Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

1959. november 28;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Tegyük közüggyé a műszaki fejlesztést

„NEM BESZÉLHETÜNK ELEGET a műszaki fejlesztés fontosságáról!” — így vélekedtek azok a főmérnökök és üzemi párttitkárok, akik a Szolnok városi pártbizottság értekezletén résztvettek. Állásfoglalásukból az is kitűnt, hogy nem csak szólni, de cselekedni akarnak. Tanácskozásuk célja az volt, hogy tapasztalataikat kölcsönösen ismertessék — s ezzel segítséget nyújtsanak egymás munkájához.

Manek Gyula, a Szolnoki Papírgyár főmérnöke, vita'n- dító beszámolójában üzemének műszaki intézkedési terv- készítését ismertette. Mint hangsúlyozta, ez a terv csak akkor válhat óhajból valósággá, ha a vállalat dolgozói mind feladataikat, mind pedig anyagi erőiket, eszközeiket ismerik.

— Helyes, hogy a felsőbb szervek ma már nem minden mutatót határoznak meg, hanem csupán a legfontosabbakat, — mondatta. Az alaprentabilitás teljesítése esetén a vállalat minimális nyereségre tesz szert — a dolgozók nyereségrészesedéséhez ez azonban még kevés. A műszaki intézkedéseknek kell a munka minden területén előbbrejutást, nagyobb termelékenységet, minőségileg jobb gyártmányok előállítását eredményezniük. Fontos, hogy az intézkedési terv egyaránt foglalkozzék az új konstrukciókkal, gyártással, technológiával, gyártásszervezéssel, gépesítéssel, korszerűsítéssel, anyagmegtakarítással, importcikkek helyettesítésével, minőségjavítással, munka védel emmet

ELSŐDLEGES FELADATNAK kell tekinteni a műszaki intézkedési terv készítésénél a végrehajtás ütemezését Az év elején olyan intézkedéseket kell végrehajtani, melyek már a tárgyévben eredményesek. Elengedhetetlen, hogy a célok kitűzésénél számításba vegyék az üzem lehetőségeit, meghallgassák az üzemi tanács véleményét. Számítsanak bátran az újítók kezdeményezéseire! Mind a tervkészítésnél, mind a megvalósításnál szükséges a szoros összefogás a párt- és a szakszervezettel. Mindvégig hasznos a hazai és külföl-,

di szakirodalom tanulmányozása.

— Tegyük közüggyé a megvalósítást! Segítsük a dolgozókat a terv megismerésében, mert anélkül aligha lehetnek a teljesítés előrelendítőivé. A műszaki intézkedési terv realizálása nem kampányfeladat, hanem sok apró munka összesége. Jóllehet, készítését nem írja elő törvényes rendelkezés —, de megköveteli a józan belátás. Intézkedési terv hiányában nem termelhetünk többet, jobbat.

A HOZZÁSZÓLOK helyeselték a vitaindító során hallottakat. Kivétel nélkül hangsúlyozták, mennyire fontos a tudományos alapokon nyugvó tervezés, a munkásság összefogása, az újító mozgalom erősítése. A Vegyiművek főmérnöke úgy vélte, hogy egy- egy termelési részfolyamatot valósággal forradalmasítani lehet, ha éhhez okosan felhasználják a belső erőket.

Zsamai György elvtárs, a Papírgyár párttitkára megemlítette a jelenlévőknek hogy az intézkedési terv meggyorsítja a szocializmus felépítését. A pártszervezet hasznos segítséget nyújthat az üzemek vezetőinek az aka dályok gyors elhárításában, * dolgozók mozgósításában. — Mindezek kétségkívül az alkotókedv növekedését eredményezik.

— Számoljuk fel végre' a

begyepesedett elméleteket! — javasolta keresetlen közvet lenséggel Ács elvtárs, a Dohányfermentáló telepvezető- je. — Dolgozóink bátran megpróbálkoztak a szárítás szovjet módszerével: magas hőmérsékleten kezdték a munkát. Berendezésünk kapacitása ezzel 38—40 százalékkal megnőtt; a népgazdaság számára pedig egy millió forintos megtakarítást értünk el;

A tanácskozás résztvevői sürgették, hogy a Szolnok környékén feltárt gázkincset mielőbb hasznosítsák. ’

Sok szó esett azokról az akadályokról, melyeket a műszaki intézkedések megvalósítása érdekében el kell hárítani az útból. Többen a kivitelező vállalatok kapacitásának túlterheltségét emlegették. Rövidesen kiderült, hogy másutt gyökerezik a hiba: a rossz szervezésben, a gyenge kooperációban. Joggal helytelenítették a tanácskozók, hogy az ÉPSZER Vállalat szerte az országban — Jászberénytől a jugoszláv határig — vállalt munkát.

A MEGBESZÉLÉSEN közelebb kerültek egymáshoz a szolnoki vállalatok. Vezetőik- számára a tanácskozás megkönnyítette, hogy alaposan készüljenek fel a jövő évre. A Szolnok városi pártbizottság kezdeményezésére megtartott értekedet hasznosnak bizonyult, — ab. —

EPITOMUNKASOK

* kősóit

*

Az épífőmnnbások

szorgos kezének munkáját évszázadokon át hirdetik gyárak, tanimtézeteik, lakóházak, tanúsítva azt a sok ötle tét, leleményességet s erőt, melyet a szakma mesterei a segédmunkások népes hadával együtt kifejtettek.

Az idén a Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói minden eddiginél több épületet — alkotó korunk mara dandó emlékét — adták át rendeltetésének. Éves tervüket tíz hónap alatt teljesítették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáig 154 millió forint értékű, munkát fejeztek be. Az idé jóval több mint kétszeresét végzik eű. tavalyi produktumuknak. S ennek ellenére igyekeztek nemcsak betartani a határidőket, hanem a kitűzött időpontnál hamarabb átadni a különböző létesítményeket, főleg a termelőszövetkezeti istállókat. Munkájuk eredményét olyan tények jelzik, mint szeptemberben 50 építkezés határidő előtti átadása. Az esős idő beálltáig 31 istállót hoztak tető alá.

S így lehetne hosszan sorolni, hogy mát köszönhet megyénk az épííőmurikáso1

Műemlék a Tisza mentén

Besenyszög és Tiszasüly között elárvult, fáradt, rizsföldek pihennek az út mentén. Az éltető vizet szállító csatornák néha átvágva ölelik körül a kisebb-nagyobb telepeket. Árva minden, egy gazdag nyár után álomra hajlik a föld feje is. Árván búslakodik a sajfoki Tiszapar- ton egy öreg szivattyútelep. Ha ember lenne, akkor azt mondanánk, megette a kenyere javát, hiszen már több mint hét évtizede szolgál szüntelen. Bent az öreg épületben. öreg gépek pihennek csendben. A falra erősített emléktábla — a szivattyútelep anyakönyve — az ország

első belvízmentesítőjének születési évéről tanúskodik. Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy még mai fiatalos hévvel fitogtatja éveit és egyáltalán nem tagadja azt, hogy 71 éves. 1878-ban született valahol Angliában. A fiatalabb testvére 1897-ben hagyta el a Budapesti Vasöntödét.

S ők ketten együttesen, ha szükség volt rájuk, 4 köbméter vizet emeltek át másodpercenként. Közelebbről vizsgálva feltűnt, hogy kissé motetták. Az akkori technikának megfelelően öntvényből és sárgaréz alkatrészből készültek. Előrehaladott koruk ellenére is megőrizték frisseségüket, mert ha a szükség úgy kívánja, bármelyik percben üzembe állíthatók. Utoljára 1958 tavaszán dolgoztak, azóta pihennek és csendben álmodoznak az öreg mestergerendás tető alatt.

Nem régen az angol gépet megtisztelő jelzővel látták el és műemlékké nyilvánították. A keskeny kis táblán büszkén -fitogtatja kitüntetését: ,,A Népművelésügyi Miniszter által védetté nyilvánított műszaki emlék”.

Telt az idő. Lassan végképp megpihennek a kazánok. Tőlük alig ezer méterre egy új, egy nagyszerű van születőben. Az ország legrégibb szivattyútelepe mellett az ország legkorszerűbb belvízmentesítő telepe évül. — Hol van már a tavalyi hó? — Hol vannak a hatalmas kazánok és a felhőket karcoló ké- P mények. Az már a múlté! — £ Helyüket nagyteljesítményű p szivattyúk, kapcsoló-asztalok, S villanymotorok és szerteáqa- E zó vezetékek foglalták el. Kí- 5 vülről az ember könnyen • nézhetné valamiféle kisebb ; palotának, amelybe gépek ; duruzsolnak.

; Az új, a régivel szemben \ 10 köbméter vizet emel át ; majd másodpercenként és ; mintegy 15.000 hold földet ; mentesít a belvizektől.

; A hozzátartozó csatornák ; 60 kilométer hosszúságban

Í ágaznak szét. Az új épülef alatt 800 köbméteres víztároló terül el, amelyben lent a '■öiétség és a zuhogó víz társalog. Ezt a szivattyútelepet már nem a tiszasülyi és a környékbeli parasztok filléreiből emelték az urak dicsőségére és gazdagságára, hanem államunk építette a szövetkezeti gazdáknak, a közös gyarapítására. Egyelőre még csak belvízről mentesít, de később pedig öntözővizet is ad.

Lengyel Lajos, a létesülő telep vezetője büszkén beszél róla már is magáénak érzi. Ott évül az én kis házam — mutat a hatalmas épület tő- szomszédságába. Itt fogok lakni! — Egy éven belül ragyogni fog itt minden. Parkosítjuk a környéket, fákat ültetünk, hogy olyan legyen; ami méltó lesz az ország legkorszerűbb belvízmentesítő telepének nevéhez.

— Hát igen! — így változ- ; nak az idők! — A múlt már ' csak műemléknek marad. Az ' öreg kivénhedt masinákat el- 1 nyomja, a mi új, erőteljes világunk. Építünk, alkotunk népünk javára. I <

táncsic» a* Li

idei fáradozásának. A Szolnoki Kenyérgyárnak, az ország első mezőgazdasági Diesel- javítóműhelyének, közel 200 lakás, 10 iskoláinak átadása mellett sok mindent meg lehetne említeni. S mindez annál inkább elismerésremél- tó mert a vállalat mintegy száz munkahelyen dolgozott egyszerre, s ez nagvon nehe zítette az irányítást, ellenőr zést, a jó munkaszervezést é anyaigellátást. Kevés volt a gazdag gyakorlati tapasztalattal rendelkező építésvezet is. Fiatal műszakiakat kellett megbízni merész feladató1' kai — akik aztán be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket

Az építőipar dolgozói mé° most sem tekintik befejezett nek az évet. December végét? még — számításuk szerint — 23 millió forint értékű mun Icát végeznek el. Átadni többek között — egy 250 fős korszerű munkásszálló-át a szolnoki vasútállomás köze’é ben s egy 200 vagonos tárhá zat.

Termelési eredményeik mel lett előnyükre szolgál az is hogy a legújabb építési méd szereket is minden eddi giné iobhan féVkarott’SIk az idén nem tartotta őket vissza az, hogy kevés gyakorlati tapas7 falattal rendelkeztek. A me zőtúrl 200 vagonos tárházat például teljes egészében előregyártóit elemekből éipitt fel — alig 2—3 hónap alatt — esv nyolc főből álló brigád Azelőtt 50—60 ember 1,5—2 évig Is eldolgozott hasonló íellegű építkezésen.

Egészében véve tehát elis mérés illeti az építőket. S tósziet eiben? ETae ad iák me' a választ a helyíszní tapasztalatok:

Bent a Vegyiművei*

modem irodaházában, — aho' Czeczed Márton, be-unázás-' osztályvezető az építők erőfeszítéseiről elismerően nyi lakkozott. — melege van. D a lakótelepen épülő házak előtt végigsöpör a kímélete őszi szél. A ken gveti kuték-v sok mégis verejtékeznek. Hi ába a fagv. amely legalább 5—6 centi mélyen már hatal mába vette a föld felületét nemcsak dermeszt, melegít is

_ Így bizony nehezebben

já

r az ásó — mondta a köszöntésre Bózsó Mihály — a földet minél inkább hűti minket annál inkább meleg! a fa*yNem Is fáznak, csak ha megállnak. De ha fáznának, ők is találnának valamit melegedésre. Ügy, mint második emeleten a takarító lányok. összeszedtek egy csomó deszkadarabot és meg- gyuitolták. Cin-őstől a lángok közt kanisgálnak, s közbe- nagyokat kacagnak, \mikor Nagy Irénke mégérkezik teával, futnak, hogy nekik is jusson. Igen, mióta hidegebb van. itt teát is kapnak. Jó meleg, édes is. Csak az íze valahogy szokatlan. S ami ! legtöbb, nem lehet belőle re oet-ázni. azaz nem tölthetnek ráadást, mert a cukor ki van számítva.

— Inkább kevés legyen, d édes — mondja Irénke — s ez ellen aligha apellálhat valaki.

— Ebédre is jó lenne a me leg főtt étel — előzi meg a kérdést Derzsi János, a esa tornázó kengyeli brigád vezetője. De nem lehet mindenkor befizetni, csaik pénteken és szombaton. Mi meg hét ele jén jöttünk ide. A zsíros ke nyér, szalonna eléggé rágós már ilyenkor.

És a pár pierces beszélgetés után egész gyűrű veszi körű1 az érdeklődőt. Beszélnek hallgatnak, kinek mi az alaptermészete. Aki ritkábban forgolódik építőipari munkások közt, abban nagyon sok

[

gondolat felmerül. Néhány éve a jövevényt rmmknbér- problómákkal fogadták, Mott

véletlenül se hallani, hogy kevesellték a pénzt. „Ügy kapjunk, ahogy dolgozunk”, s ezt olyan természetesen veszik, mint azt, hogy építeni kell. Bózsó Mihály. a 6 családos apa is azt mondja: beosztva elég.

Az em»?e‘en dalolni

kezd a két takarítólány. Bartos Mária és Sőregi Erzsébet, közben kacéran pillantanak a csatornázó fiúk felé. Azok felkiabálnak, a lányok vissza. Nyelvük csípjős, férfi környezethez szokott Törökszentmiklósiról járnak be, 17 évesek, szakmájuk nincs, tanulni nem szeretnek. Gépkezelők szívesen lennének, de a ■"’III. általán st se végezték el. Mária négy osztályt járt

A többiek erősen magasztalják a gépkezelőséget, mind az akar lenni. Csakhogy... Balyer Sándor hat osztályt járt, 2-es átlaggal végzett, Gál Irénke 16 éves, négy osztálya van, Farkas Lajos hat általánost végzett. A többiek is kevés osztályt, gyenge eredménnyel sorolnak. Kovács Jánosé a legjobb ^statisztika, s kihúzza magát míg mondja:

VIII. általános, közepies_ jegj'- gye! A beszélgető gyűrűből egy idősebb ember hangja hallik: Ej, pedig nektek már könnyebb lett volna... Miért csak „volna”?

Itt, a várostól néhány kilométerre, fiatalok dolgoznak. Vágynak valami szellemi erősítést, táplálék után, de önmaguk gyengék arra. hogy eljárjanak, hogy hetenként vagy naponta néhány órát zárjanak művelődésre, hogv pótolják azt, amiről annak idején önfejűén lemondtak. Fiatalok még. Ha tanulnának, hamarabb megismernék az

életet s talán a táncon kívül más szépet is találnának ben- ■ ne. Mert most egy szőke, kedvesképű gyerekkel együtt sokan azt tartják az életben a legnagyszerűbb dolognak.

Talán a vállalat, vagy a főépítésvezetőség pártszervezeted tehetnének valamit. Egy előadást, egy rövid fűmet, amíg az autóra kell várni vagy egy újságcikk felolvasását, míg a zstfwkenvér elfogy... vagy talán többet is.

Bizonyára, hiszen az ötletnek leleményességnek nincsenek híján. A szuwrfo^- fát üzemet tervező vallaiat például annakidején hadakozott az ellen, hogy a Sa> nők megyei Építőipari Vállalat 'egyen a kivitelező, mondván, hocy 30 méter fesztávolságú előregyártott elemek készítéséről és beemeléséről van szó. s ebben a szolnokiak nem rendelkeznek kellő tapasztalattal. S mi lett a f°lytat.ás'

A végén az építők szolgáltak jó tanáccsal a tervezőknek.

— Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a szuperfoszfát üzem feltáró épültének teteje 15-16 mázsás panelekből készültek volna —magyarázna a felvonulási épületben elhelyezet irodában az építés- vezető. — Beemelésükhöz nagy toronydiaru szükséges, azt p>edig nem tudnak szerezni, Szekeres László főépi- tésvezető sokat törte a fejét, hogy elkerüljék a fennakadást. Áttervezte a tetőt úgv, hogy a 16 mázsás panelek helyett csak 1.8 mázlak kellenek. Ezekbe már könnvűszer- rei félviszik a tetőre. Elgon- do'ását a tervező, s a kivite- tező egyaránt elfogadta.

Számtalan ilyen példa bizonyítja, nem ismernek lehetetlent. ha műszaki tói a. iátok megoldásáról van szó. Igen hasznos volna, ha figvel- mük a szakfeladatok megoldása mellett az emberek nevelésére is jobban irányulna. Igen nehéz, de cseppet sem hálátlanabb és alávalóbb munka ez, mint a műszaki problémák sikeres megoldása. (Folvta+jvk.)

Borsi ■— Simon

mondják: a kultúra szolgálja a népet, a tanítás kapcsolódjék a termeléshez”.

A technika háza?

Gondolhatná valaki, hogy a daireni művelődési ház inkább a technika háza. Szó sincs róla. Színház és könyvtártermen kívül 14 előadóterem, illetve klubszoba várja az érdeklődőket. Elsősorban a szakszervezeti káderek, a szakszervezeti bizottságok és művelődési felelősök to- j vábbképzésének műhelye! A munkáját a városi pártbizottság és a szakszervezet közösen irányítja. jl

Propagandaosztálya egy év alatt 419 előadást tartott a1 nemzetközi helyzetről, a tech- E nika legújabb vívmányairól E és természettudományos kér- f désekrpl. 419 előadáson 200 , szer hallgató! A politechnikai jl előadásokat a városi párt- i oizottság tagjai tartják, a Ü technikai és a természettudo-f mányos ismeretterjesztés az ‘ egyetemi tanárok, kiváló, mérnökök és idős szakmun- * (ások feladata. Külön tanfo-“ !vamokat szerveznek a ké- ; nia, az elektrotechnika alap-.; smereteinek elsajátítására, a ; :echnikai rajz ismertetésére,! ■ íz asszonyokat varrásra ta- ; lítják. Az elektrot^'','riikai ; izakkör legképzettebb tagjai ; smertetik munkamődszerü-j; tét, elmondják saját tapasz-|; alataikat. A művelődd ház ; i tapasztalatcsere otthona! j;

A képzőművészeti csoport j 1 kiállítást rendezett az el-|! núlt 10 hónapban. A munká- ; ok — mint már korábban I zó volt róla — nemcsak for- ; [atókönyveket és verseket; I rnak, szívesen rajzolnak is. > (Folyt, köv.)

Lovassi Ferenc |F

t mek, intézmények küldtek a művelődési ház tanfolyamai- s ra. Rövid idő alatt új káde- - reket neveltek az energiater- r meléshez. A kultúrpalota munkásakadémiáján is a villamosítás a főtantárgy.

Az akadémián három év alatt 200 hallgató szerez egyetemi színvonalú képzettséget, közben is hasznosan segítik saját üzemük energia- ellátását és az új energiaforrások létrehozását. A daireni üzemekben is megtalálhatjuk a vörös specialisták akadémiáját. Mi szükség van akkor a művelődési ház munkásakadémiájára? Az üzemi akadémiákon bizonyos alap- műveltség után minden munkás részit vehet, s az a politikai és az általános műveltségüket is fejleszti. A mun- ( kásakadémián középiskolát ( végzett hallgatók tanulnak. ( akik már három évet töltőt- tek szakmájukban, s az üze- | mek vezetői jelölik ki őket, , mint technikai kádereket.

A művelődési ház elektro- ( technikai szakkörében a vá- t ros legjobb technikusai és i szakmunkásai dolgoznak mun- ] ka után. fveket adnak az üze- t meknek, hogy összegyűjtsék ; a legnehezebb technikai kér- 1 déseket, s az agytröszt neki- . áll a megoldásnak. Maguk is , járják az üzemeket, számba- s veszik és terjesztik a legjobb j módszereket. Saját műhe- \ lyükben kísérleteznek. Ott t van a kultúrpalota hatalmas E könyvtára, a legjobb szakkönyvek. Együttműködnek egyetemi intézetekkel, tudó- * sokkal, s így nemigen akad r olyan fogas kérdés, amelyre s ne tudnának választ adni. A s tudósok, a technikusok és a fi munkások alkotó együttrpű- ^ ködösének ragyogó példája!

A kínaiak szerényebben

lépett az óceánjáró hajóka építő államok sorába!

Még egy vázlat csupán a: előbbi képhez: a tervezés időszakában öt nap alatt 760 ezei vitairat, ha úgy tetszik, plakát jelent meg a gyárban Furcsa kép? Szinte felfoghatatlan, pedig egészen egyszerű kínai sajátosság. Minden dolgozó véleményt nyilvánított, javasolt, ötletet adott Ha mindegyik leírta volna, még ma sem működne az új motor. Ezer diákot hívtak az üzembe, hogy segítsenek írni. öt nap múlva mint a sárkány farkán a papírok, úgy függtek egymáshoz ragasztva az újságlap nagyságú plakátok a folyosókon, a gyár udvarán, a kerítéseken, még a fákon is. Mindegyik egy ötlet javaslat a tervezésre, a munka szervezésére. A brigádok vezetői összesítették és továbbították az igazgatóhoz, a pártbizottság titkárához. Ezer diák — 760 000 plakát öt nap — és megszületett az első kínai hajómotor terve, az első nagy kínai óceánjáró. Egy kis kép csupán a kínai életből.

Aki Ind, legyen tanár

A hajógyárból a daireni művelődési házba látogattam el. Hatalmas palota, munkája nem független a várs életétől. Ha a városban az energiaellátás a fő gond, akkor a művelődési házban is az! A maguk sajátos eszközeivel nyomban sorompóba álltak. A központi művelődési ház technikai tanfolyamain nyomban elkezdték tanítani az elektrotechnikát. Kik? Akik tudnak. Dairenben is azt tartják, aki tud. legyen tanár. Idős szakmunkások, technikusok. mérnökök képezték a hallgatókat, akiket az üze-