Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1959. december 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Münnich Ferenc beszéde

Táviratok

(A kongresszus kedd délelőtti ülésén felszólalt Dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Beszédét az alábbiakban ismertetjük.)

*— A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk — kezdte beszédét —, hogy a kormány minden tagja szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve össznépi, népgazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanácskozásain bizonyos eredményeket értünk el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szakismerete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bélvegét a szűk szakmai szemlélet De még mindig feladatunk, hogy a „tárcasovinizmus” maradványait is megszüntessük

— A kormány feladata a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány rendelkezései végrehajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormány erre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően, amelyekkel adott kérdésekben a szocialista törvényesség teljes érvényesülését elősegítettük; olyan szervezeti intézkedéseket is tett amelyek a korábbinál nagyobb mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység törvényességét.

A Gazdasági Bizottság a gazdasági élet fontos tényező |e lett

— A kormány feladatai közé tartozik a népgazdasági tervek végrehajtásának biztosítása. A Gazdasági Bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány elnökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány nevében és a kormány tekintélyével járjon eL

— A Gazdasági Bizottság feladatait általában jól látta el, már megalakítása után rövid idővel a gazdasági élet fontos tényezője lett.

— 'A forradalmi munkásparaszt kormány nagyon fontosnak tartja, hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. Elért eredményeink alapján azt a következtetést léhet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat.

— De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok'tevékenységének irányításában.

— Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei között az eddig kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozzuk.

— E tekintetben elsősorban az országgyűlés állandó bizottságaira hárul véleményünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, választóikkal való szoros kapcsolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságokban, felszólalásaikkal vagy interpellációikkal segítik a kormányt, hogy munkáját még- inkább a fellelhető hiányosságok minél gyorsabb felszámolására összpontosítsa.

— A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági tervek megalkotásának, végrehajtásuk biztosításának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett — biztosíthatjuk a tervtúlteljesítés és az egész népgazdaság tényleges igényeinek összhangját. A vállalatok részére nem adtunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításokat, hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményezzenek, töltsék meg tartalommal terveiket. Ezt nagymértékben segítette a hitel-finanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak’meg- kötött áruértékesítési szerződésekre nyújtott hitelt Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vállalataik részére biztosított nagyobb önállóság terveink kedvező teljesítésével és a korábbi éveknél jobb eredmények elérésével jár együtt. Dr. Münnich Ferenc rámutatott arra. hogy bevált a nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, körültekintőbben vezetik a rájuk bízott vállalatokat, és munkájukhoz jelentős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításához azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a vezetést.

— Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is. de a javulás még így sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szembeni rideg magatartás, a büntetés ott, ahol a nevelés jobban segítene — folytatta .— Igazgatóinknak a jövőben többet kell építeniük a vállalati kollektívák erejére, javaslataikat jobban kell felhasználniuk a termelés szervezetének megjavítására és a vállalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére.

A tanácsok munkájáról

— Ezután a tanácsok jelentőségéről szólt Münnich Ferenc. — A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik saját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 000 tanácstag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgozó paraszt s közöttük jelentős számban foglalnak helyet a termelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése során ezideig hazánkban végbement.

— A tanácsok népi jellegét. a munkásosztály vezető szerepét kifejezi az is, hogy a tanács-funkcionáriusoknak, a végrehajtó bizottságok vezetőinek > csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők eá- folhatatlanul bebizonyították. hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tudják, sőt, sokkal jobban tudják az államot vezetni, mint a régi, kiváltságos osztályok tagjai.

— Nem tekinthetjük véletlennek, hogy az 1956. évi ellenforradalom. amely meg akarta fosztani a ma°var dolgozók millióit attól, hogy továbbra is maguk irányítsák életüket, éppen a proletár- diktatúra legfontosabb szervei, a párt és az állami szervek. köztük a tanácsok ellen

irányította fő erejét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az ellenforradalom leverése után rövid idő alatt talpraálltak és nagy részük van az ellenforradalom gazdasági és ideológiai pusztításainak páratlanul gyors felszámolásában. A tanácsok kilencéves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet.

— Általában helyesen gazdálkodnak a rájuk bízo+f gazdasági eszközökkel. A dolgozók érdekeinek in c felelően vezetik és irányítják a mintegy 270 000 dolgozót foglalkoztató 1052 ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatot, a kulturális és szociális intézmények egész sorát. Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támogatásával kifejtettek az állami helyiipar létrehozásában és fejlesztésében.

— A tanácsok többsége felelősséget érez azért, hogy iparunk olyan cikkeket gyártson és olyan szolgáltatásokkal teljesítsen, amelyek elsőrendű fontosságúak a lakosság ellátásában. Nagy jelentőségű például, hogy teljes egészében a tanácsi élelmiszeripar látja el a lakosságot kenyérrel és péksüteménnyel, ez az iparág termeli az ország nyershús szükségletének "0— 45 száza' 'kát, a tartósított húsárunak csaknem felét.

— A dolgozó tömegek élet- körülményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsátott állami beruházási eszközökből ebben az évben átadnak rendeltetésének 6213 lakást. 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosítanak 171 községet, üzembe helyeznek kenyérgyárakat növelik a víztermelést, sok amber részére gondoskodnak t-.észséges ivóvízről. Az orvosi körzetek számát 67-tel növelik, több száz kórházi ágéval emelik a kórházak befogadóképességét Az oktatást 1672 új iskolai tanterem megépítésével segítik. Ebből több mint 600 a lakosság támogatásával, helyi erőforrásból létesül.

— A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredményeket értek el a mezőgazda- sági termelés emelésében, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, társadalmunk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberi és 1959 márciusi határozatának végrehajtásában a párt helyi

A KONGRESSZUSHOZ

Miközben pártunk kongresszusa tanácskozik, Szolnok dolgozói a gyárakban üzemeltben tovább vívják munkacsatáikat. Gondolatik, érzéseik azonban Budapestre szállnak, s ha személyesen nem is lehetnek ott mindannyian, hírt adnak munkájukról, kifejezve ezzel is tellies egyetértésüket a kongresz'szussal.

A Szolnoki Fűtőház dolgozói tegnap adtaik fel üdvözlő táviratukat, amely a követke. zőképpen hangzik:

„A Szolnoki Fűtőház dolgaiéi üdvözlük az MSZMP VII. kongresszusát. Jelentjük, hogy a kongresszusra vállalt fel- íjánlásunknak eleget teltünk Eszerint a szénmegtakaritási tervünket a vállalt 6 millió forint értékű kongresszusi fel. ajánlással szemben 9 millió 200 ezer forintra teljesítettük,

A Szolnoki Járóműjavító dolgozói már hétfőn elküldték táviratukat. „A MÁV Szolnoki Jár ómű javító Üzemi Vállalat mlamenyi kommunistája és pártonkívüli dolgozója — üzenik a táviratban — szívbőljö- vő üdvözletét küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa résztvevőinek. Most, amikor a VII. kongresszuson az ország összes pártszervezetének küldötte ülésezik és küldötti felelősségének tudatában tárgyal, mi, a Járóműjavító Üzemi Vállalat dolgozói minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a nép- gazdasági feladatokból ránk eső részt maradéktalanul tel.

jesítsük a pártkongresszus tiszteletére és dolgozó népünk boldogulására.

Jelentjük, hogy a kongresz. seus tiszteletére indítóit versenyben tett vállalásainkat maradéktalanul teljesítettük. Az a célunk, hogy még fokozottabb jó munkával tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munkáspártot és népköztársa_ Ságunkat.

A kongresszus minden egyes résztvevőjének eredményes jó munkát, erőt, egészséget kír vánunk.”

A VII. kongresszus tegnap kapta meg a Szolnoki Papírgyár dolgozóinak üdvözlő táviratát is. A papírgyáriak forró üdvözletüket tolmácsolják ebben és sók sikert kívánnák a kongresszus résztvevőinek, népünk további fel- emelkedése és a szocializmus felépítése érdekében végzett munkájukhoz. Jelentik a kongresszusnak, hogy éves tervüket december 2-án teljesítették, az I-es papírgép rekonstrukcióját kát héttel a határidő előtt befejezték a kongresszus tiszteletére. „Bízunk abbau, hogy a kongresz. szus bölcs határozatai alapján pártunk vezetésével további sikereket érünk el a szocializmus építésében. Üzemünk dolgozói e feladatok megoldásánál egységesen sorakoznak a párt mögé.”

A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat dolgozói is elküldték távirati üdvözletüket, amelyben eredményes munkát kívánnak a pártkongresszusnak:

szerveinek közvetlen irányi tása mellett dicséretre mélti munkát végeztek. Jelentősei elősegítették a mezőgazdasál szocialista átszervezésénei meggyorsítását; gondos poli tikai és gazdasági szervezi munkával hozzájárultak í 4511 termelőszövetkezet é termelőszövetkezeti csopor közös gazdálkodásának megindulásához és a termelőszövetkezetek megszilárdításához. A párt irányításává nagyrészt sikerült biztosítaniuk a termelőszövetkezetei alapszabály szerinti működését, a földjáradékkal és £ háztáji gazdasággal kapcsolatban kialakult helytelen nézetek felszámolását.

— A tanácsok eddigi működésük során számottevő eredményeket értek el szocialista államunk egyik legfontosabb funkciójának gyakorlásában. a társadalom tudatának átformálásában, a kulturális nevelőmunkában. - Egyre eredményesebben irányítják kulturális intézményeiket. Érzik a felelősséget azért, hogy nekik kell gondoskodniuk az általános iskolai hálózat egészéről, a középiskolák csaknem 70 százalékáról, a2 óvodák 80 százalékáról, a színházak 70 százalékáról, a filmszínházak mintegy 80 százalékáról. Tőlük is függ, hogyan fejlődik az ország kultúrotthonainak 85—90 százalékában a kulturális élet. hogyan szolgálja dolgozó népünk nevelését a tanácsi könyvtárhálózat.

— A tanácsok munkájának igen fontos része a pártunk javaslatára létrehozott községpolitikai tevékenység, amely gazdasági és politikai szempontból egyaránt egyik leghatékonyabb eszköze a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének. Ezt, a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulásán és önkéntes társadalmi munkáján alapuló munkát, a kormány jelentős támogatásban részesíti. A községfejlesztési alap számára biztosítja a bevételi forrásokat. Lehetővé tette bankkölcsön felvételét községfejlesztési célokra. Központi készletekből biztosítja a, községfejlesztési feladatok megvalósításához szükséges építőanyagok navy részét. A helyi erőforrások fokozottabb feltárásának és felhasználásának előmozdítása érdekében pedig 1960-tól a lakosság hozzájárulásának arányában — az állami költségvetésből —, külön pénzbeli támogatást nyújt a tanácsoknak. Az állam által támogatott társadalmi összefogásban hatalmas alkotóerő rejlik. Jellemző erre. hogy a tanácsok a lakosság aktív támogatásával 1958- ban a községfejlesztési tervek keretin belül csaknem 600 millió forint értékű létesítményt valósítottak meg.

Tovább ««élesítjük az állami élet demokratizmnsét

— Ebben az évben növekedett az építési kedv, a társadalmi összefogás alkotó ereje. Az 1959. évi községfejlesztési alap bevételének tervezett összege meghaladja az 1.5 milliárd forintot. A tanácsok az év első felében már átadtak rendeltetésének 25 orvosi rendelőt, 19 orvoslakást, 50 iskolai és óvodai tantermet, művelődési otthonokat, 559.000 négyzetméter szilárd burkolatú utat és egy egész sor közfontosságú kulturális, társadalmi intézményt.

Dr. Münnich Ferenc ezután kejelentette: a párt és a kormány nagyra értékeli a tanácsok munkáját, eddig elért eredményeit. Hatékonyan támogatja őket abban,, hogy munkájuk tovább javuljon és eredményesebb legyen.

— Az eredmények elismerése mellett meg kell mondanunk azt is, hogy a tanácsok munkájában még sok olyan fogyatékosság tapasztalható, amely-nehezíti a további fejlődést, hátrányosan hat a tanács és a tömegek kapcsolatára — mondotta —, majd így folytatta: az elért gazdasági eredmények ellenére még nem elég színvonalas a tanácsok gazdasági szervező munkája. Gyenge a

műszaki és közgazdasági elemző munka, emiatt gyakran a megengedettnél magasabbak a termelési költségek. Esetenként nem eléggé megalapozott a beruházások tervezése, gyakran elaprózzák pénz- és anyagi eszközeiket. Hibák vannak még a tervfegyelemben és a községfejlesztési munkában is. — Egyes tanácsok a tervek készítésébe nem vonják be a lakosságot, nem kérik ki javaslatukat, nem hallgatják meg véleményüket. A felettes tanácsok végrehajtó bizottságai és vezetői nem mindig nyújtanak kellő segítséget a közsgfejlesztési tervek elkészítéséhez és megvalósításához.

Megemlékezett dr. Münnich Ferenc arról is. hogy még nem kielégítő a kulturális tevékenység irányítása.

— A választott tanácsfunkcionáriusok és az apparátus dolgozóinak túlnyomó többsége lelkiismeretesen, ügybuzgalommal és becsületesen látja el feladatát, intézi a lakosság ügyes-bajos dolgait. De még mindig találkozhatunk bürokratikus módszerekkel, korrupcióval, a törvények semmibe vevésé- vel. A tanácsok és szerveik általában már megtanultak gazdálkodni, gazdasági eszközeiket politikusán, a lakosság érdekében felhasználni, de még mindig gyakori a dolgozók panaszainak, kérelmeinek és javaslatainak intézésében a huzavona, a törvényekben előírt intézkedési határidők be nem tartása, általában a dolgozók mindennapi ügyeivel való nem törődés, a jogszabályokba ütköző határozatok hozatala, pedig a törvényesség megsértése nagy károkat okoz, rombolja a tanácsok tekintélyét.

— A tanácsok tevékenységét hátrányosan befolyásolja, hogy főleg a kis községekben gyenge a vezetés. A párt és a kormány rendkívül fontos feladatnak tartja \iz állami élet demokratizmusának to vábbi szélesítését, nagy jelentőséget tulajdonít a választott testületi szervek tevékenysége további kibontakoztatásának,

Dr. Münnich Ferenc ez után elmondta: növelni fog juk a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló tanácsok és szerveik hatáskörét. A végrehajtó bizottságok munkájában fő feladat a vezetési módszerek további javítása a politikai, gazdasági és igazgatási szervező tevékenység színvonalának emelése, a rendszeresebb, hatékonyabb ellenőrzés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom várható fejlődése további feladatokat rp a tanácsokra.

— Olyan intézkedést teszünk — mondotta —, amely a járási tanácsok végrehajtó bizottságaira bízza a mezőgazdasági termelés közvetlen irányítását. Biztosítjuk, hogy a járási tanácsoknak megfelelő anyagi eszközeik és szervezeti feltételeik legyenek ahhoz, hogy tervszerű befolyással hathatósan elő-* segítsék a mezőgazdasági termelés fokozását és a felvásárlási tervek teljesítését. A megyei gépállomási igazgatóságokat a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai irányítása alá helyezzük. El kell érni, hogy a tanácsok vezetői nagyobb szakértelemmel irányítsák a gazdálkodást. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi apparátus megerősítését, politikailag és szakmailag jól képzett műszaki, gazdasági szakemberekkel.

— A tanácsok munkájában tovább szilárdítjuk a szocialista törvényességet, fellépünk minden fegyelmezetlenség ellen, harcolunk a korrupció, a bürokratizmus, mindenfajta lazaság és pazarlás ellen. Következetesen felelősségre kell vonni azokat, akik figyelmen kívül ' hagyják törvényeinket, s ezzel sértik a dolgozó nép érdekeit

A dolgozók bevonása az ügyek intézésébe egyik fő tényezője sikereinknek, egyben biztosíték is a hibák elkövetése ellen, vagy ha mégis előfordulnak, gyors kijavításukra. Elvi szempontjaink gyakorlati igazolásai, tapasz- talatairk arra mutatnak, hogy a jövőben is ezt az utat járjuk, s tömegkapcsolatainkat még szélesebbé, még mélyebbé tegyük — mondotta befejezésül Münnich Ferenc. (Hosszantartó taps.)

A kedd délutáni ülésen Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja elnökölt. Az ülésen elsőnek Tan Csen-lin Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára szólt a kongresszushoz. Utána Simon József, a Beloiannisz gyár pártbizottságának titkára,, majd Benkei András, a Szabolcs megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Jacques Duc- los, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának t'tkára üdvözölte a kongresszust. Utána Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára, Mesterházi Lajos író, budapesti küldött felszólalása következett. — A szünet után elsőnek Giancarlo Pa- jetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólt a kongresszushoz, majd Antalffy György szegedi küldött hozzászólása következett. Ezután Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. Klaukó Mátyásnak, a Békés megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Cseterki Lajos, a Fejér megyei párt- bizottság első titkára, majd Kaszapovics András, a Központi Bizottság póttagja, Kossuth-díjas Tsz-elnök szólalt fel. A kongresszus keddi ülése Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének felszólalásával fejeződött be.