Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
1959 december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II jászberényi népfront munkáiéról SOKAN megírták már; „Levegője van” ennek a városnak. Az egykori jászszékhely (ez most a tanácsháza) a Jász Múzeum műemlék-épületei. a híres jászberényi puttók, a Petőfi. Ady emléktáblák — és még sok minden idézi, őrzi itt a múltat, s táplálja annak szerete- tét. — A herényiek szeretik hagyományaikat, szeretik jelenüket, egyszóval a várost. Építünk is erre. így jellemezte Oláh János, városi népfront titkár Jászberény lakóit. — Hogy néz ki ez a valóságban? Dr. Németh Ferenc Pál ügyvéd, népfrontbizottsági tag mondja: — Júniusban például érettségi találkozó volt a Lehel Gimnáziumban, ahol mint öreg maturándus, Háy László, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Gyetvai János újságíró és Bittera Kálmán mérnök is megjelent Feljött a szó a régiekről, akik már nem élnek: Lévai Oszkárról, aki a Tanácsköztársaság idején Pogány József népbiztos helyettese, s egyideig a főváros katonai parancsnoka volt. Lévai a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, utána hazaszökött és 1920- ban, mint illegális kommunista lebukott Pesten. Horthy pribékjei kivégezték őt. Ezután Háy Mihályról beszéltünk, akit 1944-ben végeztek ki a nyilasok, majd Reiner Károlyról, Münnich Ferenc 1920-beli Toimszk körüli harcos társáról. Wiedermann Lajos, 1919-es jászberényi kommunista bádogos segéd nevével egy könyvben találkoztam. Wiedermann Lajos Moszkvában a Hősök-temető- jében nyugszik, mint a forradalom hősi halottja Május óta tehát a jászberényi forradalmárok. hősihalottak életének helyi, adatait kutatjuk — sikerrel. A Munkásmozgalmi Intézet is felhasználja adatainkat. A herényi házak, emléktáblák őrzik hát a múltat, akár csak az élő emlékezet. S hogy ez az utóbbi még elevenebb legyen, a helyi népfront előadássorozataiban is szervesen beépítik a forradalmi múltból feltárt újabb kutatási eredményeket. Ám a Jász Múzeum évezredes Lehel kürtje mellett a herényi iskolások a Népfront által rendezett várostörténeti kiállítással is ismerkednek. ötven szemléltető tábla, 300 fénykép ad számot itt a 17 herényi tsz és a város iparának 10 éves fejlődéséről, a tanulságos jelszó: így volt, így van jegyében. Ezt a kiállítást, mely november lj5-én a város felszabadulásának 15. évfordulóján nyílt meg, a Népfront által vezetett lelkes társadalmi munkások állították össze és sikerére jellemző, hogy például az általános iskolások tantervébe is bekerül anyaga, sőt komolyan felvetődött a kiállítás szovjetunióbeli bemutatásának kérdése is. De „mi újság“ a híres (a televízió mintájára) szervezett Élő-Ujságnál? A májusban alakult szerkesztőbizottság három-négyre zsugorodott és bizony az Élő-Ujság „megjelenése” elég nehéz ilyenképpei. De még így is érdekes volt legutóbbi műsora: a tanácselnök helyettes színes beszámolója a város életéről és ötéves tervéről Szegedy János főszerkesztő riportja a Gyermekkórház munkájáról, a Hacsek—Sajó- szerű „Pongrác—Bonifác” elnevezésű humoros-szatirikus jelenetek, amelyekben a hibákat pellen gérezik ki, a szerkesztői üzenetek, s a többi műsorszám. AZ ÉLŐ-UJSÁG a helyi Népfront Bizottság „lapja" szerkesztésének megkönnyítéséhez most rovatokat kíván szervezni. Komoly tömegbázissal rendelkezik a Népfront Jászberényben. De nemcsak tudományos és kulturális rendezvényeken telik meg a Fémnyomó Klub. a Déryné Művelődési Ház terme, hanem a társadalmi munkára hívó szó is visszhangra lel itt. De visszhangra lelt a Népfrontnak az a felhívása is. amikor Tanítóképző Főiskolát kívántak létesíteni, s ezt, bár nehéz volt mégis kiharcolták Most azon is fáradozik a Népfront, hogy a városi kórház szülészeti osztályát mielőbb állítsák fel. Nincs helyünk minden eredményt, tervet felsorolni, de befejezésül szólnunk kell a herényi népfront-gondokról is. Ez pedig a legjobb helyi aktívák túlságos igény- bevétele más területeken is. Ebből aztán sok egyéb probléma adódik, de a Hazafias Népfront Szolnok megyei Elnöksége segítségével bizonyára lehetne itt is megoldást találni. REMÉLJÜK, legközelebbi jászberényi jelentésünkben már nem kell erről a problémáról hírt adnunk, ami jelenleg gátolja a népfrontmozgalom még teljesebb kibontakozását a Jászság fővárosában. •— bubor —i A jugoszláv te’evízlé még kísérleti állapotoan van Az AP hírügynökség szerint a jugoszláv te'evízió, amely három évvel ezelőtt kezdte meg működését, még ma>g is kísérleti állapotban van. Az egész országban mindössze 12.000 vevőkészülék működik. Hogy a rendkívül költséges televíziós készülékek nagyobb forgalmat érjenek el, a kormány elhatározta, hogy egyelőre még nem szed televíziós előfizetési díjat Méríb a csibét Az MSZBT életéből Érdekes képsorozatot kapott az MSZBT megyei elnöksége. A képsorozatot a newyorki szovjet és a moszkvai amerikai kiállítás látogatóiról, látnivalóiról, hatásáról mutatnak be érdekes, szellemesen összeállított felvételeket , Elkészült az MSZBT klubjának január havi programja. A programban veterán találkozó, szovjet filmek vetítései, gyermekparalizisről szóló előadás, külpolitikai tájékoztató és egy szovjet zenei est szerepet A járás egyik legjobb KISZ szervezete Úgy hírlik, hogy Jász* szentandrás kiszesei nem maradnak el a többi Község KISZ szervezetei mögött Sőt a Petőfi Tsz KISZ alapszervezete az egyik legjobban működő szervezet a jászapáti járásban. Jász László pedagógus, a KISZ egyik vezetőja a siker titkát az alábbiakban látja: — A tavaszi átszervezés után rögtön életrehívtuk a tsz KISZ szervezetét Nem volt könnyű feladat, de sikerült. Szép eredményeket értünk el Eljárási spartakiádon. tánccsoportunk is nagyszerűen szerepelt május 1-én. Azonban hamarosan felütötte a A KARA VAN HALAD TISZTELT ISMERETLEN! Sejtelmem sincs az ön nevéről, —- foglalkozásáról úgyszintén. Azt sem tudom, honnan indult életútja, s még- csak azt sem, hogy melyik állomáson szállt fel arra a vonatra, amelyen éppen találkoztunk. De nem is érdekelnek túlságosan ezek a dolgok. Különben annyit tudok önről, hogy mielőtt leszállt a vonatról, arról vitatkozott utitársával, „hogy hát milyen is ez a mai mezőgazdaság, milyenek a mostani szakemberek.” Nem tudom, sikerült-e végezetül megdöbbentő konok- sággal hangoztatott, bárgyú tételeinek helytelenségéről meggyőznie Önt vitapartnerének. Akár igen, akár nem, engedje meg, hogy én is elmondjam önnek a magamét, hogy pótoljam akkori mulasztásomat. Uram! Azt állítja, hogy a mai mezőgazdasági szakemberek nem képezik tovább önmagukat, — ésatöbbi. Én nem akarom most „megagitálni”, avagy jobb belátásra bírni, csupán néhány 1 '-yt sorakoztatok fel állításaival szemben, bízva abban, hogy ön is elolvassa, s ha lehet rosszul látó szemeivel meg is tekinti eme tényeket. Emlékszem, Csugaron szállt le. de kérem, ne ijedjen meg, nem kérem meg arra, hogy olvassa el Móricz Zsigmond „Un muri”-ját, hogy legyen összehasonlítási alapja felmérni azt a szakadékot, ami elválasztja a csugariak mai életét a régitől. Azt sem Írom le, hogy az ön által „képzetlennek. tehetségtelennek” minősített mezőgazdasági szakemberek — a régiek töbosé- gével — hány ezer hold földet tettek termővé a Nagykunság eme szikes részén. Hogyan lettek meghódítói ók annak a földnek, amelynek nem is olyan régen még százezrek rabszolgái voltak. Túl sok számadattal sem akjrom terhelni általam igen nehézkesnek megítélt felfogóképességét, csupán azt szeretném: jöjjön el most velem *gy képzeletbeli sétára Mezőt úrra és nyissa ki jól a szemét. ön azt állította, nincs érzékük a kulturált mezőgazdasághoz a mai embereknek. Én nem állítanám ezt ilyen megátalkodottsággal. A tangazdaság jelenleg a helyi mezőgazdasági technikum és a város tsz-einek tulajdonképpeni mezőgazdasági kulturcentruma. Tudja-e mi és fél holdra jut egy számosállat. Ezer saját tenyésztésű birkájuknál 116 százalékos a szaporulat, 35 liter a tej, 5 kiló 40 deka a gyapjuhozam darabonként. S ha érdekli azt is elárulhatom, hogy 32 vagon minőségi vetőmagot adtak az államnak és a helyi termelőszövetkezeteknek az idén, s a szántóterület 35 százalékán 46 ezer mázsa trágyát szórtak szét, s azt is hogy ebben az 1600 holdas gazdaságban őszi búzából 16, árpából 16.30, zabból 18.58 és takarmányrépából 400 mázsát termeltek holdanként. — Emellett komplett gépi felfejét a baj. A fiatalok egy része megvált a szervezettől, a tsz-től és a városokba vándorolt Most az a feladatunk, hogy új tagokat szervezzünk. Úgy látjuk ez sikerül is. További terveink szerint színjátszó csoportunk előadja a Pettyes című színdarabot. Járásszer- te híres női röplabdázóink gőzerővel készülnek a éli spartakiád versenyeire Úgy gondoljuk az élénk mozgilmi élet vonzóan hat majd a most be’épni készülő fiatalokra is. A jelek szerint a szerény nyilatkozatot mihamarajo komoly tettek követik majd. D. L hét, hogy talán már unja is a számokat és legyint kezével, hagyjuk nem ez a lényeg, hanem az emberek, ők hogy élnek? Jól. Bizonyára emlékszik még a múlt rendszer béreseire. Nos, itt a mezőtúri tangazdaságban nincs béres. — Nincs istá'ló és földrabszolgaság. Emellett fürdő és öltöző áll rendelkezésükre és egész napi kosztért fizetnek 9 forint 50 fillért. És még valami. Higyje el, éppen az ilyen dolgokért úgy szeretik ezt a gazdaságot a dolgozók, ahogy ön még álmában sem gondolná. — Mondjak példát? Beszéljek Bíró István, Rima András újításairól, amelyek közt a borju- szoptatótól a gyapjuhengerig, a gépesített marhavakarót ól. Szolnokon, a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat 12. számú te epén évenként több tízezer baromfit neveinek, s adnak át közfogyasztásra. Cáfordi Ernő brigádvezető s Dáni Margit átadás elő t megmérik a csibéket s úgy találják az átlagsűly 75—80 deka, ami a 8. hétre jó eredménynek mondható. Megint lépnek egyet A terv számai először a városi pártértekezleten hangzottak el. Azóta pedig számtalan helyen, számla lan fórumon foglalkoztak vele. A számok tehát közüggyé, mindenki témájává váltak. Dehát mik is ezek a számok? Egy újabb hatalmas, előrelépés megannyi összes űri tői, melyek öt év múlva élő megfogható valósággá válnak. De akik a tervszámokat kidolgozták. elgondolásaikat is elmondták a számok élettel, valósággal való megtöltéséről, tartalmuk realizálásáról. A karcagi városi pártértekezleten Szentesi László elvtárs beszélt az 1965-re kitűzött nagy cél: az 5 ezer szarvas - marha, a 10 ezer sertés, a 30 ezer juh beállításáról. Tehenemként az évi 3 ezer 500 liter tejhozam eléréséről szólva, a takarmánytermesztés az állat férőhelyekről váló gondoskodás nagy feladataival is foglalkozott, S ezek a szavaik a következő gazdaság gi év célkitűzéseit is visszaadták, tükrözve ezzel a párfc- értekezlet résztvevőinek egységes akaratöt. S alig telt el néhány hét, már megszülettek az 1960-as gazdasági év tervszámai. 1960-ra vonatkozóan elsősorban az állattenyésztés te rén vannak fontos teendők. A kalkulációk szerint a jövő évi állattenyésztési program megvalósítása 100 holdanként 97 ezer 344 forint bruttó bevételt jelent Karcag termelőszövetkezeteiben. Am ehhez az idei 8 ezer 400 mázsa szarvasmarha, sertés és baromfi hússal szemben 14 ezer 100 mázsa húst kell jövőre termelni, 2 millió 800 ezer liter tejet kell eladni, ami tehenenként évi 2 ezer liter tejtermelést követel meg. Tojásból 1 millió 680 ezer darabot kell eladni, az 1959. évi 160 ezer darabbal szemben, ezért az idei 2 ezer törzsbaromfi számát 22 ezerre kell növelni jövő tavaszra. A gyapjúho- Sgzam emelkedésének előirányzata szintén jelentős: 457 már jSzsával szemben 620 mázsa ö gyapjút kap népgazdaságunk 11960-ban öt tsz-ünktől. I Az ötéves terv végére az 1954—58-as gazdasági évek I termésátlagát 40—50 százalékkal múlják felül növényitermelésben a közös gazdasáÍ lgok Karcagon. A jövő évi ter- vek szintén e hatalmas feliadat elérésének útjához .'előlük ki az első lépcsőfokot. Sta- ' bil. reális ez a terv, s megva- lósítása 79 ezer 491 forint »bruttó bevételhez juttatja 100 'holdanként a termelőszövet- Ikezeti gazdákat. A megnöve- Ikedett (llezer 200 klh-s) ke- rnyérgabona vetésterületén 10 ■ 'mázsát kell holdanként elcsé- . pelni 1960-ban búzából. Arénából 13, kukoricából és rizsiből 14 mázsát kell termelni, I cukorrépából 140, silókuko- Iricából 180 és pillangós szólná ból pedig 18 mázsa az eiő- | irányzat. I A szövetkezeti gazdák, ve- fzotök, a gépállomás kollekti- |vája becsülettel vette ki ré- |szét az őszi betakarítási, vetési és talajmunkákból. •| Minden jel arra mutat teI 'hát: joggal bízhatunk abban, ‘hogy sikerül már jövőre megalapozni a karcagi szövetkezetek ötéves gazdasági tervétnek meevaló«ítását Tíz éves zenei csodagyerek j A tíz éves olasz származá- {sú newyorkj Joey Aifidi az amerikai impresszáriók nagy f reménysége. A kisfiú már X nagy sikerrel vezényelte a | Newyorki Filharmónikusokat | és ötéves kora óta növendéke a híres Julliard zeneiskolá- : nak. Nem mindennapi tehat- | ségét Toscanini is elismerte, aki annakidején megengedte, hogy a kisfiú az ő zongorá- 1 ján játszhasson. Joey Aifidi nemrég adta első hangversenyét Európában: Antwerpeniben Beethoven V. szimfóniáját vezényelte, állítólag meglepő érettséggel« I, volt 5 évvel ezelőtt ennek a helyén? Végeláthatatlan szikes föld és mindössze három épület. Most? Elmondom. —• Modern istállósorokat látunk. Az istállókban esillepályán szállítják a takarmányt, a trágyát kaparószalagon. De van itt önitató berendezés, fejőgép, s a 85 tehén között akad, amely évente 7—8 ezer liter tejet ad. Ebben a „kultúrálatlan” gazdaságban két szereléssel rendelkeznek. A gazdaság teljesen önellátó. Uram! Ezek tények. Most pedig nézzük meg az ön által oly nagy előszeretettel emlegetett „lemaradást” már mint ,,a fejlődésről”. Az idén 13 vagon műtrágyát szórtak az őszi kalászosok alá. Jövőre 120 holdon halastavat létesítenek. A 100 holdra eső áis* termelést is növelik, De lea három emeletes magtárban bevezetett újításokig, a házilag készített rizsöntözőcsator* nacsövekig minden szerepel. Vagy szóljak arról az igazi leleményről, tehetségről, amivel megoldják a nehézségeket? Erre is mondok egy példát. Már említettem 1CC0 darab saiát nevelésű birkája van a gazdasáanak. Ezeknek téli elhelyezése nagyon körülményesnek tűnt, igy hát kértek 800 ezer forintot megfelelő istálló építésére. Népgazdaságunk nincs abban a helyzetben, hogy minden ilyen irányú igényt azonnal kielégítsen. A juhokat csak el ke!l helyezni, vé'ekedett Varga Lajos föagronómus és kieszelt egy nagyon egyszeri elmés és olcsó megoldást, — amit a képen is lát Mi ennek a lényege? Az, hogy ebben a 35x8 méteres épületben 500 birkát kiteleltetnek. S tudja-e mennyibe került? 15 ezer forintba. A 800 ezer helyett... Másfél méter vastag szalmafal vesd körül a száraz, szellős te'el- tetőt. Két vízcsapot is bevezettek. A világítás pedig egy egyszerű gépkocsi reflektor-, ból történik. Hét köbméter fa, 300 mázsa szalma, ennyi az °gész — és egy ember szive. A feltaláló Varga Lajos, s a kivitelező Rima András és Bárdos János. 785 ezer forint megtakarítást jelentett. Nyá-i ron elszedik a sza’ma oldal-! falat és kitűnő sertésfiazta-i tót, süldőszálJást nyernek. —j Tövő télire pedig ismét befa-! '^zzák. Szerintem ez nagyon! hasznos ötlet. A feltalálók ősi kivitelezők bizonyára meg is! kapják a jutalmukat. Ezek-I után bizonyára ön sem cső-; tá'kozik, hogy az idén egy millió 200 ezer forint nyere-| séggel zárt a Mezőtúri Tan-j- Gazdaság. Uram! Úgy gondolom, ezek-í| után elismeri: ebben a szopj eredményben az ön által oly-! annyira lebecsült mezőgazda-: sági szakembereknek is dön-: tő részük van a szolidabb ran-j gú „katonák” mellett. Ha pe-| dig nem hiszi el, akkor gon*! dől jón arra a bizonyos köz- i( mondásra, amely így hang-« zik: A kutya ugat, a kara-, ván halad. Különben fogadja őszinte, részvétemet, % Bubor Gyula i
