Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. november L

Mpctkfar

Hold fénykép és csúcstalálkozó

Van-e izgalmasabb

olvasmány változó korunkban, mint az újságok, napjainkat, percet rögzítő krónikája? Az újság élete egy nap

— szokták mondani. — A múlt letűnt világának cinikus főszerkesztői pedig meg is toldották: ugyan ki emlékszik vissza a tegnapi újságokra. Nagyon sokan — milliók és mjlliók csodálják meg újból és újból azt az újságot, amelyben benne van az „évszázad fényképe”, a Hold „láthatatlan” arca. Csodálatos világraszóló felfedezés — lelkesedik osztatlanul Kelet és Nyugat. Nos, nemcsak a könyveknek, a felfedezéseknek is megvan a maguk sorsa. Amikor Kolumbusz kicsiny karavelláján nekivágott az óceánnak, csak véletlenül fedezte fel Amerikát. (Indiába indult.) Amikor a szovjet tudósok megcstromolva az eget, felfedező útra küldték a szputyikokat, a fényképező berendezéssel ellátott bolygóközi állomást, akaratlanul megindítottak egy másik felfedező folyamatot is: a Szovjetunió felfedezését Amerika részéről.

Az elmúlt időszakban fáj- dalmasnál-fájdalmasabb „átértékelésekre’' volt szükségük az Egyesült Államok sorsa felelős intézőinek, h>gy rá- ébrendjenek arra, amit a néptömegek már réges-régen tudtak, vagy helyes ösztönnel éreztek: a Szovjetunió nem „agyaglábú óriás”, gyenge, elmaradott ország, amellyel az ultimátumok és a hidegháború nyelvén lehet beszélni, hanem szocialista nagyhatalom, magasrendű technikával rendelkező fejlett ország, amelynek ereje összeforrva a többi szocialista ország és a világot átfogó békemo/galom erejével alapvetően megszabja az erőviszonyokat, mégpedig jó irányban — az enyhülés, a békés együttélés irányában. A nyugati tervek kezdettől fogva a Szovjetunióval vívandó háború perspektívájából indultak ki. E tervek kihagyták a számításból, hogy a Szovjetunió olyan rakétatechnikára tett szert

— másról most nem beszélünk — amely mindenki tu-; domására adja azt a nyilván-; való igazságot, hogy a hábo-; rú katasztrófával járna fel-; idézői számáraj

A Szovjetunió „visszaszorítása”, a „rab népek felszabadítása”, majd a „háborús szakadék” szélén való táncj hidegháborús stratégiai célkitűzései egymás után cső-; döt mondtak egy olyan hely-; zetben, amelyre a Szovjetunió, a szocialista tábor, a békeszerető erők fölénye e jellemző. Ilyen körülmények közepette a józanabb nyugati körökben aggodalom támadt a kalandor erőpolitikával szemben és hajlandóság mutatkozott az erőviszonyok realisztikusabb értékelésére. Sulzberger, a neves amerikai közíró a legnyomatékosabban mutat ró egy „új ön elemzés” szükségességére „Nemcsak politikánk stílusát és módszereit, hanem céljai' is felül kell vizsgálni”, — hangoztatja Sulzberger. Ép

pen a megváltozott erőviszonyok felismerésének hatására is egyes nyugati országokban tért hódít a tárgyalás szelleme. E térhódítás útját olyan mérföldkövek jelzik, mint Macmillan angol miniszterelnök tavalyi moszkvai és N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő amerikai látogatása.

A népek világszerte úgy érezték, hogy a több mint egy évtizedes hidegháborús nyomás utón fellélegezhetnek, véget ér az atomkatasztrófával fenyegető időszak. Tudósok és egyszerű emberek vélik, ha megvalósulhatott a „holdatérésnek”, a Hold titokzatos „félorcája” megörökítésének utópiája, mért ne válhatna valóra az, amit a hitetlenkedők, a hidegháborús kilátásokba belenyugvók szintén utópiának tartottak: a csúcsértekezlet és általa a békés együttélés.

Való igaz, hogy az általános irányzat hosszú távra sodró erővel az enyhülés felé mutat- De akadnak disszonáns hangok. Mig Macmillan és Eisenhower azt a meggyőződést vallja, hogy az „olvadás” megkezdődött De Gaulle és Adenauer nem osztja ezt az optimizmust. A kínálkozó lehetőség helyett — amint a nyugatnémet General Anzeiger írja — a francia tábornok-elnök „a féket ragadta meg” és — ezt már az Evening News című angol lap mondja — „szétzúzta azt a reményt, hogy hamarosan létrejöjjön a csúcstalálkozó”. A nyugati szövetségesek terveivel is ellentétes De Gaul- le-féle „magányos farkas” diplomácia, amely a „gondos előkészítés” ürügyével napolta el a csúcsértekezletet, aggodalmat keltett világszerte,

Nem túlságosan meglepő e lépés attól a kormánytól, — amely a hidegháború előretolt állásában hadakozva a legkülönbözőbb eszközökkel igyekezett szembehelyezkedni az enyhüléssel. így például a gaullaista , Franciaország

technikailag elavult atombomba robbantásával olyan időpontban akar belépni az „atomklubba”, amikor a nukleáris kísérletek beszüntetésének lehetősége felveti e klub megszüntetésének eshetőségét- Az Adenauerral és a Francóval kiépített tüntető szövetség, az algériai gyilkos háború folytatása mind-mind afelé hajtja a gaulleista kormányt, hogy ne Camp David, hanem a hidegháború szellemében nyúljon az enyhülés, így a csúcsértekezlet problémájához is.

Mindenesetre a nemzetközi helyzet ellentmondásosságát és az enyhülés szellemének előretörését jellemzi az a tény, hogy a francia el nők meghívása alapján sor kerül a De Gaulle—Hruscsov találkozóra, amely reményt nyújthat arra, hogy a francia elnök bizonyos kérdésekben enged mostani merev állás- foglalásábóL

Ha a csúcstalálkozót el is lehet napolni, a békés együttélés gondolata lépésrol-lépés- ré halad előre. Semmi meg nem állíthatja, mert az emberiség tűzi napirendre. Az emberiség, amely kezdi szétfeszíteni a földi kereteket

Az ENSZ-közgjűlés politikai bizottságának

pénteki ülése

NEW YORK (MTD. A

TASZSZ és a nyugati hírügynökségek részletesen beszámolnak az ENSZ-közgyálés politikai bizottságának üléséről. A bizottság délelőtti és délutáni ülésén 14 ország képviselője szólalt fel

A pénteki ülésen elsőnek A1 Fikini, Libia küldötte beszélt. Kijelentette, hogy Libia lakosságának éppúgy, — mint minden békeszerető népnek érdeke a leszerelési kérdés megoldása. Ugyanakkor azt a reményét fejezte ki, hogy betiltanak minden nukleáris fegyferkisérletet és Franciaország is eltekint tervezett szaharal atombamba- kisérleteitől.

Ahmed Sukeiri, Szaud Arábia küldöttségének vezetője utalt a szovjet és az amerikai kormányfő történelmi találkozásának jelentőségére. Az általános és teljes leszerelésre Vonatkozó szovjet tervezetet „pontosnak, világosnak és határozottnak” nevezte. Kijelentette, hogy az angol leszerelési javaslat lényegesen különbözik a szovjet javaslattól. A Szovjetunió a katonai intézmények és a fegyveres erők teljes megszüntetését indítványozza. — Anglia pedig csak ezek korlátozásait tartja szükségesnekKurt Waldheim osztrák küldött hangsúlyozta, hogy már önmagában a tizes leszerelési bizottság összetétele is reményt nyújt a kérdés pozitív megoldására.

A következő szónok Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese volt.

Burma küldötte és Walter Nash újzélandi miniszterelnök felszólalása után Ernst Christiansen, Dánia küldöttségének vezetője mondott beszédet. Hángsúlyozta, hogy nemcsak a, nukleáris fegyverek fenyegetik az emberiséget. Még a nukleáris fegyverek nélkül folytatott háború is — mondotta — eltörölheti a Föld színéről a nagyvárosokat. Ha meg akarjuk akadályozni a háborút, megoldást

kell találnunk a hatásos — vagy ahogyan azt én mondanám — „bizalomgerjesztő” ellenőrzés problémáját.

Reményét fejezte ki, hogy a januárban Genfben kezdődő tárgyalások a leszerelési kérdés teljes megoldását eredményezik;

Az ülésen felszólalt még Ecjuador, Guatemala, Malájföld, Spanyolország, Chile, Thaiföld és Venezuela küldötte is. Valamennyien támogatták a leszerelési határozat- tervezetet (MTI).

>■*»■ 1 .......

Fe

jlődik

a román orvostudomány

A Szovjetunió olcsóbban és gyorsabban gyárt egyes szerszámgépeket, mint a Nyugat

Mint a New York Times közli, Seymour Melman, a colomhiai egyetem professzora, aki nemrég járt a Szovjetunióban, kijelentette, hogy a Szovjetunió olcsóbban és gyorsabban gyárt egyes szerszámgépeket, mint a Nyugat.

Melman rámutatott, hogy a moszkvai „Vörös Proletár” üzem 200 normaóra alati gyárt egy Univerzális esztergapadot, míg a Nyugat-Euró- pa-i üzemeknek 600—1300 normaóra szükséges ilyen szerszámgép előállításához

Melman -megemlítette még a Szverdlovszkban gyártott vízszintes fúrógépeket, amelyeknek előállításához megközelítőleg feleannyi idő szükséges, mint a Nyugaton.

Az amerikai professzor arra figyelmeztet, hogy „ha a jelenlegi irányzat nem változik meg, a Szovjetunió néhány éven beiül vezető helyet foglal majd el a világon, a korszerű ipar legfontosabb része — a szerszámgépek termelésében”. (MTI)

A román orvostudomány az utóbbi években nagyot fejlődött. A román orvosok még a legkényesebb szerven — az emberi szíven — is rendkívüli pontossággal hajtanak végre műtéteket.

Mint ismeretes, a szívet csak egészen rövid időre lehet működésen kívül helyezni. Ez a rövid idő azonban nem elegendő bonyolultabb szívműtétek elvégzésére. Ezért az orvosok azt kutatják, hogyan lehetne a szív működését hosszabb időre kikapcsolni anélkül, hogy az emberi szervezetben kárt tenne.

Ezek közé a kutató orvosok közé tartozik többek között dr. F. Mandache egyetemi tanár, a bukaresti Brincoveneseu kórház sebészeti klinikájának vezetője is. Mandache dr. kutató kollégáival a szívet és tüdőt helyettesítő készüléket állított elő, A Brincoveneseu kórházban előállított mesterséges szív és tüdő 1.5 méter magas és 50 kg nehéz. A készülék könnyen szállítható egyik helyről a másikra. Ez a készülék gondoskodik a rendes vérkeringésről a műtét alatt és ugyanakkor biztosítja a beteg rendes légzését is.

Miből is áll tulajdonképpen ez a készülék? A szívpótló nem egyéb egy szivaty- tyúnál, amely egybe van kapcsolva egy tüdőpótló üvegcsővel. Ebben keveredik össze a vér a szükséges oxi- génimennyiséggel. A habképződés elkerülése végett — ez ugyanis véralvadékok, vagy levegőbuborékok keletkezése révén embóliát okozhat — a vér és az oxigén keveredése szilikon bevonatú különleges üvegcsőben megy végbe, amely megakadályozza a habképződést. Az oxigéntartalmú vér tartályba kerül, ahol termosztatikus úton elnyeri a test hőmérsékletét és ezután visszakerül a szervezetbe. A készülék üzembehelyezéséhez konzervált vért használnak fel, majd a beteg vérével folytatja működését

Az állatokon végzett kísérletek eredményei minden tekintetben kielégftőek. A kísérlet során Mandache egyetemi tanárnak 15 percre sikerült kikapcsolni a szív működését. A készülék különös érdeme az, hogy egyszerűsége ellenére az elért eredmények minden tekintetben kiállják a versenyt a külföldön elért legújabb eredményekkel.

A mesterséges szív-tüdő lehetővé teszi egyes veleszületett szívbajok (bonyolult szívkamra és szívpitvar összekapcsolódások, aorta- tágulás, stb.) sebészeti kezelését. A műtétet végző sebész a kezében tarthatja a vérmentes szívet és nyugodtan dolgozhat. Az új készülék segítségével a súlyos szívbénulás eseteiben ismét életre kelthetők majd olyan betegek, akik ezelőtt menthetetlenek voltak.

UUUUU

Kitelt az esztendő

JET óra reggel két kakastollas em- bér fordult be a vanyaud- varra. Ruházatuk valahogy elütött a jól Ismert csendőr gúnyától. Bor- virágos orrú gazdánk, a Volksbund helyi vezetőségének tagja, a tornácon ásítozott és a hervadozó virágoskertet bámulta. Amikor a két jövevényt észrevette, szaporán elé- bük sietett. Karját magasba lendítette és rekedt borízű hangján „Heil Hitler’-t köszönt

Megálltak mindhárman és össze- bújva tanakodtak. Mi a lóistállóból oda-oda pislogtunk, bár különösebben nem érdekelt bennünket a dolog. Csak akkor kotródtwnk a lovak közé, amikor a két kakastol- las vállonveregette a gazdát és elindult az istálló felé. A borvirágost leintették, hogy maradjon. Egyikőjük bedugta a fejét az ajtón és parancsoló hangon beszólt;

— Kifelé!

A másik levette válláról a karabélyt. Gardalics olyasmit dörmö- gött, hogy nana, azért lehetnie csendesebben is! És mivel ő mit legközelebb az ajtóhoz, ő indult leghamarabb. Amikor a küszöböt átlépte, jobbról is, balról is kapott egy-egy pofont. A gazda vem nézett felénk, még a fejét is elfordította. Ezzel jelezte: neki semmi köze az egész dologhoz, a kakas- ' tollasok azt csinálnak, ami nekik tetszik.

Gardalics megkérdezte:

— Mit vétettem, tiszt uraik? , — Válasz helyett megrángatták rajta a rongyos kabátot és a fal fejé lök- dösték.

Gardalics lehajtotta a fejét, szé- gyellte magát, hogy így bánnak vele, ő meg mm csinálhat semmit. A karabélyos a nevét kérdezte.

Ezer kínai technikum és szakmunkás érkezik Lhasszába

Az elmúlt hetekben Kína minden részéből több mint ezer szakmunkás és t.echni-1 kus érkezett Lhasszába, hogy Tibet újjáépítéséhez segítséget nyújtson. Már el is oszlottak Tibet különböző részeibe a kijelölt feladatok elvégzésére.

Vannak köztük kereskedelmi szakemberek, mérnökök orvosok, ápolók, geológusod stb. Sokan egyenesen a: egyetemről vagy tec'i-ikum ból érkeztek Tibetbe.

— Alázatosan jelentem, Gardalics József — jelentette katonásan, tisztelettudóan. A másik erre barátságosabb lett, cigonettávál kínálta. Aztán faggatólózni kezdett. Azt kérdezte, hogy éjszaka mikor tájt ugattak olyan, nagyon a kutyák. S annak a két embernek, aki éjfél után betért, ki adott ruhát? Hallgattunk és nagyon ostoba képet vághattunk. A két kakastollas egyre dühösebb lett. Bőrünk lenvúzásóval fenyegetőztek, ha nem mondjuk meg az igazat. Később valamit gondoltak és dühös káromkodások közepette elvonultak. Gardalics lehetett nekik a legellenszenvesebb, mert őt még megfenyegették, hogyha visszajönnek, felakasztják.

í'' ardalícs ettől megijedt és el

^ akart bújni a kukoricásba, de más események jöttek közbe és a két kakastollas nem jött vissza. Azóta se láttuk őket. Avákor eltűntek, Feri bácsi, a hátsó részét mutogatta feléjük és szidta őket. Azt bizonygatta, hogy büdös a levegő, mert ahol a tábori csendőrök feltűnnek, ott baj van.

— Azt hiszem, itt a front — mondta élgondolkodva és mi nem vitatkoztunk vele, mert ő volt a környék legokosabb cselédje. Még a gazdáknál is többet tudott, féltek a nyelvétől és nem szerették. Éppen ezért Feri, bácsinak — bár éves kommencíós cselédnek szegődött — két-három hónap alatt mindenütt kitelt az esztendő.

Később a Kék-hegy felől magyar katonák jöttek, vagy másfél kilométer széles csatárláncban. Ellepték a kukoricást, szem mellűt hatóan kerestek valakit. Páran beszaladtak az udvarra, vizet ittak a hátnál. Megkérdeztük tőlük, mit keresnek.

— A tegnapi napot — mondták hangosan. Aztán megsúgták, hogy nem mit, hanem kit. A közeli táborból megszöktek a munkaszolgálatosok, azokat. A katonák lelkünkre kötötték, ha netán meglátjuk őket, mármint a munkaszólgá- latosokát, mondjuk meg nekik, bújjanak el valamelyik nagy szalmakazal közepébe Már nem sokáig tart. Mi értetlenül hallgattuk őket.

Még jobban meglepődtünk, amikor délben a gazda bejött az istállóba és egy üveg bort hozott. Végigkínált mindenkit és közölte velünk, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre, most családjával együtt elutazik, néhány hétig távol lesz. Vigyázzunk mindenre, ne merészeljünk semmihez nyúlni, mert ha valaminek baja történik, megemlegetjük a magyarok istenét.

— Különben is, ha valami elv' z, lefogom majd a kommer-cióból. Magára meg külön lesz gondom, úgy vigyázzon — fordult Feri bácsi felé, aki akkor nem szólt semmit, csak később köpött egy nagyot utána.

T\élutánra már gazda nélkül

^ maradtunk és ez akkor szokatlanul furcsa volt. Ugyanúgy itt van minden, mint tegnap, tegnapelőtt, csak éppen az nincs, aki parancsol. A Nap is szépen síit, szép őszi idő járja, s mégis. Valami szokatlan dolog ez így, a gazda nélkül. Nyugodtan üldögélhetünk a lóistálló küszöbén, nem lármáz senki, hogy a napot lopjuk. Gardalics fogta magát és nekilátott kukoricát morzsolni.

— Minek csináljam este, amikor délután is ráérek — jelentette ló- És nevetett. Feri bácsi pedig közölte velünk, hogy ő még soha életében nem aludta ki magáit, ezért most rászánja a délutánt, elmegy és alszik egyet. Estefelé eszünkbe

jutott, hogy baj van, mert a gazda a kommenció kiméréséről elfeledkezett. Feri bácsi volt ismét a találékony.

— Mérjük ki mi magunk — mondta. Ügy is történt. • Pontosan kimértük, vigyáztunk, egy kilóval se legyen, több annál, amennyi jár. Mert mit lehet tudni?

Gardalics vállára kapta az egyik felizsák búzát és hümmögve — hogy azért neki nem nagyon tetszik ez az ilyenfajta kommendóasziás — elment. Étre a hirtelenjött bátorság mindannyiunkban alábbhagyott. Felügyelet nélkül gabonát vinni a raktárból!

•— Vigye el az ördög — kötözte határozatlan mozdulattal a zsák száját Feri bácsi, talán a déli fenyegetés jutott eszébe. De mivel ő volt a kezdeményező, nem akart hátrawcot csinálni, bár ezt tette volna legszívesebben, előkerüli ismét Gardalics.

— Ebből baj lesz, kapunk majd érte — bizonygatta tétován.

— Baj éppen nem lehet, mert megdolgoztunk érte, meg úgy vélem, nekünk itt már kitelt az esztendő — szólott Feri bácsi.

—■ De mi lesz, ha visszajön?

Az öreg cseléd inkáb saját be torítására legyintett.

— Nemigen.. ■. Neki is kitelt.

— Jó, dehát valakinek parancsol ni azért .sak kell itt a tanyán — mondtuk hango-an gondolkodva. S aztán eszünkbe jutott, hogy erre még nem is gondolta* k idáig. Ki tudja, hogyan is lesz. Jobb félni, mint megijedni. Nem is beszéltünk sokat, hanem szó nélkül lefektettük a zsákokat és Gardalics is visszahozta, amit elvitt. Majd lesz valahogy, nem kell elhamarkodni a dolgot. Mire lejöttünk a padlásról, beesteledett.

SZEKUUTY PÉTER