Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

1959. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Négy gépállomás nagyszerű vállalása TEREMTSÜNK BIZTOS ALAPOT A SZOKÁSOS havonkénti tanácskozásra gyűltek össze szerdán megyénk gépállomá­sainak párttitkárai. Értékel­ték, megbeszélték az eddig végzett munkát, s a párttit­károk beszámoltak tapaszta­lataikról, problémáikról. Az­tán arról a hatalmas feladat­ról esett igen sok szó, amely még gépállomásaink előtt tornyosul, az őszi mélyszán­tásról. Lassan már november kö­zepén járunk, s az őszi mély­szántásnak megyei szinten közel fele még hátra van. Ez tehát még igen sok munkát jelent. Abban viszont egyet­értettek a jelenlévők, hogy megfelelő hozzáállással húsz munkanap alatt az összes hátralévő szántást el lehetne végezni, — Végezzük hát él — ja­vasolta Sári elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának munka­társa. PÁR PERCRE élcsendese­dett a terem, csak a jegyzet­füzetek, naplók lapjai zizeg­tek. Még egyszer ellenőriz­ték, hol, mennyi munka van hátra, el tudják-e vajon vé­gezni. S akkor a Törökszent­miklósi Gépállomás párttit­kára megtörte a csendet. — A pártkongresszus tisz­teletére vállaljuk, hogy nő­kor bizonyára a többiek szá­mára sem lehetetlen. Eddigi jó munkájukra tegyék fel a koronát azzal, hogy az év utolsó nagy csatájában, az őszi mélyszántásban is helyt­állnak. A többiek is tegyék magukévá az élenjárók vál­lalását, s erejük legjavát ad­va fejezzék be a még hátra­lévő munkákat. — Mint másodéves tanfo­lyamvezető... — kezdeném a beszélgetést —, de Burány Ambrus gazdasági tanár, a szolnoki Szabadság Tsz agro- nómusa közbevág: — Dehogy. Sorrendben ez az ötödik ezüstkalászos tan­folyam, amit végigviszek. A múlt évben is tizenhat hall­gatót vizsgáztattam első év­ből a Szabadság tagjai közül. Tizenhat termelőszövetke­zeti tagot sikeresen bevezetni a mezőgazdasági tudományok alapjaiba, jó eredmény. Bizo­nyára kiforrott módszerekkel érhető el. — Még csak kialakulók. A fő érdem a tantárgy érdekes­ségét illeti. Mindenkit leköt az üzemszervezés, a növény- termesztés, a haladó munka- módszerek ismertetése. Vagy ez évi témák: „Jövedelmező tejtermelés", „Baromfitenyész­tés”... Hallgatóim összetétele sokrétű: elnök, brigádvezető, rizsőrök, tehenészek, növény­termesztők. Négyszáz település létesült a kazahsztáni szűzföldeken A Kazah SzSzK mezőgaz­dasági miniszterének közlése szerint 300.000 ember költö­zött át a Szovjetunió euró­pai részéről Kazahsztánba, hogy részt vegyen a szűzföl­dek megmunkálásában. Az itt művelésre fogott földte­rület nagysága 25 millió hek­tár. Az új kazahsztáni lako­sok négyszáz települést hoz­tak létre az állami gazdasá­gok közelében. (TASZSZ.) vás ellen küzdőket. Egy-egy vicc — még ha rossz is — felélénkíti a társaságot. Az­tán törekedjünk a rövid elő­adásokra. Negyvenöt perc alatt mindent elmondhatunk, ami érdekli az embereket. Burány Ambrusnak éppen negyven éves gyakorlata van. S jegyezni is alig győzöm a tanácsokat. Itt van mindjárt az érthetőség kérdése. Paraszt emberek között minél keve­sebb idegen szót használjunk, s ha elkerülhetetlen, tegyük mindjárt utána magyar jelen­tését. A kézzelfoghatóság kedvéért a saját termelőszö­vetkezetről szolgáltassunk példát. Itt van az agrotech­nika. A Szabadság Tsz-ben ez évben a következőt vezet­ték be: a kiöregedett lucerna­földet egyszer megkaszálták, az 15 mázsa széna. Ekkor fel­Megyénkben a kongresszu­si verseny az elmúlt hóna­pokban tartalmában és for­májában egyaránt gazdago­dott. Növekedett a felaján­lások száma, melyek döntően alulról jövő egészséges kez­deményezések voltak. El­mondható az, hogy a jelen­legi munkaverseny szerény külsőségek között már ezidá- ig is nagyszerű eredménye­ket hozott. A kongresszusi — A hallgatók általában azért maradnak el, mert va­lami halaszthatatlan ügy in­tézése közben kifutnak az időből, elkésnének. Én azt ajánlottam: nyugodtan jöj­jenek, ha kell, még ha kés­nek is valamennyit, hiszen az előadás végén összefoglalom a tananyagot, s így akkor is meghallhatja, ha az első ré­széről hiányzott. Másik lehe­tőség. A következő előadáson ismétlő áttekintést adni az előző óra anyagáról. A meg­jelent hallgatók emlékezeté­ben felelevenedik az előadás, a távollévők tudásában vi­szont hézagnótló szerepe van. Nem ördöngösség, nem kü­lönlegesség Burány Ambrus módszere. S mégis sokat se­gíthet az ezüstkalászos tanfo­lyamok eredményességében. B. L. versenyt nem a nyilvánosság túlhajtása, nem a hangosko­dás, vagy a túlszervezés jel­lemzi, hanem a dolgozók és vezetők, alkotó aktív összefo­gása, a becsületes munka, az adott szóért való helytállás. A munkások sokoldalúan jutattják kifejezésre vállalá­suk teljesítése iránti fele­lősségérzetüket. Éber szemmel kisérik, hogy halad a munka, hol van le­maradás, hol kell segíteni. Sok példát lehet felsorolni a munkások megváltozott hangulatáról a munkaver­senyben és ezt az egészséges változást igazolják az elért eredmények is; A Járműjavító dolgozói 110 teherkocsit alakítottak át vál­lalásukon és tervükön felül, mert szükség volt a járműre az őszi forgalom lebonyolítá­sához. A papírgyár dolgozói önzetlen összefogásának ered­ménye az 1. számú papírgép gyors újjáépítése. A jászbe­rényi Fémnyomóban sem ri­adtak vissza a Heller-Forgó féle lég kondenzációs hűtő berendezés gyártási akadá­lyától. Legyőzték, mert akar­ták a munkások. A párt politikai irányvona­lának helyessége, a szocia­lista tábor nemzetközi dia­dala, a helyes munkaver­seny szervezés ta’á'kozott a dolgozók egyetértésével és anyagi érdekeltségükkel, alapját képezte a munkások lelkesedésének. Az ipari üzemek dolgozói­nak többsége jelentősen túl­teljesítette vállalását ezidáig is. Kedvezően alakult a terv túlteljesítése mellett a terme­lékenység növekedése és az önköltség csökkenése is. Kü­lönösen jó eredményről szá­molhat be az első kilenchó- nap alapján a papírgyár, ahol a tervezett 15 százalékos alap­rentabilitási mutatót 24 száza­lékra teljesítették. A Jármű­javítóban a 4.4 milliós ön- ' költség csökkentéssel szem­be már 5 millió forintot ér­tek el. Az állami helyiiparban a termelékenységnél 1.1 szá­zalékos növekedést hozott a kongresszusj munkaver­seny. A szövetkezeti ipar­ban 2.6 százalékos terme­lékenység emelkedésről számolhatnak be. Ezek az eredmények biz­tatóak és alapot adnak a jö­vőre is. Megmutatja azt, hogy a munkások együtt él­nek a versennyel és magu­kénak vallják. Tudják: nagy lépést tettünk előre a kong­resszusi munkaversenyben és ez a lépés az alapja a jö- vőnknek is; Kezdeti lépés volt csak ez és nem állha­tunk meg. A feladatok nem kisebbek, mint korábban. A feladatunk ez évben és 1960-ban hogy megteremtsük a második ötéves terv biz­tos alapját. Ehhez pedig az kell, hogy a kongresszus tiszteletére indult vetélkedés­ben a vezető és dolgozó egy­aránt tisztán lássa a végcélt és harcolni tudjon érte. A harc nem egyéni, hanem kö­zösségi és kizárólag a sikere attól függ, mennyien és ho­gyan vesznek részt benne. s^-pé — Az ezüstkalászos tanfolyam vezetője vember 30-ra a körzetünkbe tartozó tsz-ekben befejezzük az őszi mélyszántást. Be tud­juk fejezni — tette hozzá nyomatékül. S aztán nyom­ban felszólalt a karcagi, mes­terszállási, jászki séri gépál­lomás képviselője. — Ha újabb eső nem lesz, befejezzük — jelentették ki határozottan. Tizenhét gép­állomás közül négy merte vállalni. Ahogy eddigi mun­kájukat ismerjük, valóra is váltják vállalásukat. Ök már nem azt nézik, «hogy mennyi a terv, hiszen az lehet ala­csony, s így könnyű teljesí­teni. Számukra már csak az a fontos: ne maradjon szárítatlan föld a termelő­szövetkezetekben. HA A NÉGY GÉPÁLLO­MÁS meg tudja csinálni, ak­— Rizsőrök állattenyésztési előadáson? — Igen. A rizsföldön ka­csákat tenyésztünk, másrészt a rizsőröknek is van háztáji jószágállományuk. Aztán a szakelőadásokon kívül igen nagy érdeklődésre tart szá­mot az általános ismerettan, az ideológia, amit ez évtől kezdve évi 16 órában kapnak a hallgatók. A csillagos égről, vallásról, a parasztmozgal­mak történetéről, a földi ára- dékról hallanak a tanfolyam résztvevői. Igen ám, de a tehenész, aki hajnali négykor felkel és dol­gozik este hatig, kifáradtan ül a terembe, könnyen el­szundít a melegen. — Bizony erre tekintettel kell lenni, s ilyenkor a szel­lőztetés is felfrissítheti az al­szántották. bevetették siló- kukoricával. s újabb kétszáz mázsa takarmányt nyertek. Végül őszi árpa került a földbe. Vagy: a lucernát bor­sóval vetették. Harminc-har­mincöt mázsa fehórjedús ta­karmányt kaptak egy-egy ka­szálásnál. Ügy, hogy 50—60 holdon a termelőszövetkezet egész fehérjedús takarmány­szükségletét biztosíthatják. Ha ezt az előadó elmondja, a hallgatók tudása rögtön a gyakorlattal párosul, s nem lóg a levegőben az elmélet, hanem előttük létező valóság. Ezüstkalászos tanfolyama­ink önkéntesek. Ha a hallga­tók egy része távol marad, fegyelmi eszközökkel nem le­het látogatásra szorítani őket. Mit tesz iyenkor Burány Ambrus? A szolnoki építők felkészültek a téli munkára Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Szakszervezeti Bizottságának helyiségében beszélgettünk arról, miképpen készü'tek fel a vállalatnál a téli időszak­ra. Schmidt Tibor mérnök, a tervosztály vezetője infor­mált. — Az idei őszi hónapokban az időjárás rendkívül kedve­zően alakult az építőipar szá­mára. Vállalatunk jelenlegi kétezer fős létszámát egész télen át, ha történetesen az időjárás megengedi, foglal­koztatni tudjuk. A zárt he­lyen lévő, tehát az időjárás­tól túlnyomó' részben függet­mínusz 5 fokig dolgozhatunk. A téliesítési programmot vál­lalatunk főmérnökével még októberben összeállítottuk. — Előzetesen az áthúzódó mun­kák építésvezetőivel a köz­pontban letárgyaltuk a téli munkaprogramot. — Ezután Redler főmérnök utasításba adta a központi műszaki és anyagkérdésekkel foglalkozó osztályoknak mindazokat a tennivalókat, amelyeket de­cember 1-ig el kell végezni, hogy teljes fegyverzetben várjuk a tél érkezését. — Áthúzódó munkáink zö­me Szolnokon van, — foly­tatta a tervosztály vezetője. — Ezek közé tartozik többek között a 72 lakásos szövetke­zeti bérház. Ezenkívül az ál­lami beruházásból épülő 80 lakás. Vidéken — néhányat említve — tovább építjük a Tisza Cipőgyár mellett levő lakótelepen a 8 tantermes is­kolát, Kunhegyesen és Két- pón egy 4—4 tantermes is­kolát, Karcagon egy földmű­vesszövetkezeti áruházat, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaságban egy központi irodát, Mezőtúron egy 18 lakásos kétemeletes bérházat. — A fenti építkezéseken egész télen át dolgozhatunk. Gondoskodtunk már eddig 9 darab gőzkazán beszerzésé­ről, 5850 négyzetméter nád­pallóról, 1700 mázsa szénről és 320 mázsa tűzifáról, va­lamint 800 négyzetméter ponyvát szereztünk be,' hogy mindaddig, amíg arra lehe­tőség van, egy munkahelyen se kényszeríthessen megál­lásra bennünket a tél. Ezeket hallottuk tehát a műszaki vonallal kapcsolat­ban. Most pedig lássuk, mit végeztek a vállalatnál a szo­ciális ellátás terén a télre való tekintettel. Lévai Pálné, a vállalat szo­ciális megbízottja tájékozta­tott ezekről a kérdésekről: — Az elmúlt években ki­adott vattás ruháink 90 szá­zalékának kihordási ideje lejárt és ezek helyett új vat­tás ruhákat adtunk ki a dol­gozóknak, Kellő időben gom­asszoxygoxdok Jászapátiban sok dolgozónak meglesz munkalehetősége, hogy za­vartalanul dolgozzék. De a külső, nyitott helyeken Is elsősorban — azokat a pa­rasztasszonyokat vonják be, akikben tehetség van szava­láshoz, éneklésre, színpad játszásra, csak egyéni gazd; korukban nem fordíthatta! időt elfoglaltságaik miat ilyesmire. A nőtanács úgy tervezi kibővíti a vezetőséget, s föle* az újonnan belépett termelő szövetkezeti tagok feleségei választják be a vezetésbe Ezzel,, akarják bevonni az ú, szövetkezeti gazdák nőtársa­dalmát. A héten nagygyűlés hívtak össze a termelőszö­vetkezeti asszonyok, női csa ládtagok részére. Itt is az vitatták, hogyan tovább ezek kel az asszonyokkal. A fő cé ugyanis az, megértessék ve lük, vegyenek részt a szövet­kezet könnyebb munkáiban hiszen ez évben is sok nő tudott volna foglalkoztatni í Zöldmező is. az Üj Élet is, í Kossuth is. Másrészt a ter­melőszövetkezetek kertésze tét tudnak létesíteni, töbt dohányt termeszthetnek, am végül is a férjek révén ugyai — de az egész család jőve delmét növeli. NEM GONDOLJAK, hogj mindezt e télen minden asz- szonnyal megértetik, de jövő­re már akkor is kevesebt marad hátra. S ha csak meg­kétszereződik, megháromszo­rozódik a termelőszövetkeze­tekben foglalkoztatott nők létszáma, már eredményes tavasz köszönt télután a jász­apáti asszonyokra. B. L. VÄRJAK A TELET. Egyik jászapáti ismerősöm kis- legény fia már összeállította a leltárt, melyet apjától küld el a Télapónak. A Velemi Endre Termelőszövetkezet őszi árpa és búza földje hosz- szan zöldéi Jászkisér felől jö­vet. Az Alkotmányban tavasz alá őszi mélyszántanak a traktorok. A főutcán répacsí­kot szállító szekerek sora akadályozza a forgalmat. Ez már a késő ősz jele, a köze­lítő tél üzenete. S Jászapáti­ban nagyon várják a telet. Az első tél. mely úgy kö­szönt a községre, mint terme­lőszövetkezeti falura. A le­hulló fehér hó már nem a sokszáz kisparcellát takarja, hatalmas táblákon terül meg. Az új tél új gondot hoz (természetesen még több örö­met) Jászapáti asszonyainak. Erről beszélgettünk Mag Jó- zsefnével, a községi nőtanács vezetőjével. Van tennivaló bőven. Űjszínü problémákat vet fel az élet. Itt vannak mindjárt a ter­melőszövetkezeti tagok fele­ségei. Őszintén szólva, kevés asszony dolgozik a község öt termelőszövetkezetében. Az Űj Élet új tsz-ben mindössze- hat-hét nő munkálkodik. A régiekben már jobb az arány, de még odáig sem tud­tok eljutni, hogy a termelő- szövetkezetekben nőbizottsá- gokat szervezzenek, A férfiak becsülettel dolgoznak a kö­zösben, de tudnak még olyan asszonyról is, aki igyekszik lebeszélni férjét a szövetkeze­ti munkáról. A családi egy­ség hiánya megérződik a férj munkáján. Vagy fordítva: a tsz-tag férj még nem ismeri el fele­sége egyenjogúságát. Nem rit­kaság, bevonnak a kultúrcso- portokba fiatalasszonyokat, s egy idő múlva elmaradnak a próbákról. Férjeik nem en­gedik. Más csoportasszony meg éppen közömbös a kö­zösségi élettel szemben. S a mag, az aktív rész nem jutott még el a község minden nő­jéhez, különösen a tanyasiak esnek ki, nem tudnak még hatni rájuk. EDDIG NEHÉZ is volt megközelíteni őket. Az egyik­nek tsz-tag, a másiknak egyé­ni gazda volt a férje, s mi tagadás, ez ellentétet szült közöttük. Ez évben gazdasá­gilag már egyenlőkké lettek, a fejek, az asszonyok felfo­gásai még különbözőek. S a nőtanács tizenhárom tagú ve­zetősége (köztük, öt nő ter­melőszövetkezeti tag) elérke­zettnek látja az időt ezen a télen „utat építeni” közéjük. Az egyik módszer már nem is terv, valóság. A községi pártbizottság helyiségében rendezett, az Önódiné varró­nő által vezetett szabó-varró tanfolyamnak egy híján fél­száz résztvevője van. S a hallgatók közül tizennyolcán termelőszövetkezeti tagok fe­leségei. Talán csak a Zöld Mezőből nincs asszony, aki ne igyekezne a szabás-varrás fortélyait elsajátítani. Az már természetes, hogy a tan­folyamon előadás előtt, fog­lalkozás után a nőtanács ak­tívái irányíthatják és irányít­ják is a beszélgetést. Ugyancsak valóság a hor­goló szakkör munkálkodása. Bár itt termelőszövetkezeti tagok részvétele sokkal gyé­rebb. Inkább iparosok felesé­gei érdeklődnek a kézimun­ka iránt. A tervezett öt olva­sókör viszont annál inkább a tsz-asszonyokat vonja be. A Tóth utca. a község külső része, ahová az egyik olvasó­kört szervezik, termelőszövet­kezeti tagok utcája. A múlt évben is volt olyan este. ami­kor huszonkilencen hallgatták a felolvasó asszony hangját, ezentúl még többre számíta­nak. A másik négy olvasókör ugyancsak tsz-tagok részére szerveződik. Fő hiba, hogy nem jutottak még el odáig, az öt olvasókör az öt terme­lőszövetkezeté legyen. S aztán a nagy vállalko­zás. ahogy mondják. Arról van szó, a község asszonyai részére kultúrcsoportot szer­veznek. A kultúrcsoportba — | doskodtunk a védőruhák be­szerzéséről és ellenőriztük, hogy a munkahelyeken meg is kapják a téli holmikat. Gumicsizmával vállalatunk minden dolgozója — akinek jár — el van látva. A szál­lások felülvizsgálását fűtés és egyéb szempontból már az őszi hónapokban elvégeztük. Ugyanígy gondoskodtunk ar­ról, hogy az általános védő­ital: a forró tea a vállalat minden szabadban dolgozójá­nak biztosítva legyen. Ezeket a beszélgetéseket Z semberi István elvtárs, a Szakszervezeti Bizottság el­nökének jelenlétében folytat­tuk. Végül tehát őt kérdez­tük meg, hogy a szakszerve­zet ellenőrző munkája során ezen a téren mit tapasztal­tok. — Szakszervezeti Bizottsá­gunk — hangzott a válasz — még szeptemberi ülésén meg­tárgyalta a téliesítés problé­máit. Kérésünkre a műszaki osztály vezetője megjelent az SzB ülésén és beszámolt a műszaki vonalon megtett vagy folyamatban lévő intéz­kedésekről. Természetesen ezzel nem elégedtünk meg, hanem a Szakszervezeti Bi­zottság a központi rendelke­zések végrehajtását a mun­kahelyeken ellenőrizte. El­lenőrző munkánknak volt is eredménye. így pl. a Vörös Csillag úti munkásszálláson a dolgozók felhívták a szak- szervezet figyelmét arra, hogy októberben a kályhákat még nem hozták rendbe. — Azonnal érintkezésbe lép­tünk a vállalat Vezetőségé­vel és a hiányt pótolták. A szolnoki 4. és 5. szakszerelő részleg főépítésvezetőségein az ottani ebédlők és műhely­helyiségek ellen hoztak fel kifogást a dolgozók. Szakszervezetünk a továb­biakban is a legnagyobb fi­gyelemmel kíséri az építő­iparnak ezidőszerint legak­tuálisabb problémáját is. Re­méljük, hogy a vállalat va­lamennyi dolgozójának a kongresszusi versenyben mu­tatott nagyszerű lendülete abban is megnyilvánul, hogy a téli időjárás viszontagsá­gaival szemben a lehető leg­eredményesebben vehessük fel a harcot. n =a)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents