk felszámolan­dó örökségül. Tisztelt Pártkongresszus! Amikor a kongresszus kom­munista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bátorsággal határoz életünk nagy kér­déseiről, azt a nemzeti egységet szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó embe­rek neveznek nemzeti egy­ségnek. Erősíti kapcsolatainkat a Szovjetunió által bölcsen ve­zetett szocialista táborral és a világ proletáriátusának nagy családjával. Szolgálja a politikai, gazdasági, társadal­mi, kulturális téren rendkívü­li eredményeket értünk el. A párt és a dolgozó mil­liók egészséges összhangja, egyetértése hónapról-hónapra és esztendőről-esztendőre nö­veli termelési eredményei n- 'ket és különösen szép sike­reket hozott legújabban a kongresszusi versenyben, — amelyen az ipari munkásság, a dolgozó parasztság és az ér­telmiség egyaránt kifejezésre juttatta hűségét a párt iránt. Szocialista átalakulásunk­nak egyik legfontosabb idő­szerű kérdése a mezőgazda­ság fejlődése, a termelőszö­vetkezeti mozgalom. Ez a ket­Dobi elv társ beszél. vegye ki részét a szocialista termelő munkából. És ugyan­akkor legyen munkása az egész falu szocialista, társa­dalmi átalakulásának is. Arra kell törekedni, hogy meglévő szövetkezeteink állandóan fejlesszék növénytermelésük és állattenyésztésük színvo­nalát, gondozzák és növeljék a föld termőerejét, minél tö­kéletesebben alkalmazzák a gépi erőt, a legmodernebb termelési technikát. Becsül­jék meg, gyarapítsák a szö­vetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok va­gyona és egyúttal a termelő- szövetkezet gazdasági fejlődé­sének anyagi alapja. Erősítsék szövetkezeteiket, béke ügyét, a népek békés egymás mellett élését, barát­ságát. Ehhez, a munkához, elvtársi hűséggel sok sikert kívánok — mondotta befeje­zésül Dobi István. Hysni Kapó, az Albán Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja és Pák Donra) asszony, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tag­ja adta át ezután a kongresz- szusnak az albán és a koreai nép forró testvéri üdvözletét. Dr. Drenyovszki Gyuláné, kőbányai pedagógus és Gosz- tonyi János, a Vas megyei Pártbizottság első titkára után Bruttyó János, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára beszélt Bruttyó János, a SZOT főtitkára: A termelési tömegmunkában legfontosabb a szocialista munkaver^enj A felszólaló aláhúzta, hogy ä Magyar Szocialista Mun­káspárt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Központi Bizottság politi­kájában e téren is ténylege­sen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tettekben is kifejeződik. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szo­cialista Munkáspárt céljait és minden erejükkel munkál­kodnak a párt politikájának megvalósításáért. Az alapkérdés természete­sen a munkáshatalom erősí tése. hiszen minden egyéb - ezt 1956 is megmutatta r- et­től függ. A munkáshatalom erősíté­sének legfontosabb feltétele a szocializmus anyagi alap­jának megteremtése. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus alapjainak lera kását tűzi célul a népgazda ág egész területén. Hatalma- elentőségű győzelem lesz ez. amely minőségi változást eredményez. Egyetértünk te­hát a beszámolókban elhang­zottakkal, a népgazdaság fej­lődésének irányával, arányai­val, helyeseljük a párt poli­tikáját — mondotta —, Majd a termelés egyes kérdéseiről beszélt. Megállapította, hogy az öt­éves terv céljai teljes mér­tékben reálisak és végrehajt­hatók. Fontos azonban, hogy a termelékenység a megter­vezett arányban növekedjék. Mindenkivel meg kell értetni, hogy a termelékenység növe­lése kulcskérdés. Ma még gyakori, hogy gazdasági ve­zetőink a pillanatnyilag köny- nyebb megoldást választják: elsősorban a létszám növelé­sével, mértéktelen túlórázás­sal és rohammunkával növe­lik a termelést. Kevésbé hasz­nálják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a techni­ka színvonalának emelését. Ezen a helyzeten változtatni kell. az ötéves terv irányel­vei jelentős összegeket szán­nak a műszaki, a teehniksi- színvonal emelésére, a beru­házásokra, a felújításokra, stb., de a műszaki fejlesztés mellett is vannak még ki­használatlan tartalékok, mint például a jobb üzemszerve­zés, a munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása és a munkafegyelem megjavítá­sa. Ezeket is minél előbb fel kell használni. • A szervezett dolgozók ön­tudatos nagy többsége vilá­gosan látja, hogy az élet- és munkakörülményeket úgy javíthatjuk a tervnek megfelelően, ha a terme­lésben megteremtjük a to­vábbi előrehaladás feltéte­leit Az alkotó két irányban Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a dolgozók már a tervek kialakításában részt- vehessenek és javaslataikkal, bírálataikkal elősegítsék a megalapozott, jó tervek kidol­gozását. A termelési tömegmunká- ban — folytatta — a legfon- tosább a szocialista munka - verseny. Ezért a szakszerve­zetek egyre inkább erre for­dítják figyelmüket A kong­resszusi munkaversenyben, — amelynek céljai reálisak, a dolgozóik számára érthetőek a legszélesebb tömegek vesznek részt és teljesítik a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusá­nak tiszteletére vállalt fel­ajánlásaikat •Azért fejlődhetett ilyen ele­ven, életerős mozgalommá a kongresszusi munkaverseny, mert a Központi Bizottság márciusi határozata világos, érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista építés meg­gyorsítására. A szocialista verseny egyre inkább meg­szabadul a régi bürőkratikus sallangoktól és kialakulnak a verseny változatos, új formái, örvendetes, hogy egyre in­kább előtérbe kerülnek a mun'káskollektivák. A ver­seny fejlődése, tudatossága és tömegjellege elválasztha­tatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. Ez teszi lehető­vé ugyanis, hogy a munkások mindinkább a gazda szemé­vel nézzék saját üzemüket, büszkék legyenek az eredmé­nyekre és ne tűrjék meg a hibákat, A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepé­ről beszélt ezután. Céljaikban és tevékenységükben azok a nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munká­hoz, munkatársaihoz, a társa­dalomhoz, s megváltozott éle­tét jellemzik. Bruttyó János ezután az életszínvonal tervezett mérté­kű és ütemű növekedésének feltételeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámo­lójában elhangzott célokkal és fontosnak tartják, hog7 a reálbérek emelkedésének fő formája a bérek emelése le­gyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szüksé­ges javítását és ez fejleszli a szocialista elosztás elvét. A dolgozók élet* és munka- körülményeit szabályozó ren­deletek, törvények betartása igen fontos — folytatta: A szakszervezett bizottsá­gok tehát ellenőrizzék a törvények és rendeletek be­tartását: biztosítsák végre­hajtásukat, lépjenek fel az előírások megsértőivei szemben. Meg kell mondani, hogy — bár e téren is előrehaladás mutatkozik — előfordulnak még olyan esetek^ amikor eeves gazdaság vezetők az üzemekben, vagy a miniszté­riumokban nem tartják ma­gukra nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezéseket. A kongresszus szerdai ülé­sének végén a vietnami dol­gozók pártja politikai bizott­ságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd felolvasta pártja központi bizottságának a kongresszushoz intézett le­velét Hoang Van Hoan felszóla­lása után az elnöklő Barta Elekné bezárta a kongresszus szerdai tanácskozását. (MTI). kezdeményezést fejleszthetjük. A csütörtök délelőtti ülés Az MSZMP VII. kongresz- szusának csütörtöki tanács­kozását. Benke Valéria, a Köz­ponti Bizottság tagja nyitotta meg. Bejelentette,1 hogy szá­mos testvérpárttól — amely küldöttséggel nem képviselte­ti magát a kongresszuson — üdvözlet érkezett; Távirat­ban köszöntötte az MSZMP VII. kongresszusát az Indiai Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Thaiföl­di Kommunista Párt, a Búr-, mai Kommunista Párt, az ír Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecua­dori Kommunista Párt, a Ne­páli Kommunista Párt, a San- marinói Kommunista Párt, a Ciprusi haladó párt ést a Luxemburgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentet­te, hogy az ország különbö­ző részeiből nagy számban érkeztek a kongresszushoz táviratok és levelek, ame­lyekben a dolgozók — párt­tagok ési > pártonkívüliek — forró üdvözletüket küldik a kongresszusnak és sikeres ta­nácskozást, jó munkát kí­vánnak. Többszáz üzem és vállalat dolgozói örömmel je­lentették, hogy a kongresz- szus tiszteletéire tett felaján­lásaikat teljesítették, és ha­táridő előtt teljesítik az 1959. évi tervet. Eddig 1151 levél és távirat érkezett a kong­resszushoz. Ezután az Iraki Kommu­nista Párt küldöttségének ve­zetője, Mohamed Husszein Abu Al-Lisz, a Politikai Bi­zottság tagja köszöntötte a’ kongresszus résztvevőit és a magyar dolgozó népet, majd felolvasta a párt Központi Bi­zottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő levelét. Ezután Eladio Ladislao Car­bajal, a Kubai Szocialista Néppárt Központi Bizottságá­nak tagja szólalt fel* Biszku Béla elvtárs felszólalása: A szocializmusért vívott harcban A párt leg­fontosabb feladata a proletárdiktatúra erősítése A kongresszus csütörtöki .ülésén szólalt fel Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, belügymi­niszter. Népi demokratikus rendszerünk erősítéséről, az osztályhareról, a proletárdik­tatúráról beszélt — Az ellenforradalmi lá­zadás leverése, majd a meg­maradt ellenforradalmi erők­kel szemben folytatott követ­kezetes harc megszilárdította a proletárdiktatúrát és annak államát. A párt hívására fegyverrel harcoltak a reak­ció sötét erői ellen mind a kommunisták, mind a szoci­alizmus eszméihez hű, egy­szerű emberek. Ily módon a szocializmus ügyéhez hű, a népi demokratikus rendszer­ért harcot folytató szemé­lyekből, kommunistákból és pártonkívüli hazafiakból megalakultak a forradalmi fegyveres szervek. Ma már nyugodtan kijelent­hetjük, hogy fegyveres erő­ink, társadalmi rendsze­rünk, nemzeti függetlensé­günk és békénk védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben. — A szocializmusért vívott harcban —hangsúlyozta,— a párt legfontosabb feladata a oroletárdiktatűra szakadatlan rősítése. Ma már a magyar numkásosztály, a dolgozó pa­rasztsággal szövetségben és pártjának vezetésével szilár­dan tartja kezében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilár­dak legyenek; minden erővel erősítem és fejleszteni kell a proletariátus diktatúráját a marxi—lenini tanításoknak megfelelően. —• A dolgozó nép helyesnek találta és követte, támogatta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése folytatá­sának politikája. Mindazok az eredmények, amelyeket az utolsó három év alatt elér­tünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egység­nek és egyre mélyülő kölcsö­nös bizalomnak. Ebben rejlik népi rendszerünk ereje és to­vábbi sikereink záloga. — Mindezt nem értik az imperialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az úgyne­vezett „magyar kérdésben" az imperialisták a tőlük meg­szokott aljassággal viselked­nek velünk szemben. Ök szer­vezték meg a hadjáratot népi hatalmunk ellen, ők kénysze­rítettek bennünket kemény intézkedésekre, g most arcát ianul úgy viselkednek, mint a tolva;, aki „fogják meg‘’-et kiabál. Miután az ellenforra­dalmi erőknek nem sikerült a hatalmat erőszakos úton meg­szerezniük. ők újabb politika’ manőverekbe kezdtek. Bel- ügyeinkbe való tűrhetetlen beavatkozási kísértetekkel, el­szigetelésünkre irányuló med­dő erőlködéssel és teljesen értelmetlen gazdasági nyo­mással próbáltak bennünket rávenni arra, hogy ne büntes­sük meg azokat, akik a mun­kásosztály hatalma, népköz­társaságunk rendje ellen tá­madtak. Próbálták menteni veszett fejszéjük nyelét, meg­kísérelték legalább átmenteni az általuk felbujtott, fel­használt és még felhasználni remélt ellenforradalmi vezé­reket és vezetőket. Ugyanak­kor persze — a pénzen kívül újabb bátorítást akartak adni áz ellenforradalom szervezé­sében tevékenyen részvevő emigrás politikusoknak,, hogy el ne menjen a kedvük a Ma­gyar Népköztársaság folyto­nos, de immár hiábavaló és gj akran nevetségbe fulladó ócsárlásától, A magyar ellenforradalom leverése nemcsak a szocia­lista Magyarország meg­semmisítésére irányuló sö­tét terveket hiúsította meg hanem a többi szocialista ország elleni háború kirob hántására szövögetett terve két is halomra döntötte. A forrófejű imperialista ka­landorok „melegháborúsv ter­vei kútbaestek. Látjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hidegháború jege. (Kongresszusi tudósításun­kat holnapi számunkban foly­tatjuk) t

Next

/
Thumbnails
Contents