Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
1959 december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MIT TmiPK MIT TWIM I MINDENNAP GAZDAGABB mit finutnu volns a termelőszövetkezetek a / élüzem Pusztakürti Állami négyszeres Gazdaságtól? Ha úgy lenne szokás: négy ezüstcsillag díszíthetné a Pusztakürti Állami Gazdaság magasan ívelő kapuját, ott szemben a szellőháti vasúti megállóval; az állami gazdaság ugyanis négyszeres élüzem. Ez a tény a gazdaság eredményei önmagukért beszélnek; összefoglalva is so- katmondóak: a Pusztakürti Állami Gazdaságban évente ezer forint az egy holdra jutó tiszta jövedelem. Rendszerünk szelleméből fakadóan természetes, hogy ez a szocialista nagyüzem segíti a körzetébe tartozó ..kisebb testvérkéket”, a termelőszövetkezeteket. Túl azon a támogatáson, melyet gépi erővel, társadalmi munkában végzett építkezéssel nyújtott az állami gazdaság — még értékesebb a nagyüzemi tapasztalatok átadása. A pusztakürti „nagyvezérkar” — amint erre felé az igazgatót, a párttitkárt, a főagronómust emlegetik — patronálási szerződés keretében állt a ]ász- kiséri Alkotmány és Szabad Föld Tsz mellé. Mindké* &*>- zös gazdaság mint termelőszövetkezeti csoport működött a nagy átalakulás előtt. Az Alkotmányban ma Is emlegetik, mennyire megrökönyödött a főagronómus — Fodor Sándor, — mikor a nagy kukoricatábla girbe- görbe sorait megpillantotta. Ezek között még a kézi művelés is keserves, haladatlan munka — gépi művelésre pedig gondolni sem lehet Érthető. hogy ez jelentősen — és károsan — emeli a kukorica előállításának önkölts _-i Kiss Emánuel elnök nem nestelte feljegyezni, hogy jövő re milyen sortávolsággal, milyen mennyiségű vetőmag felhasználásával vessenek Az állami gazdaság 25.53 mázsás (májusi morzsolt) eredménye az Alkotmány Tsz 13.50 mázsás termésével szemben minden érvelésnél közérthetőbben bizonyítja:, a helyes vetés a nagyobb tő- szám a siker alapja. Míg a Pusztakürti Állami Gazdaságban percnyi pontossággal végezték a növényápolási munkákat, addig az Alkotmányban — s' ez a nagyüzemi tapasztalatok . hiányából eredt — késve, helyenként nem kellő gonddal. Bár figyelembe kell vennürv azt is, hogy az állami gazdasí 1- ban hosszú évek óta kialakult vetésforgóban munkálkodnak — mégis elgondolkodtató, hogy Itt holdanként 200 mázsás cukorrépatermést ta karítottak be, míg a tsz-ben csak 128 mázsásat. Még ez az eredmény is a pusztakürtiek segítségét dicséri: tanácsukra az Alkotmány Tsz-ben a hanyagul elvégzett kapál ást- egyelést újra megcsináltatták — méghozzá újabb munkaegység jóváírás nélkül Ehhez a gazdasági útmutatás mellett politikai felvilágosító munkára tg szükség volt, amiben sem Soltész István Igazgató, sem Szabó István párttitkár nem mutatkozott restnek) Meg kell mondanunk, a szövetkezetiek nem fogadták meg mindenben az állami nagyüzem szakembereinek tanácsát. így júniusban(l) árokparti széna helyett luce-- naszénával etették a lovakat. Az egyedi takarmányozást csak immel-ámmal valósítják meg. Nem meglepő tehát, — hogy míg az állami gazdaságban 3 ezer 500 kg a tehenek átlagos évi tejhozama, addig a tsz-ekben a legjobb fejősöké éri csak el az évi háromezer kilogrammot. Helyesen tették az Alkotmány-beliek, hogy az állami gazdaság üszőivel erősítették meg az állományt. Annál kevésbé, hogy gondozóikat nem küldték el tanfolyamra az állami gazdaságba — a legkedvesebb invitálásra sem. A hiányosságok mellett javarészt eredményesnek mutatkozik az állami gazdaság sok-sok jótanácsa. Kladek Kálmán — a tsz agronómusa — szívesen hallgat az okos szóra. Még a gazdák figyelmét is felhívta arra, hogy a jövőben több gonddal ellenőrizzék a gépállomásiak munkáját. Nem szabad előfordu’- nia, hogy a forgók, az osztóbarázdák felszántatlanul maradjanak. A termőföld minden tenyérnyi darabkáját fel kell használni, úgy mint az állami gazdaságban teszik. A maradéktalan területhasznosításnak is rész jut abban, hogy az állami gazdaság 800 hold átlagában 16 mázsás búza, 220 hold átlagában 22 mázsás ősziárpatermésí ért eL A jászkiséri Szabad Föld Tsz gazdái helyesen jártak el, mikor öntözéses kertészet létesítését határozták el. Súlyos mulasztás történt azonban azzal, hogy — a pusztakürtiek figyelmeztetése ellenére későn láttak a palántázáshoz. így majdnem ráfizettek a különben igen jöv, delmező üzemágra. Néhány héten keresztül az alapszabályt is megsértették azzal, hogy munkaegységjóváfrás helyett a kertészetben — órabért (!) fizettek. Szabó István állami gazdasági párttir kár figyelmeztetésére javították ki ezt a hibát. Kocsmából bőség, székházból szegénység A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet gazdáinak gondjáról lenne itt szó. Ez a közös gazdaság kb. 5 ezer 200 holdra növekedett, s már hosszú évek óta „kinőtte” jelenlegi székházát. Sok gondot okoz ez, s hogy csak egyet mondjunk a tsz elnökének nincs külön irodája, holott elemi dolog és nélkülözhetetlen a kü’ön iroda. Az emberek a jövő- menő tárgyalófelek, vállalati kiküldöttek, stb. egymás munkáját zavarják. De sok egyéb más körülmény is indokolna megfelelő székházat. A Kossuth Tsz vezetősé* ge ebben az ügyben már többször fordult a város vezetőihez. A városi pár*V- zottság *>*'-•'—> a városi tanács vb elnöke, jogosnak tartja a Kossuth Tsz kérését, de sajnos segíteni nem tud. Felsőbb szervekn - akad el a dolog. Leginkább az a furcsa, hogy amikor a Kossuth Tsz ilyenfajta, s elég nagy gonddal küzkö- dik. akkor a környéken kilenc kocsma, borkimérés, italbolt, stb. üzemel. Viszonylag elég kis területen. Erre a kilenc kocsmára, — italboltra, borkimérésre nem lenne túl nagy szükség, illetőleg egészen pontosan számukat csökk inthetnék és a felszabad"!! épületet átadhatnák a Kossuth Termelőszövetkezetnek, hogy némi átalakf* ássa! a tagok megfele’ő székházat építsenek. Várjuk a legilletékesebbek válaszát. 8*. P. Jövő évi tanulságul szolgáljon fogadják el az allami gazdaság által felajánlott növényvédő gépeket, szerezzék be idejében a növényvédő szert. A Szabad Föld Tsz-ben — szintén az állami gazdaság útmutatása folytán — gonddal ellenőrizték a gépáliomá- siak munkáját. Adódott, hogy a magas tarlót hagyó fűkaszát elküldték a tábláról. Ellenőrizték a talajmunkák minőségét is; követésre méltónak találva a pusztakürti példát. Az állami gazdaság traktorosai inkább két centiméterrel mélyebben szántanak, mint eggyel sekélyebben. A jótanácsok megfogaclá- sát nincs okuk megbánni a Szabad Föld Tsz gazdáinak. Az előjelek alapján már most látható, hogy a fiata közös gazdaság Jászkisér termelő- szövetkezetei között az elsők között lesz eredményei, munkaegységrészesedése tekintetéber.. A négyszeres élüzem vezetői a „nem hivatalos” segítséggel sem fukarkodnak. Elvtársi magatartásuk eredménye, hogy a termelőszövetkezetiek bizalommal keresik fel őket. így a nagymultú jászkiséri Táncsics Tsz agronómusa pusztakürti útmutatás alapján gondozta a lucernát, az elnök pedig azt kővetően javított a tanyaudvarok rendjén. A jászladányi Kossuth Tsz-t Soltész István igazgató és Szabó István párttitkár legalább féltucatnyi alkalommal felkereste, segített a nagyüzemi munka megszervezésében. Az ő javaslatuk alapján takarmányozzák ma már az állatokat -Kósísuth Tsz-ben, gondoskodnak az istállók megfelelő szellőztetéséről. ( — b. z — TA PASZ TÁL A TOKKAL Aki nem járt még itt, kétféleképpen ismerheti meg legjobban a községet, a kézség helyzetét Úgy, hogy végig járja a sokezer holdas határt, vagy úgy, hogy leül beszélgetni Simonváros Sándor elvtárssal, a párttitkárral, s megkéri, a szavak ecsetével fesse le a község mai arcát Szavai után az érdeklődő előtt kibontakozik -gy alakuló falu, ahol jövőjükön munkálkodnak az emberek. — Tavasszal lettünk tsz község, öt nagy közös gazdaságunk közül kettő akkor alakult. S ha a határt járnánk, ez akkor is kiderülne, mert a Zöld Mezőben és a Kossuth ban még nem hatja át a tagokat a közösért való felelősségérzet. A két tsz-ben közel 110 holdon nincs betakarítva a kukoricaszar. A Zöld Mezőnél abból még 55 kát. holdon le sincs vágva — Igen, itt mi sem voltunk elég következetesek. — Egyik régi tsz tagjai már levágták volna a szárat, de nem biztattuk őket eléggé. A Zöld Mező elnöke iskolán van nincs aki kézbe vegye az ügyet. Ezért a napokban a tanácselnökhelyettest Molnár József elvtársat bíztuk neg azzal, töltsön pár napot a szövetkezetben, s irányítsa a munkát, — A mélyszántással? 5 *zer 200 hold földet kell a községben mélyszántani, még 300 hold várja a határban forgolódó 8 traktort. — Hogy mi a legnagyobb munka? A tsz-ek több égében már a tervkészítések előkészítésén serénykednek. Hévvel, kedvvel dolgoznak, mert van sok új dolog, amivel gazdaságukat, erősödésüket dokumentálhatják: Ther- málkutat furattunk, amely percenként 1100 liter vizet ad így a Velemi Endre Tsz 16, a Zöld Mező Tsz pedig 20 hold öntözéses kertészetet létesít a jövő évben. Idén az Uj Élet és az Alkotmány öntözött összesen hat holdat. A Vele- miben 2 ezer darab kacsa nevelését is tervbeveszik. így hasznosítják azt a két hold— A legsürgősebb munkám? Az Uj Élet Tsz-ben létrehozni a KISZ-szerve-e- tet. Ne csodálkozzon, ez az én , ,pártmunkám”. Ha tavasszal jött volna, a pártszervezet alakításáról szólok, de azzal már meg vagyunk S a fiatalokkal való törődés Is épp oly fontos. Az összevont KISZ gyűléseken mindig ott vagyok, de azért a párt vb. más tagjainak is jut KISZ alapszervezet. — Igen, gondoltam, hogy ezt is megkérdezi. Nem olvasok szépirodalmat, erre sajnos nem tudok időt spórolni. Moziba. Oda elmegyek. Havonta egyszer, kétszer. Pedig szeretem a könyvet is, a mozit is. Azt azonban még nekem is meg kell tanulnom, hogy a község mellett magamra is több időm jussom írhattam volna úgy is, hogy Simonváros Sándor elvtárs, a jászapáti községi párttitkár jól tájékozott, ismeri a község helyzetét De talán beszélgetésünknek az itt leírt töredéke legalább úgy érzékelteti ezt. S nem is volt különösebb célom, mint bebizonyítani azt, hogy községi vezetőink egyre jobban értik do'gukat Egyre átfogóbban látják a minden lapokat, s ez azzal jár, hogy felismerik a legsürgősebb tennivalókat. Megfelelő következtetéseket. tanulságokat vonnak le belőle. S mindennap tapasztalatokban gazdagabban kezdik, s végzik a munkát. B E. December 17-én ankétra gyűltek össze a kunmadarast kisiparosok. Megjelent Lovas Sándor vb. elnök. Gyűjtő Imre községi párttitkár, valamint Bordás László, a KISZÖV megyei elnöke. Lovas Sándor elnök, megnyitójában előzetesen a község mezőgazdaságának szocialista átszervezésével foglalkozott, kiemelve a helyi 21 féle szakmai részleggel rendelkező KTSZ segítségét, ami 250 *é* Banka János művezető ínőMÍé^a „Nézze, jöjjön ki holnap délelőtt. Hogy mindenáron egy művezetőről akar írni? Helyes. Ha holnap kijön hozzánk, szébnéf a savüzemben, vagy a konvandt-őrlőben, — bizonyára talál másvalakit Hogy én is művezető vagyok? Ez igaz. De i lakatosoknál. s ez nem vág egészen a Vegyiművek „profiljába”. Miért nehezítsem meg a dolgát? Abban igaza van, hogy tőlünk, karbantartóktól is nagyrészt függ a folyamatos munka. A múltkor is mondom az egyik lakatos nak: kérem, a hibát meg kell találni, s ki kell javítani. Jó, rendes, dolgos, szorgalmas ember mindahány emberem, szeretem is őket. De a határozottság is szükséges. Mert a termelés nem állhat meg. Az egyik lakatos most éppen a kemenceházban dolgozik két esztergályossal együtt. Elég nehéz munka, hiszen erős a gáz, a piritet égetik itt, s hát. a kilépőn mégsem megy ki folyamatosan az összes gáz. Elég bonyolult volit a B. Il-es szárítótorony generáljavítása Is. Valóban tenyérként kell a sok bonyolult berendezést, gépet ismerni, deháit miért vagyok itt már nyolcadik esztendeje. s miért kapom a havi 2 ezer forint fizetést? — Hogy a sokoldalú munka miatt állandóan tanulni kell? Szerintem ez természetes. Ma minden embernek tanulnia kell, s tanul is, aki nem akar lemaradni. Meg tanítani. Somodi István és én a múltkoriban külön is „taná- roskodtunk”. Én matematikát, adtam elő, s tanítványaim” már azóta sikeresen vizsgáztak is az ipari tanuló Iskolában. El sem tudja képzelni milyen nagy hasznát vettem a technikumban tanultaknak, mert el ne felejtsem, most vagyok harmadéves a gépipariban. A magunkfajta embereket nagyon izgatja az elméleti rész is. Hát még ha gyakorlati tapasztalatai is igazolják az illetőnek az elméleti tételeket! Mikor még Pesten a Csepeli Vas- és Fémművekben szerszám és géplakatos tanuló voltam, — meghat tizenöt év óta, mióta csak a szakmában vagyok, — mindig hajtott a vágy. de a szükség is a tanulásra. Mióta az asszony Tiszatenyőről, én meg Pestről Szolnokra kerültünk, erre is több i-o jüt. S ahogy hazamegyek, évek óta már, este van, alszik a két gyerek, én megvacsorázom, s előveszem a könyvet. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy könnyű. Dehát hogy tanítsak én mindig újat embereimnek. ha én sem tudok? Márpedig nekem az a «V- gyam, hogy érettségi után jövőre is itt dolgozzam a többiekkel, de nem úgy mint leg nap vagy ma; Holnap már jobban. De én azt hiszem, mégis jobb lesz, ha kijön holnap. írjon másról inkább. Hát tudtam én érdekeset mondani? Vannak litt nálam sokkal jobb riportalanyok is. Hát nem igaz?,. i — bubor —» rőhelyes, korszerű istállót épített) A magánkisipar szocialista átszervezésére rátérve kiemelte, hogy ezt elsősorban a mozgalom kiszélesítésével kell elérni. Annál is inkább szükség van erre, —■ hangsúlyozta, — mert a; stöcializ- mus építése során a kisiparra fokozott feladatok hárulnak, amit csak közös összefogással. a szakmai tudás további növelésével lehet elérni. Kijelentette, hogy a szövetkezet kapuja minden becsületes belépni szándékozó kisiparos előtt tárva álL Bordás László elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke beszélt a kisipari szövetkezetekben tapasztalható nagy fejlődésről és hangsúlyozta, hogy az ankét elérte célját. Ezt az is bizonyítja, hogy azóta már több kisiparos kérte felvételét a helyi KTSZ- ke- Lovas Ferenc Pintér Zsuzsa és V. Papp Borbála Mindketten a teimeles nagyszerű emberei. Jogosan illeti őket az elismerés és a sok dicsérő szó. Bármilyen tanácskozáson joggal foglalnak helyet az elnökségben. Nevüket hamarosan megismerik a megye határain túl is. Példájukat pedig bizonyára hamarosan százak és százak követik, hogy lendítsék az évtizedes előítéleteket, megcáfoljanak balhiedelmeket. Ok ketten ezévben társaik és a szakemberek irányításával nagyszerű eredményeket produkáltak. Pintér Zsuzsa, a Csorbái Állami Gazdaságban agronó- muslány. ötven holdon kapálás nélkül 34.83 métermázsa kukoricát termelt májusi morzsoltban számítva. — A vegyszeres gyomirtást alkalmazták és traktoros társa gépi növényápolást végzett- Pintér Zsuzsa bebizonyította, sok-sok kétkedőnek, hogy a termésátlagok fokozásában úgyszólván nincs határ. Megmutatta, mire képes a szaktudás, az akarat és a bátorság. V. Papp Borbála tíztaoií ifjúsági munkacsapatával hasonló sikerekkel büszkélkedhet. 88 holdon 46.9 métermázsa májusi morzsolt kukoricát termeltek. Erről a két nagyszerű emberről nem lehet eleget beszélni. Különösen most, amikor Szolnok megye mezőgazdaságában meg kell tenni a második, a legfontosabb lépést, a nagyüzemi adottságok halasztást nem tűrő alapos kihasználását. Legyen ez a két név fogalom valamennyi termelőszövetkezetben. Adjon önbizalmat Szolnok megye szövetkezeti gazdáinak Pintér Zsuzsa és V. Papp Borbála termelési sikere. Amit ők elértek, az másutt is elérhető. S különösen az ifjú szövetkezeti gazdákat lelkesítse két társuk eredménye. Kövessék Pintér Zsuzsa és V. Papp Borbála példáját, tűzzenek maguk elé merész, de megvalósítható célokat úgy. ahogyan azt az agronómus lány és az ifjúsági munkacsapatvezető tette. Legyen a termelésnek sók-sok nagyszerű embere, Sz. P. Ankét Kunmadarason Több kisiparos kérte felvételét a HISZ be nyi lapos területet, ami eddig semmire se volt jó. — Nem, persze a munka nemcsak ebből álL Három darab 48 férőhelyes szarvas- marha istálló építése nincs még befejezve, azt is fo ylátni kell. Az öt tsz-ben ösz- szesen 1400 sertés van. sürgetni kell a felvásárlást a tagoktól, vagy a piacról, több gondot kell fordítani a szaporításra is. A munkák során nagy segítséget várunk a 14 szakiskolát végzett embertől, s attól a tizenhat dolgozótól is, akik most járnak, most végzik a különböző szakmai iskolákat. — A fiatalok? Hogyne! Sokat segítettek a tsz-ek munkájában. De mások is és másban is. Kétszáz isko’ás és gimnazista segített, s legalább háromszázötvenen végeztek társadalmi munkát, — hozzávetőleg 20 ezer forint értékben. — Igen! Szeretik a televíziót. 11 van már a községben. Rádió kétezernyi. S írja ide azt is, hogy hatvannégyen járnak a dolgozok gimnáziumába. Kettő híjával négyszázan pedig pártokita- tásban vesznek részt. Negyvenen pártonkívüliek. — Lakás gondja? Száznegyven embernek van. amibe beleértem a javítási, alakítási gondokat is. De kérem, írja utána azt is, hogy három év alatt 40 ház épült nálunk OTP kölcsönnel, s másik any- nyi saiát költségen.
