Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

1959. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 2 millió formt - újításodból A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban az el­múlt időkhöz képest számot­tevő mértékben megnöveke­dett az újítási javaslatok szá­ma. Az idén 254 alkalommal terjesztették be hasznos el­képzeléseiket a dolgozók; Fáradozásuknak megvan a vitathatatlan haszna: az elfo­gadott és megvalósított ja­vaslatok 1959-ben több, mint 2 millió forint megtakarítást jelentenek. Az ötletek valóta- váltása persze nem mindig mérhető forintokban, — mégis sokat jelent a munka köny- nyebbé és biztonságosabbá té­telében. Ezt a célt szolgálta az idén beadott 14 munkavédel­mi jellegű újítás isj Jelenleg is több javaslat megvalósítása áll kísérleti stá­diumban, — köztük olyan, mely egymillió forint haszon­nal kecsegtet. Mindezek ellenére lehetne sokkal magasabb színtű az üzem újítási mozgalma; A benyújtott javaslatokhoz ké­pest igen alacsony például az elfogadottak száma. Utal ez arra, hogy sokkal elmélyül­tebb munkát kell kifejteni ezirányban. Eléggé kevés az újítók között a munkás, — könnyű a következtetés: a műszaki gárda nem segíti kel­lően, nem ösztönzi megfelelő­en a fizikai dolgozókat a mű­szaki fejlesztésért folyó erő­feszítésben. Erre vall az is. hogy a munkások az elfoga dott javaslatoknak alig 30 szá­zalékát mondhatják maguké­nak. A műszakiaknak ben­sőségesebb viszonyt kellene velük kialakítani, tanácsokat adni, jobban segíteni, A munkásoknak is hasznos volna az újításokkal való be­hatóbb foglalkozás. S nem csak az újítási díj miatt, ha­nem azért is, mert ötleteik megvalósítása, a szakiroda- lom tanulrpányozása. a mű­szaki vezetőkkel folytatott megbeszélések vitathatatlanul szélesítik látókörüket, növelik képzettségüket; Tennivaló bőven van, hi­szen újítási feladattervük több pontja még megvalósí­tásra vár. A közelmúltban sok új gép érkezett az üzem­be, — ezek „leterhelése” sok gondot okoz a technológiai osztálynak. Ezzel kapcsolat­ban is lehetne hasznos javas­latokat tenni. A nagymérvű termelésfelfutás miatt szá­mottevő mértékben gyorsítani kellene a gyártmányok átfu­tási idejét, s ennek érdekében — többek között — új festési és szárítási eljárást kellene bevezetni. Lehetne foglalkoz­ni a minőség további javítá­sával és a munkavédelemmel, hogy csak néhány feladatot említsünk. Megoldásukra bi­zonyára nem sajnálják a fá­radtságot a Mezőgépgyár dolgozói; n fermelőszövet^ezetektől a vásárló lakosságnak A Szolnoki Kiskereskedel­mi Vállalat a lakosság jobb ellátása érdekében újszerű felvásárlási formát alkalmaz. Szerződést köt a termelőszö­vetkezetekkel, állami gazda­ságokkal az árura s a terme­lőszövetkezetből egyenesen a piacra szállít. Jelenleg a tur- kevei Vörös Csillag Termelő- szövetkezettel tárgyalnak. A turkevei tsz-el folyamatos baromffiszáUításra szeretné­nek szerződést kötni. Ugyan­csak tárgyalnak a szolnoki Szabadság Termelőszövetke­zettel és a Héki Állami Gaz­daság alcsiszigeti üzemegysé­gével. A két legutóbbi mező- gazdasági üzem január végén, február elején már szállít paprikát, hónapos retket, sa­látát a vállalatnak. A Kiskereskedelmi Vállalat elgondolásaival a termelőszö­vetkezetek is, a fogyasztók is jól járnak. Ä termelőszövetkezeti j ogvédelemr ől Nyilatkozik dr. Juhász Károly Dr. Juhász Károly, a Termelőszövetkezeti Tanács Szol­nok megyei kirendeltségének jogásza a következőket mon­dotta a termelőszövetkezeti jogvédelemről; Az ötéves terv irányelvei célul tűzik a mezőgazdaság­ban a kisárutermelő gazdasá­Hz orvos-etikai bizottság egy éve Beszélgetés a bizottság elnökével Több mint egy éve alakul­tak meg országszerte az or­vos-etikai bizottságok. E bi­zottságoknak, mint ismere­tes, az a feladata, hogy biz­tosítsák az etikai normák be­tartását az orvos és beteg, illetve orvos és orvos viszo­nyában. Munkatársunk fel­kereste dr. Harczos Györ­gyöt, a Szolnok megyei or­vos-etikai bizottság elnökét és megkérte: nyilatkozzék a bizottság eddigi tevékenysé­géről. — Az orvos-etikai bizott­ság, mint ismeretes, elsősor­ban nevelő funkciót tölt be. Adminisztratív jellegű bün­tetéseket nem szab ki, csu­pán javaslatot tesz az illeté­kes állami szerveknek. A bi­zottságnak mégis nagy a te­kintélye, mivel tagjai a me­gye legnevesebb, legtekinté­lyesebb orvosai közül kerti­nek ki — mondotta beveze­tőben dr. Harczos György. — Milyen ügyekkel fog­lalkozott eddig a bizott­ság? — Tizennégy esetet vizs­gáltunk még ki eddig. Ez a szám egyedül természetesen nem adhat hű képet a bi­zottság tevékenységéről. — Tagjai sok esetben figyel­meztetik azokat, akik ellen etikai jellegű kifogás me­rt] fel. — Egyébként nem­csak' a „hivatalos” értesítés vagy beadvány nyomán fog­lalkozunk az ügyekkel: a szabályzat szerint minden esetet meg kell vizsgálni, ami a bizottság tagjainak „tudo­mására jut”. Az eddig tár­gyalt ügyek egy része az or­vos kezelése elleni panasz- szal kapcsolatos. Itt rögtön — Mi úgy gondoljuk, si­került hozzájárulnunk az eti­kai normák tiszteletbentar- tásához. Ugyanakkor a lap nyilvá­nosságét szeretném felhasz­nálni arra, hogy hangsú­lyozzam: mindenki közvetle­nül .fordulhat panaszával az orvos-etikai bizottsághoz, hi­szen a félreértések vagy visz- szaélések tisztázása, általá­ban őz orvos etika betartása egyaránt érdeke az orvos- társadalomnak és a közön­ségnek — fejezte be nyilat­kozatát dr. Harczos György, az orvos-etikai bizottság el­nöke gok átszervezését- a szocialis­ta mezőgazdaság megteremté­sét. Nálunk Szolnok megyé­ben már megvalósult az át­szervezés. Ám e célkitűzéssel kapcsolatban felmerül egy érdekes jogi probléma is. Ar­ról van szó Ugyanis, hogy a termelőszövetkezetek — me­gyénkben máris — a terv- gazdálkodás érdekében szer­ződéses alapon termelnek. — Vagyis jogviszonyba kerül­nek a termeltető vállalatok­kal: A termelőszövetkezetek természetesen sok esetben nem is tudják, milyen köte­lezettséget vállalnak maguk­ra, s azzal is keveset törőd­nek, milyen jogok illetik meg őket. Páldául legtöbb ter­melőszövetkezetünk nem él azzal a lehetőséggel, hogy igénybe vegye a termeltető szaktanácsadását, szakirányí­tását. Nem kötbérezik meg az időre el nem készült létesít­ményekért a kivitelezőket. — Nem követelnek kártérítést, amely megilletné őket, az időben ei nem szállított ter­ményekért. A jogvédelem esetenként sok pénzt ment meg a termelőszövetkezetnak közelebbről a tagok pénztár­cájának. — Megyénk termelőszövet­kezeteinek jogvédelmét jelen­leg tizenhárom ügyvéd Iá*ja el. Általában minden járás­ban és városban egy-egy mun­kaközösségi tag vállalta a ter­melőszövetkezetek jogi képvi­seletét. — Ámde a jogvédők havi átalánya minimá­lis. Harminc forinttól kétszáz forintig terjed, s hozzátehe- tem, némely termelőszövetke­zet ezt is vontatottan fizeti. Vagyis a termelőszövetkezeti jogászok anyagi érdekeltsége hiányzik; Teljésen érthetően még lel­kiismeretességük mellett is elsősorban a jövedelem meg­szerzésével törődnek, s ke­vesebb idejük jut a termelő- szövetkezetek jogvédelmére, Megyénkben a jövőben már /lem lehet a tsz-ek jogvédel­mét társadalmi munkában el­látni^ Van is már kezdeményezés. A négy túrkevei termelőszö­vetkezet szerződéses munka- viszonnyal foglalkoztat egy jogászt. — A négy termelő- szövetkezet becsületes jövede­lemhez juttatja jogvédőjét, s így az mással nem foglalko­zik, mint az illető négy tsz jo­gi képviseletével. Az az elképzelésünk: a ter­melőszövetkezeti jogvédelem egyik útja a túrkevei példa. A másik: alakulna a megyé­ben egy termelőszövetkezeti jogvédő iroda, amely vagy központilag vagy kirendeltsé­geivel látná el a tsz-ek jog­védelmét. Egy biztos, a jelen­legi szükségmegoldás külö­nösén megyénkben elavult és sok pénzt feleslegesen kidob­nak a termelőszövetkezetek a jogvédelem hiányossága mi­att AZ ÉPÍTŐK jelentik A legkorszerűbb építési eljárásokkal gyors ütemben épül a mezőtúri tárház. Régen két évig is eltartott egy ilyen tárház építése most az előregyártott elemek felhaszná­lásával két-három hónap alatt végeznek vele. Iiszaroffi erőviszonyok 1959 őszén — Tizennégy kastély árnyéka — Emlékesés a hősre Szavakban bukkan fal az emlékezés. Ilyen volt míg élt, míg ki nem oltotta ifjú éle­tét az ellenforradalmárok gyilkos fegyvere: Szerény, kedves, jószívű, szülőszerető. Alig találni jelzőt, amit ne említenének J ászladányban Juhász Imre, az ellenforradal- márok elleni harcban elesett fiatal katona neve mellett. S hogy nem csak az a felfogás diktálja a szavakat, mely sze­rint: halottról jót, vagy sem­mit, arra bizonyság a vasár­napi többszázfő ember, akik összegyűltek a temetőben, he ~y újból kegyeletteljes tisz­telgéssel adózzanak a hősnek s felavassák a nyughelyét megjelölő síremléket L Szem nem maradt szára-Z zon, még a férfiak is könnyet^ ejtettek Tánczos Antal, a köz- Z ségi pártbizottság titkárának£ szavai nyomán. És amikort Bakos János, a kiegészítő pa-jj rancsnokság vezetője ünne-t pélyes szavak kíséretében át-C adta az emlékkövet, mindenki^ arcán látszott: Juhász Imrét,C a hőst, nem felejtik el soha sem Jászladányban. Emlékét t megőrzik mindörökre. Érrel vallottak a koszorúk, amelye-[ két a községi pártbizottság, al tanács végrehajtó bizottságaj; és az úttörők képviselőit helyeztek cl az emlékkőmön. £ S ezt mutatták a virágosok-^ rok. melyek elborították azt emlékünnepsáp végére az He-l tében bátor katona sírját meg kell jegyeznem, hogy egyes kórházi felvevő orvo­sok igen helytelenül meg­jegyzéseket tesznek a beteg előtt a másik orvos gyógyke­zelésére vonatkozóan. A lai­kus ezeket a panaszokat fel­nagyítja: ráadásul a meg­jegyzés sok esetben nem is helytálló és gátolja a beteg „lélektani” gyógyulását.-.i~ Milyen esetekben ho­zott■ fegyelmi döntést a bi­zottság? — Három esetben tettünk javaslatot az illetékes állami szerveknek fegyelmi eljárás megindítására: mindhárom esetben beigazolódott, hogy az orvos tiltott honoráriumot fogadott el. Ilyen esetekben! szigorú döntést kell hoznunk,] hiszen a társadalombiztosi-1 tási rendszer tisztaságát véd-] jük. — Csak az orvosok és aj betegek viszonyával kap-\ csolatos eseteket tárgyald tok? — Nem: több alkalommal j kellett közbelépnünk orvos] és orvos, illetve orvos és| gyógyszerész közötti vitában! Előfordult, hogy egyes orvo-j sok az etikával összeegyeztet-i heteden módon igyekeztek aj másik rovására növelni aj prakszist. Ez a jelenség ter-l mészetesen egyre ritkábban J fordult elő, hiszen ma márj egyre szűkül a magánprak-l szis és az új rövidesen meg-j jelenő orvosi rendtartás vég­rehajtási utasításában irány­elveket szabnak majd az or-j vósi honoráriummal kapcso­Í latban is. — Mi tehát a bizottsági egyéves működésének mér­lege? TIszaroff 1959 tavasza it a tsz község. Ez a legfris- ebb jelen. Valamikor, a fel- ■zabadulás előtt az itteni la- :osság valóságos feudális kö- ülmények között élt. Ezt nindenkóppen tudni kell ah- íoz, hogy megtaláljuk az isszefüggéseket. Tizennégy :astély árnyéka borult ennek i nem túl nagy községnek akóira. Csak néhány nevet ■mlítsünk a régi nagyurak :özül. Gróf Waldeckh Hű­iért, Magyary Kossá István, üárczay Gyula, Roffi Bor- iély Károly, báró Schilling frigyes, gróf Zsigray, gróf 3álffy : i. Elég is a felsoro- ásból. Mérhetetlen változások tör- éntek itt a felszabadulás óta, > az idegen, ha most nyáron i községbe toppant, csak rá- íézett Tiszaroff nevét jelző áblára és már a falu alatt negtudta, hogy ez itt a nagy .változások földje. A felületes izemlélő néhány hónapig, ta- án október elejéig csak a ábláról tudta, mert még más lem nagyon mutatta. S hogy íem, abban része van a ti- :enmégy kastély árnyékának s. (Erről később még beszé- ünk). A dolgozó parasztok íppen úgy munkálkodtak, nint azelőtt. Aláírták a belé­pi nyilatkozatot s utána szántottak, vetettek, kapái­nk, arattak, egyszóval bajlód- ak a kisparcellán. Néha egy- tét napra néhány ember a rözösbe is elment valamit ■sinálni. Volt persze olyan is, iki ‘elé sem nézett a tsz-nek. Kém egy. sem kettő, hanem jópár. Azt mondták: „Majd, ha eljön az idő, megyek, ok­tóber elsején*’ — így beszélt a többség. A kisebbség pedig azt hangoztatta, hátha törté­nik valami. Ezek az utóbbiak a nyilat­kozat aláírásakor sem voltak még a nagyüzemi gazdálko­dás teljes hívei. Mentek a többiek után, sodródtak a fa­luval. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének nap­jaiban ugyanis előfordult, hogy reggeltől estig kétszáz­nál több gazda írta alá a nyi­latkozatot. Érthető, hogy né- hányan utána spekulálni, gondolkodni kezdtek. Egyik szavukban vallották, hitték a szövetkezet igazát, másik sza­vukban már ellene esküdtek. Mindig a pillanatnyi helyzet, hangulat alapján; NehezíteHe és nehezíti még ma is az egészséges ki­bontakozást, a szövetkező em­berek tisztánlátását, a kis- parceílás gazdálkodásból ere­dő szemlélet és az. hogy a ré­gi még hat. Az emberek vias­kodnak önmagukkal is. — Számtalanszor előfordul, hogy éppen akkor, amikor minden kétely eloszlik bennük, a kommunisták, vagy a tisztán- látó pártonkívüliek hatására, valahol valaki ismét tüzes taplót dug a fülükbe. S ez a valaki az ellenség. Egy per­cig sem szabad gondolni, hogy a tizennégy kastély ki- sebb-nagyobb urai, a nagy­urak mindenféle rendű-rangú jólélő, talpnyaló, hajcsárai csak úgy minden további nél­kül belenyugodtak az alulma- radásba. Nem. Jobb lenne persze arról tu­dósítani, hogy Tiszaroff dol­gozói botladozások nélkül ha­ladtak az új úton. Ez azon- ban nem fedné a valóságot, mert sok a gáncs, a tudatlan­ságból fakadó rosszindulat és itt-ott a tudatos ellenséges megnyilvánulás. Most legin­kább ez utóbbiról lesz szó. Az is igaz azonban, hogyha megnézzük Tiszaroffon az erőviszonyokat, akkor bízvást mondhatjuk, a haladás, a szövetkezés erői nagyobbak. Minden kétséget kizáróan erősebbek is és a haladást gátolni aikaró tényezők pusz­tulásra 'vannak ítélve. Ezek csak nehezíthetik — már nem sokáig —, de nem gátolhat­ják a tiszaroffi dolgozó pa­rasztok szebb életének meg­teremtésére irányuló törekvé­seket. A haladás erői mellett a község józanéletű legtekin­télyesebb dolgozó parasztjai vannak, míg a másik oldalon a dologtalan, kötekedő, kocs- mázó semmirekelők, néhány kulák, aki nem fér a bőrében és a háttérben egy-két ittra­gadt nagvúr. Rájuk ma már kevesen és egyre kevesebben hallgatnak. Annál nagyobb a tekintélye napról-napra a ha­ladás erőinek. Ez abból is kitűnik, hogy aki most járja a községet, vagy annak hatá­rát, annak már nemcsak a névjelző tábla, hanem soli egyéb is tudtára adja, hogy Tiszaroff valóban szövetkeze­ti község. S hogy az idő ke­rekét semmiféle erő nem ké­nes visszaforgatni, olvan meg egyáltalán nem, amelynek képviselőiről mindent el le­het mondani, csak éppen a tisztességes jelzőt nem. A dolgozó parasztok há­rom termelőszövetkezetbe tö­mörültek. Mindhárom ísz-ben a vetés befejezéséhez köze­ledtek akkor, amikor ottjár­tunk. Folyik az építkezés, bár ezt a munkát gyorsítani le­hetne és kellene. S ami a leg­fontosabb. úgyszólván nap- ról-napra jelentkeznek az emberek, dolgozni akarnak, mert mint mondják, munka nélkül nem lehet megélni. Ennyit bevezetőül és még annyit, hogy aki a községben egyáltalán gazdálkodónak számít, az tavasz óta szövet­kezeti tag. A Kossuth Tsz most kezd izmosodni, az Ifjú Kommunista Tsz még a nagy fejlesztés előtt alakult, az Aranykalász Tsz-t pedig túl­nyomó részt középpairasztok hozták létre. Hatalmks erő. A tizennégy kastélynak az ár­nyékát is eltüntetik hamaro­san' és a boldog, megelége­dett parasztemberek községe lesz Tiszaroff. Az egyáltalán nem túlzás, hogy az egészséges erők szin­te óráról-órára sokasodnak. Beszélgettem Kiss József szö­vetkezeti gazdával, tanulsá­gos, érdekes a vele folytatott eszmecsere, ö szintén egyike azoknak, akik sodródtak és akik tavasztól egészen idáig vívódtak önmagukkal. Most ez az ember, az elmúlt héten, pénteken délben fölkereke­dett, s anélkül, hogy valaki biztatta volna, jelentkezett a közös munkára. „Eljött az idő, most már menni kell’’ — mondta és elbeszélte, mi győzte őt meg arról, hogy menni kell. Erről majd hol­nap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents