Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

1959 december 23.

SZOLNOK MEGYEI NtPLAP

3

450 teherkocsi, 66 acélvázas podgyász- és személykocsi.

KIINDULÁSI PONT

A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSBAN

újítások és kooperáció

— A Járműjavító 1960. évi feladatairól —

A Szolnoki Járműjavító kétezerhatszáz főt számoló kollektívája 1959 első 11 hónapjában '-özei 110 száza’ék- ra teljesítette tervét. A vas- vázasítást végző brigádok például a podgyászkocsinál novemberben fejezték be az éves tervet, a személykocsikét pedig két héttel hamarább az előirányzottnál.

Ám a szép eredmények regisztrálása mellett mostanában egyre több szó esik a Járműjavító 1960-as fel da iáiról is.

S ha a jövő évi mutatószámok minden egyes tétele nincs is még véglegesen „szentesítve”, a Jármű második ötéves tervét megalapozó tervszámok legfonto- sabbjairól már most hírt adhatunk.

A vállalat főmérnöke, Ku- rucz József így határozta meg az üzem 1960. évi munkájának lényegét:

— 3.1 százalékkal kell növelni a termelékenységet 1959-hez viszonyítva.

Hogy ez mit jelent?

Négyszázötven teherkocsi javításával többet az ideinél. Hatvanhat darab favázasról acélvázassá átalakított kocsit kell átadni 1960 végére a forgalomnak, szemben az idei 56 darabbal. Generálo- zott mozdonyból öttel többet az ideinél: 178 darabot.

Fontos része a 3.1 százalékos termelékenységi százalék növelésének a 2.4 százalékos önköltségcsökkentési előirányzat is, amely a mostani évhez viszonyítva 15 millió forint megtakarítást jelent majd.

Am ezek után felvetődik a kérdés: Mit jelent mindez forintban? A vállalati nyereség növelésének előirányzata 1960-ban 15 millió forintot jelent. De izgalmas ezek után egy másik kérdés is. Hogyan valósítja meg mindezt jövőre a Járműjavító kollektívája?

— Az idén beállított 20

Legutóbb arról adtunk hírt, kilenc falusi ifjúsági szövetkezet alakult meg a megye különböző helységeiben. Azóta a Szolnok megyei KISZ bizottság és a MÉSZÖV közösen tanácskozást tartott a pedagógusokkal, s ennek is köszönhető, hogy szerte a megyében szervezik a közép- és általános iskolás tanulók tömörülését. Több helyen: Kenderesen, Kuncsorbán, Karcagon, Pusztamonostoron, Jász- fényszarun és Berekfürdőn újabb ifjúsági szövetkezetek alakultak. A pusztamonostori negyvenkét diák „Pajtás” néven öt hold földön gazdálkodik. A berekfürdőiek kilenc- venen ugyancsak 5 hold földet birtokolnak.

A KISZ megyebizottság elgondolásai szerint azok az iskolák és KISZ szervezetek, amelyeknek lehetőségei nincsenek ifjúsági szövetkezetek alakítására, közösen munkaegységkönyvet váltanak a termelőszövetkezetektől, patro- nálási szerződéseket kötnek a

Ezzel a címmel jelent meg a Kossuth Kiadó kiadásában a 3004/2-es számú kormány- határozat és végrehajtási utasításait ismertető könyv. — Amint a bevezető is mondja, a határozat feldolgozása valamennyi párt és állami szervnek, gépállomásnak, az állami kísérleti és tangazdaságoknak, tudományos ésku 'atóiiWézeteknek, valamint a

millió forint értékű géppark 1960-ban hozza meg gyümölcsét — mondotta Kurucz József. — A 40 darab új esztergapad, a modem megmunkáló gépek, a 420 tonnás présgép, s a többi berendezés mind elősegíti munkánkat.

— Szekeres Emő főtechnológus, Gyergyói Károly időmérő és Sári Gyula asztalos kidolgozta a személykocsik belső berendezésének szalag- szerű előregyártási tervét. — Egy év alatt 100 ezer forint megtakarítást jelent. Vagy itt van Tóth László üzem- lakatos. Alkalmassá tette marásra is a hosszgyalú gépet, s ez — becslésünk szerint — több mint 50 ezer forintot hoz a népgazdaságnak, míg a másik úiítása kb. 30 ezer forintot, miután a műanyagtárcsás darabológép az eddigi autogén vágás helyett idomacélok vágásánál is alkalmazható. Az újítások mellett a több mint 1 millió forintos költséggel felépülő és

A VOLGÁN, s a Dunán úszó sok hajóban, jómélhány tengerjáróban egyaránt megtalálhatók a karcagi Általános Szerelő KTSZ elektrotechnikai gyártmányai. S az igény állandóan fokozódik cikkeik iránt. Erről beszélgetünk Csala elvtárssal, a szövetkezet elnökével.

— Bár az idei tervet december elejére befejeztük — mondja — nagyon kell iparkodnunk, hogy a hajógyárak rendeléseit ki tudjuk elégíteni, Mi látunk el elektrotechnikai berendezéssel minden hajógyárat Magyarországon, s mivel azok is gyorsítják a tempót, nekünk is igyekeztsz-ekkel, s ezzel még a politechnikai oktatásban is gyarapíthatják tudásukat.

Kiadták

az Akadémia elnöki

jutalmait

Kedden az Akadémia dísztermében átadták az Akadémia ezévi elnöki jutalmait. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megnyitószavai után Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átnyújtotta a jutalmakat 138 tudományos kutatónak, illetőleg a tudományos intézetek, egyetemek és az Akadémia hivatala olyan dolgozójának, aki kiemelkedő tudománypolitikai munkával, vagy eredményes tudományszervezői és igazgatási tevékenységgel szolgálták ezévben a tudományos haladás ügyét

A megjutalmazottak nevében dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Nehézvegyipari Műszaki Egyetem dékánja mondott köszönetét. (MTI).

tömegszervezeteknek is feladata,

A kézikönyv ilyen módon hasznos segítséget nyújt mindazoknak, akik a mező- gazdasággal foglalkoznak. — Célszerű beszerezni és külö nősen a termelőszövetkezetek vezetőinek alaposan, gondo san tanulmányozni, hogy a termelési tervek összeállításé nál figyelembe vehessék a fontos határozat pánijait.

berendezett alkatrész-mosó is megkönnyíti majd a munkát. S ha bevezetnénk a teherkocsiknál a szalagszerű javítást, ha le tudjuk küzdeni ennek akadályait — ez 15 százalékos költségmegtakarítást eredményez az átfutási idő lecsökkentése mellett. Reméljük, sikerül.

Tegyük még hozzá a fentiekhez: ahol kell alsó, közép és felsőfokú műszaki továbbképzéssel, ahol szükséges, átcsoportosítással adják majd meg a lendületet a jövö évi célkitűzések eléréséhez. Együtt működik a vállalat vezetősége a pártvezetőséggel, a szakszervezettel, ami különben nem újdonság már itt.

Reméljük, ez a kooperáció még jobban kiszélesül ezután, s ha így lesz, az eredmény sem maradhat el. És ez az eredmény a Járműjavító második ötéves tervéhez adja majd meg 1960 végére a szilárd, stabil, megbízható alapot. —bubor —

Közöljük rövidítve Nemes Ger- zson, a Jászkunság című folyóiratban megjelent fenti című írásának második részét, amely érdeklődésre tarthat számot, különösen a Tisza-menti községekben.

Szolnok megyében 1958- ban 13 társulat alakult mintegy 114 ezer kát. holdon. A működő társulatok feladata ik és célkitűzéseik szerint két csoportba oszthatók: a) nyárigát-tár=u’atok, b) lecsapod és vízhasznosító társulatok.

— A nyárigát-társulatok jellegzetesen lehatárolható területek védelmére akkuinak azzal a rendeltetéssel, hogy az itteni viszonyoknak megfelelően. általában a + 700 centiméteres vízá'lásnak megfelelő nyári gátat építsenek a megfelelő beeresztő zsilipekkel gondoskodjanak a művek fenntartásáról és a szükséges árvédekezésről.

A lecsapoló társu' ltok III kategóriába tartozó lecsapóMiért is hoztuk létre a

termelőszövetkezeteket? Az átszervezés idején az agitátorok ezerszer elmondták. Pártunk VII. kongresszusán Kádár János elvtárs ismét világosan és félreérthetetlenül választ adott erre a kérdésre. A Központi Bizottság beszámolójában a többi között ezeket mondotta: „Végső céljaink: A kizsákmányolás teljes megszüntetése, a szocializmus teljes győzelme hazánkban, a szocializmus anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kulturális forradalom végigvitele, az emberek tudatának átformálása, a népjólét magas fokának megteremtése — egyaránt megkívánja a mezőgazdaság szocialista átépítésének befejezését a legközelebbi években.* Szolnok megyében ez a nagy munka lényegében befejeződött, a kisparcellákat felváltották a hatalmas földtáblák. A jászberényi járás dolgozó parasztjai is pontosan azért tömörültek tsz-ekbe, hogy birtokukba vegyék a nagyüzem adta lehetőségeket és hogy segítsék végső

tu hitelt biztosítanának, fel lehetne építeni. Van olyan műhelyünk, melyet alá kellett dúcolni, hogy le ne szakadom. Szükséges volna tellát mindenképpen az új üzemház. A város vezetői egyetértenek ezzel. Dolgozóink megérdemelnék a jobb munkafeltételeket, — hiszen szövetkezetünk még soha nem volt veszteséges, mindig az élenjárók közé tartozott. Népgazdasági szempontból sem közömbös, hogyart és mennyit' termelünk, hiszen több olyan exportcikk van, melyet csak mi készítünk. — Sok gyártmányunkból kettős haszon Is származik. A telepnélküli telefont púidul eddig importáltuk Most nemcsak hogy devizakiadástól mente- sít;uk az államot errnek készítésével, hanem exportálásával devizát szerzünk. Szükséges volna szövetkeze' ün k fejlesztése azért Is, mert Karcag nem rendelkezik számottevő iparral.

— DE NEMCSAK az exporttermelésre irányítjuk figyelmünket. Vízvezetékszerelőink például jelenleg Bihar- n agyba jómban gázt szerelnek, ismerkednek a szakmai fortélyokkal, hogy amikor a közeljövőben Karcagon is sorra kerül a gáz bevezetése — jó!képzett szakemberekké’ rendelkezzünk. Az utánpót lásról sem feledkeztünk meg. harminc ipari tanulónk van. s azt szeretnénk, ha nálunk szövetkezetünk hírnevét.

lócsatornák, szívóárkok létesítésére, felújítására és fenntartására alakulnak.

Nyárigát-társ ulat alakult eddig a Tószeg—tiszavárko- nyi, vezsenyi, tiszoraffi, t!- szasülyi széles hullámtereken. A lecsapoló társulatok pedig a nagy kiterjedésű csa- xomahá'ózattal rendelkező Mesterszállás, Mezőtúr, Túr- keve. Kisújszállás, Beseny- szög területén alakultak meg legkorábban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése pillanatnyilag azt a feladatot rója a megalaku't társulatokra. hogy érdekeltségi kimutatásaikat, nyilvántartásaikat a tagosításnak megfelelően dolgozzák át További társulatok alakításának lehetősége még nincs kimerítve, s mind nyárigát-társulat. mind 'ecsapoló-társulat szervezhető Szolnok megyében.

Az a'ábbiakban röviden bemutatjuk egy társulat életében a jelentkező megoldatTizenöt falusi if júsági szövetkezete van Szolnok megyének

A termelőszövetkezetek megszilárdításáért és fejlesztéséért - 1960

céljainkat meevat okítani. A

A karcagi Szerető KTSZ növeli exportját

nünk kell. — Előreláthatóan egymillió forint értékű termékkel gyártunk többet évi programunknál.

— S mik a kilátások jövőre? Lesz elég munka?

— Az idei nyolcmillió forinttal szemben jövőre 18 millió az éves terv. Különösen az exporttermelés növekedése figyelemreméltó. 1960- ban termékeink 80—85 százaléka exportra kerül.-r A NAGYARÁNYÜ tér melésfelfutáshoz adottak a feltételek? ■ * • •

— Szakképzettségben, muri- kakedvben nincs hiány a szövetkezetben. Az idén például lő új gyártmányt „vezetünk be” — többek között telepnélküli telefont. Az új cikkek termelésére való áttérés mindig nehezíti a munkát, visszaveti a tervteljesítést, mégsem maradtunk el előirányzatunk valóra váltásában. Jövö évi programunk teljesítését a helyhiány, s annak kényszerű következménye, a lélszámh'ány gátolja leginkább Most egy hónap alatt 25 fővel növeltük a létszámot, de legalább ugyanany- nyival kellene még Sajnos, az új munkásokat nem tudjuk elhelyezni, bármennyire szükség is volna rájuk. Műhelyeink túlzsúfoltak, az alapvető tűzrendészeti és balesetvédelmi szabályokat is nehezen tudjuk emiatt betar*an; Még kultúrtermünket is műhelynek alakítottuk át, bármennyire sajnáljuk azt

— Sürgősen kellene egy új üzemépület. Ha hosszúlejára(si)

A vízi társulatokról

jövő évi tervek összeállításáról ez tehát a kiindulási pont. Így vélekedik Árvái István, a járási pártbizottság titkára s a szövetkezeti gazdák sokasága. S ezt tükrözik-e vajon a készülő termelési tervek?

Nagyjabül igen. De nézzük talán a dolgokat sorjába. Magától semmi nem megy s az az igazság, hogy a jászberényi járás területén is, amikor a merész, de megalapozott és reális célkitűzésekről van szó, akad hellyel- közzel kishitűség, bátortalanság. A szövetkezeti vezetők értik, hogy most következik a második lépés, viszont itt- ott első hallásra megijednek a szokatlan nagy számoktól. A kisüzemi szemlélet ugyanis még hat.

Ezt felismerve, a járásban létrehozták a komplex-brigádokat a legjobb szakemberekből. Ezek a komplex-brigádok nemcsak bátorítást adnak, hanem alapos szakmai felkészültséggel bizonyítják is, hogy egy-egy elsőhallásra merésznek tűnő terv megvalósítható.

Segítik a terv összeállítását, s később egész évben tanácsokkal látják el a szövetkezeti gazdákat a tervfeladatok megvalósítása érdekében is. A VII. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámolója megállapította: „A több gépi munkával, jobb öntözéssel, több trágya és műtrágya használatával jobb, nemesebb vetőmagvak használatával, dolgozó korszerű mezőgazdaság csak a szocialista nagyüzem keretében valósítható meg." Értik-e vajon a Jászság szövetkezeti gazdái ennek a megállapításnak lényegét, s ha igen, hogyan mutatják ezt a termelési tervek?

A kérdésre több községből kaphatunk választ. Nézzük talán Jászfényszarut, ezt az országoshírű paradicsomtermelő községet. Az ottani dolgozó parasztok körében már eddig is ismert volt a kútakból történő öntözés. Jelenleg 65 öntözőkútjuk van. Most elhatározták, hogy még 65-öt fúrnak, ilymódon jövőre megduplázzák a község határában az öntözött területet. Ebből kitűnik, értik és meg is valósítják a „jobb öntözést". Persze az lenne a ió, ha ezt a példát a járás valamennyi községében követnék, ott persze, ahol megfelelőek az adottságok.

Soll esik manapság a 30 mázsás mozgalomról, a kukoricatermesztés forradalmasításáról. Itt is az a dolog lényege, ami a kiindulási pont. Azért alakultak a tsz- ek. hogy ne évek múltán, hanem máris minden lehetőség és adottság kihasználódjék, a több termés érdekében. S jelenleg a helyzet reális értékelése azt mutatja, hogy a jászberényi járás termelőszövetkezeteiben a kukorica- vetés területének legalább 30 százalékán a 30 mázsa „máltan problémák jellegzetességeit. E célból a Tószeg- tiszí- várkonyi nyárigát-társulai néhány fontosabb adatát ismertetjük

A társulat által védeni kívánt terület a Szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek tiszai vízkivételétől délre az egész hullámtéren át húzódik a ti- szavárkonyi kanyarig. A védett terület 2 ezer 500 hold. A területen közvetlenül Tószeg alatt keresztül folyik az úgynevezett közös főcsatorna, amely Monor—Pi’is községek határától kezdve mintegy 863 négyzetkilométerrel gyűjti össze a vizeket és gra vitáciősan vezeti le a Tiszába Tiszavárkonynál. A csatornának ezt a nyomvonalét a Gerje-Perje vizek lecsapo- lására alakult társulat munkáival kapcsolatban készítették a múlt század végén. A mostani rendezés előtt e csatornának a tószagi hullámtéri szakaszon a -f- 5.50— 5.80 méter magas vízállásnak megfelelő depóniáia volt. s az emo’kodő tiszai árvizek • depón iákon keresztül, i

jusi morzsolt” megtermelhető.

Nos, az az igazság, hogy ettől a számtól több tsz-ben kicsit megijedtek. Viszont a járás vezetői nagyon helyesen meggyőző érvekkel alátámasztják és bizonyítják, hogy ijedtségre nincs semmi ok. ötezer holdon célul tűzni a 30 mázsás átlagot bátor, merész, de nagyon is reális lépés. Az is nagyon jó, hogy nemcsak úgy általában bizonyítanak, hanem az itteni, Szolnok megyei eredményekkel, amelyek kézzelfoghatóak és hihetőek. Szolnok megyében ugyanis már ez évben több nagyüzem 30 mázsa májusi morzsoltnál igen nagy területen jóval többet termelt.

Különben a jászberényi járás szövetkezeti gazdái nagyon akarnak dolgozni, ösz- szességében, kisebb hibáktól eltekintve, bátor, merész lépéseket tesznek. A jászfény- szarui új tsz-ek gazdái például úgy terveznek, hogy jövőre 40 forint alatt nem lehet a munkaegységek értéke. 100 kh-ként 45 mázsa húst adnak a népgazdaságnak. Hasonló bátor és bizakodó tervezés folyik Jászár okszálláson, Jászteleken és még több községben.

Figyelemreméltó a szövetkezeti fiatalok lendülete és segítőkészsége. De annak is meg van az oka és magyarázata, hogy miért a nagy lendület és segítőkészség. Azért, mert esténként ezekben a napokban a szövetkezeti fiatalokkal megbeszélik az 1960-as évi feladatokat és segítségüket kérik. Ez is jó módszer. Érdemes átvenni, más járásokban is alkalmazni. Kimeríthetetlen erő rejlik a fiatalságban.

Beszélnek a tervek ösz- szeállítása során a „hogyan?”- ról. Latolgatják a személyi érdekeltség fokozását. Keresik ennek különböző módját. Már most van olyan elgondolás, hogy a tsz-ekben a tervfeladatokat személyekre bontják. Tellát meghatározzák emberről-emberre, hogy a tervek megvalósítása érdekében kire milyen feladat hárul, ki mit vállal. Például megkérdezik a növénytermesztőket, hogy hány hold kukorica, cukorrépa növényápolását vállalják, milyen erővel rendelkeznek. stb. Ha ezt következetesen valamennyi tsz-ben megvalósítják, akkor lényegében személy szerint tudják a tsz-tagok, hogy a terv teljesítése érdekében kinek mit kell csinálnia egész esztendőben.

Sok más egyéb elgondolások, javaslatok születnek ezekben a napokban, a jászberényi járás területén. Mindennek gyökere persze a kiindulási pont, az, hogy a tsz- eket nem holmi-féle divatbi hozták létre a dolgozó parasztok, hanem a több, a nagyobb termés elérésének esz közéül.

Sz. P.

még 'néhány tiszaparti fokon keresztül a közepes tiszai ár vizek már döntötték a rendkívül termékeny területet A csaftorna hu’lámtéril szakasza kereken 7 kilométer volt és az ennek kétoldali tőkésén történő védekezés az ér dekeltek legnagyobb erőfeszítését követelte meg. ami számtalan esetben hiábavalónak bizonyult.

Az ide vonatkozó gazdasági számítás az egyszerűség kedvéért kát holdanként 20 mázsa kukoricatermést vett figyelembe. Ennek értéke 100 Ft/'máz'a alapján 2 ezer forint értékű hozamot je'ent kát. holdanként. A júniusi elöntésből származó 70 százalékos kár értéke tehát 1.400 forint kát. holdanként

A társulat a Tisza-parton mintegy 8.6 kilométer hosz- szú a + 730 centiméter magas nyárigátat épít és hullámtéri területek csatorna- hálózatát újítja fel. Ezzel olyan he'yi vízkár elhárítási probléma nyert megoldást mely több mint félszázad óta várt megoldásra