Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

1959. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nyelvészeti bakugrások Pajkos diákköri emlékként é! bennem még ma is, mek­korát nevettünk, . amikor szépséges fővárosunkban és nagyobb vidéki központj aink- ban ezeket a táblákat olvas­hattuk: géperejű bérkocsi ál­lomás. Az első látásra lé­nyeggé érett bennünk, hogy ez a nyakatokért megnevezés csak taxiállomást jelenthet, ami legalább olyan csavaros elmére vall, mint iz előbbi. A diákévek azonban elszál- tak. Velük együtt repült vol­na a sokszor szemtelennek tűnő kuncogás is, ha nem akadnának szép csengésű nyelvünkben ma is hajme­resztőén megdöbbentő kifeje­zések. Múltkorában a jog egyik ismerőjétől hallottam a kö­vetkező mondatot: „Bizonyí­tást nyert, hogy a vádlotti magatartás következménye­ként ... Senki se törje a fe­jét mit is értett ezalatt, úgy­sem találja ki. Magam is so- k'lg kutattam, mire rájöt-, tem, hogy a vádlotti maga­tartás ezt jelenti: X ellopta Y pénzét. És ime egy másik, amit egy hivatalos átiratból ha­lásztam ki. így szól: „Megbí­zottunk kiutazott a helyszín­re és szemrevételezte az .akadályközlésben megkifogá­solt féligkész építményéket’1. Először meglepődtem, aztán !átták szemeim a lihegő meg­bízottat, aki egymásután szedte szemre a féligkész építményeket, melyeket az akadályközlésben megkifogá­soltak. Nem sorolom tovább, pe­dig még olyan elnevezési ku­riózumokat is megemlíthet­nék, mint a Posta Rádióvé­teltechnikai. éá Elektroakusz­tikai Üzeme, amely már egy­magában is megér egy mo­solyt. Kicsit már érdeke­sebb, hogyan alakul át a Szö­vetkezetek Szolnok megyei Értékesítő »Központja MÉK-é. Bizonyára úgy, hogy kevés­idejű emberek a nyelvi áFasz- tóan hosszú elnevezést egy­szerűen lerövidítették. Végül szóljunk még a szo­kás hatalmáról is. Hogy ez mennyire „aktívan ható té­nyező'1 azt példázza az aláb­bi eset: Egyik ismerősöm még a tavaszi átalakulás ide­jén termelőszövetkezetbe lé­pett. Kérvényezte, hogy en­nek alapján töröljék föld­adókötelezettségét. A kérést az adóügyekben jártas hiva­tal tudomásul vette, s erről tájékoztatta ismerősömet egy átiratban, melynek végére megszokásból odaírták: — „Ezen határozat ellen 15 na­pon belül fellebbezéssel él­het’’. Ismerősöm persze nem appellált. Ilyenek ezek az adófizetők. — nini — Kilenc hónap alatt 100 ezer forint többletnyereség A ken lósi helyzetadta lehetősége- belül a törökszentmik- földművesszövetkezet a lehető legjövedelmezőbb gaz­dálkodásra törekszik. Erre vall az a takarékossági terv, amit alapos körültekintés után állították össze még az év elején. Ne részletezzük most szak­áganként a tervet — inkább foglaljuk össze: úgy határoz-- tak, hogy az esztendő vé­géig 100 forint hijján 63 ezer forinttal csökkentik az üzem­ágak és a szövetkezet egé­szének gazdálkodási költsé­geit. Az esztendőből már több, mint tíz hónap eltelt. S ha a máról tekintünk vissza és az eredményeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk: a földinű­Szerencsések községe Tiszafüred Korábban halhatatlan hírű írásműben örökítette meg Mark Tvain a lóvátett város történetét. Szerencsés város­ról, helyesebben szerencsés községről azonban még az ő korában sem írhatott. Le­het ,hogy volt ilyen akkor is, dehát ki tudná azt már el­lenőrizni ilyen távlatiból. Most azonban kétkedés ki­zárható: szerencsés községgel dicsekedhetünk. Ez a község Tiszafüred, ahol eddig az annyira népszerű lottójáték­ban már tízen értek el négy- találatot és részükre, Fortu­na folyószámla vezetői, az OTP képviselői több mint 350 ezer forintot fizettek ki. Az eddigiekhez most újabb két nyerő csatlakozott Oláh Miklós és Szabó Gyula sze­mélyében. Mindketten a he­lyi földművesszövetkezet dol­gozói és egyszerre, a 44. já­tékhéten értek el négytalála­tot s ezzel 107 ezer forinttal tudhatták magukat gazda­gabbnak. , A bizonyára mindenkit nagy tervek megvalósítására ösztönző tekintélyes nyere­ményeket a nyertesek már felvették s 80—80 ezer forin­tot további szaporodás céljá­ból takarékbetétben helyez­tek eL vesszövetkezet dolgozói jó munkát végeztek. Ám szól­janak erről a számok! A kiskereskedelmi üzemág költségeit a tervkészítés ide­jén 30.400 forinttal kívánták csökkenteni. És a bizonyos értelemben feszített terv el­lenére ennél az üzemágnál több mint 90 ezer forintot írhattak a törökszentimikló- sáak megtakarításként jóvá. A munkabérek, helyeseb­ben a forgalmi tervek telje­sítésének arányában kifize­tett bérösszegek és az ehhez kapcsolódó költségek koráb­ban kifogásolhatóan alakul­tak. Azzal, hogy most állan­dóan figyelték a forgalom alakulását és ha .a helyzet úgy kívánta, átcsoportosítá­sokat is eszközöltek, több mint 50 ezer forint megtaka­rítást értek el. Jelentős javulásként kell megemlítenünk azt, ami a szállítások szervezésében és a fuvarköltségek csökkenté­sében előállott. A módszerről itt szólni nem a legkönyebb, hiszen a szállítások költsé­geinek csökkentése elég sok dologból tevődik össze. A leglényegesebb azonban ta­................. >i. .1 ii.ii.i — Ián az, hogy az itt megtaka­rított összegek meghaladják a 40 ezer forintot. Sok apró részletet lehetne még felsorolni a törökszent­miklósi földművesszövetkezet munkájából. Ám az eddi­giekből is látható, hogy az elmúlt évek útkeresése után magára talált a szövetkezet. Emellett szól az is, hogy az esztendő kilenc hónapjára • valamivel több mint 654 ezer forint gazdálkodási ered­ményt terveztek. Ezzel szem­ben a földművesszövetkezet dolgozói a háromnegyedéves ütemezésnek megfelelően — 115,4 százalékra teljesítették, a tervet. Fontos ezt megjegyezni, mert a 15,4 százalékos túltel­jesítés több mint 100 ezer forint többletnyereséget je­lent. Ez egy kissé biztosíté­kot nyújt arra is, hogy a ne­gyedik negyedév vásárlási csúcsforgalmának időszaka alatt tovább erősíthetik a földművesszövetkezet eddig elért pozícióját — s amikor az év végén a vásárlási visz- szatérítés kifizetésére kerül sor, a tagok sem panaszkod­nak. GYULA BÁCSI negyven éve A Viktória előadásán a harmadik felvonásban ősz hajú pincér lép ki az ajtón. Mondana valamik, de nem sikerül néki, felzúg a taps és jó két-három percig tart. És Kompóthy Gyula, az öreg színész nagy titokban megtör- li a szemét. Az előadás folyik tovább. Miért szeretik Gyula bá­csit? Erre a kérdésre keres­tem a választ, szemben ülve vele a Zádor és Csók festmé­nyekkel díszített ízléses kis lakásban, negyven év színész- emlékei között. — Az ám. negyven év — mondja az öreg művész. — Alaposan elszállt fejem fö­lött, de a sok munkától nem is igen vettem észre. Hosszú idő telt el, amíg az újpesti Blaha Lujza színház fiatal bonvivánja./a Vígszínház, a Fővárosi Operett, a Magyar, a Király, Renesaince Színpad művésze kikötött ebben a ba­rátságos lakásban, a szolnoki emberek között: Negyven év telt el. Sok siker, sok forró este emléke éltet és melenget. Közel tíz éve pedig itt va­gyok. Egy helyben maradtam és nem bántam meg: ■— Hogy is volt csak? —- kutat az emlékei között Kom- póthy Gyula. — Sok minden változott. Tíz évvel ezelőtt még sokan ültek be olajos overallban, mosókartonban a színházba. Ma ugyanezek az emberek megadják azt, ami­vel a színháznak -s önmaguk­nak tartoznak, az overallt felváltotta a sötét ruha. Ma már így jönnek el a színház­ba régi barátaim, a Jármű­javító munkásai, akik közt két évig vezettem a színját­szó csoportot. És még ma is oda-oda szólnak nekem az utcán: „Mikor jön ki hozzánk Gyula bácsi?” Nézem ezt a kedves, derűs arcot, a sokat látott, sokat tapasztalt művészember ar­cát. És keresem a titkot, nép­szerűségének titkát. Észre­veszi a kutató tekintetet és elneveti magát: — Töröd a fejed a népsze­rűségemen? — kérdezi gon­dolatolvasói képességeiről ad­va ezúttal bizonyságot. — Ennek nincs receptje. Szere­tem az embereket hát ők is szeretnek engem. A Marx parknál mindennap megállí­tott egy öreg utcaseprő. Egyik nap elém lépett és azt mond­ta: Idehallgasson, olyan jól mulattunk magán, hogy még- egyszer elmegyünk az anyju- kommal holnap a színházba. Ezzel megölelt, úgy ment az útjára. A múltkor meg egy öreg házaspárral találkoz­tam. A férfi vidáman kö­szönt: Jó színben van a Gyu­la bácsi, örültem a megjegy­zésnek, csak ne lett volna az illető, aki engem lebácsizott vagy tizenöt évvel öregebb, mint én. Beszélgetés során megnézek egv-egy hamutartót, ciearet- tatárcát, nippet. Mindegyik a megbecsülés egy-egy tárgyi emléke. Egy ezüst cigaretta- dobozt a művelődésügyi ^mi- nisztérium adott Kompóthy Gyulának. Egy másik dísz­doboz a színház ajándéka 50. születésnapjára. Legbüsz­kébb arra a helyes nippre, amellyel a Hold utcai óvoda apróságai lepték meg rend­kívül élethű Télapó-alakítá­sáért Kompóthy Gyula ezév ele­ién nyugdíjba ment. De azért aéha fellép és a közönség, amelyikhez hűséges volt egy ívtizeden keresztül, lelkes ün- lepléssel hálálja meg ezt a íűséget. Gyula bácsinak, a .Szocialista munkáért” Ér- leméremmel kitüntetett idős izínművésznek. Hernádi A Magyar Szovjet Baráti Tár­saság, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából szép kivitelű, 2, 5, 10 Ft címletű em­léklapot bocsájtott ki. Az em­léklapokat az üzemi, termelő­szövetkezeti és községi baráti körökben, tömegszervezetekben bárki megvásárolhatja. A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora VASARNAP: Egy évtized a közönség szol­gálatában. 10 éves a Szolnoki Szigligeti Színház. Zenés beszél­getés a színház művészeivel. — Szolnok megyei népdalok. — Hétköznapi történet. Varga Viktória írása. — Caruso csodá­latos élete. Zenés összeállítás. HÉTFŐ: Élőszóval: hírek, riportok, tu­dósítások a legfrissebb esemé­nyekről. — Szív küldi szívnek szívesen. Mezőgazdasági híradó. - A vasárnap sportja. Színházi levélt Küldi: Párkány László. Háalvohl flövetem: vv « 5 4-gzer Vásárolion ismétlő, csengős ébresztőórát! Ft 160.— KAPHATÓ: Óra- Ékszer és Ajándékboltokban, Állami Áruházakban« — HÁZTARTÁSI ROBOT­GÉPET kíván sorozatban elő­állítani a mezőtúri Villamos Géptechnikai Cikkek Gyára. Az első példány elkészíté­sére és a kísérleti költségek­re 25 ezer forintot irányoz­tak elő. «iilit iiuiiir Bizományi áruház SZOLNOK, Kossuth Lajos u. 14. számú helyiségében ru­ha, bútor, porcelán azonnali kifizetésre — ugyanott rádió, óna, varrógép és kerékpárt bizománybán magas árban átveszünk. — Szintén SZOLNOK, Kossuth Lajos u. 14. sz. — és ia 6. sz. alatt nagy választékban kap­hatók a fenti cikkek. Loff ő-lá j ékozfafó A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 46. játékhéten 3,465.697 lottószelvény vett részt a já­tékban. öttalálatos szelvény nincs. Tizenkét szelvény ért el négy találatot, nyeremé­nyük egyenként 216.606 Ft; A háromtalálatos szelvények •száma 1427, nyereményük egyenként 910 forint. A két találatos szelvények száma 60.445, nyereményük egyen­ként 21.50 forint CMTLi / Loíái^húí incódkedík a V alami hat éve kezdő­dött az egész. Jász- szentandrásra, Jásztelekről Laki Ilona kíséretében egy ember látogatott el. Nem lenne ebben semmi különös, ha nem néznénk az út cél­ját. Ez ugyanis nem egyéb, mint az volt, hogy egy új szektának nyerjen meg em­bereket a községben. A látogatás furcsa körül­mények között végződött — Ahogy a községbeliek vissza­emlékeznek. Laki Ilona egy­szer csak, amikor a templom felé ballagtak, minden elő­zetes bejelentés nélkül túl­világot idéző transzba esett.' Elvetette magát az úton, s abbeli érzésének adott kife­jezést, hogy hamarosan ellá­togat a Földre egy új krisz­tus és, meg is szűnik pláné­tánkon minden élet. Szóval vége sárgolyónk forgásának. Testvére, Toldiné. Laki Margit is az akkori menet között ballagott Andráson így mondják: ott tilinkózott. Félretéve azt, hogy nevetsé­gessé válhat az egész község előtt, józan gondolkodást meghazudtoló fanatizmussal művelte mindazt, amit előtte csináltak. Mint mondom, az eset óta hat esztendő telt el. S azóta nem szűnnek a „különböző csodák”. Amikor például Tol- dinét mindenféle „ördögi bűnre” csábította volna { jásztedk- „próféta”, ő az égre nézett s erőt kapott; ellent tudott .«állni a kísértésnek. Aztán következtek a jele­nések. Ám beszéljen erről maga, Toldi Istvánná; • A piros oszlopos, szemre igen takaros faluszéli házban a tegnapi disznótor nyomait láthatja a betérő. A kiskert kapuja mellett a kisebbik Toldi fiú az utolsó üst zsírt melegíti. A torná­con fekete ruhába öltözött asszony fogadja a látogató­. kát. Kezében két túrósle­- pény darab, tegnapi mara- ; dók. Szeme idegesen vibrál, t kíváncsian nézi a köszönő 1 vendégeket, mintha a vesé- 5 jükbe kívánna látni: vajon kik lehetnek. 1 Mindezt azért szükséges 1 elmondani, mert ebből a 3 házból és ettől az asszony- 1 tói erednek a hírek holmi 1 közelgő világvégére, titkolt a bűnök leleplezésére, embert ' ölői szemsugarakra Vonat- t kozóan. — Kéi;em — rebegi, leül- ! tetve a vendégeket — én csak a tiszta igazságokat hir­detem. Nekem látomásaim és jelzéseim voltak.. — erő- ! siti önmagát: r — Látomásai? . — Igen, igen —, válaszod ) s aztán feleleveníti a hát év- j vei ezelőtti emlékeket, az ő- akaratának megszilárdulását, t Majd egy másik témára csap- át — Kísértett engem már a sátán is. Különböző alakok­ban és formákban incselke­dett velem. Ha letettem valamit valahova, amíg té- rültem-fordultam, biztos, hogy máshova tette. A leg­nagyobb azonban az volt, amikor tengeri-kapálás köz­ben kísértett fneg. Isteni su­gallatot kaptam, hogy meg­jött Lucifer, az ő ördögeivel. Kértem a magasságban la­kót, jelentesse meg • nekem. S mikor félnéztem rengeteg kígyót láttam. Majd kéré­semre nálam magasabb érő kiválasztotta közülük a ve­zért Lucifert. Fekete szem formájában szaladgált ide és oda. Elbeszélőnek Í3 dicsőségére váló megjelenítő készséggel rendelkezik ' ez az asszony. Szinte látja az ember, még a nem hivő is gesztusaiból és hallja szavaiból azt, amit agya kiformált. Valóságos prédikáció keretében adja elő, hogyan ment el a köz­ségi plébános hangja, amikor a kért mise megtartása he­lyett. öt a sugallatokat kapott asszonyt a „Szűz Anyához” küldte hogy azzal mondas­son misét az égiek tisztele­tére. Álról persze szót sem ejt, hogy a plébános már régi , idők óta kínlódik egy i krónikus torokbaj jaL Még operálták is emiatt. Talán mondani sem kell:, Toldiné Szavára már nagyon kevesen adnak valamit. A! község lakóinak többsége j egyszerűen kineveti és ki-; csit „tilinkósnak” tartja! összevisszahordott zagyvasá-; gaiért. Mert néha a látomások; jóslásokra is késztetik Tol-; dinét. Többeknek megjósolta! például, hogy a „Szent Antal lánc“ megsemmisítése esetén j halálok-halálával pusztulnak j el. S hogy ez mégsem így., történt, azt tanúsítja Voloncs” Margit „esete, aki miután jótj nevetett az egészen, illeté- j keseknek adta át ezt a Ián-! cot és még ma is él. erőben; egészségben. |Vg cg, persze ez a világ­•*-**- vége história sem túl-' ságosan növeli a megcsap­pant népszerűséget. Az tör­tént ugyanis, hogy az első! hírek szerint már szeptem-' bér. nyolcadikára véget kel-; lett volna érnie földi szén-1 védéseinknek. Ám valami köz-) bejött, bizonyára a kivitele-: zéshez szükséges eszközök I hiányoztak az égi vállalatnál,) mert a világ még ma is áll.! A határidő eltolódást Toldi-j né sem tudja megmagyaráz-) ni. | Arra sem ad kielégítő vá- a laszt, mi idézte elő a módo-| sítást vagyis'azt, hogy most) meg december 8-án derül | fény az egyházi férfiak és az' emberek titkolt bűneire és) ekkor támad a sötétség, | melynek leple alatt megáll | a világ. .I Szóval sehol magyarázat,! csak mindig megfoghatatlan | fantasztikumok. S hogy ezekp csak a hiszékeny embereké rémítgetésére tálalódnak ki, I azt bizonyítja, hogy Toldiék-f nál éppen az újságíró láto-l gatását megelőző napon ve-j tettek véget egy hízó életé-1 nek s a másikat meg most) hizlalják február környéki Á leölésre^ Unei Nass István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents