Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt X. évfolyam, 361. szám. Ára 50 fillér 1959. november 6. péntek. Az író eszmei állásfoglalása * Szolnok megyeiek a xsámbéki iskolán * Az Olimpia Városából jelentjük flz utolsó negyedben Néhány hét múlva befeje­ződik az 1959-es tervidőszak, — az előjelekből ítélve — a vártnál sokkal jobb ered­ménnyel. A pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny hatásaként nagymérvű termelésfelfutás tapasztalható megyénk majd­nem minden üzemében. 1 A III. negyedévi termelésnöve­kedés például a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva — mintegy 20 százalék me­gyénk iparában. Ebből is következtetni le­het arra, hogy javult a mun­kaszervezés, emelkedett a műszaki színvonal. Az olaj- bányászatban például az egy berendezésre eső fúrási tel­jesítmény megháromszorozó­dott. Több helyen új, kor­szerű gyártmányok (palánta­ültetőgépek, rostlemezgyárbe- rendezések, stb.) termelését kezdték meg. A helyi ipar­ban is több kezdeményező készség tapasztalható a ko­rábbinál. Bizonyság erre töb­bek között az, hogy új típusú vízmelegítő, háztartási robot­gép, olajtüzelésű kályha, stb. mintadarabjait készítik. Üzemeinkben, vállalataink­nál mindinkább előtérbe ke­rül a gazdaságosságra való törekvés. Különösen a 'Tég­lagyári Vállalatnál, az Autó- közlekedési Vállalatoknál, az Építőipari és Javító Válla­latnál, s még jónéhány he­lyen értek el kiváló ered­ményt. A munkások, műszaki és gazdasági vezetők fáradozá­sának eredményeként a mi­nisztériumi ipar 5.9, a taná­csi ipar 3.1 százalékkal túl­teljesítette háromnegyedéves tervét. Terven felül 117 ezer pár bőrcipőt, 74 palántaülte­tőt, 728 tonna papírt gyártot­tak —hogy csak néhány fontos cikket említsünk meg. Mindezek következtében megalapozottan növekedett a munkások életszínvonala. Az egy munkásra jutó havi át­lagkereset például az első félévben 39.5 százalékkal ma­gasabb volt az 1955. évinél. Az ipari eredmények tehát vitathatatlanul nagyok, elis­merésre méltók —, de nem túlszámyalhatatlanok. Meg­fontolt, okos intézkedésekkel, hatékonyabb szervezéssel még az idén is fokozhatok. Sok mindent lehetne tenni ennek érdekében. Elsősorban a fo­lyamatos termelést kellene megvalósítani, elkerülni a hóvégi hajrákat. íme egy ki­rívó példa: a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat idei teljesítménye a ja­nuári termelést 100-nak vé­ve — így alakult: április 86, május 148, június 380, július 49, augusztus 200 százalék. Az igazsághoz tartozik, hogy ennek nem csak üzembeli, hanem külső okai is vannak. Sok helyen találunk hasonló, de egyáltalán nem szükség- szerű állapotokat, melyek káros hatása a kapacitás rossz kihasználásában, a költségnövelésben, a dolgo­zók foglalkoztatásában egy­aránt jelentkezik. Az egyenletes termelés megvalósítása mellett a ter­melékenység emelkedését biz­tosító intézkedések megtétele a legsürgősebb és legfonto­sabb feladat, — erre kell irá­nyítani a figyelmet, — erre mutatott rá a megyei párt- értekezlet is. Nem véletlen, hogy a termelékenység-eme­lés keiül előtérbe, hiszen itt még nem értük el a március 6-i párthatározatban szereplő irányszámot. Az Aprítógép­gyárban a 2.4 százalékos tervtúlteljesítésből például csak 0.7 százalék származik a termelékenység növelésé­ből. Több vállalatunknál — nagyon helytelenül — a lét­számterv túllépésével, s nem műszaki, szervezési intézke­désekkel igyekeznek többlet- eredményt felmutatni. A Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár például 7.2 százalékkal túlteljesítette III. negyedévi tervét —, de az előirányzottnál 8 százalékkal több munkást foglalkoztatott. Mindez azt mutatja, hogy még korántsem tettünk meg mindent üzemeinkben, kellő előrelátással, a különböző ter­melési feladatok Idejében történő jó előkészítésével, a műszaki fejlesztéssel, a jó ta­pasztalatok elterjesztésével tovább fokozhatók eredmé­nyeink — az eddiginél is biz­tosabb alapot teremthetünk új ötéves tervünk valóravál- tásához. Jelentős beruházások a Fémnyomőban A jászberényi Fémnyomó is Lemezáru gyár fejleszíésé- ~e jelentős összegeket fordí- mak a következő években, "elhasználásukkal létrehoz­ók az abszorpciós hűtőszek- ények gyártásához szüksé­ges üzemet, s feliépítik a "MK-épületet is. Sor kerül a Díszünnepség 3 Szigligeti Színházban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Megyei és Városi Bi­zottsága, a Megyei és Városi Tanács a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének 42. évfordulója alkal­mából november 6-án este a Szigligeti Színházban díszün­nepséget rendez. Az ünnepi beszédet Csáki István, a Me­gyebizottság másodtitkára tartja. Fellépnek a Szigligeti Színház művészei, énekkarok és tánccsoportok. hordóüzem bővítésére, s egy-lgépeket gyártó üzemrész létesítésére. A gyártmányfejlesztés ér­dekében a legkorszerűbb mű­szereikkel szerelik fel az elektromos és kalorikus labo­ratóriumot. Gondolnak a megfelélő szakmunkásután- pé ásra is, új tanműhelyt építenek ennek érdekében. Elsődleges feladatként ke­zelik a műszaki fejlesztést. írvbevették a műanyagok széleskörű felhasználását. Minden erővel azon fáradoz­nak, hogy tovább javítsák gjártmányaik minőségét és tetszetősebbé tegyék azokat. " cél érdekében növelik pél­dául a hűtőgépek elektromos és kalorikus teljesítményét. A? új, abszorpciós hűtőszek­rényeket már trópus-álló ki­vitelben gyártjuk majd, s így feltételezhető, hogy újabb pia­cokat hódítanak meg, bővül 1 az exportjuk. A szov/eí városok bekapcsolódnak a nemzetközi televíziós hálózatba Mint a Vecsernyaja Moszk­va írja> Joszif Kavics, a szov­jet postaügyi minisztérium kollégiumának tagja közölte, hogy Moszkvában és a szövet­ségi szovjet köztársaságok fővárosaiban reléállomások és kábelek segítségével ha­marosan közvetlenül vehetik a külföldi televíziós adáso­kat. Közvetlen televíziós kap­csolat létesül Varsóval, Ber­linnel és Prágával, megfelelő szerződések alapján pedig Prágán és Varsón keresztül a nyugateurópai „Eurovizió” állomásaival. (TASZSZ). D PSRTX0N6RESSZUS TISZTEIETÉRE Kengyel Sallai Tsx Az őszi betakarítással 100 százalékig végeztek. 115 hold kukorica, holdankénti 30 má­zsás átlagterméssel a magtá­rakban van. Harmincöt hold cukorrépa 165 mázsás átlag­termést adott. Kongresszusi vállalásukban szerepelt a tíz mázsás búzatermés, ezzel szemben 11 mázsa termett Árpát 8 mázsára vállalták, 8 mázsa 80 kilót termeltek. A Sallai Tsz tagsága a tur- kevei Vörös Csillag felhívá­sa idején 500 köbméter siló­takarmány készítését hatá­rozta el, s 660 köbméter si­lót készítettek. 430 laké?, 44 tanterem, 62 tsz üardasági épület, üzemek bővítése az 1960-as építőipari lervbsn Még korántsem végleges, 1960. évi terv bontakozik ki a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat jövő évi építkezései kijelöléseiből, ha­nem csupán az az előirányzat, ami a munkájuk gerincét ké­pezi. Ezidáig durván számol­va, több minit 150 millió fo­rintos építkezési kijelölése van a vállalatnak. Zömében talán mégis a la­kásépítkezés került előtérbe, több mint 62 millió forinttal Ebből az előirányzat szerint 365 álami & tanácsi lakás készül, de Szolnokon 64 szö­vetkezeti lakást is építenek. A lakások mellett bővítik az iskolahálózatot is. Szolno­kon az általános iskolák bő­vítésén túl elkészül a 12 tan- -Times modem ipari tanuló iskola. Továbbá Szolnokon. Törökszentmiklóson, Jászila- dányban, Jászják óhalmán és Ujszászon összesen 32 tan­termet kitevő építkezést fe­jeznek be 1960-ban. Az üzemek építkezésénél főként a bővítést és korszerű­sítést célzó munkálatok kerül­nek előtérbe. Ilyen például a Vegyiművek fejlesztését segí­tő, több mint 43 millió forin­tos építkezés, a cukorgyári új cazánház, az Alföldi Kőolaj- fúrási Üzem irodaházának befejezése, a TITÁSZ 9 milliós építkezése. A mezőgazdaság rohamos fejlődéséből következik az a nagyarányú terv, ami az épí­tőket nehéz feladat elé állít­ja. Az előzetes terv szerint 62 mezőgazdasági épület ké­szül különböző termelőszö­vetkezetekben. Többek között 23 istálló (48 és 96 férőhely- lyel), összesen ezer szarvas- marha számára. Ezenfelül ké- ■ítenek 4 növendék istállót, ahol 100—100 állatot helyez­nek el. 11 sertéshizlalda is készül, amelyekben két és félezer sertést hizlalnak. A továbbtenyésztés célját szol­gálja az épülő 3 sertésfiaz- tató. A baromfitenyésztés fej­lesztésére főként a nagyobb termelőszövetkezetek 8 tyúk­házat és csibenevelőt építteti- nek 26 ezer csirke számára. Mindezek mellett két juh- hodály és 4 nagyobb méretű dohánypajta is készül. A raktározási lehetőség bővíté­sére az állami beruházások- :oz tartozó 1000 vagonos sza- joli tárház mellett 6 terme­lőszövetkezet mintegy 160 vagon befogadóképességű sa­ját magtárat is építtet. ban részesült. A szolnoki Ti­sza Antal Termelőszövetkezet a jövó évben 12—13 mázsás átlag búzatermésre számít. A tiszafüredi járás A tiszafüredi járás terüle­tén tegnap már csak kb. 200 hold hiányzott a vetési terv teljesítéséből. A mai nappal a nagy munkát befejezték. 12 ezer holdon került a földbe a kenyérgabona mag. 29 új és régi tsz működik a járás­ban, s elsősorban a szövetke­zeti gazdák igyekezetének köszönhető, hogy a kedvezőt­len időjárás ellenére az el­múlt hetekben a késést igye­keztek pótolni. Néhány nap múlva a Tisza­füredi Gépállomás dolgozói is teljesítik éves tervüket, S Szolnok megyei ezüst- kalászos tanfolyamok vezetőinek kétnapos tanácskozása Ma és holnap, két napon át továbbképzésen vesznek részt a szolnoki városi tanácshá­zán a megye 150 ezüstkalá­szos tanfolyamának vezetői. A november 15-én induló négy hónapos ezüstkalászos tanfolyamnak közel 4 ezer hallgatója lesz ebben az év­ben. A hallgatók szövetkezeti gazdák, s így nagyobbak az előadói követelmények. 2 éves vállalatnál 3 millió értékű munka és | milliós nyereség terven felül A Szolnok megyei Kútfúró és Ütépítő Vállalat 1959. évi, 17 millió forintos ter­melési tervfeladatát október 31-ig 100,5 százalékra telje­sítette. Az éves terv tíz hónap alatti teljesítése lehetővé te­szi, hogy a hátralévő két hó­napban mintegy 2,5 millió forint értékű termelőszövet­kezeti bekötőutat és kb. 1 millió forint értékű termelő­szövetkezeti és községi kútfú­rást tud a vállalat kivitelezni terven felül. Ezenkívül befe­jezzük ezévben a nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezet be- kötőútjának építését 6,4 mil­lió forint értékben, amely egyúttal Nagykörű és Fegy­vernek községek összekötő út­ja is lesz. Az éves tervfeladat tíz hó­nap alatti teljesítését elsősor­ban az tette lehetővé, hogy az egy munkásra eső terve­zett termelési értéket az év első háromnegyedévében 141,4 százalékra teljesítettük. A termelékenység ilyenmérvű emelkedésének előfeltétele volt, hogy a vállalat felügye­leti szerve, a Szolnok megyei tanács VB építési és közle­kedési osztálya a folyamatos munkaellátottsiágot biztosítot­ta. Ezek a kedvező körűimé nyeik hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat munkáit tűl- nyomórészben határidő előtt fejezte be pl. a kengyeli Sal­lai Termelőszövetkezet bekö­tőút j át egy hónappal előbb adta át rendeltetésének. A harmadik negyedévi ter­melési terv 111,4 százalékos teljesítését a Vállalat 189 ezer forint összegű béralapmegta­karítással érte el. Nagyon szép eredmények születtek a gazdaságosságban. A vállalat 17 százalékos ter­vezett nyereségtervét 6,9. szá­zalékkal teljesítette túl, amely abszolút számban több mint 1 millió forint többlet- nyereséget jelent. Ez az ösz- szeg, pontos számítások sze­rint, 18 napi nyereségrészese­désnek felel meg. Amennyi­ben a IV. negyedév során semmilyen előre nem látható, gátló tényező nem lesz. ak­kor a tizenharmadik havi fi­zetés elérhető. Az 1959. év eredményei különösen szem- betűnőek akkor, ha megnéz­zük az elmúlt gazdasági évet A vállalat 1058. január 1- én alakult a lehető legmosto­hább körülmények között. ' _m volt sem javítóműhelye, sem raktárai, sem irodaépü lete és hiányoztak a legmini­málisabb felszerelési tárgyak is. Ilyen helyzetben természe­tesen a vezetőség elsőrendű feladata a termelés elenged­hetetlen előfeltételeinek meg­teremtése volt. így nem volt csodálható, hogy éves tervét a vállalat nem teljesítette és nyereségelőirányzatától is lé­nyegesen lemaradt. Az 1958- as eredmények láttán már so­kan megkongatták a vészha­rangot a vállalat felett és i. .^szüntetését tartották vol­na helyesnek. A megyei ta­nács vezetői azonban tudták, ho y a kezdeti nehézségek nem tartanak örökké és az 1959. év eredményei ezt is bizonyítják. Ma már a ter­melés legfontosabb feltételei biztosítottak, a vállalat kol­lektívája összeforrott, a mű­szaki és gazdasági vezetés pedig mindenben támogatja egymást. Az év hátralévő részében a vállalat minden dolgozója azon igyekszik, hogy a kong­resszus tiszteletére tett vál­lalásokat minél nagyobb mér­tékben túlteljesítse és ered­ményeivel elérje a megtisz- elő „élüzem” címet. Molnár Iván főkönyvelő Jászhisér Táncsics Tsz A jászkiséri Táncsics Ter­melőszövetkezet a mezőgaz­dasági tsz-ek kongresszusi versenyében a baromfite­nyésztést tűzte célul. A Tán­csicsnak ez évig egyetlen ba­romfija sem volt. Ez évben már kétezer csibét neveltek, amiből 600-at tenyésztörzs- nek hagynak, megvetve a jö­vőévi baromfinevelés alap­jait A termelőszövetkezet sertésóljának felépítése után hozzálátnak a baromfiférőhe­lyek létesítéséhez. Már feb­ruárban kezdik a csibeneve­lést, s addigra ötezer barom­fi részére teremtenek férő­helyet. 1961-ben 15 ezer árus baromfit adnak a népgazda­ságnak. Tenyésztenek többek között pulykát is. Már most meg van a 20 pulyka tenyésztör- zsük. Ugyanakkor megvetet­ték alapját a jövő évi jó ter­mésnek. 1600 hold gabona ve­tésük a földben van, jócs­kán adagolva műtrágyával Szolnok Tisza Anial Tsz Az alapszervi pártértekez­let idején kiegészítette kong­resszusi versenyvállalását a Tisza Antal Tsz tagsága. El­határozták, az országos átlag­nál 25 százalékkal több szer­vestrágyát kap szántóföldjük. Közel .38 ezer mázsa istálló­trágyát adnak a növényzet' alá. 360 hold búzavetésük ezen- ■ Eelül 50 kiló pétisó, 70 kiló szuperfoszfát műtrágyázás-!

Next

/
Thumbnails
Contents