Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. november 15. WZ» p?i'ih r Kjr< íj. r De Gaulle halogató taktikája és amit takar Eisenhower világkörüli útra készül, a nyugati fővárosokban lázas diplomáciai tevékenység folyik. Kölcsönös látogatások, kulisszák mögötti megbeszélések zajlanak le, amelyeknek főtémája: a kelet —nyugati csúcsértekezlet. Ez uralta De Gaulle legutóbbi sajtóértekezletét, és ez állt a napokban megtartott angol— francia tanácskozások középpontjában is. Mint De Gaulle sajtóértekezletén is kitűnt. Franciaország szeretné elodázni a kelet—nyugati csúcs- értekezletet. , De Gaulle szerint a sietség „felületessé, tehát eredménytelenné” teheti a tárgyalásokat, vagy ami még „szörnyűbb” — valamilyen „elsietett megegyezésekhez” vezethet, amelyeket „már másnap megbánnának”. De Gaulle a nemzetközi helyzet további lényeges javulását, a nyugati hatalmak vezetőinek előzetes megegyezését és Hruscsov franciaországi látogatását jelölte meg a nagy kelet—nyugati párbeszéd előfeltételének. De a francia államfő nyilvánosságnak szánt kijelentései mögött könnyen megtalálhatjuk azok indítékait is, ha kissé szemügyre vesszük Franciaország jelenlegi poli- Jjjtáját. Választ, méghozzá igen ésszerű és egyértelmű Választ kaphatunk arra a kérdésre, miért akarja De Gaulle az angolokkal — sőt az amerikaiakkal is ellentétben elódázni a négy nagy találkozóját. De Gaulle erőfeszítéseit, a megegyezés szellemének oly sokszor ellentmondó francia hivatalos politikát, elsősorban a kormánykörök nagyhatalmi ábrándja sugallja. Ez a nagyhatalmi ábránd ugyanakkor a gyengeség érzetével párosul. De Gaulle-ék tisztában vannak vele, hogy pillanatnyilag Franciaország a leggyengébb a nyugati nagyhatalmak közzött. Éppen ezért erőnek erejével szeretnék bebizonyítani, hogy országuk nem a másod-, vagy harmadhegedűs szerepére hivatott a nyugat zenekarában, hanem méltó arra. hogy annak egyenrangú, vagy legalábbis Angliával egyenrangú tagja legyen. Franciaország — nyilNem is olyan régen a francia államfő még a közeli Hruscsov—Eisenhower találkozó lehetőségét is kétségbevonta, ma viszont már meleghangú meghívást intézett a szovjet kormányfőhöz. A megváltozott erőviszonyok reálisabb értékelése mellett ebben megint csak szerepet játszott az a törekvés, hogy Anglia és az Egyesült Államok mögött ő se maradjon le a szovjet miniszterelnökkel folytatandó előzetes eszmecseréről. Franciaország tehát a csúcsértekezlet elhalasztása mellett tört lándzsát, de miért sürgette ugyanakkor Anglia a kormányfők mielőbbi találkozóját? Ebben a kérdésben komoly nézetkülönbség és érdekellentét van Franciaország és Nagy-Britannia között. Anglia a „csúcsértekezlet bajnokának” szerepében tetszeleg. Macmillan választási ígéretei között igen előkelő helyet foglalt el a legmagasabb szintű találkozó nyélbeütése. Az angol miniszterelnök előszeretettel emlegeti, hogy a nagy párbeszédek sorozatát az ő moszkvai látogatása indí- tota el. De nemcsak a választási Ígéret teljesítése miatt sürgette Nagy-Britannia a négy nagy találkozóját, szerepe van ebben annak a féle vánvaló gyengesége ellenére — tehát az „erő” helyzetéből szeretne tárgyalni a csúcsértekezleten és az ezt megelőző nyugati kormányfői találkozón is. Mi másra vezethetnénk vissza azt a lázas igye-' kezetet, amellyel az afrikai, népek jogos felháborodása ellenére fel akarja robbantani a szaharai atombombát. Igaz, hogy ennek "a bombának a hatásfoka „csak” tízszerese a hirosimai atombombának, s eltörpül a sokkal pusztítóbb erejű hidrogénbombák mellett, de az atombomba birtoklásától, az „atomklub” tagságától De Gaulle mégis Franciaország nagyhatalmi presztízsének növekedését reméli: A másik dolog, ami miatt a francia államfő a csúcstalálkozót halogatja: Algéria. De Gaulle ugyanis megválasztásakor Ígéretet tett arra. hogy egy éven belül rendezi az algériai kérdést. Nos, ez a határidő ugyan már lejárt, de mostanában mégis történtek pozitív lépések a megegyezés irányában. Ilyen pozitív lépésnek tekinthetjük azt. hogy De Gaulle elismerte az algériaiak önrendelkezési jogát. De Gaulle álláspontjának ezt a megváltozását a Francia Kommunista Párt legutóbb szintén haladó vonatkozásúnak értéltelte. Az algériai ügyben elfoglalt álláspont módosulását elsősorban a francia burzsoázián belül uralkodó érdekellentétek határozzák meg. A burzsoázia uralmon levő része szeretné valamilyen formában lerázni a nyakáról azt a kölöncöt, amelyet az algériai háború jelent. Ennek érdekében hajlandó engedményekre is. Az algériai francia tőkéscsoport ugyanakkor Algéria teljes franciásítása mellett van, még akkor is, ha ez a vérontásnak a végletekig való elhúzódásával járna. Az algériai kérdés esetleges megoldása még a csúcstalálkozó előtt — így véli De Gaulle — növelheti tekintélyét a nyugati táborban és erősítheti helyzetét a csúcstalálkozón is. A harmadik ok. ami miatt De Gaulle a csúcsértekezlet elhalasztását kérte:lemnek is, hogy Anglia az idők múltával elvesztheti eddig szilárdan tartott második helyét a nyugati hatalmak sorában, elsősorban a NATO szervezetében Franciaországgal és újabban Nyugat- Németországgal szemben. Most Selwyn Lloyd párizsi tanácskozásainak eredményeként úgy tűnik, közeledett . egymáshoz a francia és az angol álláspont. Franciaország több rokonszenvet mutatott a csúcsértekezlet iránt, Anglia pedig beleegyezett a találkozó időpontjának kitolásába. A legújabb értesülések szerint áprilisban várható a kormányfők összeülése. Ezt a találkozót el lehetett és el lehet halasztani, de kitérni előle a jelenlegi nemzetközi helyzetben semmiképpen sem lehet. Ezért kezdődtek gőzerővel a többoldalú tanácskozások, hogy valamiféle összehangolt tervvel üljenek le a nyugati kormányfők a tárgyalóasztalhoz Hruscsov- val. Nem vitás, igen nehéz dolguk lesz. Egyik fő-szövetsé- gesük Adenauer például minden áron rá akarja venni őket, hogy főleg a leszerelésről beszélgessenek a szovjet miniszterelnökkel, a német kérdésben, főleg Nyugat-BerUn ügyében pedig ne vállaljanak semmiféle olyan kötelezettséget, ami „csorbíthatná a nyugat” — azaz a bonni kormány — „jogai?’. A szovjet álláspont világos csúcstalálkozót kell tartani minél előbb. Ezen meg kell tárgyalni az égető nemzetközi kérdéseket, elsősorban a leszerelés problémáját és a német kérdést. A Szovjetunió komoly könnyítéseket, engedményeket tett már eddig is mind a leszerelés, mind pedig a német és a Nyugat-berlini probléma tekintetében. Elég itt utalni az atomfegyverkísérletek egyoldalú felfüggesztésére. a részleges leszerelési intézkedésekre, az általános és teljes leszerelési javaslatra, a Nyugat-berlini státus módosítására adott határidő meghosszabbítására, stb. Most a nyugati kormányokon a sor. Tavasszal újból vizsgázniok kell, a népek előtt, valóban akarják-e a békés együttélést, valóban éreznek-e felelősséget az emberiség sorsáért jövőjéért. Nem elegendőek a szép szavak. Tettekre, elsősorban az »részükről is engedményekre van szükség. így egyengethetik az utat, ha nem is teljes és átfogó, de legalább egyes kérdésekben létrejövő részleges megállapodások felé. A kormányfők legmagasabbszin- tű tanácskozásának már is igen nagy pozitívuma lenne. Hu Jao-pang a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának első titkára egyebek között a következőket írja a Renmin Ribaóban a kínai fiatalok kommunista neveléséről: ' A kínai fiatalok kommunista nevelésiének szükségessége a forradalom győzelmét követően azonnal az egyik legfontosabb feladatként jelentkezett a párt és a nép számára. Arra kellett nevelni a fiatalok tízmillióit, hogy tevékenyen kapcsolódjanak bele a szocialista építésbe és Váljanak az új élet megteremtésénék élharcosaivá. Ennek megfelelően a párt feladatul állította az ifjúsági szövetség elé a kínai fiatalok marxista-leninista képzését, s azt, hogy neveljék a fiatalokat az élet szeretetére, a tömegekkel való állandó együttélésre és munkára. — Igen fontos célkitűzés volt, hogy a fiatalokat kapcsoljuk be az. új társadalom építéséért vívott elméleti, politikai és gazdasági harc feladatainak megoldásába. A Kínai Kommunista Párt 1953-ban meghirdetett általános vonala helyesnek bizonyult, a szocialista építés meggyorsult az egész országban. Ezek a sikerek jó alapot teremtettek ahhoz, hogy a párt, együtt az egész néppel, az egész fiatalsággal, eredményesen verje visza a burzsoá jobboldal 1956. évi bősz támadását, s még nagyobb lendületet adjon a szocialista forradalomnak Kínában. 1958, a nagy ugrás éve, a népi kommuna mozgalom győzelme, a termelésben elért példátlant sikerek ismét újabb és még nagyobb feladatokat állítottak a fiatalok Hruscsov franciaországi látogatása A nyugat az „egység" helyreállításában reménykedik NEW YORK A nyugati világ a régi felbomlott egység helyreállításában reménykedik, s üdvözli De Gaulle és Selwyn Lloyd tárgyalásainak eredményét. A 'New York Times vezércikkében megállapítja, hogy „a két államférfi őszinte megbeszélései nagy lépést jelentettek előre a nyugati egység helyreállításának, a kelet—nyugati csúcsértekezlet előkészítésének útján. De Gaulle és Selwyn Lloyd elsősorban a csúcsértekezlet hozzávetőleges idejét és jellegét illetően egyezett meg, de még ennél is fontosabb, hogy megértés született Francia- ország, az európai gazdasági közösség szószólója, s Anglia, az európai kereskedelmi övezet támogatója között gazdasági kérdésekben és Németországnak a nyugati világban elfoglalt helyet illetően” — írja a lap. LONDON De Gaulle és Selwyn Lloyd tanácskozása után most újabb kérdés került előtérbe. A nyugati kommentátorokat rendkívül élénken foglalkoztatja Adenauer közelgő londoni látogatása. John Earle, a Reuter kommentátora megjegyzi: angol hivatalos körökben remélik, hogy Adenauer látogatása ugyanúgy „szívélyességet injekcióz“ majd az angol—nyugatnémet viszonyba, mint ahogy e& Selwyn Lloyd párizsi tanácskozásai az angol—francia szövetség esetében tették. Az angol kormány mindent elkövet a megfelelő légkör megteremtésére. Megfigyelők kiemelik, hogy a kormány figyelmeztette az angol lapokat, ne fogadjanak el hirdetéseket az NDK kereskedelmi vállalataitól. (MTI.) A TASZSZ szemleírója a szaharai atomrobbantásról MOSZKVA (TASZSZ). Pjotr Jegorov, a TASZSZ kommentátora írja: A hivatalos francia körök azt állítják, hogy Francia- ország szaharai atomrobbantása semmi veszélyt nem jelent az emberiségre. Couve De Murville az ENSZ közgyűlés«! kijelentette, hogy a kísérletek végrehajtásakor olyan óvintézkedéseket tesznek, amelyek mindenféle kockázatot kizárnak. De miféle intézkedésekről lehet itt szó? Akárhogy ellenőrizzék is a robbantást, a radioaktivitás veszélye mindig fennáll, A Reynolds News című angol lap szerint a kísérleti hely közelében 175 falu van háromszázezer lakossal. Mi vár ezekre az emberekre, ha fejük felett atombomba robban, még ha kicsiny is ez a bomba, ahogy azt a francia hivatalos személyiségek állítják, A rádióaktív veszély nem csupán Afrika és a Közel-kelet, hanem Dél-Európa egyes országainak lakosságát is fenyegeti. Az Afrika és Európa közötti légáramlatok sajátosságai folytán a rádióaktív hamu a szaharai robbanás színhelyétől tovaterjedhet Olaszország, Jugoszlávia, sőt Franciaország déli részei fölé is. A világ közvéleménye már régóta követeli a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A genfi háromhatalmi értekezlet, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, reményt ad arra, hogy sikerül megegyezni ebben a kérdésben. Az emberiség érdeke azt kívánja, hogy ne tegyenek olyan lépéseket amelyek gátolhatnák a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését A világ közvéleménye nagy megelégedéssel fogadja az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának határozatát, — amely kifejezésre juttatja az* az óhajt, hogy Franciaország tekintsen el a szaharai atomrobbantásoktól. Ez jelentősen hozzájárulna a nemzetközi helyzet javulásához. Szovjet jegyzék a bonni kormányhoz Moszkva (TASZSZ.) Szem- jonov szovjet külügyminisz- terheúyettes pénteken Jegyzéket nyújtott át Kroll-nak, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetének. A jegyzék megállapítja, hogy a bonni kormány terve, amely szerint Nyugat- Berlinben létre akarja hozni a Deutschlandfunk Rádióállomást, összeegyeztethetetlen a Nyugat-Berlinre vonatkozólag jelenleg fennálló szabályokkal. — A nyugatberlind rádióállomás létesítésére irányuló bonni terv — hangoztatja a jegyzék — tulajdonképpen törekvés a Nyugat-Berlinről kiinduló aiknamunka és ellenséges propaganda fokozására, A Német Szövetségi Köztársaság kormánya a jelek szerint a nyugatberlini helyzet további bonyolítására törekszik olyan pillanatban, amikor kedvező feltételek mutatkoznak a megoldatlan kérdések rendezésére. A szovjet kormány elvárja. hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya teljes felelősséggel mérlegelje a fentebb kifejtett szempontokat — mondja befejezésül a jegyzék. élé. Előtérbe került a kínai ifjúság kommunista nevelésének kérdése. Közvetlen feladattá vált a kommunista ideológia meghódítása a fiatalok ' körében. A fiatalok eredményesen vették ki részüket a múlt év nagy feladatainak sikeres megoldásából, s eközben komoly leckét kaptak az életből és a forradalomból. Megtanulták, hogy a forradalom megvalósításának útján nem lehet megállni, vagy habozni. Aki ezt teszi, fékezi, hátráltatja a szocializmus végső győzelmét. Az a harc, amelyen a kínai1 fiatalok tavaly átestek, méginkább közelebb vitte őket a forradalom győzelmébe vetett hit teljes bizonyosságához, megmutatta nekik a helyes utat a kommunista1 emberré váláshoz. A tapasztalatok bebizonyították, hogy a fiatalok számára a legjobb kommunista nevelő iskola a forradalmi osztályharc és a forradalmi tömegmozgalom. Ez az iskola nemcsak azt mutatta ki, hogy a fiatalok képesek a párt által eléjük tűzött nagy feladatok megoldására, hanem azt is, hogy vannak még a fiatalok gondolkodásában olyan maradványok, amelyeket feltétlenül fel kell számolni. Az ifjúsági szövetség helyes módszerekkel és eredményesen vette fel a harcot e maradványok ellen. Egyesek azt mondják, hogy a fiatalság olyan tiszta, mint a fehér papír. Nincs tehát semmi szükség ideológiai és politikai nevelésre, bírálatra és reformra, mert a fiatalság köréhen a kommunista világnézet magától, spontán meghonosodik. Olyan hibás elmélet ez, amely ellen fel kell venni a harcot. A kapitalista ideológia, mint ahogy maga a kapitalista osztály sem, nem hajlandó önként visszavonulni és békében átengedni helyét a szocialista ideológiának. Ezért ostobaság abból kiindulni, hogy a szocialista és a kommunista világnézet önmagától, spontán kifejlődik a kínai fiatalok között. Erről szó sincs. Igenis, a fiatalokat nevelni kell a kommunista világnézetre, a kommunista ideológia elsajátítására. Ha ezt nem tesszük, akkor átengedjük a fiatalokat a kapitalista ideológia, a burzsoá világnézet befolyásának. Nincs kétféle lehetőség. Vagy törődünk a fiatalokkal és kitűzzük sorainkban a szocialista és kommunista nevelés vörös zászlaját, vagy nem törődünk velük és akkor átengedjük őket a burzsoá befolyásnak. Világos, hogy ha valóban a szocializmus és a kommunizmus győzelmét akarjuk, akkor erősen kezünkben kell tartani a fiatalok nevelésének ügyét. Egy másik helytelen elmélet, hogy nem kell a fiatalokat a marxizmus-leninizmus elsajátítására nevelni, mert ezzel gúzsba kötjük gondolkodásukat. s egyoldalúvá fejlesztjük ideológiai képzettségüket. Akik így vélekednek, akár kimondják, akár sem, a „szabad ideológiai fejlődés" leple alatt a fiatalok marxista-leninista nevelését igyekeznek megakadályozni, a burzsoá ideológia megmentése a céljuk. A kínai fiatalok jól tudják, hogy számukra döntő fontosságú a marxizmus-leninizmus alapos elsajátítása. Azt' is tudják, hogy a Kínai Kommunista Párt legfőbb követelménye a hűség a párthoz és a szocialista építéshez. Márpedig ennek a követelménynek az a fiatal tud igazán eleget tenni, aki elsajátítja a marxizmus-leninizmus tudományát. Ez olyan szabadságot biztosít a fiataloknak, amilyenről a kapitalista ideológia pártfogói nem is álmodhatnak. A kínai fiatalok a marx- . izmus—leninizmus szellemében dolgoznak- Nem rettennek meg a nehézségektől, nem azt nézik, hogy mennyi fizetést kapnak, hanem azt, hogy hogyan valósíthatják meg az eléjük tűzött feladatot a legeredményesebben. Jellemző, hogy a fiatalok körében gyorsan elterjedt az a mozgalom, hogy az élenjárók segítsék az elmaradottakat. A mozgalom során sok-sok ifjúsági brigád szakított a korábbi rossz munkamódszerekkel, s ért el szép sikereket az élenjáró brigádok segítségével. Akadnak persze szkeptikusok, akik behunyják a szemüket a fiatalok eredményei előtt és azt hangsúlyozzák, hogy a fiatalokat mindenre rá lehet venni, ha anyagi előnyökben részesítjük őket. Ezek szerint nincs szükség politikai és ideológai nevelésre. még kevésbé kommunista világnézetre. Csak jól meg kell fizetni a fiatalok munkáját és minden rendben lesz. Aki ezt mondja, nem ismeri a fiatalokat, s nem is értékeli őket kellőképpen Az igazság az. hogy a fiatalok elvárják, érvényesítsük közöttük is a szocialista elosztás „mindenkinek munkája szerint” elvét. Azaz kapják meg azt, amit munkájukkal kiérdemelnek. De ne kapjanak sem többet, sem kevesebbet. Ez azonban nem minden. Szükséges még a kommunista ideológiai és politikai uevelés. Enélkül a fiatalok sem végezhetnek igazán önzetlen, fiatal forradalmárokhoz méltó munkát. — Mao Ce-tung nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a gazdasági munka leiht a politika. Az ifjúság kommunista nevelésének kérdéseiről \
