Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 17. A szövetkezeti demokrácia állomása fontos MEGYESZERTE ezekben a napokban ülnek össze a földművesszövetkezetek tag­jai, hogy megtárgyalják a mozgalom eredményeit, a feldművesszövetkezetek növe­kedésével, — erősödésével együtt járó sikereket és ter­mészetesein a növekedés, az új keresés bajait. Szóba ke­rülnek ezeken a tagértekez­leteken — és ez így helyes — a pártkongresszus megszabta feladatok, a jövő feladatai, a falusi és városi lakosság jobb ellátásának problémái és mel­lettük még egész sereg más kérdés, amiről itt aligha tud­nánk teljes egészében számot adni. Hogy a földművesszövet­kezetek honnan indultak el, az már alighanem a tisztá­zott kérdések közé tartozik. Kicsit a megtett út is ismert. A sok zökkenő, az ellenfor­radalom okozta gazdasági és eszmei zűrzavar ellenére is tavaly és az idén már egyen­letesen fejlődtek. Egyre ke­vesebb a veszteséggel záró és egyre szaporodik az olyan já­rások száma, mint például a szolnoki, ahol az esztendő vé­gére már egyetlen passzív mérleggel záró szövetkezet sem lesz. Az eredmények ta­lán a taglétszám emelkedé­sével is lemérhetők. Jelenleg több mint 107 ezer ember tö­mörül megyénkben a föld­művesszövetkezetekbe s mint azok gazdája többségük ered­ménnyel szól bele a munká­ba, a vezetés és irányítás egyes kérdéseibe. Ez nagyon hasznos dolog és tegyük hozzá mindjárt: nagyon célravezető is, mert ha valahol érvényre kell jut­ni a kollektív vezetésnek, a választott szervek működésé­nek, mozgalmaink és tömeg­szervezeteink között, akkor az egyik a földművesszövet­kezet. Ugyanis nem kisebb kérdésről van ebben az eset­ben szó, mint arról, hogyan tudják kielégíteni a növek­vő életszínvonallal egyenes arányban izmosodó keresletet nem régi falusi, hanem nap­jainknak megfelelő színvona­lon, Aztán a másik: a föld­művesszövetkezeteknek ko­moly szerepet kell váilalniok a falvak kulturális életének formálásában, egyszerűbben szólva: a kultúra terjesztésé­ben. S vajon lehet-e mindezt anélkül megtenni, hogy a szö­vetkezetek ne támaszkodja­nak tagjaikra és csak a veze­tők valahonnan az íróasztal mellől határozzanak megmá- síthatatlanul a jelen és a jö­vő kérdéseiről? Aligha, hi­szen hiába minden igyekeze­te az egyes embernek, nem tudja a legjobb szándék mel­lett sem mindent átfogóan a nagyon szerteágazó és külön­féle területekre kiterjedő munkát irányítani. Éppen ezért a földműves­szövetkezeti tagértekezletek most különös jelentőségűek. Szervezésükkel foglalkozni annyit jelent, mint a földmű- vessz övét kezetek további fej­lődésének egyik nagyon fon­tos feltételét teljesíteni. AZ EDDIG MEGTARTOTT gyűlések egyrésze jó tapasz­talatokkal gazdagította mind­azokat, akiket érdekel a földművesszövetkezetek jele­ne és jövője. Öcsödön a na­pokban tartottak két helyen is gyűlést. S a megjelent több, mint kétszázharminc szövetkezeti tag elégedetlen távozott a zárszó után. És ez érthető is, hiszen a be­számoló a politikai kérdések mellett ezekkel ismertette meg őket: az év eltelt hó­napjaiban a kiskereskedelmi tervet 106, a vendéglátói ter­vet 103 százalékra teljesítet ték, több mint félmillió fo­rint a tiszta nyereség s a tervezett 27 ezer forint he­lyett 50 ezret takarítottak meg a kereskedelmi munka jobb megszervezésével. S mivel a beszámoló nem takargatta el a hibákat sem, nem hiányzott ezen a tanács­kozáson a bírálat, a munka tökéletesítését szolgáló ja­vaslat sem. Többen, helye­sen beszéltek arról, hogy még tökéletesebbé kell tenni a társadalmi tulajdon védel­mét, hogy nagyobb gondot fordítsanak Öcsödön a keres­kedelmi hálózat korszerűsí tésére. Első látásra nem nagy dolgok ezek, de ott helyben problémák, melyek megol­dásának tervvel, vagy anélkül helyet kell adni a munká­ban. Jelentkezik azonban az árnyoldal is. S ezt legjobban a tiszasülyi földművesszövet­kezet tagértekezletének si­kertelenségéből lehet meglát­ni. Érdekes például, hogy a községi pártházba meghívott 200 tag közül csak húszán mentek el s a másik öt ta­nácskozáson is körülbelül ha­sonló számban jelentek meg. S hogy ez így történhetett, — annak részesei a szövetkezet vezetői személyükben és a választott földművesszövetke­zeti vezetőszervek. Mert két­ségtelen: az emberek, jelen esetben a földművesszövetke­zeti tagok szóból értenek. Ha megmondták volna a már említettek, hogy tulajdonkép­pen miről van szó, vagyis alaposan előkészítették volná a tanácskozást, most nem si­kertelenségről, hanem siker­ről számolhatnánk be e he­lyen. MINDENT ÖSSZEVETVE, pozitív és negatív tapasztala­tot, mondjuk ki a szót: a földművesszövetkezeti tag­gyűlések sikere vagy sikerte­lensége azon múlik, hogyan látnak a szervezéshez a vehe­tők és a választott szervek. Hogy jól lássanak hozzá az nem csupán egy kérdés, ha­nem nagyon fontos kérdés, mert a szövetkezeti taggyű­lés nem egyszerű értekezlet, hanem a szövetkezeti de­mokrácia fontos megnyilvá­nulása, melyen a tagság lé­nyegében dönt arról, hogyan haladjon tovább az adott szövetkezet Nagy István Százhatvanezer háziasszony Az ugrásszerű fejlődés nagy változást hozott a pe­kingi háziasszonyok körében is. A múlt évben és az idén 590 úgynevezett utcai kisüze­met, 1700 termelőcsoportot és 1200 varró, takarító és egyéb szövetkezetei alakítot­tak a pekingi asszonyok. Ezek az üzemek, csoportok és szö­vetkezetek nagy segítséget je­lentenek az államnak, mert olyan termékeket állítanak elő, amelyekben hiány ta­pasztalható. A pekingi „utcai üzemek” jelenleg nem keve­sebb, mint 400 féle közszük­ségleti cikket állítanak elő jelentős mennyiségben, köz­tük cipőt és ruhát. Ezeknek az üzemeknek, csoportoknak és szövetkezeteknek a mun­kájában 160 000 pekingi házi­asszony vesz részt. Emelkedik az első kínai traktorgyár termelése Az elmúlt hetekben üzem­be helyezett első kínai trak­torgyár több mint 20 000 munkása azt a célt tűzte ma­ga elé, hogy minél gyorsab­ban és minél jobb minőségű traktorokkal látja el a kínai népi kommunák dolgozóit. S hogy a munkások állják is a szavukat, bizonyítja a követ­kező adat: a traktorgyár dol­gozói az üzembe helyezést követő első tíz nap alatt 43,26 százalékra teljesítették havi tervüket, s 170 traktort sze­reltek össze nyolc nap alatt. A fuufangosok megyei döntőjéről Kedden került sor Szolno­kon, az Országos Rendező Iroda által kezdeményezett Furfangosok megyei döntőjé­re, melynek elődöntői a me­gye különböző városaiban és községeiben az elmúlt két hét alatt zajlottak le. A Furfangosok bajnoksá­gát korántsem nevezhetjük furfangosnak, hiszen egy pái igazán furfangos kérdéstől eltekintve, inkább tudomá­nyos, mezőgazdasági és kul­turális kérdések képezték a többségét. Komoly hiba volt, hogy a versenyzők szellemi képességeit igénybevevő kér­dések mellett akadtak olyan játékok, melyek nevetségessé tették azokat az embereket, akik valamennyien komoly dolgozói társadalmunknak. Ilyen volt például az, ami­kor Pálos Miklós játékvezető mintegy 600 főnyi közönség harsány hahotázása közben cuclis üvegből itatta meg tej­jel a kilenc résztvevőt — hoz­záteszem versenyszerűen. De úgy látszik még ezzel sem elégedett meg, mert a közön­ség soraiból kiválasztott ősz- hajuak, szőke hölgyek és ko­pasz férfiakból rögtönzött kó­rusokat. Úgy szintén a kö­zönség kacagása kíséretében énekeltette őket. Véleményem szerint ez túlmegy a tréfa ha­tárán. Arról nem is beszé­lek. hogy két versenyzőt jég­hoki ruhábá öltöztetett és egy mérkőzést rendezett a színpadon. Igazságtalan az is, hogy ezeket a furcsa játéko­kat ugyanannyi ponttal jutal­mazták, mint például a ne­héz genetikai, külpolitikai kérdések pontos válaszait. A versenyt a vele járó ötezer forint jutalmat végül Cseuz Imre, — kunszentmártoni lakos nyerte, teljesen meg érdemelten Tóth Zoltán szol­noki lakos előtt. A furfangosok bajnoksá­gát fővárosi művészek ven­dégszereplése tette színessé Közülük elsősorban Biiicsi Tivadart kell kiemelni, aki mély emberi humorral át­szőtt Cerkovicz egyveleget adott elő. Különösen értékes volt a népszerű művész sze­replése azért, mert a szokvá­nyostól e!térő minden hatás vadászattól mentes produkci­ót nyújtott. Zsolnai Hédi ezúttal is be­bizonyította ragyogó színészi képességeit és azt, hogy a shanzonmű vészét legjobbjai közé tartozik. A Harsányt együttes teljesen megérde­melt sikert aratott szellemes, szatirikus műsorával. Kovács Erzsit jó megjelenése és szer­zőinek — különösen Behár Györgynek és Romhányi Jó­zsefnek — kitűnő számai di­cséri. összegezve a furfangosok bajnokságának tapasztalatait meg kell állapítani, hogy a kezdeményezés feltét'enül hasznos és jó, csupán „a játszva tanulás” módját kell még megtalálni. Molnár Miklós (1ECEMBER 17 Csütörtök Lázár A Nap kel: 7.26 h-kor, nyugszik: 15.54 h-kor. A Hold kel: 18.19 h-kor, nyugszik: 8.38 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felszaka­dozó felhőzet, többfelé kevés napsütés. Néhány helyen hó- szállingózás vagy kevés ha­vas eső. Mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés kissé erősö­dik. A nappali hőmérséklet a maihoz hasonló lesz. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: mínusz Z—, mínusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet null — plusz 3 fok között. — ÚJ KULTÜRCIKK, pa­pír- és játékboltot nyitott Rákóczifalván a földműves­szövetkezet. Takarékos meg­oldás folytán a költségek még a háromezer forintot sem haladták meg. — MEGKEZDTÉK a mun­kaegységrészesedés kiosztá­sát a jászkiséri Táncsics Tsz-ben. — A KUNSZENTMÁRTO­NI Zalka Máté Tsz az Állami Biztosító legrégibb ügyfelei­nek egyike megyénkben. A nagymúltú közös gazdaság ebben az évben közel 150 ezer forint értékű kártérítést kapott; javarészt állatkárok fejében. — TISZAFÜREDEN ked­den este járási népfront-ak­tíva ülést rendeztek. Ezen megvitatták az ezévi társa­dalmi munka tapasztalatait; körvonalazták az 1960. évi főbb feladatokat. Ugyanak­kor a legjobb munkát vég­zettek közül húszat megju­talmaztak. — karácsonyi vásárt rendezett — iskoláink között elsőként — az Áchim András úti általános iskola úttörőcsa­pata. A vidám délutánt kul- turbemutató és filmvetítés tarkította. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: délután 3 órakor Menyasszonytánc, este Mező­túri Honv.: Menyasszony tánc. — TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SON tegnap délelőtt száznál több népfront-aktíva értékel­te az eddig végzett munkát. Ezután a jövő évi feladatok­ról beszélgettek; majd mint­egy harmincat megjutalmaz­tak a legszorgalmasabbak kö­zül. — KISÚJSZÁLLÁSON is lelkiismeretesen ^készülnek a népszámlálásra. A hét elején kétnapos tanfolyamot rendez­tek a számlálóbiztosok és fe­lülvizsgálok részére. — ma este e örakor klubestet rendeznek a szol­noki Ságvári Endre művelő­dési ház emeleti társalgójá­ban. — BABONASÄG bolondság címmel tart előadást Markó Júlia óvónő a Cukorgyár te­lepi Nőtanács rendezésében ma délután 5 órakor a kul* tárházban. — SÍTÁBORBA INDUL január 2-án megyénk tizen­öt paraszt kiszistája és húsz úttörő ifjúvezetője. A fiata­lok a salgói menedékházban nemcsak a sízés művészetét sajátítják el, de értékes po­litikai tudnivalókkal is meg­ismerkednek. — ELNÖKSÉGI ÜLÉST tar­tott tegnap az MSZBT. A megbeszélésen a Politikai Bi­zottság augusztusi határoza­tának szellemében megvitat­ták a jövő évi feladatokat. A jelenlévők elhatározták, hogy az eddiginél nagyobb mérték­ben tudatosítják a szovjet— magyar barátság fontossá* gát. Ezt követően hasznos javaslatok hangzottak el ar­ról, hogy mi módon lehetne a szovjet mezőgazdaság tapasz* taiatait hazánkban még szé­lesebb körben hasznosítani. — SÚLYOS ÉS KÖNNYŰ testi sértés miatt jogerősen 10 hónapi felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélte a járás-11 bíróság Nádas János szolnoki- lakost, ki szomszédait meg­szórta. A szolnoki járásbíró­ság Nádast az ifjúság elleni bűntett vádja alól felmen­tette. — A VEGYIMŰVEK dol­gozói kulturális tekintetben is támogatják a kétpói Sza­badság Tsz-t. Legutóbb klub­szoba bersndezést ajándékoz­tak a termelőszövetkezet gaz­dáinak. Nagy játékvásár a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat alkalmi játékboltjaiban: SZOLNOKON: JÁSZBERÉNYBEN: Kossuth tér 5. szám. Lehel vezér tér 18. vásári Áruajánlatunk: Ft Lend mikrőautó 4.50 Lend kacsa, hattyú, kutya 15.— Favitorlás hajó 11.20 Hófehérke és a 7 törpe mesedoboz Ft 3.60 98.50 PVC pólyásbaba Faroller Üttörő síp 1.— Fém kávédaráló 3.80 Tojóstyúk 9.— Peti építőjáték 28 — Ejtőernyős játék 13 50 kaphatók !e­13.50 Szellemes türelem,játék 1.80 A fenti cikkeken kívül még nagy választékban értékelt játékáruk. SZEREZZEN OROMÉT GYERMEKEINEK! AJÁNDÉKOZZON JÁTÉKOT! tNPmßm****sA0>++****‘m*******mAi*tfm*^hnh*m*^m**m^A*+***0*»+m Lmél EGY ISTENNŐHÖZ Ö kedves muzsika! Szép istennő, sok bús gyászos órán Ha szívem-lelkem marja-gyötri kin, Te enyhet adj és boldog vigaszt hozz rám A bűvös-bájos hangok szárnyain! tő, bérelszámoló, tanár, moz­donyvezető — mondjam to­vább? — gyereke egyaránt el­jön hozzád. Én nem tudom a bűvös hangok nyelvén kife­jezni magam, sajnos, dehát Te talán így is megérted: öt gyerek Pórtelekről (tudod, ez a kis tanya messze fekszik a várostól, sáros utakon lehet csak bejönni), meg Űjerdőről jár be. Kiss Piroskából talán nem lesz művész, de annyira szeret Téged, hogy minden nap átmegy a pórteleki iskola igazgatójához, ott gyakorol. Egy másik fiú Alsó-Egreská- táról jön be, tizennyolc kilo­métert kerékpározik, hegedű­vel a hóna alatt. Szép istennő, Te, tudom, a számokat nem szereted, mert mindent elmesélsz a dalla­mokban. Én szegényebb va­gyok, csak toliam van: hall­gasd meg, hogy abban a Jászberényben, amelynek m 'ltjáról már beszéltem Ne­ked, ma háromszázharmincan ismerkednek Veled. Régen néhányan szólaltatták meg a hegedűt: ma mintegy hetve­nen, jövőre százan. A volt ipartestület épületének átala­kítása tízezer forintokba ke­rült, s a már piros téglákból épülő új, tágas szárny újabb nagy összegeket emészt fel. S az új zongorák százötvenezer forintba kerültek. Ne hara­gudj ezért az emberi gyakor­latiasságért, de bizony a Te utad is a mi pénzünktől függ: mi nagyon szeretünk, ezért áldozunk a Te otthonod fel­építésére. De tudod miért? Mert arra kérünk, nyújtsd mindig hangjaid boldog gyö­nyörét a mi fiainknak. Szeretnék írni Neked az emberekről is. akik annyit tesznek érted: Bakki József­ről, aki alázattal és lelkese­déssel szolgál Téged az iskola igazgatójaként. Vagy mond­juk Silbernagel Erikáról, a Zeneművészeti Főiskola vég­zős hallgatójáról, aki minden héten két napot itt tölt, nem a csillogó fővárosban. Hogy miért? Hallgasd meg, mit mondott nekem: „Nem szere­tem a nagy szavakat, de­hát ... (itt zavarba jött, mert tényleg nem szereti őket) szó­val, a vidék zenei művelése nagy ügy, és itt annyi a fia­tal. a tehetség, a lelkesedés: öröm így dolgozni”. Írnék Fritz Valériáról és Ördöq Ilo­náról, a régi tanárokról, akik most látják értelmét munká­juknak, * másik két lejáró főiskolásról, a növendékekről, Bató Laciról és két húgáról, akik zongora híján az iskolá­ban gyakorolnak (édesapjuk mezőgazdasági munkás), Ba­tári Ildikóról, aki ezt a Schu- ber‘-''lt emeli hozzád lírai sz ipránján és egész életét a Te szolgálatodnak akarja szentelni — dehát mit is mondhatnék? istennő’ Ha sok bús, gyászos órán szíve d- lelked marja kín — jöjj el Jászberénybe, hallgasd meg új szerelmeseid dalát — s boldog vigaszt találsz a bű­vös-bájos hangok szárnyain. Híved a tisztelőd: Barna Dénes-I fi chubert dalának hang­-! ^ jai repülnek hozzád, n! hallod-e? , De hol! Milyen helyen! Kik lezek a hű szolgák, akik lehajt- ~’.\ják fejüket, amikor Schober .íjversével, Schubert zenéjével dicsér téged egy tizennyolc . ! éves lány? A zene ebben a . j földszintes épületben szól, a '• hajdani jászberényi ipartes- tület épületében. Valaha nagy ;; táncterem volt az egész, most y; kis falak határolják, sejtekre ; osztják, kisebb-nagyobb szo- \ bákra, s mindegyikben téged ; szolgálnak, istennő! I Soha ilyen közönséged még nem volt: soha ilyen alázatos 1 szerelmeseid! Mindig megvolt ! a Te híveidnek tábora: értő, I finom, érzékeny lelkek. Szép ’ 'otthonokban nőttek fel a Te ; |szolgálatodra és értésedre. • Előkelőek voltak és művel­etek: könyvtáraikban tenger- \ nyi írás szolgált épülésükre, Jjkezük „hangszerek érintésére ; termett”, durva munka nem l jformálta el. Nem tudom, |hogy Te örültél-e ennek? Ta- ! Ián szomorú is voltál, ha a Vivárosszélen zárt ajtók fogad- ’ itak, az embereket néhány sze- j 'let kenyér gondja, gyötrő kín- j ja úgy betöltötte, hogy nem ; találtak boldog vigaszt a bü- ; "ös-bájos hangokban. ’s Én birodalmadnak, minden ember földkerekségének csak egy piciny pontjáról szeret­nék szólni, erről a kis város- ■ ról a magyar alföldön, régen- . te nem sokat hallhattál fe- i lőle, tőle. Voltak híveid de kevesen, mert kevés volt itt a szép ház, ahová bemehettél. Nekem elmondották ezt azok, akik dicsőségedet próbálták . hirdetni. Fritz Valéria, aki a i zongorák húrjain mesélt ró­lad, bizony szomorúan látta, nem értenek: hiszen te nem . adsz csengő forintokat, ado- mányidat nem lehet pénztár­könyvbe vezetni — csak a szellemet gazdagítod, az em­bert: mindennek pedig nem volt olyan sok becsülete ak­koriban Jászberényben. Te bizonyára tudod, hogy másutt ' sem. Zongorára 20—30 jelent­kező ha akadt itt egy évben, a hegedű még mostohább volt: két-három, néha ritkán pedig tíz-tizenöt gyerek egy évben. r istenő, talán „profán kantátát” kéne kompo­nálni arról, milyen furcsa és nagyszerű ifjúság tölti meg a Te fiatal, egy évnél alig idő­sebb templomodat. Fodrász, gondnok, termelőszövetkezeti tag, trafikos, cipész, asztalos, géplakatos, órás, vasesztergá­lyos, alezredes, gépkocsiveze-

Next

/
Thumbnails
Contents