Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

fí

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. december 2

Kádár János elvtárs előadói beszéde

(Folytatás az 5. oldalról)

A párt és a kormány szembeszáll és küzd a spekuláció és a jogtalan jövedelemszerzés ellen. Azt várja, hogy a kisiparosok és kiskereskedők tartsák be törvényeinket, segítsék népünk munkáját. — Ugyanakkor támogatja és .támogatni fogja a városi és falusi kisiparosok, kiskereskedők társadalmunkban szükséges és*hasznos tevékenységét a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséért. A párt arra törekszik, hogy a kispolgárságot meggyőző szóval ideológiailag és politikailag átnevelje és a szocializmus útjára vezesse számára is elfogadható módon; egyéni boldogulását és gyermekei jövőjét biztosítva.

Elvtársak! Foglalkoznunk kell a volt kizsákmányoló osztályok tagjaival folytatandó politikával is. Az elmúlt évtized alatt a tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt kizsákmányolók és támogatóik egy része be is illeszkedett társadalmunkba, más része 1956-ban harcba szállt a népi hatalommal és ma is ellenséges magatartást tanúsít. Közülük mint ellenséggel bántunk el azzal, akivel rendszerünk a harcban— mint ellenséggel — találkozott*

Továbbra is éberen védelmezni fogjuk rendszerünk, népünk érdekeit a volt ki- zsákmányolókkal szemben. AM közülük fellép ellene, annak számolni kell a proletárdiktatúra keménységével. Ugyanakkor az ellenforradalom leverése, a proletárdiktatúra erősödése, a szocialista építés sikerei növelik a lehetőséget a volt kizsákmányolók átnevelésére.

Az ellenforradalom leverésével a* osztályharc nem szűnt meg hazánkban. Társadalmi törvény, hogy az osztálynélküli társadalom osztályharcban születik.

Ugyanez érvényes a nemzetközi élet területén is. Az államok és népek békés egymás mellett élése, amelynek tartóssá tételéért küzdünk, nem hoz béíkét az eszmék harca terén.

Számolnunk kell azzal, hogy céljaink, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése, — osztálycélok, a munkásosztály céljai és megvalósításuk osztályharcban fog végbemenni. A szocializmus érdekei, népünk érdekei nem kívánják az osztályharc élesedését, ellenkezően, az a jó, ha hevessége csökken, forrnál kevésbé élesek. A párt és a nép állama sohasem fog az oszíályharc élezésére törekedni. Ez azonban elsősorban nem tőlünk, hanem osztályellenségeinktől, a nemzetközi imperializmustól függ.

Az osztályharc tehát folyik tovább. Az osztályok harcát azonban az ennek lényegét nem értő emberek foghatják fel úgy — és a szocializmus esküdt ellenségei terjeszthetik azt — mintha az osztályharc a volt kapitalista osztály egyes tagjai ellen folytatott különháborúval volna egyenlő. Népi államunk törvényei a volt kizsákmányoló osztályok tagjait is egyenjogú állampolgárként kezelik, ha ők maguk nem sértik meg, hanem tiszteletben tartják e törvényeket és lojális magatartással beleilleszkednek társadalmi rendünkbe. Mint ismeretes például magukra a dolgozó parasztokra bíztuk, hogy felveszik-4 a kuláko- kat a termelőszövetkezetekbe, vagy sem. Rendeletben módot adtunk arra is, hogy az egykori kulák eltemethesse saját múltját és két évi becsületes munka után teljesjogú, a különböző tisztségekre is megválasztható tagja le* gyen a termelőszövetkezeteknek. A volt kizsákmányolók gyermekeivel kapcsolatban pedig pártunk arra törekszik, hogy a múlt terhétől mentesen találják meg majd helyüket az új szocialista világban*

A párt vezető szerepé, a párt és a tömegek kapcsolata

Kádár János végezetül a pártról, a párt vezető szerepéről, a párt és a tömegek kapcsolatáról beszélt.

— A marxizmus—leninizmus alapvető tanítása — mondotta— hogy párt nélkül, a párt vezetése nélkül a munkás- osztály nem vívhatja ki, nem tarthatja meg a politikai hatalmat; a párt vezetése nélkül nem lehet felépíteni a szocialista társadalmat. A revizionisták megpróbálják csökkenteni a párt vezetőszerepének jelentőségét a szocializmust építő országok mindennapi életében. A magyar- országi tapasztalatok szembetűnően és meggyőzően bizonyítják, hogy a párt vezetőszerepe a hatalom kivívása után nem csökken, ellenkezően — növekszik.

A Magyar Szocialista Munkáspártot marxista—leninista tudományos világnézet vezérli; elméleti alapja, kommunista politikája nem új. Uj a helyzetben az. hogy a Köz- oonti Bizottság a tévelygések és hibák sorozata után visszavezette a pártot a helyes lenini útra, módszereibe is, a párt munkastílusába is olyan új elemeket vitt, amelyek ma összeforrasztják a legszélesebb dolgozó tömegekkel.

Az elmúlt három évben a párt két fronton harcolt — mégpedig a revlzionlzmus ellen és a dogmatlzmus ellen —hogy megőrizze a pártegység eszmei alapját, a marxista-leninista ideológia tisztaságát. A munkás- osztály eszmei fegyverét csorbítják a párton betűi jelentkező dogmatikus és revizionista irányzatok.

Ezek közül mind Magyar- országon, mind pedig nemzetközileg a revizionizmus a főveszély. A modern revizionizmus feleleveníti a még le nem győzött régi, burzsoá

eszméket; a nemzetközi imperializmus és a belső reakció kezére játszik; azokra támaszkodik. Különösen veszélyessé teszi a modern revízión izmust az a tény, hogy a tömegek «előtt marxista—leninista mezben jelentkezik. A revizionizmus társadalmi bázisát a még meglevő burzsoá és kispolgári elemek képezik. A revizionizmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit, tagadja a párt vezetőszerepét, a proletárdiktatúra államának szerepét, a szocialista tábor jelentőségét. A politikában törvényszerűen a munkásosztály érdekeinek elárulásához vezet. Valójában nem más, mint a burzsoázia által meghamisított marxizmus*

— Legkorszerűbb formájában is éppen úgy kudarcra van kárhoztatva, mint a marxizmus ellen immár száz esztendeje indított összes eddigi támadás vereséget szenvedett. Ezt világosan példázza a hazai revizionista csoport egész dicstelen pályafutása is.

A Központi Bizottság és a párttagság alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Az az árnyék, amelyet a revizionisták vetettek a pártra,, nem a párt és nem a pártot támogató tömegek, hanem az árulók szégyene.

Kiforgatja lényegéből és meghamisítja a marxizmust—leninizmust a dogma- tjzmus is. A dogniatizmus— bár nem a burzsoáziától származik, hanem a munkás- mozgalom saját talaján keletkezik — hallatlan károkat tud okozni a párt, a munkásosztály, a proletárdiktatúra ügyének.

— Az utóbbi éveikben súlyos károkat okozott a pártnak a Rákosi .Mátyás körül kialakult személyi kultusz, s az ennek révén meghonosított. dogty-tózmus és szektás politika. A pártnak az ellenforradalommal vívott harc menetében meg kellett szabadulnia a múlt hibáitól is.

A Központi Bizottság ma mentes és a párttagság alapvelő tömegei is megszabadultak a dogmatizmus és szektariánizmus káros nézeteitől

A Központi Bizottság helyreállította az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demokratikus centralizmust, a kollektív vezetést és helyreállította mindazok becsületét, akiket Rákosi és az őt támogató csoport alaptalanul megvádolt

— Van azonban még egy zavaró vonatkozása a kérdésnek, amelyet helyes érinteni és lezárni. Hazánkban sok százezer ember van, akik sok éven áit bíztak Rákosiban, éltették és támogatták őt, ma pedig kemény szavakkal és súlyos kritikával szólnak káros tetteiről. Miről van lényegében szó? Rákosi Mátyás 1919-ben harcolt a Tanácsköztársaságért, kiemelkedő szerepet töltött be a Horthy-faáizmus elleni küzdelemben és vezető szerepe volt a felszabadulást követő politikai harcokban. A proletárdiktatúra győzelmét követő Időkben azonban eleinte eltűrte, majd maga is ösztönözte a személyi kultuszt és súlyos károkat okozott a szocializmus ügyének.

A lényeget tekintve az emberek helyesen tették, amikor a régebbi években támogatták Rákosit hasznos tetteiben, helyesen cselekedtek akkor is, amikor látva súlyos hibáit, az azokban való makacsságot, megvonták tőle, mint vezetőtől, bizalmukat és elítélték őt, A

■Nagy nyereségnek tekintjük, hogy a korábbi évek hibáit jóvátéve, elfoglalták méltó helyüket a pártban az 1919-es kommunisták és azok, akik a Horthyrendszer éveiben idehaza illegalitásban dolgoztak, a spanyol p '“árháborúban résztvett, valamint más, egy időben oktalanul mellőzött elvtársak. így méltó helyre került a pártban a régi forradalmi törzs. Kijavítottuk azokat a hibákat is, amelyek a két munkáspárt egyesülésével kapcsolatbán előfordultak. Ma aszerint ítéljük meg az embereket, hogy az ellenforradalommal vívott harc idején hűek maradtak-e a munkásosztály ügyéhez, és nem azon az alapon, hogy korábban a kommunista, vagy a szociáldemokrata mozgalomban tevékenykedtek-e — s ez jó dolog. Az elmúlt három évben fejeződött be teljesen az egyesülés olyan értelemben, hogy pártunkban most már csak minden tekintetben egyenjogú és összeforrott párttagság van. A régi törzsgárda és a felszabadulás után kommunistává lett Ifjúság 1» összeforrott; ahogy ezt más szavakkal kifejezzük; ,

a 40 éves magyar kommunista mozgalom három élő nemzedéke együtt van és jo egyetértésben dolgozik. A párt erős, mert ma valóban az azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége.

Beszélt a kádermunkáról is. Jó ez — hangsúlyozta, hogy nem egymástól elkülönítve végzik immár az emberek irányítását és a kádermunkát Tapasztalataink szerint az a döntő, hogy mindenekelőtt munkája és magatartása alapján ítéljék meg a2 embert és ne különböző nyilvántartások adatai alapján. Az egész embert tekintsék, jó tulajdonságaival és esetleges fogyatékosságaival együtt. A/ a legfontosabb, hogy a kádermunkából végképp eltüntessük a titokzatosságot, s misztifikációt, az egyoldalú megítélést. Feltétlenül kerülni kell, hogy egy embert eff1 ik nap — jótulajd ?gai alapján — az egekig emeljenek, a másik nap pedig — va

személyi kultuszért, az abból származó súlyos károkért, az árnyakért, amelyet ezek a pártra vetettek, nem a magyar kommunistáknak, nem a pártnak, nem a Rákosit korábban követő tömegeknek, hanem azoknak kell szégyenkezniük, akik ezeket felidézték, magának Rákosi Mátyásnak s annak a csoportnak, amely hibáiban támogatta őt

Kádár János ezután rámutatott arra, hogy

a revizionizmusnak is, a dogmatizmusnak is közös vonása s marxista ismeretelmélet elvetése, a szubjektív szemlélet. A marxista ismeret-elmélet a valóság objektív fényeinek szakadatlan tanulmányozását követeli meg.

A párt a valóság tényei alapján vonja le azokat a következtetéseket amelyek a párt helyes politikájának kidolgozásához szükségesek. A jelenlegi helyzet a marxista— leninista propaganda erősítését kívánja. A párt feladata mindenekelőtt, hogy a párt tagjainak marxista—leninista tudását mélyítse, továbbá az is, hogy segítséget nyújtson a marxizmus—leninizmus elsajátításához annak a jelentős számú pártonkívülinek, akik ezt igénylik.

A továbbiakban Kádár János a párttagság számszerű adatait ismertette, majd a párt élcsapat jellegéről beszélt, aláhúzva: a párt soraiban ma azok a legöntuda- tosabb és legállhatatosabb elvtársak vannak, akik az eb lenforradalom elleni harc nehéz napjaiban vették kézbe és emelték magasra a párt, * proletárdiktatúra zászlaját.

lamilyen hibája miatt — esetleg örökre elvessék.

Pártunk tömeglbetfolyásának növekedéséiben — folytatta — döntő tényező: a Párt szavai és tettej soha nem térhetnek el egymástól A pártnak a tömegekkel vannak közvetlen és közvetett kapcsolatai ér párt a néppel, a tömegszerve- zetelk és a tömegmozgalmak révén közvetett kapcsolatban van. A tömegszartíezeteknek és tömegmozgalmaknak megvan a maguk sajátos rendeltetése, de feladatuk az is, hogy a pánt szavát közvetítsék a tömegekhez és a tömegek véleményét, kérdéseit a párthoz. Ma a tömegszerveze- tek és tömegmozgalmak a párt eszmei és politikai irányításával, ugyanakkor önállóan dolgoznak és betöltik sajátos szerepüket is; alapjá-" ban véve jól töltik be a párt és a tömegek közötti összekötő szerepet is.

Kádár János ré'tóe+esebben szólt ezután a szakszervezetek a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Nőtanács munkájáról.

A szakszervezetekre a kommunistáknak úgy kell tekinteniük, mint olyan szervezetekre, amelyekhez idővel mind több olyan feladat és hatáskör kerül, amelyek ma még állami szerveknél vannak.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyrészről tömeg- szarwzet, más vonatkozásiban pedig a párt saját ifjúsági szervezete. Legfőbb feladata, hogy küzdjön és segítsen a pártnak legyőzni az etíensé- ges nézetek maradványait amelyek az ifjúság soraiban helyenként még rombolnak További feladata, hogv segít sen a pártnak az egész ifjú ságot tanulásra ösztönözd a munka megbecsülésére é? szereteténe tanítani a szocia- > izmus eszméjéhez, a nép; hazához való rendíthet etle hűségre nevelni. A Közpon iizottság megítélése szerint a ■őmozgalom szervei a Nóta rácsok hasznos ér? ió munká 'végeznek. Ezért tekintélyű van a pár*szervezetek és a tö megek előtt is, Az a felada

tuk, hogy a szocializmus építésének központi társadalmi kérdéseivel foglalkozzanak és mozgósítsák á nőket a párt politikájának támogatására, az alkotómunkára Ugyanakkor foglalkozzanak a nők társadalmi kérdéseivel. A nők a Magyar Népköztársaságban egyenjogúsággal rendelkeznek. A' nőtanácscik feladata, hogy ennek a törvényben biztosított egyenjogúságnak az élet minden területén, az

ügyek mindennapi menetéiben segítsenek maradéktalanul érvényt szerezni. Nyiltan meg kell mondani, hogy a nők társadalmi kérdéseinek kielégítő megoldása még nagy és hosszantartó munkát kíván. A nők teljes felszabadítása és a szó igaz értetmétoen vett egyenjogúság a szocialista forradalom egyik fő feladata. Ezt még nem oldottuk meg és ez nem is küntnyű, nem Is rövid lejáratú feladat

A párt bizalommal viseltetik a pártouk ív üllek Iránt

A párt közvetlen tömeg- kapcsolatainak alakulásában rendkívül fontos, hogy a párt elvileg Ó3, gyakorlatilag helyes viszonyt alakítson ki a pártonikívüliekíkei. A párt minit tudva’evő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártankívüliek iránit, őszintén, közvetlenül és nyiltan szól a pártonkívüliek Itgszé lesébb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is. Három év alatt a párt és a pártonikívüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség teremtette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcs tőkéjét. A párt sikerei döntően attól függ-ek, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük.

Gátolja a pártonkívüliekke’ kiépített egészséges viszony további erősítését az az elbizakodottság is, amely sorainkban helyenként ismét felüti a fejét. Vannak olyan elv- társaink, akik elfeledkeztek arról a lenini tanításról, hogv a pártnak a tömegek bizalmát és támogatását napról- niapra, újból és újból meg 1 1 nyernie. Sajnálatos — ha szórványosan is —, de mégis találkozunk olyan esetekkel, amikor a párttagok egy része nem érti a Központi Biz/j tsís álláspontját a pértonkívüüek- kel kapcsolatban, s ezért nem j ár el helyesein.

Helyenként értetlenség é idegenkedés van az 1957-es pártértekezletünk állásfoglalásával szemben, -amely szerint hazánkban a pártfunkció kivételével pártonikívüli is betölthet bármely közfunkciót. Vannak egyes olyan maradi nézetekkel megvert elvtársaink, akik nem értik, hogy a kommunisták nem végezhetnek mindent maguk El kell ítélnünk, a pártonkí- vüliekkeä szemben helyenként muta'kozó türelmetlenséget is. Senki nem várhatja, hogy mindentó egycsapásirt kommunistává váljék, hogy mindenki egyes aoásra fele melkedjék az élcsapat színvonalára. Viszont a szocialista társadalom felépítése az egész nép ügye, csak az égés* nép műveként va'óiulha meg. A párt feladata, hogy a nem kommunistákat meggyőzéssel és türelemmel vezesse ebben a nagy munkában és közülük azokat akik képességekkel, tudással és tehetségekkel rendelkeznek, olyan posztra állítsa, ahol a legtöbbet tudják nyújtani a társadalomnak.

Még ennél is messzebbmenő türelemre van szükség az embeftk ügyes-bajos dolgaival való foglalkozásban. Nincs semmiféle statisztikai kimutatás arról a megszámlálhatatlan kérdésről, azokról a közérdekű, vagy személyes ügyekről, amelyekkel az emberek naponta fordulnak pártszervezeteinkhez.

1958-ban kevés hijján 20 ezer levél érkezett egyenest a Központi Bizottság címére, a Népszabadsághoz több mint 30 ezer, — ezekben a levelekben különböző emberek tanácsért vagy segítségért fordulnak hozzánk A párt és pártszervezetek természetesen mindennel nem foglalkozhatnak. De kérdéseket és

kívánságokat, amelyeket szóban vagy írásban túlnyomóan pártonkívüliek juttatnak el hozzánk, mindenekelőtt úgy kell felfogni, mint a párt iránti bizalom jelét. A bürokratizmus és lélektelenség ellen kíméletlenül lépjünk fel, s a legnagyobb figyelmességgel foglalkozzunk az emberek ügyeivel, kérdéseivel panaszaikkal, kéréseikkel. Ezeket az ügyeket a párt- szervezeteknek komolyan kell venni és el kell igazítani a2 embereket. Ügyeiket továbbítsák az illetékes szervekhez és kísérjék figyelemmel azok elintézését. A tömeg- szervezeteken, tömegmozgalmakon és a tömegekkel fennálló közvetlen kapcsolatokon keresztül szövődik és erősödik az a millió és millió szál, amely a pártot, és népünket összeköti. A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom és eleven kapcsolat az a tényező, amely nélkül a párt nem élhet és nem dolgozhat.

Elvtársak! Pártunk hazafias és internacionalista párt. Szocialista forradalmunk csak a nemzetközi kommunista mozgalommal együtt és azzal összeforrva fejlődhet.

Feladatunknak tekintjük, hogy tanuljunk népünktől és tanuljunk a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataiból. Ha szüntelenül tanulunk saját tapasztalatainkból és népünktől, akkor sohasem hagyjuk figyelmen kívül1 hazai adottságainkat, nemzeti sajátosságainkat, amelyek történelmileg alakultak ki. Ezekről megfeledkezve lehetetlenség volna hazánkban felépíteni a szocialista társadalmat

A párt előtt álló feladatokat összefoglalva: a legközelebbi években be kell fejeznünk a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A gazdasági és kulturális építés feladatainak jobb és lendületesebb megoldásával hozzuk közelebb azt a napot, amikor a szocialista forradalom teljes és végleges győzelmet arat hazánkban.

Ennek feltételei: hogy megőrizzük eszmei alapunk, a marxizmus—leninizmus tisztaságát pártunkban —, hogy tudományos elméletünket alkotó módon alkalmazva, egyértelmű és követkeíetesen kommunista politikát folytassunk.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság most erős, a nemzetközi feltételek jók. Arra van szükség, hogy pártunk minden szervezete, minden tágja dolgozzék még nagyobb, lelkesedéssel, mint eddig Arra van szükség, hogy a párt támaszkodjék még jobban a tömegekre, a nép tömörüljön még jobban a párt köré. Arra van szükség, hogy a magyar nép fűzze még szorosabbra barátságát a Szovjetunió és a szocialista tábor népeivel és zárkózzék fel még szorosabban a szocializmus és béke egyre hatalmasabb nemzetközi erőihez. Bizton hisszük, hogy ez így lesz, a szocializmus belátható időn belül teljesen győzedelmeskedik hazánkban is; felépül a magyar nép több nemzedékének legszebb és legigazabb álma, a szocialista Magyarország, — fejezte be beszédét Kádár János.

A párt szarai és tettei egyek