Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-20 / 273. szám
1 1959. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Menekülés az árnyéktól Magyarul beszélő csehszlovák film Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozi nov. 2G—29. Ismert írók és filmművészek sokszor feldolgozott témája az új és régi generáció közötti konfliktus, a szülő és a gyermek ellentétének kérdése. Jini Sequens rendező új filmjének,- a MENEKÜLÉS AZ ÁRNYÉKTÓL-na-k is ez az alapvető problémája. A történet két főszereplője az idős, konzervatív nézeteihez csökönyösen ragaszkodó apa, s vele szemben agyondéde1- getett lánya, aki nem akar a régi konvenciók szerint élni. A két ember egyéni problémájában azonban ott sűrűsödik két társadalom, a kapitalizmus és a szocializmus ellentéte. Harcuk a régi és az új közötti küzdelem, bár Márta, a lány nem tudatos képviselője az új társadalomnak — Isztönösen, szerelme védelmében kerül szembe apjával. Megrázó lélektani dráma ez a film, melyben az alkotók, Jiri Sequens rendező és Jaros. lav Kiima forgatókönyvíró sokoldalúan ábrázolják a felvetett problémát, érdekes, bonyolult jellemeket sorakoztatnak fel. Talán a legjobban Márta figurájában sikerült érzékeltetni ezt a bonyolultságot, hiszen ő nemcsak apjával szemben küzd, hanem önmagával is kemény harcot folytat. Ösztönösen követi szerelmében azokat a jogokat, melyek a múlttal, a régi társadalom konvencióival szemben az újat képviselik. Ugyanezeket azonban nem tudja megérteni férje munkájánál, tanulásánál, egész házasságánál, ahol éppen ő ragaszkodik a múlthoz mert gyermekkora, ifjúsága ennek a múltnak béklyóit viseli, melyektől még nem tud szabadulni, — Jiri alakja, az egyértelműen pozitív figura nem ilyen erőteljes, jellemzése nem annyira mélyenszántó, mint Mártánál. Mégis jól érzékelteti Jiri legdöntőbb tulajdonságait. — Kout, az apa szinte hátborzongatóan valószer ű a maga kegyetlen önzésével és gyűlöletével és mégis érezzük rajta, hogy kisértet ő, a múlt kísérlete, aki azonban még tragédiát is okozhat, ha nem űzzük el ide. jében. — Ennek a kisértetnek másik megszemélyesítője a mérnök. Ez a típus még sokkal veszélyeseb, mint a Kout — félék, s a filmben ezt megfelelően ki is hangsúlyozzák az alkotok. Amikor megismerjük, szinte megnyer jó megjelenésével, csinos külsejével, sima, udvarias modorával. Aljassága, megdöbbentő romlottsága csak lassan, fok- ról-fokra bontakozik ki. A múlt embere ő is, de olyan, aki régi életformáját — és főleg vagyonát — az új társadalomban is biztosítani akarja, számára mindegy, hogy kinek a rovására. E négy érdekes figurát a legjobb csehszlovák színészek keltik életre. Marta szerepében a szép, szőke Ludmila Vendlovát láthatjuk, aki mély átéléssel, egyszerű eszközökké’ játsza szerepét. Jirit Stanislav Remunda alakítja mértéktartóan és meggyőzően. Az apa szerepében Frantisek Smólik nyújt kiváló művészi teljesítményt, mig a mérnököt egyik legismertebb csehszlovák filmszínész, Josef Bek játsza. Külön ki kell emelnünk Jiri Sequens művészi rendezését és Alois Jiracek operatőr igen hatásos, a fény és árnyék ellentéteit jól kihasználó, szép felvételeit. Alkotók és színészek együttes munkájának kiváló eredményét bizonyítja, hogy a ßlmet a moszkvai nemzetközi film- fesztiválon aranyéremmel tüntették ki. Előkerült a világ egyik legritkább bélyege Egy newyorM kisfiú afrikai angol gyarmatról származó levélborítékot akart eladni egy bélyegkereskedőnek. Becsületére válik a kereskedő nek, hogy nem vette meg filléreikért a bélyeget, hanem visszaadta a kisdiáknak azzal, hogy ez a világ legritkább bélyege, melynek nincs is hivatalos ára. A bélyeg egy 1954-es kiadású Kenya-Uganda-Tanga- nyikad bélyeg, amelyen az Oyen-vizésés gátja megfordított helyzetben látható. (Reuter) Menjenek el Tiszaszentimrére — mondotta a múltkoriban a megyei népművelés egyik vezető munkatársa. — Ott nagyon szépen megy a munka. Éppen most jártunk lent egy német kulturális küldöttséggel, s a vendégek nagyon megelégedetten távoztak. A sok értelmiségi és parasztember, akik összegyűltek látogatásuk hírére, tartalmas és színvonalas vitát rendeztek a vendégekkel. Irány tehát Tiszaszent- imre. Ott is legelőször Vida András tanácselnök szobája. Két hasznos könyv termelőszövetkezetek irányításához, vezetéséhez Irodalom Ultímóníában Valahol a Nagy Folyó mentén terül el a klubok hazája, Ultimónia. A kluboké, ahol esténként zajos tízek áldoznak Piros Ulti őfelségének. A nép rajongva szereti Ultit. Szabadidejében klubokba tömörül és történjen bármi, a szokásos esti kártya-áldozat nerp maradhat el. Nem lehet azt mondani, hogy Ultimóniában nem adnának teret az irodalomnak. Az egyik klubban hallgathattam egy irodalmi estet, ahol a kártyában nem hivő sejtét lelkek így élvezhették, egyik legnagyobb költőjük csodálatos versét a függöny mögött rejtőző Ulti híved miatt: Színész: Anyácska, vér« áldozat Sztentori hang a függöny mögül: Piros ulti! Színész (dühösen): A férfikorba nőttem én Fölényes hang: Handrömi Színész (letörten): Erősen tűz a nap, vakít Büszke hang a balsarokból: Tököt! Színész (megkínzottan): Lepke kezeddel ints felém Egy hölgy a másik oldalról: Ütöm! Színész (alig hallhatóan): Hogy jól van így, hogy Te tudod, Dörmögés: Kontra! Színész (érzi, hogy hiába él): s hogy nem hiába élek én.. Visszhang: Passz! A színész: Nyíltszíni harakirit követ el, amíg a függöny mögül valaki rekont- rát jelent. Van Ultimóniának egy másik klubja is, ahol az ország irodalmi színpada próbálta bemutató előadásának számait. A klubot egyébként „hét megye legszebb klubjának” tisztelik a beavatottak. Itt a szép szó megszállottjainak egyike éppen egy lánglelkű hazafi világhírű szónoklatában engedte meg öblös hangját. (A hozzáértők szerint nem elég öblösen). — Ekkor kicsapódott az ajtó és belépett Ulti őfelsége egyik híve, aki méltánytalannak érezve a merényt, így kiáltott fel: Mit csinálnak itt, kérem? így nem lehet kártyázni! A riporter nem tehet egyebet, tehát javaslatot tesz. Társítsák ez országban a színházlátogatást billiárdo- zással, avagy cselgánccsal. De az sem lenne utolsó, ha az irodalmi esteknél szentségtörést követnének el: kizavarnák a kártyásokat Ulti Őfelsége és Handrömi Nagy- hercegnő paradicsomából. A közelmúltban két nélkü lözhetetlen szakkönyv hagyta el a kiadót. Mindkettő hézagpótló és nélkülözhetetlen a tsz vezetők számára. „Mezőgazdasági szövetkezetek; a mezőgazdasági és szövetkezeti fejlődés kérdései” című könyv szerzője Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A szerző falukutató munkái széleskörben ismertek, most a mezőgazdaságról és a szövetkezetekről szóló számos tanulmánya után ebben a könyvében ősz- szefoglaló képet ad a mező* gazdaság fejlődéséről és a szövetkezetek történeti alakulásáról; Nagy gonddal világítja meg a mezőgazdaság technikai és üzemi fejlődését A tények és adatok hatalmas tömegével pontos és gondos rendezésével elemzi azt a fejlődést, amely a mezőgazdaságban végbemegy. Közérthető előadásmódjával szinte drámai erővel érzékelteti az átalakulás folyamatát, a termelés koncentrálódásának törvényszerű előrehaladását; Könyvének második része 3 szövetkezeti fejlődést követi nyomon a Rochdale-i takácsok társulásától kezdve a mai kiterjedt hálózatáig és a szocialista mezőgazdasági tsz-ek gyors ütemben fejlődő nagyüzemi rendszerét. A szerző a fejlődés tömör és világos áttekintése után számos kérdésre világos feleletet ad. Nevezetesen, hogy mi a szövetkezetek szerepe a mező- gazdasági fejlődésben, miben különbözik egymástól a két alaptípus: a kereskedelmi szövetkezet és termelőszövetkezet. Választ kapunk arra, hogyan alakul a mezőgazdaság és ezen belül a szövetkezetek fejlődése a kapitalista és a szocialista rendszerben a világ különböző országaiban; Erdei Ferenc könyvében a tények beszélnek. Felvet sok közérdekű problémát. így azt is, hogy fennmaradhat-e az egyéni családgazdaság, van-e jövője a szövetkezeteknek a tőkés fejlődésben és mi a szövetkezetek szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében. A másik könyv a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Üzemtani Intézet kiadásában jelent meg. Csete László, a közgazdasági tudományok kandidátusa szerkesztette. Címe: „A termelő- szövetkezetek üzemgazdasági kérdései.” Az MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézetének e gyűjteményes kötete a mezőgazdasági tsz-ek üzemszervezési, gazdálkodási kérdéseinek széles körét öleli fel BeCsil lagászati szakkörök C sehszlovákiában Csehszlovák üzemekben, iskolákban és művelődési házakban több mint 300 csillagászati szakkör működik. Az amatőr csillagászok 34 csillagvizsgálóban végezhetnek megfigyeléseket. A tavalyi év folyamán a csillagászati előadásoknak több mint 300.000 hallgatója volt. (A .,Prague News Letter’’- bői) ' ' mutatja az ország különböző részein lévő és eltérő terület nagyságú tsz-ek fejlődését 1952-től 1957-ig. összegezi a levonható következtetéseket; Részletesen foglalkozó a tsz tagok munkájával, a fogaterő, a traktormunka alakulásával. A tsz-ek gazdálkodásának megszervezéséhez, a nagyobb jövedelem el éséhez hasznos Útmutatást nyújt a kötetben közölt egyszerű jövedelem és önköltségiszámítási módszer, a költség és jövedelemszámítás problémakörének részletes tárgyalása. A tudományos igénnyel feldolgozott statisztikai anyag a mezőgazdasági szakembereknek is komoly segítséget nyújt. Mindkét könyv beszerezhető a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain; A két könyv együttes ára: 105 forint; V. K. Hírek a színházból A „Szállnak a darvak” című nagysikerű zeneszámot Moszkvában hanglemezre vették. A számot Nina Isza- kova énekli. A hanglemez felvételénél jelen volt az éppen akkor Moszkvában járt zeneszerző Behár György, színházunk karnagya. A lassan világhírűvé váló zeneszámot egyébként a német rádió zenekara is műsorába vette A német változatot Margót Friedländer énekli. A színház elkezdte Nyíri Tibor: Menyasszonytánc című darabjának próbáit. A főszerepeket Iványi József, Győri Hona, Kaszab Anna, Andaházy Margit, Upor Péter és Ross József játssza. — Ebben a darabban mutatkozik be a szolnoki közönségnek a tehetséges Tatár Endre; * A budapesti Katona József Színház az elmúlt héten mutatta be Arbuzov: Tánya című színművét. G. Konszkij rendezésében. A szovjet rendező főmunkatársa Nógrádi Róbert, színházunk főrendezője volt. Ügy hírlik, igen sokat fog- I lalkozik ő is. meg a tanács j Is a község művelődésének j ügyeivel. Valóban, amikor beszélgettünk vele, meggyő- ' ződihettünk erről. — A művelődési otthon az állami gazdaság kezelésében volt. Igyekeztek ők is, dehát mégsem volt szakember kezében a munka. Első lépésként kerestünk egy mozgékony, tevékeny pedagógust. Meg is találtuk Vankó László személyében, ö szervezte meg a kulturális életet, amiben tudtunk, persze segítettünk neki. Ez a segítség nem volt csekély. Magnetofont vettek a KISZ szervezetek. Társadalmi üggyé tették a kulturális munkát. VB ülésen, tanácsülésen mindig szóba hozzák a község művelődési helyzetét. A legutóbbi tanácsülésen jóváhagyták a művelődési otthon működési programját és döntöttek arról, mennyit költenek művelődési célokra. 1958 októberében 11 ezer forintot adtak. Ezévben 10 ezer 500 forintot, meg 3 ezer 700 forintot a könyvtárra. Már elkészül* az 1960as terv is, a művelődési otthont és a könyvtárat együttesen 17 ezer forinttal támogatja a tanács. — Meg szeretnénk szüntetni azt a szemléletet, amely szerint a kulturális munka valamiféle kereseti forrás. — Ezért ,,síma” bálra nem adunk ká engedélyt, csak olyanra, amelyet valamilyen jó műsorral kötnek egybe. Ez különben a művelődési állandó bizottság határozata — mondotta Vida András. Tiszaszentimrén három helyen tanítanak. A legkisebb épület irodájában bukkanunk Grendorf Gáborra, az igazgatóra, aki éppen másnap tartandó előadására készül. Érdekes témát választott, olyant, amely sok embert érdekel itt a faluban: a babonákról és eredetükről. Félreteszi munkáját és elbeszélgetünk a falusi értelmiségről. — Nálunk nem lehet panasz az értelmiségre. Minden pedagógus bekapcsolódott valamilyen formában a kulturális, vagy a sportéletbe. Állatorvosunk a sertésorbóncról tart éppen ezen a héten előadást. Dr. Kiss Bálint, a község orvosa meg akármikor rendelkezésre áll, ha szükséges. Mi hát a „titka" Tisza- szentimrének? — Nincsen itt semmi titok, — mosolyog jóízűen az időközben beérkezett Vankó László. — Mindössze annyi, hogy megteremtettük a lehetőségét a kulturális munkának és azon dolgozunk, hogy az emberek éljenek is a lehetőségekkel. A művelődést otthonigazgató szavai nyomán kibontakozik az eddigi és ezután! „menetrend“’. Először is megfelelő helyet kellett biztosítani. 1955-ben istállóhoz hasonlított a művelődési otthon. A teremben egy özönvízelőtti biliárdasztal, amelynek a tetején a fiatalok huszonegyeitek. A mocsoktól nem volt látható a padló. Azóta komoly munkával berendeztek egy szép társalgó- termet, amely tiszta és télen állandóan fűtött. Itt kapott otthont a könyvtár, amely szorosan együttműködik a művelődési otthonnal. A kölcsönös segítés eredménye, hogy az olvasók ma már nem szaladnak el a könyvekkel, hanem szívesen le is ülnek a barátságos, fűtött helyiségben. Itt hallgatta meg a ti- szaszentimrei férfi-kórus a saját hangját magnetofonról. Idős bácsik mondogatták, milyen nagy élmény volt ez számukra. Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel szoktatták a szentimreieket a művelődéshez. És ami a legnagyobb jelentőségű, megvalósították a tökéletes együttműködést a KISZ-szel. — A KISZ sajátjának tekinti a művelődési otthont, a fiatalok jól érzik ott magukat, közös kasszára dolgoznak. Ha a KISZ-nek szüksége van valamire, hát a közös jövedelemből megveszik. Együtt terveznek. Sőt most a nőtanács is a művelődési otthonban kapott helyiséget és úgy tűnik, együttműködésük gyümölcsöző lesz. Tiszaszentimre tanul. A dolgozók iskolájának VII. osztályába huszonketten járnak, legnagyobbrészt tsz-dol- gozók. Munkaegység-tanfolyam, számolás-, mérés, helyesírási tanfolyam is indult; Péntekenként ismeretterjesztő előadás zsúfolt ház mellett. Népszerű a nőtaná-.i szabás-varrás szakköre, a kézimunka, a fotoszakkör és legújabban egy motorszerelői tanfolyam. A szülők iskolájának rendszerint 120— 130 hallgatója vám így látja ezt rendjén- valónak B. Kovács Sándor bácsi, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, a volt hatholdas parasztember. — Az emberek életén csak a tudás segít. Ez az igazság. Ezt pedig ki előbb, ki később, de mindenki felismeri. A múltban azt tartották az emberek, nincs szükségük a tudásra. így gondolkozott a módosabbja. A szegényemfoer kereste az utat, hogy szabadulhatna, de az igazi tudáshoz nem jutott hozzá. Most- már megvan a mód, hát rajta vagyunk, hogy minél többen művelődjünk. B. Kovács Sándor, életével és tetteivel is bebizonyítja, így helyes. Harmincnégy éve tagja a tiszaszentimrei parasztkórusnak, őket is pedagógus tanítja, Sipos Ferenc. Siposéknál ez tradíció. A kezdet-kezdetén édesapja tanította a kórust. Parasztok és értelmiségiek összefogásával, lelkes munkájával a tanács és a tömegszervezetek teljes támogatásával így alakul ki példamutató. jó kulturális munka a tiszafüredi járás egyik kis községében. Módszerük nem titok, kövessék hát minél többen. H. T. • ® Onkiválasztó bolttá alakítják át a törökszentmiklósi könyvesboltot Nagy a felfordulás ezen a hétköznapi délelőttön a törökszentmiklósi Földművesszövetkezet könyvesboltjában. A bútorok, állványok most hiányoznak a helyiségből, s könyvet is alig látunk itt. Nem nehéz eltalálnunk, amiben a bolt vezetője, Gál Rozália is megerősít bennünket: átalakítják a helyiséget. A könyvesbolt igen fontos szerepet tölt be a város kulturális életében. Sőt nemcsak a város, hanem az egész járás könyvellátását is hivatott biztositani. A bolt harmincöt bizományossal dolgozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járás kisebb és távolabbi helyeire is eljutnak a legújabb kiadású kötetek. Az elmúlt évben többszázezer forintos forgalmat bonyolított le a helyi és a bizományi árusítással együtt. És ez a szám hónapról hónapra, évről évre emelkedik. A bolt dolgozói a kongresszusi verseny tiszteletére vállalták, hogy a harmadik ne^edévi tervüket 105 százalékra teljesítik. Vállalásukat jóval a terven felül teljesítették. — Ezt részben a megnövekedett igényeknek, részben pedig a bizományosok jó munkájának köszönhetjük ■— vélekedik a boltvezető. — Most az a szándékunk, hogy a bizományosok számát öt- venre emeljük az év végéig. A könyvesbolt vezetői gyakran rendeznek ’ talmi könyvvásárt. Most például a közeljövőben megjelenő ^Aranykönyvtár sorozatra” gyűjtik az előjegyzéseket A könyvesbolt dolgozói azt is tervezik, hogy az állami gazdaságok és a gépállomások után a járás termelőszövetkezeteivel kiépítik a jó kapcsolatokat. Az első lénést ennek érdekében már megtették. Az örményesi Üj Élet Termelő- szövetkezet szakkönyvtárat kíván létrehozni. A könyvesbolt már ezen a helyen bizományi könyvtárat létesített. A megnövekedett igények miatt a könyvesboltot többtízezer forintos beruházási költséggel önkiválasztó bolttá alakítják át. Ez remélhetőleg még jobban elősegíti majd a falusi könyvterjesztés munkáját ——— ■- csi m Tiszaszentimrei látogatás
