Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

Találkoztam a komámmal

A kakas tízei kakacékoU.

Megyünk az utcán feleségemmel, s egyszerre egykori katonacimborám bukkan elé- bünk. Nem láttuk egymást jó három éve, illő pár szót váltani az azóta eltelt időkről tervekről, miegymásról. Az asszony tovább nógat, én üdvözlöm a barátom.

— Mi újság?

— Semmi

ÜSzt értem;

— Nocsak?

Találóan nevezték nagyot- mondó Kecse Bálintnak. — Másfelé legénykedett, már mint nősember került a faluba. Itt ragadt rá előneve Dolgozni nem nagyon szeretett. de beszélni annál inkább. A cséplőgépnél azzal bújt ki a zsákolás alól, hogy nem bírja, mert megrokkant a dereka;

— Pár évvel ezelőtt Pesten dolgoztam építkezésnél —, mesélte olyankor, ha rákerült a sor. — Egyszer leestem a negyedik emeletről, azóta nem birom a zsákot. De fiatal koromban fogadásból né gyet is elvittem.

— Üresen — súgta valaki. Ö azonban meg sem hallotta, hencegett tovább.

Felesége méltó társa volt. Egyszer hízott libát árult a piacon; így mesélt, hogy kelendőbbé tegye a portékát:

— Csak így.

Cseni.

— Hát te?

— Csak lassacskán.

Hallgatunk.

— Amúgy aztán?

— Meglehetősen.

A mondatok közti szünetben próbálunk mélyére hatolni a kimondoít gondolatoknak. Meg is csóválom a fejem.

— Tíz hétig tömtem én ezeket kérem, a legkisebbet levágtam otthon és képzelje el, egy kiló 95 dekás mája volt.

Hanem a fiuk, Pista gyerek mindkettőjükön túltett, é z iskolában Ázsiáról beszélt földi djz órán a tanító. Megemlítette, hogy ott a Holt-tenger. Erre Pista megbökte a szomszédját:

— Hallod, azt az én nagyapám ütötte agyon.

Nehéz helyzetbe került Szathmári Kálmán, a szolnoki Kisker 10-es boltjának vezetője. Ha nem akarja, hogy üres kézzel távozzon árudájából a Kedves Vevő,

— Hát bizony — sajnálkozik ő is.

— Szóval úgy?

— Hát — hagyja rám.

Most ő firtat eiligem.

— Jól megy?

— Kibirhatósan.

Látom, az asszony idegesen toporog, búcsúzásra nyújtom kezem.

— Hát akkor...

— Na, hát én is.

Hallótávolságból még viszszaszólok.

— No, majd legközelebb íöbbet.

— Alkalmasint — integet vissza beleegyezően.

A feleségem kifakad.

— Biztos a régi nőügyek? Mi? Mert ugyan miről lehe tett ilyen hosszú ideig csevegni.

— Ejnye — méltat] anko dóm en is. — Hát három- évenként találkozom a bará tómmal, egyszer igazán kibe- szélgethetem magam.-7- borzák■ —

— ami tudvalevőleg a hét elárusítói főbűnök legföb- bike — körülbelül ilyenfajta beszélgetést kell folytatnia napjában többször is:

Ínyencségre éhes vevő: — Volna valami finom kis olajoshal, kartársam?

Elárusító: Az sajnos, nincs kérem. Mindenesetre tessék talán venni egy príma konzervnyitót, sosem tudja az ember, mire jó egy ilyen izé.

Vevő: Jó lesz pácolt hal is

Elárusító: De az sincs — príma konzervnyitóval ellenben szolgálhatok.

Vevő: Hát akkor adjon egy májkrémet, vagy valami pörköltfélét.

Eladó: Tessék talán megnézni a 60-asban, vagy az egyesben ... Hány darab konzervnyitót blokkolhatok kérem?..:

Vevő: Ne fáradjon, valami könnyebb ennivalót szerettem volna.

Tudniillik az történt, hogy október 27-én 24 fajta árut rendelt meg a 10-es áruda, a Füszérttől, többek között hal- féléket, májkrémet, pörköltet, savanyúkáposztát. November 5-én a 24 tételből egyet szállítottak le, az 50 darab konzervnyitót.

Csak nem gondolják: van olyan balga vásárló, aki pl. szardínia helyett konzerv- nyitót szopogat vacsorára?

P. L

.iimtHnnimiimniiiiiiiiiimiimmiiiiHiiim

Ehető

női kalapok

A newyorki nők legújabban ehető női kalapokat hordanak. A kalapok szárított gyümölcsből, vagy szárított főzelékből készülnek. Miután a szárított főzelékfélék csak forrásban lévő vízben puhul- nak meg, az amerikai divathölgyek esős időben is nyugodtan hordhatják „ízletes“ kalapjukat

Az elfogyasztható kalapok átlagára 1 75 dollár, a főzési receptet ingyen mellékelik.-V» %. v>Női magasugrás

— Ej-ej.

CSALÁDI KÓR

'Pf ^

Konzerv helyett konzervnyitó

Bár az olvasó természetesnek tartja, én mint benfen- tes kakas, sokszor csodálom; hogy az újság minden nap rendesen megjelenik és mind a hat vagy nyolc oldalán fekete betűk sorakoznak egymás mellett. A teremtő folyamat azzal kezdődik, hogy hétfőn a rovatvezetői értekezleten kiderül, hogy mindenki ugyanarról akar írni. A kinyik hetében a mezőgazdasági rovat . világűr és a baromfitenyésztés összefüggéseiről, a kulturális rovat az interplanetáris tér költői ábrázolásáról, az ipari rovat a holdrakéta berendezéseiről, a sportovat pedig sebességi rekordjáról akar értékezni. Az egyeztetés ilyenkor a legteljesebb harmóniában zajlik le: csak kívülállóknak tűnhet úgy, hogy éppen Bábel építi vitatkoznak arról, hogy tovább építsék-e a tornyot?

Szutcn következik a megvalósítás. A riport szereplői sajnos nincsenek a helyükön, hiába nyargal utánuk hét határon át a szemfüles és lassan rogyadozó térdű riporter. így végül az űrszakérlő nyilatkozata helyett a gólyák gyűrűzésének fontosságáról kerül be értekezés a lapba, a .erkesztő megjegyzésével, hogy tudniillik jövőre, mikor visszatérnek a gólyák, e cikknek még nagy hasznát vehetik a gyűrűzök.

A szerkesztő ott ül íróasztala mellett és hősies erőfeszítéssel igyekszik az elébe rakott kéziratokból összeállítani a másnap megjelenő lapot. Néha lapzárta után 10 perccel még legalább egy oldal anyaga hiányzik. A nyomdából szünet nélkül reklamálnak és közben ő is elkeseredetten sürgeti a gépeik előtt ülő riportereket: alkossanak gyorsabban. A gépírónők kettőzött sebességgel íra .fo, s közben a diktálni vágyó újdondászok, heves szóharcokat vívnak az elsőség kérdésében. Mikor ez az időszak elmúlik, majd másnap délelőtt a gépírónők többnyire rejtvényt fejtenek, mert ilyenkor senkinek eszébe nem jut diktálni.

A nyomdában a szedők egy patikust megszégyenítő grafológiai tudással silabizálják az újságírók tintával beszúrt javításait, amelyek között itt-ott egy eredeti gépelt be' tű is feltűnik. A korrektor szobájában ketten is hadakoznak a szedőgép ördöge el- 1 n, amely a legváratlanabb elyeken ferdíti el a mondatok értelmét, összecseréli a szavakat, belüket és az ins- pekciós örülhet, ha megússza azzal, hogy az ördög áthelyezi Móricz Zsigmond születését Tiszakécskéről Ti- szacsécsére — hiszen olyan

közel van (írásban) egymáshoz a két falu.

Kilenc és tiz óra tájt már mindenki biztos benne, hogv a lap lekésd a vonatot; de végül mégis időre elkészül. (Egyébként volt idő, mikor a rotációs gép elromlott, hogy a matricákat Pesten öntötték ki és ott nyomták a lapot; ilyenkor a Szolnak megyei Néplap, eg” ember hóna alatt sok esetben versenyt futott a Pestre induló vonattal.)

És mégis; a lap tíz éve mindig, mindenkor megjelent. Mint benfentes kakas, ma hajnalban tízszer kukorékoltam a tizedik évfordulón, az újság valamennyi munkatársa és munkása tiszteletére.

Miiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiitf

RAVASZ REKLÁM

Többszáz sanfranciscoi férfi elegáns, merített levélpapíron, illatos levélkét kapott ezzel a szöveggel: „Ha meg akar ismerni, hívjon fel... számon’*. Az urak többsége persze késlekedés nélkül felhívta a megadott számot, melyen bájos női hang jelentkezett:

— Nagyon csinos vagyok, remek formám van, biztosan megnyerem a tetszését. Nevem: Duphine. Fáradjon el a Renault gépkocsigyár képviseletéhez, ott megismerhet. Én vagyok a cég’ legújabb gópkocsimodellje.