Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

yiLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLKOK MEGYE FEJLESZTÉSI TERVE dokumen ációja lesz a mezőgazdasági nagyüzemek szinte korlátlan lehe őségé.nek Megnyílt a Mezőgazdasági Szabadegyetem I1L évfolyama NAPJAINKBAN a barom­fitenyésztés az egész világon — nyugodtan mondhatom — forradalmi átalakuláson megy keresztül. Ez elsősorban a kisüzemi baromfitenyésztés ről, a nagyüzemire való átté­résben nyilvánul meg. Ennek természetesen alapfeltétele hogy a baromfitenyésztés a legnagyobb mértékben gé­pesíthető, nagyüzetnesíthető termelési ág. Bármelyik országot ragad­juk ki példaként, legyen az szocialista, vagy kapitalista, látjuk, a baromfitenyésztés, a baromfihús és tojás termelés egyre inkább a nagyüzemek­ben történik. Bulgáriában például 1959-ben a nagyüze­mekben ezer olyan tojóházat létesítettek, amelyek minde­gyikében ötezer tojótyúk fér el Ezek a nagy tojóházak ter- imésztesen mind gépesíthetik és így a legminimálisabb munkaerőt igénylik. Miben áll a nagyüzemi ba­romfitenyésztés, közelebbről a húscsirke előállítási jöve­delmezősége. Elsősorban ab­ban, hogy az összes gazdasá­gi állatfajok közül a barom­fi értékesíti legjobban a ta­karmányt. Nagyüzemeinkben országos átlagban 4—4.2— 4.5 kilogramm takarmányból állítanak elő egy kilogramm csirkehúst. Nagyüzemeinkben általá­ban 1500—2000 naposcsibét gondoz egy-egy gondozó. Ez­zel szemben a korszerűen fel­szerelt gépesített és jórészt automatizált nagyüzemi hús- csibenevelőkben egy személy 8—10 ezer baromfi gondozá­sát is el tudja látni. Ha én tsz elnök lennék, ha új tsz-t alakítanék, legelőször a nagy­üzemi csibenevelést szervez­ném meg. Igen gyorsan meg­tervezhető. Nem hiszem. Hogy Szolnok megyében len­ne olyan tsz, amelyik terüle­tén ne találnék legalább egy épületet, istállót, vagy bármi­lyen más üresen álló épülé­tét, amelyben ne lenetne leg­alább 2000 csirke felnevelé­séről gondoskodni. Ez ugyan kicsi szám, de kezdeti lépés­nek elég. BAROMFITENYÉSZTÉS fejlesztési programunkból n a tsz-ek baromfitenyésztésé­nek fejlesztése terén kíván­juk a legnagyobb előrehala­dást tenni. Ennek érdekében a tsz-ek részére kormányza­tunk 83 millió forint beru­házási hitelt ad. Ez 830 ezer baromfiférőhely létesítéséi te­szi lehetővé, ami a jelenleg már meglévő összes baromli- férőhelynek 60 százaléka. A 830 ezerből Szolnok megye kereken 100 ezret kap. Meg kell említenem, hogy az or­szágban 1959-ben sajáterőból a Szolnok megyei szövetkeze­ti gazdák építették a legtöbb csibenevelőt. A beruházásokkal megva­lósuló termelési kapacitás növekedés lehetővé teszi, hogy mind az állami szektor, mind a tsz állatállományát és áru­termelését 1959-hez viszonyít­va nagyobb mértékben fej­lesszük. E téren Szolnok megye kívánja a legnagyobb ugrásszerű fejlődést elérni, mert kétszer annyival akar­ja törzsállományát növelni, mint az ország összes me­gyéi. A tojástermelést Szol­nok megye az összes országos növekedés kétszeresével kí­vánja emelni. Jövőre minden tsz-bem, — ahol a természeti adottságok megfelelőek, tartsanak vízi- szárnyast, pulykát, vagy gyöngytyukot is. Az újonnan alakult és még közös állománnyal még nem rendelkező tsz-ek baromfite­nyésztésének kialakítása, to­vábbfejlesztésének érdekében 1960-ban a 3004/2 számú Kor­mányhatározat alapján 5 mil­lió forintos baromfi-akciót bonyolítunk le. Az áru-termelés mennyisé­gének fokozása és a termelé­si kapacitás egyenletesebb, jobb kihasználása érdekében minél korábbi időpontban kezdjük el a csibenevelést. Ebben az évben néhány kel­tetőállomás (Budapest, Szol­nok) már szinte megszakítás nélkül üzemel. A folyama­tos üzemeltetést 1960-ban több keltetőállomásra kiter­jesztjük. A TENYÉSZTŐI MUNKA megjavítása, vagyis nagyobb termelésű értékesebb tenyész­állatok előállítása érdekében a tenyészállat és a tenyész- tojás árát olymódon állapít­juk meg, hogy azok ösztön­ző hatásúak legyenek. A kel- tetőtojást termelő nagyüze­mek részére az eddigi 40 szá­zalékos tenyésztojás felár he­lyet 50 százalékot biztosítunk. A szaporító telepek részére 70 százalék, a nemesítő tele­pek részére pedig 100 szá­zalékban kívánjuk megállapí­tani a tenyésztojás felárat. Szolnok megye baromfi- tenyésztés fejlesztési terve Óriási. Azt is mondhatnám, olyan nagyméretű, amilyen» ekkora területen, mint Szol­nok megye a világon senol nem irányoztak elő. Szolnok megye fejlesztési terve ha­talmas dokumentációja lesz a szocialista nagyüzemek szinte korlátlan lehetőségeinek. A Földművelésügyi Minisztéri­um örömmel és szeretette' üdvözli a Szolnok megyeiek tervét. Az előadást élénk és hasz­nos vita követte. A ,jelenlé­vők kifciezésre juttatták, — a terv feszitett ugyan, de re­ális, megvalósítható. Számos tsz vezető ismertette szövet­kezetének tervét és azokat a módszereket, ame'yek alkal­mazásával megvalósítják azt. Mikofan Mexikóban Mexikó (TASZSZ). Raul Salinas Lozano, Mexikó nem­zetgazdasági minisztere és Ricardo Zevada, a nemzeti bank igazgatója csütörtökön az „Ambassador1 étteremben estebédet adott Mikoj annak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa első elnökhelyettesének tiszteletére. (MTI). „Mugyarorszüj eze' ben a naiokton“ a külföldi sajtó az MSZMP kongresszusáról A posta felkészült az évvégi csúcsforgalomra A posta dolgozói ebben az évben még a tavalyinál is nagyobb karácsonyi forga­lomra számítanak. Jelenleg még csak a szokásos — napi hétezer—nyolcezer — csomag kézbesítéséről kell gondos- kodniok. A postás szakembe­rek számításai szerint ez a mennyiség december közepéig tiz—tizenkétezerre növekszik, karácsony hetében pedig már napi 22—23 ezer csomagra számítanak. Az „igazi*’csúcs- forgalmat december 23-ra és 24-re várják. A posta és a vasút illeté­kesei részletes tervet dolgoz­tak ki a zavartalan csomag- szállításra. Többek között a rendszeres mozgóposta jára­tok után külön csamagkocsi- kat állítanak olyan vonatok­hoz is, amelyeken eddig nem volt. — A menetrendszerű gyorsvonatokon szükség ese­tén zárt vagonokban is szál­lítanak a fővárosba csoma­got Többször okozott zsúfoltsá­got, hogy egyik vidéki város­ból a másikba a csomagok nagy része Budapesten ment át. Szigorú utasítást adtak ki arra, hogy a főváros kikerü­lésével irányítsák a csomago­kat a címzett városiba. A na­gyobb feladatoknak megfele­lően december közepétől na­ponta 40—50 fővel megerősí­tik a mozgóposta személyze­tet. Levelekből, üdvözlő lapok­ból a jelenlegi félmillióval szemben karácsony hetében napi 3—4 millióra számíta­nak. Az esetleges torlódás el­kerülésére a nyugdíjak kifi­zetését is egy héttel előbbre hoz*ák, s a szokásos 22-e he­lyett decemberben 15-én meg­kezdi a posta a kézbesítést. A csomag- és levélkézbesí­tés ünnepi rendje a követke­ző lesz: december hó 20-án, „aranyvasárnap” teljes hét­köznapi csomaglkézbesítést tart a posta, 25-én is széthor­danak valamennyi csomagot. December 26-án és 27-én csak az express és romló tartalmú csomagokat, valamint a táv­iratokat és az egyéb express küldeményeket kézbesítik. A leveleket és üdvözlő lapokat az ünnepek előtt utoljára de­cember 24-én hordják ki, s a három munkaszüneti napon a levékézbesítés szünetel. Nasszer köszönetét mondott a szovjet segítségért Kairó (TASZSZ). Csü­törtökön Kairóban az Egye­sült Arab Köztársaság egyip­tomi tartományának mérnök- egyesülete ünnepi ülést tar­tott abból az alkalomból, hogy hamarosan megkezdik az asszuánj gát építését. — TASZSZ jelentés szerint Nasszer elnök beszédet mon­dott és köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió az asszuáni gát építésében nyújt. — Hangsú­lyozta. hogy az Egyesült Aralb Köztársaság azért fo­gadta el a Szovjetunió támo­gatását, mert ezt a segítséget nem kötötték semmiféle poli­tikai feltételhez. (MTI). Megkezdik a Sabin-féle hatóanyag alkalmazását Tegnap kibővített ülést tartott a Megyei Vöröskereszt. Az elnökségi ülésen résztvettek a járási és városi vörös- keresztes titkárok is. Dr. Harczos György, a KÖJÁLL igaz­gatója tartott eligazító előadást a Sabdn-fele gyermekbénu­lás elleni hatóanyag alkalmazásáról. , December, január és február során megyénk lakossá­gának mintegy negyedrészét három hónapostó’ tizennégy’ éves korig minden gyermeket, védettségben részesítenek. A hatóanyagot langyos teában veszik majd be a gyerekek. Az első adagot december 14 és 16 között kapják meg. A gyermekbénulás elleni nagy rohaimlban többszáz vöröske­reszt eR aWfva vesz részt, a hivatalos egészségügyi dolgo­■«éfe melletti A hosszúkalapácsos brigád Pénteken délelőtt 9 órakor Szolnokon a Szakszerve­zetek Művelődési Házában megnyílt a Mezőgazdasági Sza­badegyetem III. évfolyama. Dr. Kántor István, a Föld­művelésügyi Minisztérium Kisállattenyésztési Osztályának vezetője a baromfitenyésztésről tartott előadást. Kivona­tosan közöljük Dr. Kántor István előadásának szövegét. cialista Munkáspárt VH-ik Kongresszusa. Az ország min­den részében folynak az elő­készületek e kiemelkedő ese- j menyre. A legkülönbözőbb ■ foglalkozású emberek, párt­tagok és pártonkívüliek a munkában elért sikerekkel köszöntik a közelgő kong­szust. Most különösen kidombo­rodik az MSZMP elszakít­hatatlan kapcsolata a töme­gekkel, a dolgozók óriási bi­zalma élcsapatuk, szeretett pártjuk iránt. • Az Izvesztyija pénteki szá­ma közli Marosán György államminiszternek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága titkárának cikkét a párt VII-lk kong­resszusának előkészületeiről. • PEKING (MTI.) A Renmin Ribao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja vezető helyen foglalkozik az MSZ­MP közelgő kongresszusával. „A magyar nép nagy biza­lommal tekint pártjának kongresszusa elé" — ezt a cí­met viseli a lap egyik tudó­sítása, amely ismerteti Ma­rosán Györgynek, a Belpoli­tikai Szemlében megjelent cikkét az MSZMP küszöbön- álló kongresszusáról. A lap egy másik tudósítása beszá­mol második ötéves tervünk irányelveinek széleskörű meg­vitatásáról. A lap fényképet is közöl, amely a magyar munkásokkal beszélgető Ká­dár Jánost ábrázolja. „A magyar küldött vissza­utasította a hidegháborús amerikai kísérletet” címmel a Renmin Ribao és a többi központi lap ugyancsak ve­zető helyen ismerteti Péter János legutóbbi felszólalását az ENSZ közgyűlésén, amely napirendjére tűzte az úgyne­vezett magyar kérdés meg­vitatását (MTI.) MOSZKVA (TASZSZ.) A Pravda pénteki számában tu­dósítójának M. Ogyinyecnek budapesti keltezésű cikkét közli „Magyarország ezekben a napokban” címmel. A tu­dósító a többi között így ír: November 30-án Budapes­ten megnyílik a Magyar Szo­SZITÄL AZ ŐSZI ESŐ, a környékre lassan szürke köd. fátyol ereszkedik. A kivi lágo. sított vasúti peron hirtelen megmozdul. Fel le hullámzik a tömeg, kijeié tódul a sínpá­lyára, hiába figyelmeztet a hangosbemondó: )tA vánány mellett tessék vigyázni...!’’ Az állomás zajába éles vonat- fütty hasít. Egy óra 14 p.irc — pontosan befutott a bukaresti gyors. A sokaságból egyszerre ti­zenöt férfi válik fcf, kezükben vakító karbidlámpa, villás­kulcs és hosszú nyelű kala­pács. Csupán néhány kisgye­rek figyelme fordul feléjük, mindenki igyekszik ülőhelyé­hez jutni a gyorson, Dehát ki ez a TIZENÖT FÉRFI? Figyeljük csak öketl Gyorsan szétszélednek és birtokukba vés ik a bukare ti express kocsikat, kalapácsuk, kai a vonat kerekeit ütik — ügyelve milyen az acél csen. gése. Ezután a fékeket vizs­gálják, májd az egyik a k*- réhcsapágyhoz nyomja keze. fejét, azután hirt°lev eltűnik. Hová lett? vére múlva a ko­csi alól látom kibújni bará­tunkat. Kíváncsian kérdem: — Mit csinált a kocsi a’att? — A hordrugókat néztem. —Miért? — Hogy van-e törés? mm £j jam? *— Még csak az kellene Képzelje el azt a sikamlást — ? Nagyon értelmetlen arco vághattam, mert mosolyogva teszi hozzá. — A sikamlós kocsiborulás jelent. De elnézést, mert sie tefc.„ — Mikor végeznek? — Reggel hétkor. • A kocsivizsgAlo he LYISfiOBEN durúzsöl a ki, kályha. Hét óra Alig ismeret rá az én emberemre: meg. mosdva, átöltözve, alig iáts~i!< rajta az éjjeli munka nyoma Húszegynéhány éves lehet. — Barta János 11. — mutat, kozik be. De már jönnek a többiek is, Vlgh József. Mu kácsv Já”OS Szappanos László, Eged' Béla M:haVk Tmre, M"C-a Kálmán Seres András Kánya Lajos ét még a többiek. Egyszóval eg'rütt van a sz l- noki Fütöház legjobb KISZ kocsivirsgáló brigádja. — Mikor álltak munkába? Este hatkor. — Nehéz a szolgálat? összenéznek. — Megszokja az ember, — hallatszik hátulról egy hang Vígh Jóska bólint. — De éjfél után van a leg­több kerék — magyarázza. Ebben az időszakban közel 1 ezer kocsikereket kell meg- 1 vizsgálni, s persze a fékeket hordrugót, csapágyat. Nem hőnmciü dolog. Valóban, embe-életek ezre sok sok millió forint értékv áru célhoz érése múlik raituV és a másik két kocsvri'SgáU brigádon. Most, ők az elsők ami az átlagosnál iával töbf kereket jelentő ő?zi csúcsfor galom ideién szép telieHt. mény. Hát még ha hozzáírsz szűk: az őszi csúcsforgalom, o biztonságos közlekedés lebo­nyolítása érdekében eddig va. lóra váltották a menetrend- szerinti szállítással, a léo ü l­tő vezetékek karba-'tartásává és az önknksén csökkentéssel kapcsolatos kongresszusi vál­lalásukat. S a méhükben utasokat, szenet, fát, mezőgazdasági termékeket, gébeket, építési anyagokat szá'lító vasúti ko­csik kerekeinek őrei. azért is dolgoznak, hogy einyeriék a Sz xialUta Ifibrigád címet. DE SZABADIDŐBEN is össze jár a brigád. Egy egy po. hár sör mellett megbeszélik a család gemdját-örömét. S ha valaki azt hiszi, sokba kerül a sör — téved. Van egy kis házi takarékpénztáruk, s ha egy kis közös szórakozásra, egy kerékpárra van szükség- vágy edény kell valamelyik asszonynak. teHk rá. Derem bér 1-től pedig közakarattal. szintén házi KISZ alapon mosógép akciót szerveznek. Lényege: mosógépet minden brigádtag feleségének ! S qkinek nincs felesége? Akkor az illető brigádtaq édesanyja kapja meg a mosó­gépet. ...Mindezt bent, a kocsivizs. gáló helyiség meleg kályhája mellett mondták el a KISZ brinád tagjai. Csa1- akkor ma. radt abba a beszélgetés, ami­kor az egyiknek nyakába csö­pögöd a víz. ígér, a mennye, zet esőokozta repedései nem sok jót ígértek. Kifelé sietve, megjegyzi az egyik: — Pedig már régóta kérjük, javítsák meg a tetőt. Ahogy sietősen kilépnek az ajtón, pár lépés után megáll­nak. Tekintetükkel végi-pász­tázzák a kis virágoskertet amit, ők telepítelek, kövekből kirakva rá a KISZ és a Vasú tas jelvényt. S jó érzés arra gondolni, •nemcsak a kirakott kőjévénu után, de a valóságban is igazi vasutasok, ígn-i kiszisták ott, a szolnoki Fűtőházbac, ők ti­zenöten, a KIS? kocsivizsgáló brigád tagjai. S az is jó. hogy elégedetlenek önmagukkal. Vígh J6ska így fejezte ki ezt egy mondatban: — Nemcsak a szocialista Ifibrigád címet akarjuk meg. szerezni, hanem elakarjuk nyerni a Kiváló dolgozó címet is mivd-nn^nan, ha már Szap_ panos Lászlónak, Barta -János Il.-nek és Seress Andrásnak silterilk.i. *= búbot a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents