Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
VILÁG PROLET ÁRJÁI, EGYESÜLJETEKI ich Ferenc elvtárs beszéde (ü SZOLNOK MEGYE A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 284 szám. 1959. december J, csütörtök, Ara 50 fillér Tanácskozik a VII. pártkongresszus A kongresszus harmadik napja A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa szerdán délelőtt folytatta tanácskozását. Az ülést fél kilenc órakor Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. A kongresszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Forres-1, Venezuela Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Az elnök felhívta a jelölő és a fellebbviteli bizottságot, hogy kezdje meg munkáját, majd llku Pál, a Központi Bizottság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Bevezetőben a budapesti és a megyei pártértekezletek tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a párt szervezeti szabályzatának megfelelően az MSZMP valameny- nyi alapszervezetében titkosan választották meg a budapesti és a megyei pártértekezletek, valamint a legmagasabb pártszerv, a kongresszus küldötteit. A fegyveres testületek küldötteit a területi pártértekezleteken választották meg; ezzel is kifejezésre jutott a fegyveres testületek szoros kapcsolata a területi pártszervekkel. A kongresszusra a küldötteket a párttagság rendkívül aktív, nyilt, pártszerű légkörben készítette fel. Megállapíthatjuk —> mondotta —, hogy a küldöttek elvi útmutatást kaptak a megelőző pártértekezleteken, ahol a párttagság szilárd elvi és politikai egysége a. párt politikájának őszinte, lelkes helyeslése nyilvánult meg. A pártkongresszus előkészítése során tapasztalható volt ß pártonkívüliek széles tömegei részéről is a párt helyes politikájának elismerése és egyetértésük a szocializmus gyorsabb felépítésével hazánkban. A továbbiakban bejelentette, hogy a párt Politikai Bizottsága által a kongresz- szusra megállapított képviseleti aránynak megfelelően minden 600 párttag után egy küldöttet szavazati joggal és minden 600 tagjelölt után egy küldöttet tanácskozási joggal választottak meg az alapszervezetekben. Az ellenforradalom után újjászerveződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 16 805 alapszervezetében 402 ezer 456 tagja és 35 ezer 500 tagjelöltje van. A hetedik kongresszusra összesen 674 küldöttet választottak szavazati jog^Sl és 63 küldöttet tanácskozási joggal. Ebből 669 szavazati jogú küldött megjelent a tanácskozáson, tehát a kongresszus határozatképes — mondotta. Ezután a kongresszus küldötteinek ösz- szetételére vonatkozó adatokat ismertette; kiemelte a küldöttek iskolai végzettségéről szóló adatokat, amelyek kulturális forradalmunk komoly és egyre növekvő eredményeit mutatják. Az előző kongresszus küldötteinek 22,4 százaléka rendelkezett főiskolai és egyetemi végzettséggel, most pedig 33,7 százalék. Nagyrészük esti vágy levelező tanulás utján szerezte meg a főiskolai vagy egyetemi végzettséget, ezért a több mint 11 százalékos emelkedés nagy- jelentőségű. A párt VII. kongresszusán részvevő küldöttek dolgozó népünk minden rétegét képviselik — hangoztatta ezután. Munkások, dolgozó parasztok, párt- és állami funkcionáriusok, tudósok, pedagógusok, a népköztársaság fegyveres erőinek képviselői vannak jelen a kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság a kongresszus küldötteinek összetételében látja egyik biztosítékát annak, hogy a tanácskozás nagy- jelentőségű határozatai társadalmi életünk minden területére eljutnak és sikeresen megvalósulnak. A kongresszus a mandátumvizsgáló bizottság jelentését tudomásulvette, majd Fábri Tibor budapesti küldött, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár öntője szólalt fel. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. Az ideológiai és hulturális munka a fejlődés jelenlegi szakaszában különös jelentőségű Kállai Gyula elvtárs beszéde A dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsakban emelkedik Apró Antal elvtára beszéde Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagKállal Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az Ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről beszélt: — Pártunk VII. kongresz- szusának fő jelszava — a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, a párt- és állami tevékenységünk homlokterébe kerül — mondotta bevezetőben: Emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyob teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és politikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, ké- később már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti munkaközösségek közreműködésével. Fontos ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a párt művelődéspolitikájáról, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérpértok, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtott számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és köszönetühket fejezzük ki értet Az Ideológiai és kulturális munka jelentősége Az ideológiai és a kulturális munka különböző kérdé- | sei a fejlődés jelenlegi sza-* | kaszában különlegesen nagy 1 jelentőségre tesznek szert: | Először azért, mert ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. — Hazánkban erős a kispolgár- (ság. A kispolgári ideoólgia legerősebb bázisát napjaink- 1 (Folytatás s 4. oldalon) ja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnök- helyettesé' az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedelméről, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatairól beszélt: Az ipari és mézőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. — A reálbérek növekedése az 1957—59-es évek- i re előirányzott 6 százalékkal szemben mór 1959-ben eléri a 7 százalékot. A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12.9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és a fizetésből élők száma is. A nép jólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fogyasztásának alakulása. Jellemző számként említem meg, hogy ez év végére a kiskereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként is magas 1957-es évi forgalmat. A hároméves terv ugyanis csak 13 százalékos növekedést irányzott elő az 1960-as évre. A fogyasztás ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletei nem mindig tudtuk kielégíteni. Emiatt egyik, vagy másik árúféleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs, hogy a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult. A 'lakosság most már a A növekvő életszínvonal, az igények jobb kielégítésére mind az ipar, mind a kereskedelem részéről a következő években további erőfeszítéseket fogunk tenni. — Csak példaként említem meg, hogy ez évben mintegy 2 millió 800 ezer párral több cipő.; került forgalomba, mint 1955- ben. A második ötéves tervben az építőanyagiparban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építőanyag- ipart A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellátásának állandó javítására. A vidéiki kiskereskedelmi forgalom 1959 első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti megyékben, ahol az iparcikkfor- galom például eléri a 20 százalékot is. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági, mindennapi életet megköny- nyítő iparcikkekből szeretne minél többet és jobbat vásárolni. Ezért köteleztük a a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid Idő alatt számos új iparcikk hazai termelését kezdjék el, más keresett iparcikkből pedig importtal biztosítottuk a szükségleteket. A_ legutóbbi három évben több mint 4 milliárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépet, számos más új háztartási gépet. — Mindezek eredményeképpen viszonylag rövid idő alatt — többi között közel 300.000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 ezer televíziós készüléket, vagy «mél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. . Egy főre számítva..—. több mint kétszer any- nyit költöttek nagyobb értékű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogyasztása is. Jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgozó saját családi otthont épít' sen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amely segítségével 53.000 lakás létesült Állami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 ezer lakás készült és ezzel összesen 1957—59-es években 137.000 új lakás épült feL A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is, hogy a takarékbetét állomány az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül 3.3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint mósfélmilliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágyaellátását is. Az ország kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelősségűnk a dolgozó parasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz parasztok. A pártszervezetek, a tanácsok, a felvásárlással foglalkozó szervek magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut; jó árakat biztosít termékeikért, saját érdekük és az egész ország érdeke —, hogy termékfeleslegeiket eladják az államnak, 40-45 százalékkal emelkedik a lakosság fogyasztási alapja A párt célkitűzésének megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 százalékkal akarjuk tovább emelni, mert rendszerünk törvény- szerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére. Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelem-“ nek, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal. Külkereskedelmi kapcsolatainkat évről-évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk, Legszorosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal és köztük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát a Szovjetunióvad. A tőkés országokra külkereskedelmünk 25 százaléka jut: A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján, szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparurtk fejlesztéséhez szükséges modem gyártási eljárások, gyár berendezések vásárlásával. A külkereskedelem 1959 végére a főbb mutatók tekintetében túlteljesíti a hároméves terv 1960. évi előirányzatait. így idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illetve vásárolunk külföldön, mint 1955ben. Ma egész külkereskedelmünk sokkal szilárdabb, mint az ellenforradalmat megelőző években. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van, deviza- helyzetünk is javult. A fizetési mérlegünk egyensúlyát feltétlenül megőrizzük a következő években is. mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nem egyszer azonban indokolatlan importigények jelentkeznek és vannak még ma is olyan üzemek, ahol nem takarékoskodnak meg- (Folytaltág a 3, oldalon) Kállai Grid» síytÉCs betgedét mondja Az igények jobb kielégítéséért további erőfeszítéseket teszünk
