Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

1959 december 23. SZOLNOK MEGYEI NtPLAP 3 450 teherkocsi, 66 acélvázas podgyász- és személykocsi. KIINDULÁSI PONT A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSBAN újítások és kooperáció — A Járműjavító 1960. évi feladatairól — A Szolnoki Járműjavító kétezerhatszáz főt számoló kollektívája 1959 első 11 hó­napjában '-özei 110 száza’ék- ra teljesítette tervét. A vas- vázasítást végző brigádok például a podgyászkocsinál novemberben fejezték be az éves tervet, a személykocsi­két pedig két héttel hama­rább az előirányzottnál. Ám a szép eredmények re­gisztrálása mellett mostaná­ban egyre több szó esik a Járműjavító 1960-as fel da iá­iról is. S ha a jövő évi mutató­számok minden egyes tétele nincs is még véglegesen „szentesítve”, a Jármű má­sodik ötéves tervét megala­pozó tervszámok legfonto- sabbjairól már most hírt adhatunk. A vállalat főmérnöke, Ku- rucz József így határozta meg az üzem 1960. évi mun­kájának lényegét: — 3.1 százalékkal kell nö­velni a termelékenységet 1959-hez viszonyítva. Hogy ez mit jelent? Négyszázötven teherkocsi javításával többet az ideinél. Hatvanhat darab favázasról acélvázassá átalakított ko­csit kell átadni 1960 végére a forgalomnak, szemben az idei 56 darabbal. Generálo- zott mozdonyból öttel többet az ideinél: 178 darabot. Fontos része a 3.1 száza­lékos termelékenységi száza­lék növelésének a 2.4 száza­lékos önköltségcsökkentési előirányzat is, amely a mos­tani évhez viszonyítva 15 millió forint megtakarítást jelent majd. Am ezek után felvetődik a kérdés: Mit jelent mindez forintban? A vállalati nye­reség növelésének előirány­zata 1960-ban 15 millió fo­rintot jelent. De izgalmas ezek után egy másik kérdés is. Hogyan valósítja meg mindezt jövőre a Járműja­vító kollektívája? — Az idén beállított 20 Legutóbb arról adtunk hírt, kilenc falusi ifjúsági szövet­kezet alakult meg a megye különböző helységeiben. Az­óta a Szolnok megyei KISZ bizottság és a MÉSZÖV kö­zösen tanácskozást tartott a pedagógusokkal, s ennek is köszönhető, hogy szerte a me­gyében szervezik a közép- és általános iskolás tanulók tö­mörülését. Több helyen: Ken­deresen, Kuncsorbán, Karca­gon, Pusztamonostoron, Jász- fényszarun és Berekfürdőn újabb ifjúsági szövetkezetek alakultak. A pusztamonostori negyvenkét diák „Pajtás” né­ven öt hold földön gazdálko­dik. A berekfürdőiek kilenc- venen ugyancsak 5 hold föl­det birtokolnak. A KISZ megyebizottság el­gondolásai szerint azok az is­kolák és KISZ szervezetek, amelyeknek lehetőségei nin­csenek ifjúsági szövetkezetek alakítására, közösen munka­egységkönyvet váltanak a ter­melőszövetkezetektől, patro- nálási szerződéseket kötnek a Ezzel a címmel jelent meg a Kossuth Kiadó kiadásában a 3004/2-es számú kormány- határozat és végrehajtási uta­sításait ismertető könyv. — Amint a bevezető is mondja, a határozat feldolgozása va­lamennyi párt és állami szervnek, gépállomásnak, az állami kísérleti és tangazda­ságoknak, tudományos ésku 'atóiiWézeteknek, valamint a millió forint értékű géppark 1960-ban hozza meg gyümöl­csét — mondotta Kurucz József. — A 40 darab új esz­tergapad, a modem meg­munkáló gépek, a 420 tonnás présgép, s a többi berende­zés mind elősegíti munkán­kat. — Szekeres Emő főtechno­lógus, Gyergyói Károly idő­mérő és Sári Gyula asztalos kidolgozta a személykocsik belső berendezésének szalag- szerű előregyártási tervét. — Egy év alatt 100 ezer forint megtakarítást jelent. Vagy itt van Tóth László üzem- lakatos. Alkalmassá tette ma­rásra is a hosszgyalú gé­pet, s ez — becslésünk sze­rint — több mint 50 ezer fo­rintot hoz a népgazdaságnak, míg a másik úiítása kb. 30 ezer forintot, miután a mű­anyagtárcsás darabológép az eddigi autogén vágás helyett idomacélok vágásánál is al­kalmazható. Az újítások mel­lett a több mint 1 millió fo­rintos költséggel felépülő és A VOLGÁN, s a Dunán úszó sok hajóban, jómélhány tengerjáróban egyaránt meg­találhatók a karcagi Általános Szerelő KTSZ elektrotech­nikai gyártmányai. S az igény állandóan fokozódik cikkeik iránt. Erről beszélge­tünk Csala elvtárssal, a szö­vetkezet elnökével. — Bár az idei tervet de­cember elejére befejeztük — mondja — nagyon kell ipar­kodnunk, hogy a hajógyárak rendeléseit ki tudjuk elégíte­ni, Mi látunk el elektrotech­nikai berendezéssel minden hajógyárat Magyarországon, s mivel azok is gyorsítják a tempót, nekünk is igyekez­tsz-ekkel, s ezzel még a poli­technikai oktatásban is gya­rapíthatják tudásukat. Kiadták az Akadémia elnöki jutalmait Kedden az Akadémia dísz­termében átadták az Akadé­mia ezévi elnöki jutalmait. Erdei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára megnyitószavai után Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke átnyújtotta a jutalma­kat 138 tudományos kutató­nak, illetőleg a tudományos intézetek, egyetemek és az Akadémia hivatala olyan dolgozójának, aki kiemelke­dő tudománypolitikai mun­kával, vagy eredményes tu­dományszervezői és igazgatá­si tevékenységgel szolgálták ezévben a tudományos hala­dás ügyét A megjutalmazottak nevé­ben dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Nehézvegyipari Műszaki Egyetem dékánja mondott köszönetét. (MTI). tömegszervezeteknek is fel­adata, A kézikönyv ilyen módon hasznos segítséget nyújt mindazoknak, akik a mező- gazdasággal foglalkoznak. — Célszerű beszerezni és külö nősen a termelőszövetkezetek vezetőinek alaposan, gondo san tanulmányozni, hogy a termelési tervek összeállításé nál figyelembe vehessék a fontos határozat pánijait. berendezett alkatrész-mosó is megkönnyíti majd a mun­kát. S ha bevezetnénk a te­herkocsiknál a szalagszerű javítást, ha le tudjuk küz­deni ennek akadályait — ez 15 százalékos költségmegta­karítást eredményez az át­futási idő lecsökkentése mel­lett. Reméljük, sikerül. Tegyük még hozzá a fen­tiekhez: ahol kell alsó, kö­zép és felsőfokú műszaki továbbképzéssel, ahol szük­séges, átcsoportosítással ad­ják majd meg a lendületet a jövö évi célkitűzések el­éréséhez. Együtt működik a vállalat vezetősége a párt­vezetőséggel, a szakszerve­zettel, ami különben nem újdonság már itt. Reméljük, ez a kooperáció még jobban kiszélesül ez­után, s ha így lesz, az ered­mény sem maradhat el. És ez az eredmény a Jármű­javító második ötéves tervé­hez adja majd meg 1960 vé­gére a szilárd, stabil, meg­bízható alapot. —bubor — Közöljük rövidítve Nemes Ger- zson, a Jászkunság című folyó­iratban megjelent fenti című írásának második részét, amely érdeklődésre tarthat számot, kü­lönösen a Tisza-menti községek­ben. Szolnok megyében 1958- ban 13 társulat alakult mint­egy 114 ezer kát. holdon. A működő társulatok feladata ik és célkitűzéseik szerint két csoportba oszthatók: a) nyárigát-tár=u’atok, b) lecsa­pod és vízhasznosító társu­latok. — A nyárigát-társulatok jellegzetesen lehatárolható területek védelmére akkui­nak azzal a rendeltetéssel, hogy az itteni viszonyoknak megfelelően. általában a + 700 centiméteres vízá'lásnak megfelelő nyári gátat építse­nek a megfelelő beeresztő zsilipekkel gondoskodjanak a művek fenntartásáról és a szükséges árvédekezésről. A lecsapoló társu' ltok III kategóriába tartozó lecsapó­Miért is hoztuk létre a termelőszövetkezeteket? Az átszervezés idején az agitáto­rok ezerszer elmondták. Pár­tunk VII. kongresszusán Kádár János elvtárs ismét világosan és félreérthetetle­nül választ adott erre a kér­désre. A Központi Bizottság beszámolójában a többi kö­zött ezeket mondotta: „Végső céljaink: A kizsákmányolás teljes megszüntetése, a szocia­lizmus teljes győzelme ha­zánkban, a szocializmus anya­gi és technikai alapjának meg­teremtése, a kulturális forra­dalom végigvitele, az embe­rek tudatának átformálása, a népjólét magas fokának meg­teremtése — egyaránt megkí­vánja a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének befejezését a legközelebbi években.* Szolnok megyében ez a nagy munka lényegében be­fejeződött, a kisparcellákat felváltották a hatalmas föld­táblák. A jászberényi járás dolgozó parasztjai is pontosan azért tömörültek tsz-ekbe, hogy birtokukba vegyék a nagyüzem adta lehetősége­ket és hogy segítsék végső tu hitelt biztosítanának, fel lehetne építeni. Van olyan műhelyünk, melyet alá kel­lett dúcolni, hogy le ne sza­kadom. Szükséges volna te­llát mindenképpen az új üzemház. A város vezetői egyetértenek ezzel. Dolgo­zóink megérdemelnék a jobb munkafeltételeket, — hiszen szövetkezetünk még soha nem volt veszteséges, mindig az élenjárók közé tartozott. Népgazdasági szempontból sem közömbös, hogyart és mennyit' termelünk, hiszen több olyan exportcikk van, melyet csak mi készítünk. — Sok gyártmányunkból kettős haszon Is származik. A telep­nélküli telefont púidul eddig importáltuk Most nemcsak hogy devizakiadástól mente- sít;uk az államot errnek ké­szítésével, hanem exportálá­sával devizát szerzünk. Szük­séges volna szövetkeze' ün k fejlesztése azért Is, mert Kar­cag nem rendelkezik számot­tevő iparral. — DE NEMCSAK az ex­porttermelésre irányítjuk fi­gyelmünket. Vízvezetékszere­lőink például jelenleg Bihar- n agyba jómban gázt szerel­nek, ismerkednek a szakmai fortélyokkal, hogy amikor a közeljövőben Karcagon is sorra kerül a gáz bevezetése — jó!képzett szakemberekké’ rendelkezzünk. Az utánpót lásról sem feledkeztünk meg. harminc ipari tanulónk van. s azt szeretnénk, ha nálunk szövetkezetünk hírnevét. lócsatornák, szívóárkok léte­sítésére, felújítására és fenn­tartására alakulnak. Nyárigát-társ ulat alakult eddig a Tószeg—tiszavárko- nyi, vezsenyi, tiszoraffi, t!- szasülyi széles hullámtere­ken. A lecsapoló társulatok pedig a nagy kiterjedésű csa- xomahá'ózattal rendelkező Mesterszállás, Mezőtúr, Túr- keve. Kisújszállás, Beseny- szög területén alakultak meg legkorábban. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése pillanatnyilag azt a feladatot rója a megalaku't társulatok­ra. hogy érdekeltségi kimu­tatásaikat, nyilvántartásai­kat a tagosításnak megfelelő­en dolgozzák át További tár­sulatok alakításának lehető­sége még nincs kimerítve, s mind nyárigát-társulat. mind 'ecsapoló-társulat szervezhe­tő Szolnok megyében. Az a'ábbiakban röviden be­mutatjuk egy társulat életé­ben a jelentkező megoldat­Tizenöt falusi if júsági szövetkezete van Szolnok megyének A termelőszövetkezetek megszilárdításáért és fejlesztéséért - 1960 céljainkat meevat okítani. A A karcagi Szerető KTSZ növeli exportját nünk kell. — Előreláthatóan egymillió forint értékű ter­mékkel gyártunk többet évi programunknál. — S mik a kilátások jövő­re? Lesz elég munka? — Az idei nyolcmillió fo­rinttal szemben jövőre 18 millió az éves terv. Különö­sen az exporttermelés növe­kedése figyelemreméltó. 1960- ban termékeink 80—85 szá­zaléka exportra kerül.-r A NAGYARÁNYÜ tér melésfelfutáshoz adottak a feltételek? ■ * • • — Szakképzettségben, muri- kakedvben nincs hiány a szö­vetkezetben. Az idén például lő új gyártmányt „vezetünk be” — többek között telep­nélküli telefont. Az új cikkek termelésére való áttérés min­dig nehezíti a munkát, vis­szaveti a tervteljesítést, még­sem maradtunk el előirány­zatunk valóra váltásában. Jö­vö évi programunk teljesíté­sét a helyhiány, s annak kényszerű következménye, a lélszámh'ány gátolja legin­kább Most egy hónap alatt 25 fővel növeltük a létszá­mot, de legalább ugyanany- nyival kellene még Sajnos, az új munkásokat nem tud­juk elhelyezni, bármennyire szükség is volna rájuk. Mű­helyeink túlzsúfoltak, az alap­vető tűzrendészeti és baleset­védelmi szabályokat is nehe­zen tudjuk emiatt betar*an; Még kultúrtermünket is mű­helynek alakítottuk át, bár­mennyire sajnáljuk azt — Sürgősen kellene egy új üzemépület. Ha hosszúlejára­(si) A vízi társulatokról jövő évi tervek összeállításá­ról ez tehát a kiindulási pont. Így vélekedik Árvái István, a járási pártbizottság titkára s a szövetkezeti gazdák soka­sága. S ezt tükrözik-e vajon a készülő termelési tervek? Nagyjabül igen. De néz­zük talán a dolgokat sorjá­ba. Magától semmi nem megy s az az igazság, hogy a jász­berényi járás területén is, amikor a merész, de megala­pozott és reális célkitűzések­ről van szó, akad hellyel- közzel kishitűség, bátortalan­ság. A szövetkezeti vezetők értik, hogy most következik a második lépés, viszont itt- ott első hallásra megijednek a szokatlan nagy számoktól. A kisüzemi szemlélet ugyanis még hat. Ezt felismerve, a járásban létrehozták a komplex-brigá­dokat a legjobb szakemberek­ből. Ezek a komplex-brigádok nemcsak bátorítást adnak, hanem alapos szakmai felké­szültséggel bizonyítják is, hogy egy-egy elsőhallásra me­résznek tűnő terv megvaló­sítható. Segítik a terv összeállítását, s később egész évben taná­csokkal látják el a szövetke­zeti gazdákat a tervfeladatok megvalósítása érdekében is. A VII. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámo­lója megállapította: „A több gépi munkával, jobb öntözés­sel, több trágya és műtrágya használatával jobb, nemesebb vetőmagvak használatával, dolgozó korszerű mezőgazda­ság csak a szocialista nagy­üzem keretében valósítható meg." Értik-e vajon a Jászság szövetkezeti gazdái ennek a megállapításnak lényegét, s ha igen, hogyan mutatják ezt a termelési tervek? A kérdésre több községből kaphatunk választ. Nézzük talán Jászfényszarut, ezt az országoshírű paradicsom­termelő községet. Az ottani dolgozó parasztok körében már eddig is ismert volt a kútakból történő öntözés. Je­lenleg 65 öntözőkútjuk van. Most elhatározták, hogy még 65-öt fúrnak, ilymódon jövő­re megduplázzák a község határában az öntözött terüle­tet. Ebből kitűnik, értik és meg is valósítják a „jobb ön­tözést". Persze az lenne a ió, ha ezt a példát a járás vala­mennyi községében követnék, ott persze, ahol megfelelőek az adottságok. Soll esik manapság a 30 mázsás mozgalomról, a kukoricatermesztés forradal­masításáról. Itt is az a dolog lényege, ami a kiindulási pont. Azért alakultak a tsz- ek. hogy ne évek múltán, ha­nem máris minden lehetőség és adottság kihasználódjék, a több termés érdekében. S je­lenleg a helyzet reális érté­kelése azt mutatja, hogy a jászberényi járás termelőszö­vetkezeteiben a kukorica- vetés területének legalább 30 százalékán a 30 mázsa „má­ltan problémák jellegzetessé­geit. E célból a Tószeg- tiszí- várkonyi nyárigát-társulai néhány fontosabb adatát is­mertetjük A társulat által védeni kí­vánt terület a Szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek tiszai vízkivételétől délre az egész hullámtéren át húzódik a ti- szavárkonyi kanyarig. A vé­dett terület 2 ezer 500 hold. A területen közvetlenül Tó­szeg alatt keresztül folyik az úgynevezett közös főcsator­na, amely Monor—Pi’is köz­ségek határától kezdve mint­egy 863 négyzetkilométerrel gyűjti össze a vizeket és gra vitáciősan vezeti le a Tiszá­ba Tiszavárkonynál. A csa­tornának ezt a nyomvonalét a Gerje-Perje vizek lecsapo- lására alakult társulat mun­káival kapcsolatban készí­tették a múlt század végén. A mostani rendezés előtt e csatornának a tószagi hul­lámtéri szakaszon a -f- 5.50— 5.80 méter magas vízállás­nak megfelelő depóniáia volt. s az emo’kodő tiszai árvizek • depón iákon keresztül, i jusi morzsolt” megtermel­hető. Nos, az az igazság, hogy et­től a számtól több tsz-ben kicsit megijedtek. Viszont a járás vezetői nagyon helyesen meggyőző érvekkel alátá­masztják és bizonyítják, hogy ijedtségre nincs semmi ok. ötezer holdon célul tűzni a 30 mázsás átlagot bátor, merész, de nagyon is reális lépés. Az is nagyon jó, hogy nemcsak úgy általában bizonyítanak, hanem az itteni, Szolnok me­gyei eredményekkel, amelyek kézzelfoghatóak és hihetőek. Szolnok megyében ugyanis már ez évben több nagyüzem 30 mázsa májusi morzsoltnál igen nagy területen jóval töb­bet termelt. Különben a jászberényi já­rás szövetkezeti gazdái na­gyon akarnak dolgozni, ösz- szességében, kisebb hibáktól eltekintve, bátor, merész lé­péseket tesznek. A jászfény- szarui új tsz-ek gazdái pél­dául úgy terveznek, hogy jö­vőre 40 forint alatt nem le­het a munkaegységek érté­ke. 100 kh-ként 45 mázsa húst adnak a népgazdaságnak. Ha­sonló bátor és bizakodó ter­vezés folyik Jászár okszállá­son, Jászteleken és még több községben. Figyelemreméltó a szövet­kezeti fiatalok lendülete és segítőkészsége. De annak is meg van az oka és magya­rázata, hogy miért a nagy lendület és segítőkészség. Azért, mert esténként ezek­ben a napokban a szövetke­zeti fiatalokkal megbeszélik az 1960-as évi feladatokat és segítségüket kérik. Ez is jó módszer. Érdemes átvenni, más járásokban is alkalmaz­ni. Kimeríthetetlen erő rej­lik a fiatalságban. Beszélnek a tervek ösz- szeállítása során a „hogyan?”- ról. Latolgatják a személyi érdekeltség fokozását. Keresik ennek különböző módját. Már most van olyan elgondolás, hogy a tsz-ekben a tervfel­adatokat személyekre bont­ják. Tellát meghatározzák emberről-emberre, hogy a ter­vek megvalósítása érdekében kire milyen feladat hárul, ki mit vállal. Például megkérde­zik a növénytermesztőket, hogy hány hold kukorica, cu­korrépa növényápolását vál­lalják, milyen erővel rendel­keznek. stb. Ha ezt követke­zetesen valamennyi tsz-ben megvalósítják, akkor lénye­gében személy szerint tudják a tsz-tagok, hogy a terv tel­jesítése érdekében kinek mit kell csinálnia egész eszten­dőben. Sok más egyéb elgondolá­sok, javaslatok születnek ezekben a napokban, a jász­berényi járás területén. Mind­ennek gyökere persze a kiin­dulási pont, az, hogy a tsz- eket nem holmi-féle divatbi hozták létre a dolgozó pa­rasztok, hanem a több, a na­gyobb termés elérésének esz közéül. Sz. P. még 'néhány tiszaparti fokon keresztül a közepes tiszai ár vizek már döntötték a rend­kívül termékeny területet A csaftorna hu’lámtéril szaka­sza kereken 7 kilométer volt és az ennek kétoldali tőké­sén történő védekezés az ér dekeltek legnagyobb erőfe­szítését követelte meg. ami számtalan esetben hiábava­lónak bizonyult. Az ide vonatkozó gazdasá­gi számítás az egyszerűség kedvéért kát holdanként 20 mázsa kukoricatermést vett figyelembe. Ennek értéke 100 Ft/'máz'a alapján 2 ezer fo­rint értékű hozamot je'ent kát. holdanként. A júniusi elöntésből származó 70 szá­zalékos kár értéke tehát 1.400 forint kát. holdanként A társulat a Tisza-parton mintegy 8.6 kilométer hosz- szú a + 730 centiméter ma­gas nyárigátat épít és hul­lámtéri területek csatorna- hálózatát újítja fel. Ezzel olyan he'yi vízkár elhárítási probléma nyert megoldást mely több mint félszázad óta várt megoldásra

Next

/
Thumbnails
Contents