Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

1959, december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s c& /MfLÍtiátkánif, Magyarul beszélő színes francia—kínai film.— Bemutatja december 20-án a jánoshidai Kossuth mozi A párizsi Montmartre ut­cáin játszadozó gyerekek az egyik magas fa dús lombko- r(májában egy különös, szí­nes alakot fedeznek fel. Na­gyon szeretnék közelebbről megnézni, de olyan magasra egyikük sem tud felmászni, r-’ierre-nek, csapatuk „vezéré­nek'' ötéves kishúga, a bátor, élelmes Nicole siet segítsé­gükre. Amikor a kezükben van a színes papírcsoda, fedezik fel, hogy nem más, mint egy kü­lönös alakú, mintájú papír- sárkány. A papírburkolatban egy levél rejtőzik. Fel akar­ják bontani, amikor megjele n k legádázabb ellenségük, a környék legrosszabb gyereke. Bábért, aki erőszakkal el akarja vermi tőlük a zsák­mányt. A dulakodásban sike­rül leszakítania belőle egy darabot, és azzal elrohan. Pierre felbontja a borítékot és látják, hogy a levelet kü­lönös, számukra ismeretlen jelekkel írták. Bébert nem hajlandó vísz- szaadni a sárkány hiányzó darabját, és Pierre szomo­rúan megy haza kishúgával. Lefekvés előtt elpanaszolja a majomkirálynak, hogy Bébert gonoszsága miatt nem tudnak válaszolni a kedves, ismeret len kínai kisfiúnak. Nem sokkal azután, hogy a gyerekek elalusznak, Pierre álmot lát. Álmában megele­venedik Souen Wou-kong, aki varázserejével segítségére siet és Nicole-lal együtt a messzi Kínába repíti. A varázsló azonban kicsit lévedett és egy rég múlt kor­szakba vitte a gyerekeket. Egy 11 éves kínai császár martai ócai vették őket üldö­zőbe, de a majomkirály még időben segítségükre sietett és Pekingbe vitte őket. Égy ta­lizmánt is ad Pierre-nek, amely megsegíti őt. Ettől kezdve Pierre számta­lan kalandot él át. Megbarát­kozik a kínai úttörőkkel és hamarosan Peking valameny- nyi gyereke Song Siao-isinget, a levél íróját keresi. Ekkor váratlanul megjelenik Bébert, aki itt is mindent elkövet, hogy megakadályozza Pier- re-t barátja megkeresésében. Még a régi idők császárának alakját is felveszi és elrabol­ja a kicsi Nicole-t Végül azonban mégis min­den jóra fordul. Nicole meg­kerül és megtalálják Song Siao-tsinget is. A két új ba­rát boldogan öleli át egy­mást. Pierre másnap elmeséli csapata tagjainak csodálatos álmát És mintha csak az álom folytatása lenne, megje­lenik Bébert, akiben felülr kerekedett jobbik énje. El­mondja, hogy Pierre után ő Is elment az antikváriushoz. Amikor megtudta, miről van szó, válaszolt a kis kínai fiú üzenetére. Az eddigi ádáz el­lenségek kibékülnek és a gyerekek most már együtt mennek el, hogy postára ad­ják a levelet. A paoírsár- kánynak sikerült betöltenie küldetését: segítségével me- 'eg barátság szövődik két tá­voli ország evermékei között Tízéves a Horvát­országi Magyar kuiturszö vétség Belgrád (MTI). A Horvát­országi Magyar Kultúrszövet- ség — a horvátországi magya­rok kulturális szervezete — fennállásának 10. évforduló­ját ünnepli. A szövetség anyagi és egyéb támogatásban részesíti a ma­gyar kultúregyesületeket színdarabokkal látja el a szín­játszó csoportokat. A falva­kat öt magyar nyelvű városi könyvtár járja. A szövetség lapja a Zág­rábban megjelenő Magyar Képesújság. Vidéken is bemutatják a szovjet bélyeghiallífásf Nagy érdeklődést keltett Budapesten néhány héttel ez­előtt megrendezett szovjet bé­lyegkiállítás. Több vidéki il­laté'ista kérte, rendezzék meg náluk is a kiállítást. A posta eleget tesz a kérésnek, s úgy tervezi, hogy 10—15 nagyobb vidéki városban is bemutatja a szovjet bélyegeket. A kiállítás első állomása december 22-én Szegeden lesz. majd január elején Kecs­keméten mutatják be a nagy­sikerű szovjet bélyegeket. — (MTI). Vidám, tarka műsoros est Jászberényben December 21-én fél 7 órai kezdettel a Jászberényi Dé­ryné Művelődési Házban „Ez a hét is jól kezdődik” címmel vidám tarka-műsort rendez­nek. A műsorban fellépnek a szolnoki Szigligeti Színház művészei, köztük Pataki Ot­tilia, Péter Gizi. Varga D. Jó­zsef, Molnár Miklós, Mucsi Sándor. Zenei vezető: Somos István karnagy. Soproni képeslap Citálsz egy idegen város ** utcáin és azon töp­rengsz, mihez is hasonlítsad? Szolnoki vagy, a tágas me­zők, asztallapként elédsímuló síkság szülötte és most, ha körölnézel, a Lövérek, a Bren- berg és más általad nem is­mert hegyek fogják körbe a régi várost. Tölgy- és fenyő­erdők sűrűjében bukkan eléd a Károly-kilátó és ha felmá­szol a szűk falépcsőkön, a téli nap bágyadt fényénél a Simmering és a Schneeberg csonka kúpja fehérlik a tá­volból. És maga a város? Ódon házak között bolyongsz. Má­tyás király és Liszt Ferenc, Petőfi Sándor és Kazinczy élt egykor e falak között. Vágyaikat, reményeiket itt suttogták el a középkori zsi­nagóga hívői, a város Capito- Humán nagy léptekkel jártak fel és alá a konzult kísérő liktorők, kecses hajladozás- sal táncolták a francia-né­gyest a barokk-paloták rég elporladt lakói. Minden ház egy-egy műemlék, századok kultúrájának holt és mégis beszédes tanúja. Ez Sopron. Azaz nem is egészen ez, mert az ódon Belvárost modern, tágas, le­vegős épületek tömbjei ve­szik körül, és itt is, ott is füstkarjukkal nyúlnak a le­vegőbe a textilüzemek, a vas­öntöde, a Zárgyár kéményei. Múlt és jövő érdekesen, szí­nesen keveredik itt a nyugati kapun. Sétáljunk egyet ut­cáin, beszélgessünk lakóival — érdemes. • Különös, ódon báj csillog a téli napsütötte házfalakon, tetőkön. Két és félezer év történelmi emlékei között já­runk. Bronzkori emberek, Scarbantia római város la­kói, avarok, hunok, gótok és más népek emlékei kerültek és kerülnek elő napról-napra. A bástyafal lőréseiből szakál­las ágyúk meredtek a Bécs Hosszabb téli szünet: tfib!) pihen«, tibb munka Kellemes meglepetésekkel kezdődik a tanulóifjúság szá­mára az 1960-as esztendő- a megszokottnál öt nappal to­vább tart a téli szünet. Meg kell gondolnunk, hogy az első tanítási napot követő harma­dik hét végén fé'évi bizonyxt- ványosztásra kerül sor; a téli szünetnek tehát egyaránt kell a pihenést és a mulasztottak pótlását szolgálni. Gondolom pedagógustársa­im akkor járnak el helyesen, ha a szünidőre az elbeszélő tárgyakból — magyar, törté­nelem, földrajz, — a tovább­haladás szempontjából fonto­r 4s „Uj Bonhonier“ SzoM’On Nyugodtan elmondhatjuk: szombaton este a „3000 éves humor”, az „Uj Bonbo- nier” kabaréegyüttes előadá­sában sikert aratott Szolno­kon. Először Hegedűs Tiborról, a József Attila Színház fő­rendezőjéről kell elismeréssel szólnunk, aki az ismert té­mákat a kissé poros, de kü­lönben bevált írói fogásokat, avatott kézzel igyekezett esz­mei-művészi egységbe, meg­felelő színvonalú előadásba tömöríteni. Több, mint csípés, már- már maró harapás volt a hu­ligánról, a presszó-tündérről, a karrierista, gerinctelen, — talpnyaló hivatalnokról, s a F5nök”-ről szóló szatíra. Székely Endre és Bács Éva játéka, Román István rögtön­zött karikatúrái újszerűv* tették a szakállas, de még sokáig időszerű témát. A sza- tirairodalom két kiemelkedő darabjának bemutatása (Ma­jakovszkij: Baj van a humor­ral és Kosztolányi: Közélet' kitűnőség (ismét élmény számba ment). A „Könyvek könnyek” Ternovszky Bála és Bács Éva előadásában em­beri volt. Méltó to'máceolás- ban hangzott el Reinitz Bé la József Attila: Mama és Vajda János: Húsz év mul,rá c. művére írt sanzonja is. Ki­emelkedett még a furófajták- ról szóló „Hivatali szerszám­tan” (Kopál Tibor műve), va­lamint „A kúra és a Mega gőzös” című műsorszám. Király-Breitner „Cica dal”- át és Kisjó Sándor „Csini Baba” c. monológját Fügedi Erzsébet, illetve Székely End­re adta elő nagyon tehetsé­gesen. Jó ötlet, kevésbé sikerült írói feldo'gozásban — így jel­lemezhető a mai bürokrati­kus rendeletek gyökereit 3.000 évre visszamenőleg ku­tató: „Mi lett volna ha .. c. mű, amivel viszont látha*ó élvezettel foglalkozott a ren­dező. s a szereplőgárda. Végső mérleg: igényes, de több helyen rapszódikus elő­adás, sok taps tette ezt a? estét kellemessé a közönség­nek. Végül tudtam csak meg, nem is hivatásos, hanem ama­tőr színjátszók a szereplők mindahányan. De teljesítmé nyűket a hivatásos művé­szektől elvárt mértékkel kel’ mérni, mert az el’enkezr eset, munkájuk, tehetségük lebecsülését jelentené. bgy sabb részt adnak fel ismétlé­sül; írásból, számtanból, fizi­kából pedig olyan feladato­kat, amelyek a tanu’ók fela­datmegoldó készségét hivatot­tak növelni Természetesen a/, osztályfőnök feladata, hogy a nevelők munkáját úgy han­golja össze, hogy túlzott ter­het ez a tanulók számára ne jelentsen. Továbbá az ő fela­data, hogy a szülők figyelmét az ellenőrzőkönyvön keresztül felhívja azokra a tárgyakra, melyekkel a tanulónak beha­tóbban kell foglalkoznia. Rohamos kultúrális fejlő­désünk következménye, hogy a szülők jelentős hányada ke­vesebb tárgyi ismerettel ren­delkezik, mint gyermeke. Ezért jogos sok szülő meg­jegyzése: „Nem tudom gyer­mekem tanulását ellenőrizni, mert sok dologban tájékozot­tabb nálam...” Különösen a középiskolás tanulók szülei­nél ez a helyzet. Ennek elle­nére minden szülő megtalál­hatja a módját annak, hogy ellenőrizze gyermekét. Ho­gyan? Ügy, hogy a tanuló ré­szére napi munkatervet ké­szít. A pihenés mellett ki kell jelölnie naponta néhány — két-három — órát tanulásra. A szülő feltétlenül kérdezze meg gyermekét, hogy mit végzett egy-egy napon: to­vábbá ellenőrizze mennyisé­gileg írásbeli munkáját Némi igyekezettel, a tankönyvek segítségével a tárgyi tudás is ellenőrizhető elsősorban ne­vek, számok, egyéb adatok tekintetében. Tanulásra, leg­alkalmasabbnak látszik a dél­előtt 10—12 és délután 3—5- ig tartó időszak. Természe­tesen. ezen az időn túl módot kell nyújtani a gyermeknek arra. hogy pihenhessen, szó­rakozhasson. Az úttörő- és KlSZ-szerve- zet igen fontos feladatának tartja, hogy a gyengébb ta­nu’ók mellé egy-egy jobb elő- menetelű diáktársat osszon be, A tanulópárok rendszere évek óta igen jól bevált. — Most, a szünidő alatt, helybe­li tanulóknál igen jó alkalom nyílik ennek az előnynek ki- haszná’ására. Hívják meg a szülők a jobb tanulókat la­kásukra, hogy a fiatalok együtt foglalkozzanak a tan­anyaggal! S természetesen: utána együtt is szórakozhat­nak. Ügyeljenek a szülők arra, hogy tanu'ás címén három­négynél több tanuló' ne gyűl­jék össze; ellenkező esetben azon a délutánon a lényeg: a tanulás, nagyon könnyen el­sikkad. Mi, pedagógusok nem azt kívánjuk a tanulóifjúságtól, hogy a szünidő minden órá­ját könyveik mellett töltsék. Sportoljanak, szórakozzanak, sokat, de ne a tanulás, az is­métlés rovására. B. Major László tanár, Karcag Megnyílt a telex-forgalom Magyarország és Izrael között A posta nemzetközi gép­távíró szolgálata újabb kül­földi országgal vette fel a kapcsolatot. Megnyüt a telex­forgalom Magyarország és íz­űéi között. A levelezésben a köve’kező izraeli postahivata- lok vesznek részt: Jeruzsá­lem, Tel-aviv, Jaffa, Haifa, Beersheba, Lód (repülőtéri) és Nahariya. A háromperces levelezés dí­ja 17.60 aranyfrank, minden további perccé 5.87 arany­frank. (MTI). alá özönlő törökökre. Szűk, szépen ívelt utcák, barokkdí­szes, erkélyes házak, boltíves kapualjak, vaskopogtatós ka­puk és itt-ott a késői gótika emlékei. Szabadtéri házmú­zeumnak is nevezik Sopron belvárosát és a sétáló nem tud betelni egy-egy ház, egy- egy régi utca középkori ka­pualj nemes szépségével. • Tessék megnézni a mi beszélő köveinket, — mondta egy soproni polgár, a pat­rióta büszkeségével. — Igaza volt, a kövek és az emlék­táblák városa. Emléktábla díszíti azt a helyet, ahol Pe­tőfi Sándor osztrák-császári katonaként őrséget állt a téli hidegben. Tábla hirdeti Kol- benheyer Mór költő és mű­fordító emlékét, aki Petőfit és Vörösmartyt németre for­dította és az őt köröző 1849- es plakát tanúsága szerint „Ccmmunisticus ideákat val­lott". Beszélnek a táblák Liszt Ferencről, aki sokat hangversenyezett a városban. Soroljuk még? Azt hiszem, felesleges. írók, költők, mű­vészek, tudósok emléke lehel életet a beszélő kövekbe. És a mártírok vére is. A város egyik legszebb terén emlékmű hirdeti Kellner Sándor nyomdász, népbiztos­helyettes és Knapp Gábor szabósegéd emlékét, akiket a 19-es dicsőséges Tanácsköz­társaság bukása után kihall­gatás nélkül végeztek ki a nekivadult fehérterrorista vadállatok. • " lépjünk be annak a kö- zépkori háznak a kapu­ján, amelyen azt hirdeti egy vörös márványtábla: Itt élt Mátyás király 1483 telén és itt készítette elő az osztrák császár elleni hadjáratot. Az udvaron komor, barna va­salt faajtók, oroszlános ko­pogtatóval. És az emeleten olyasmit láthatunk, ami az egész országban is párját rit­kítja. Múzeum az a 6—7 szo­ba, amelyen keresztül men­tünk. 4—500 év páratlan ér­tékű műkincsei, régi olasz mesterek festményei, külön­leges szépségű cserépkandal­lók az 1700-as évekből, intar­ziás berakott bútorok, ame­lyeket évekig készített hat­hétféle fából mestere. Régi céhládák, soproni és győri emlékek. És mindezt a mil­liókat érő műkincs-gyűjte­ményt egyetlen család mű­vé szet-szeretete. négy nemze­dék gyűjtötte össze. A Storno család Olaszországból szár­mazott Sopronba. A család tradíciója értelmében minden családtag kitanulta a ké­ményseprő mesterséget és egy közülük mindig a soji- roni kémények tisztítási gond­ját vállalta. A család többi tagja pedig Münchenben, a művészeti akadémián tanult. Pestök, szobrászok lettek, akik nemcsak gyűjtötték, de saját munkájukkal is gyara­pították a gyűjteményt. Ma a műkincs az államé. A Stor­no család ma élő tagjai pe­dig büszkén vezetik az ér­kező idegeneket, iskolásokat végig ezen a csodálatos mú­zeumon. Az Emberi sors című film nagyon tetszett nekem, mert megmutatta, hogy sohasem szabad elcsüggedni. Meg aztán olyan megható volt annak a kisfiúnak a sorsa. — Ezt Szabó Ágota úttörő mondja, meglepően szabatosan, he­lyes értékelést adva a film­ről. Huszonketten ülünk itt, egy szép klubteremben. És ha eddic Sopron múltja vi­lágított felém a város zeg­zugos utcáin, most szembe­nézhettem húsz szempárral, a soproni jövő egy darabjá­val is. Kíváncsi, lelkes fiata­lok a sopronbánfalvai iskola hetedik, nyolcadikos úttörői, az irodalmi szakkör tagjai. Ezt a szakkört az Ady Endre Művelődési Ház Sopron egyik legszebb és legélénkebb for­galmú művelődési központja tartja fenn. A textiles szak­szervezeté ez a művelődési ház és Jármai Gyula, a laka­tosból lett KISZ titkár, majd otthon-igazgató kalauzol bem- ne. ö is itt ül velem, amikor hallgatjuk Losonczy Zsuzsá­nak, az Óvónőképző Főiskola hallgatójának lelkes előadá­sát. A szó szoros értelmében lelkes, minden szavában őszinte érzés hevületét tük­röző előadás a már fentem- lített irodalmi szakkör hall­gatóinak szól. A Kőszívű em­ber fiairól szól az előadás és Zsuzsa arra a legbüszlcébb, hogy a gyerekek nemcsak a tartalmát ismerik a tárgyalt regényeknek, hanem- érté­kelni is tudják azokat. Tíz perc múlva pedig vetítenek. Ismerik már az Odüsszeát, Trója ostromát, SztáUnvá- rost és annak életét is. Át­lagban 3 kilométert gyalogol­nak ezek a gyerekek minden héten kétszer az irodalomért, a kultúráért. Jól megtermett, vidám fia­talember beszél az ifjúság problémáiról. Az ifjúságról, amelynek Sopronban két arca van. Az egyik az üze­mek, a fő- és középiskolák fiatalsága. A Hanság hősei, a több százezres társadalmi munkák résztvevői közülük kerülnek ki. Nemsokára bon­tási anyagból megindul az Ifjúság Házának építése. En­nek körülbelül kétszázezres tervezési munkáját az egyik KISZ tag édesapja szintén társadalmi munkában vállal­ta. Az illető KISZ tag kérte, hogy nevét ne közöljük, KISZ munkaként kapta édesapjá­nak „sürgetését”. A másik arc a soproni zár­kózott, falak közé húzódó, arisztokratikus megközelíthe- tetlenségű individualista fia­talságé. De ennek a közöm­bösségnek a páncélját is fe­szegeti a KISZ. Sokirányú, színes a munlcája. És meg­felelő vezetője is van a vá­rosban, a vidám fiatalember Fördős László, a hansági tá­bor volt parancsnoka szemé­lyében. A négy textilgyár, a három vasüzem, a gázgyár és egy sor kisebb más ipari vállalat a város képét is megváltoz­tatta. Ma már a munkásság mindennapos látogatója a színházi előadásoknak, tudo­mányos esteknek. Ilyen pe­dig elég gyakran van. De­cember 12-én Schubert hang­versenyt tartottak a hatal­mas Liszt Ferenc művelődési palotában. A jegyek már kedden elkeltek és legna­gyobb részüket éppen az üzemi munkások vásárolták meg, • /I yöngyszem a nyugati h/- határszélen. „Urbs fi- delissima" a leghűségesebb város. 1271-ben és 1921-ben is úgy döntött, hogy ma­gyar akar maradni. Ma a dol­gozóké. Kéthetenként újabb és újabb csoportok özönlik el utcáit, tereit, kirándulóhe­lyeit. Üdülők, akik gyönyörű domboldalon a Lövérek épü­leteiben pihennek és ámuló szemmel isszák magukba mindazt, amit számukra ez a város nyújt különleges, ódon szépségével. — Január 1-én megnyílik az újjáalakított csepeli vasmű üdülő és a 44-es bombázások után rom­jaiból újjáéledt Lövér Szálló. A város hatalmas központi épülete a Tűztorony. Innen jelezték a tüzet, innen lesték a török hadait. Ma túristák gyönyörködnek körbefutó er­kélyéről, amelyről egyaránt látni lehet Mátyás király há­zát és a soproni textilgyárat, Petőfi Sándor őrhelyét és azt a tágas területet, amelyen jövőre megépül az Ifjúság Háza. Én, a szolnoki ember, búcsúzóul még körültekintek a toronyból, megköszönni az itt töltött két hét minden szépségét, amelyből néhány filmkockát szeretnék az ol­vasónak is átnyújtani. HERNÁDI TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents