Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

1959. november 28; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegyük közüggyé a műszaki fejlesztést „NEM BESZÉLHETÜNK ELEGET a műszaki fejlesztés fontosságáról!” — így véle­kedtek azok a főmérnökök és üzemi párttitkárok, akik a Szolnok városi pártbizottság értekezletén résztvettek. Ál­lásfoglalásukból az is kitűnt, hogy nem csak szólni, de cse­lekedni akarnak. Tanácskozá­suk célja az volt, hogy ta­pasztalataikat kölcsönösen is­mertessék — s ezzel segítsé­get nyújtsanak egymás mun­kájához. Manek Gyula, a Szolnoki Papírgyár főmérnöke, vita'n- dító beszámolójában üzemé­nek műszaki intézkedési terv- készítését ismertette. Mint hangsúlyozta, ez a terv csak akkor válhat óhajból való­sággá, ha a vállalat dolgozói mind feladataikat, mind pedig anyagi erőiket, eszkö­zeiket ismerik. — Helyes, hogy a felsőbb szervek ma már nem minden mutatót határoznak meg, ha­nem csupán a legfontosabba­kat, — mondatta. Az alap­rentabilitás teljesítése esetén a vállalat minimális nyere­ségre tesz szert — a dolgozók nyereségrészesedéséhez ez azonban még kevés. A mű­szaki intézkedéseknek kell a munka minden területén előbbrejutást, nagyobb ter­melékenységet, minőségileg jobb gyártmányok előállítá­sát eredményezniük. Fontos, hogy az intézkedési terv egy­aránt foglalkozzék az új kon­strukciókkal, gyártással, tech­nológiával, gyártásszervezés­sel, gépesítéssel, korszerűsí­téssel, anyagmegtakarítással, importcikkek helyettesítésé­vel, minőségjavítással, mun­ka védel emmet ELSŐDLEGES FEL­ADATNAK kell tekinteni a műszaki intézkedési terv ké­szítésénél a végrehajtás üte­mezését Az év elején olyan intézkedéseket kell végrehaj­tani, melyek már a tárgyév­ben eredményesek. Elenged­hetetlen, hogy a célok kitű­zésénél számításba vegyék az üzem lehetőségeit, meghall­gassák az üzemi tanács véle­ményét. Számítsanak bátran az újítók kezdeményezéseire! Mind a tervkészítésnél, mind a megvalósításnál szükséges a szoros összefogás a párt- és a szakszervezettel. Mindvé­gig hasznos a hazai és külföl-, di szakirodalom tanulmányo­zása. — Tegyük közüggyé a meg­valósítást! Segítsük a dolgo­zókat a terv megismerésében, mert anélkül aligha lehetnek a teljesítés előrelendítőivé. A műszaki intézkedési terv re­alizálása nem kampányfel­adat, hanem sok apró munka összesége. Jóllehet, készítését nem írja elő törvényes ren­delkezés —, de megköveteli a józan belátás. Intézkedési terv hiányában nem termel­hetünk többet, jobbat. A HOZZÁSZÓLOK helye­selték a vitaindító során hal­lottakat. Kivétel nélkül hang­súlyozták, mennyire fontos a tudományos alapokon nyugvó tervezés, a munkásság össze­fogása, az újító mozgalom erősítése. A Vegyiművek fő­mérnöke úgy vélte, hogy egy- egy termelési részfolyamatot valósággal forradalmasítani lehet, ha éhhez okosan fel­használják a belső erőket. Zsamai György elvtárs, a Papírgyár párttitkára meg­említette a jelenlévőknek hogy az intézkedési terv meggyorsítja a szocializmus felépítését. A pártszervezet hasznos segítséget nyújthat az üzemek vezetőinek az aka dályok gyors elhárításában, * dolgozók mozgósításában. — Mindezek kétségkívül az al­kotókedv növekedését ered­ményezik. — Számoljuk fel végre' a begyepesedett elméleteket! — javasolta keresetlen közvet lenséggel Ács elvtárs, a Do­hányfermentáló telepvezető- je. — Dolgozóink bátran megpróbálkoztak a szárítás szovjet módszerével: magas hőmérsékleten kezdték a munkát. Berendezésünk ka­pacitása ezzel 38—40 száza­lékkal megnőtt; a népgazda­ság számára pedig egy millió forintos megtakarítást értünk el; A tanácskozás résztvevői sürgették, hogy a Szolnok környékén feltárt gázkincset mielőbb hasznosítsák. ’ Sok szó esett azokról az akadályokról, melyeket a műszaki intézkedések megva­lósítása érdekében el kell hárítani az útból. Többen a kivitelező vállalatok kapacitá­sának túlterheltségét emle­gették. Rövidesen kiderült, hogy másutt gyökerezik a hiba: a rossz szervezésben, a gyenge kooperációban. Joggal helytelenítették a tanácsko­zók, hogy az ÉPSZER Válla­lat szerte az országban — Jászberénytől a jugoszláv határig — vállalt munkát. A MEGBESZÉLÉSEN köze­lebb kerültek egymáshoz a szolnoki vállalatok. Vezetőik- számára a tanácskozás meg­könnyítette, hogy alaposan készüljenek fel a jövő évre. A Szolnok városi pártbizott­ság kezdeményezésére meg­tartott értekedet hasznosnak bizonyult, — ab. — EPITOMUNKASOK * kősóit * Az épífőmnnbások szorgos kezének munkáját évszázadokon át hirdetik gyárak, tanimtézeteik, lakóhá­zak, tanúsítva azt a sok ötle tét, leleményességet s erőt, melyet a szakma mesterei a segédmunkások népes hadá­val együtt kifejtettek. Az idén a Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói minden eddiginél több épüle­tet — alkotó korunk mara dandó emlékét — adták át rendeltetésének. Éves tervü­ket tíz hónap alatt teljesítet­ték. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­jáig 154 millió forint értékű, munkát fejeztek be. Az idé jóval több mint kétszeresét végzik eű. tavalyi produktu­muknak. S ennek ellenére igyekeztek nemcsak betarta­ni a határidőket, hanem a ki­tűzött időpontnál hamarabb átadni a különböző létesítmé­nyeket, főleg a termelőszövet­kezeti istállókat. Munkájuk eredményét olyan tények jel­zik, mint szeptemberben 50 építkezés határidő előtti át­adása. Az esős idő beálltáig 31 istállót hoztak tető alá. S így lehetne hosszan so­rolni, hogy mát köszönhet megyénk az épííőmurikáso1 Műemlék a Tisza mentén Besenyszög és Tiszasüly kö­zött elárvult, fáradt, rizsföl­dek pihennek az út mentén. Az éltető vizet szállító csa­tornák néha átvágva ölelik körül a kisebb-nagyobb tele­peket. Árva minden, egy gazdag nyár után álomra haj­lik a föld feje is. Árván bús­lakodik a sajfoki Tiszapar- ton egy öreg szivattyútelep. Ha ember lenne, akkor azt mondanánk, megette a ke­nyere javát, hiszen már több mint hét évtizede szolgál szüntelen. Bent az öreg épü­letben. öreg gépek pihennek csendben. A falra erősített emléktábla — a szivattyúte­lep anyakönyve — az ország első belvízmentesítőjének szü­letési évéről tanúskodik. Ta­lán nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy még mai fiatalos hévvel fitogtatja éveit és egyáltalán nem tagadja azt, hogy 71 éves. 1878-ban szüle­tett valahol Angliában. A fiatalabb testvére 1897-ben hagyta el a Budapesti Vas­öntödét. S ők ketten együttesen, ha szükség volt rájuk, 4 köb­méter vizet emeltek át má­sodpercenként. Közelebbről vizsgálva feltűnt, hogy kissé motetták. Az akkori techni­kának megfelelően öntvény­ből és sárgaréz alkatrészből készültek. Előrehaladott ko­ruk ellenére is megőrizték frisseségüket, mert ha a szük­ség úgy kívánja, bármelyik percben üzembe állíthatók. Utoljára 1958 tavaszán dol­goztak, azóta pihennek és csendben álmodoznak az öreg mestergerendás tető alatt. Nem régen az angol gépet megtisztelő jelzővel látták el és műemlékké nyilvánítot­ták. A keskeny kis táblán büszkén -fitogtatja kitünteté­sét: ,,A Népművelésügyi Mi­niszter által védetté nyilvá­nított műszaki emlék”. Telt az idő. Lassan vég­képp megpihennek a kazá­nok. Tőlük alig ezer méterre egy új, egy nagyszerű van születőben. Az ország legré­gibb szivattyútelepe mellett az ország legkorszerűbb bel­vízmentesítő telepe évül. — Hol van már a tavalyi hó? — Hol vannak a hatalmas kazá­nok és a felhőket karcoló ké- P mények. Az már a múlté! — £ Helyüket nagyteljesítményű p szivattyúk, kapcsoló-asztalok, S villanymotorok és szerteáqa- E zó vezetékek foglalták el. Kí- 5 vülről az ember könnyen • nézhetné valamiféle kisebb ; palotának, amelybe gépek ; duruzsolnak. ; Az új, a régivel szemben \ 10 köbméter vizet emel át ; majd másodpercenként és ; mintegy 15.000 hold földet ; mentesít a belvizektől. ; A hozzátartozó csatornák ; 60 kilométer hosszúságban Í ágaznak szét. Az új épülef alatt 800 köbméteres víztá­roló terül el, amelyben lent a '■öiétség és a zuhogó víz társalog. Ezt a szivattyútele­pet már nem a tiszasülyi és a környékbeli parasztok fil­léreiből emelték az urak di­csőségére és gazdagságára, ha­nem államunk építette a szö­vetkezeti gazdáknak, a közös gyarapítására. Egyelőre még csak belvízről mentesít, de később pedig öntözővizet is ad. Lengyel Lajos, a létesülő telep vezetője büszkén beszél róla már is magáénak érzi. Ott évül az én kis házam — mutat a hatalmas épület tő- szomszédságába. Itt fogok lakni! — Egy éven belül ra­gyogni fog itt minden. Par­kosítjuk a környéket, fákat ültetünk, hogy olyan legyen; ami méltó lesz az ország leg­korszerűbb belvízmentesítő telepének nevéhez. — Hát igen! — így változ- ; nak az idők! — A múlt már ' csak műemléknek marad. Az ' öreg kivénhedt masinákat el- 1 nyomja, a mi új, erőteljes világunk. Építünk, alkotunk népünk javára. I < táncsic» a* Li idei fáradozásának. A Szolno­ki Kenyérgyárnak, az ország első mezőgazdasági Diesel- javítóműhelyének, közel 200 lakás, 10 iskoláinak átadása mellett sok mindent meg le­hetne említeni. S mindez annál inkább elismerésremél- tó mert a vállalat mintegy száz munkahelyen dolgozott egyszerre, s ez nagvon nehe zítette az irányítást, ellenőr zést, a jó munkaszervezést é anyaigellátást. Kevés volt a gazdag gyakorlati tapaszta­lattal rendelkező építésvezet is. Fiatal műszakiakat kellett megbízni merész feladató1' kai — akik aztán be is vál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket Az építőipar dolgozói mé° most sem tekintik befejezett nek az évet. December végét? még — számításuk szerint — 23 millió forint értékű mun Icát végeznek el. Átadni többek között — egy 250 fős korszerű munkásszálló-át a szolnoki vasútállomás köze’é ben s egy 200 vagonos tárhá zat. Termelési eredményeik mel lett előnyükre szolgál az is hogy a legújabb építési méd szereket is minden eddi giné iobhan féVkarott’SIk az idén nem tartotta őket vissza az, hogy kevés gyakorlati tapas7 falattal rendelkeztek. A me zőtúrl 200 vagonos tárházat például teljes egészében elő­regyártóit elemekből éipitt fel — alig 2—3 hónap alatt — esv nyolc főből álló brigád Azelőtt 50—60 ember 1,5—2 évig Is eldolgozott hasonló íellegű építkezésen. Egészében véve tehát elis mérés illeti az építőket. S tósziet eiben? ETae ad iák me' a választ a helyíszní tapasz­talatok: Bent a Vegyiművei* modem irodaházában, — aho' Czeczed Márton, be-unázás-' osztályvezető az építők erő­feszítéseiről elismerően nyi lakkozott. — melege van. D a lakótelepen épülő házak előtt végigsöpör a kímélete őszi szél. A ken gveti kuték-v sok mégis verejtékeznek. Hi ába a fagv. amely legalább 5—6 centi mélyen már hatal mába vette a föld felületét nemcsak dermeszt, melegít is _ Így bizony nehezebben já r az ásó — mondta a kö­szöntésre Bózsó Mihály — a földet minél inkább hűti minket annál inkább meleg! a fa*y­Nem Is fáznak, csak ha megállnak. De ha fáznának, ők is találnának valamit melegedésre. Ügy, mint második emeleten a takarító lányok. összeszedtek egy csomó deszkadarabot és meg- gyuitolták. Cin-őstől a lángok közt kanisgálnak, s közbe- nagyokat kacagnak, \mikor Nagy Irénke mégérkezik teával, futnak, hogy nekik is jusson. Igen, mióta hidegebb van. itt teát is kapnak. Jó meleg, édes is. Csak az íze valahogy szokatlan. S ami ! legtöbb, nem lehet belőle re oet-ázni. azaz nem tölthetnek ráadást, mert a cukor ki van számítva. — Inkább kevés legyen, d édes — mondja Irénke — s ez ellen aligha apellálhat va­laki. — Ebédre is jó lenne a me leg főtt étel — előzi meg a kérdést Derzsi János, a esa tornázó kengyeli brigád veze­tője. De nem lehet mindenkor befizetni, csaik pénteken és szombaton. Mi meg hét ele jén jöttünk ide. A zsíros ke nyér, szalonna eléggé rágós már ilyenkor. És a pár pierces beszélgetés után egész gyűrű veszi körű1 az érdeklődőt. Beszélnek hallgatnak, kinek mi az alap­természete. Aki ritkábban forgolódik építőipari munká­sok közt, abban nagyon sok [ gondolat felmerül. Néhány éve a jövevényt rmmknbér- problómákkal fogadták, Mott véletlenül se hallani, hogy kevesellték a pénzt. „Ügy kapjunk, ahogy dolgozunk”, s ezt olyan természetesen ve­szik, mint azt, hogy építeni kell. Bózsó Mihály. a 6 csa­ládos apa is azt mondja: be­osztva elég. Az em»?e‘en dalolni kezd a két takarítólány. Bartos Mária és Sőregi Er­zsébet, közben kacéran pil­lantanak a csatornázó fiúk felé. Azok felkiabálnak, a lá­nyok vissza. Nyelvük csípjős, férfi környezethez szokott Törökszentmiklósiról járnak be, 17 évesek, szakmájuk nincs, tanulni nem szeretnek. Gépkezelők szívesen lenné­nek, de a ■"’III. általán st se végezték el. Mária négy osz­tályt járt A többiek erősen magasz­talják a gépkezelőséget, mind az akar lenni. Csakhogy... Balyer Sándor hat osztályt járt, 2-es átlaggal végzett, Gál Irénke 16 éves, négy osztálya van, Farkas Lajos hat általánost végzett. A töb­biek is kevés osztályt, gyenge eredménnyel sorolnak. Kovács Jánosé a legjobb ^statisztika, s kihúzza magát míg mondja: VIII. általános, közepies_ jegj'- gye! A beszélgető gyűrűből egy idősebb ember hangja hallik: Ej, pedig nektek már könnyebb lett volna... Miért csak „volna”? Itt, a várostól néhány kilo­méterre, fiatalok dolgoznak. Vágynak valami szellemi erő­sítést, táplálék után, de ön­maguk gyengék arra. hogy eljárjanak, hogy hetenként vagy naponta néhány órát zárjanak művelődésre, hogv pótolják azt, amiről annak idején önfejűén lemondtak. Fiatalok még. Ha tanulnának, hamarabb megismernék az életet s talán a táncon kívül más szépet is találnának ben- ■ ne. Mert most egy szőke, kedvesképű gyerekkel együtt sokan azt tartják az életben a legnagyszerűbb dolognak. Talán a vállalat, vagy a főépítésvezetőség pártszerve­zeted tehetnének valamit. Egy előadást, egy rövid fű­met, amíg az autóra kell vár­ni vagy egy újságcikk felol­vasását, míg a zstfwkenvér elfogy... vagy talán többet is. Bizonyára, hiszen az ötlet­nek leleményességnek nin­csenek híján. A szuwrfo^- fát üzemet tervező vallaiat például annakidején hadako­zott az ellen, hogy a Sa> nők megyei Építőipari Vállalat 'egyen a kivitelező, mondván, hocy 30 méter fesztávolságú előregyártott elemek készíté­séről és beemeléséről van szó. s ebben a szolnokiak nem rendelkeznek kellő tapaszta­lattal. S mi lett a f°lytat.ás' A végén az építők szolgáltak jó tanáccsal a tervezőknek. — Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a szuperfosz­fát üzem feltáró épültének teteje 15-16 mázsás panelekből készültek volna —magyaráz­na a felvonulási épületben elhelyezet irodában az építés- vezető. — Beemelésükhöz nagy toronydiaru szükséges, azt p>edig nem tudnak sze­rezni, Szekeres László főépi- tésvezető sokat törte a fejét, hogy elkerüljék a fennaka­dást. Áttervezte a tetőt úgv, hogy a 16 mázsás panelek he­lyett csak 1.8 mázlak kelle­nek. Ezekbe már könnvűszer- rei félviszik a tetőre. Elgon- do'ását a tervező, s a kivite- tező egyaránt elfogadta. Számtalan ilyen példa bizonyítja, nem ismernek le­hetetlent. ha műszaki tói a. iá­tok megoldásáról van szó. Igen hasznos volna, ha figvel- mük a szakfeladatok megol­dása mellett az emberek ne­velésére is jobban irányulna. Igen nehéz, de cseppet sem hálátlanabb és alávalóbb munka ez, mint a műszaki problémák sikeres megoldása. (Folvta+jvk.) Borsi ■— Simon mondják: a kultúra szolgálja a népet, a tanítás kapcsolód­jék a termeléshez”. A technika háza? Gondolhatná valaki, hogy a daireni művelődési ház in­kább a technika háza. Szó sincs róla. Színház és könyv­tártermen kívül 14 előadó­terem, illetve klubszoba vár­ja az érdeklődőket. Elsősor­ban a szakszervezeti káderek, a szakszervezeti bizottságok és művelődési felelősök to- j vábbképzésének műhelye! A munkáját a városi pártbizott­ság és a szakszervezet közö­sen irányítja. jl Propagandaosztálya egy év alatt 419 előadást tartott a1 nemzetközi helyzetről, a tech- E nika legújabb vívmányairól E és természettudományos kér- f désekrpl. 419 előadáson 200 , szer hallgató! A politechnikai jl előadásokat a városi párt- i oizottság tagjai tartják, a Ü technikai és a természettudo-f mányos ismeretterjesztés az ‘ egyetemi tanárok, kiváló, mérnökök és idős szakmun- * (ások feladata. Külön tanfo-“ !vamokat szerveznek a ké- ; nia, az elektrotechnika alap-.; smereteinek elsajátítására, a ; :echnikai rajz ismertetésére,! ■ íz asszonyokat varrásra ta- ; lítják. Az elektrot^'','riikai ; izakkör legképzettebb tagjai ; smertetik munkamődszerü-j; tét, elmondják saját tapasz-|; alataikat. A művelődd ház ; i tapasztalatcsere otthona! j; A képzőművészeti csoport j 1 kiállítást rendezett az el-|! núlt 10 hónapban. A munká- ; ok — mint már korábban I zó volt róla — nemcsak for- ; [atókönyveket és verseket; I rnak, szívesen rajzolnak is. > (Folyt, köv.) Lovassi Ferenc |F t mek, intézmények küldtek a művelődési ház tanfolyamai- s ra. Rövid idő alatt új káde- - reket neveltek az energiater- r meléshez. A kultúrpalota munkásakadémiáján is a vil­lamosítás a főtantárgy. Az akadémián három év alatt 200 hallgató szerez egyetemi színvonalú képzett­séget, közben is hasznosan segítik saját üzemük energia- ellátását és az új energiafor­rások létrehozását. A daire­ni üzemekben is megtalálhat­juk a vörös specialisták aka­démiáját. Mi szükség van ak­kor a művelődési ház mun­kásakadémiájára? Az üzemi akadémiákon bizonyos alap- műveltség után minden mun­kás részit vehet, s az a poli­tikai és az általános művelt­ségüket is fejleszti. A mun- ( kásakadémián középiskolát ( végzett hallgatók tanulnak. ( akik már három évet töltőt- tek szakmájukban, s az üze- | mek vezetői jelölik ki őket, , mint technikai kádereket. A művelődési ház elektro- ( technikai szakkörében a vá- t ros legjobb technikusai és i szakmunkásai dolgoznak mun- ] ka után. fveket adnak az üze- t meknek, hogy összegyűjtsék ; a legnehezebb technikai kér- 1 déseket, s az agytröszt neki- . áll a megoldásnak. Maguk is , járják az üzemeket, számba- s veszik és terjesztik a legjobb j módszereket. Saját műhe- \ lyükben kísérleteznek. Ott t van a kultúrpalota hatalmas E könyvtára, a legjobb szak­könyvek. Együttműködnek egyetemi intézetekkel, tudó- * sokkal, s így nemigen akad r olyan fogas kérdés, amelyre s ne tudnának választ adni. A s tudósok, a technikusok és a fi munkások alkotó együttrpű- ^ ködösének ragyogó példája! A kínaiak szerényebben lépett az óceánjáró hajóka építő államok sorába! Még egy vázlat csupán a: előbbi képhez: a tervezés idő­szakában öt nap alatt 760 ezei vitairat, ha úgy tetszik, pla­kát jelent meg a gyárban Furcsa kép? Szinte felfogha­tatlan, pedig egészen egysze­rű kínai sajátosság. Minden dolgozó véleményt nyilvání­tott, javasolt, ötletet adott Ha mindegyik leírta volna, még ma sem működne az új motor. Ezer diákot hívtak az üzembe, hogy segítsenek írni. öt nap múlva mint a sárkány farkán a papírok, úgy függ­tek egymáshoz ragasztva az újságlap nagyságú plakátok a folyosókon, a gyár udva­rán, a kerítéseken, még a fá­kon is. Mindegyik egy ötlet javaslat a tervezésre, a mun­ka szervezésére. A brigádok vezetői összesítették és to­vábbították az igazgatóhoz, a pártbizottság titkárához. Ezer diák — 760 000 plakát öt nap — és megszületett az első kí­nai hajómotor terve, az első nagy kínai óceánjáró. Egy kis kép csupán a kínai életből. Aki Ind, legyen tanár A hajógyárból a daireni művelődési házba látogattam el. Hatalmas palota, munká­ja nem független a várs éle­tétől. Ha a városban az ener­giaellátás a fő gond, akkor a művelődési házban is az! A maguk sajátos eszközeivel nyomban sorompóba álltak. A központi művelődési ház technikai tanfolyamain nyom­ban elkezdték tanítani az elektrotechnikát. Kik? Akik tudnak. Dairenben is azt tart­ják, aki tud. legyen tanár. Idős szakmunkások, techni­kusok. mérnökök képezték a hallgatókat, akiket az üze-

Next

/
Thumbnails
Contents