Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 18. A PARTERTEKEZLETEKRÓL JELENTJÜK A vezetők éljenek együtt Okos gondolatok, tervek, javaslatok üzemük kollektívájával a szolnoki járási pártértekezleten Tegnap a Szakszervezetek megyei Tanácsa székhazának kultúrtermében tartotta pártértekezletét a Szolnok városi pártbizottság. Ahogyan Ragó József elvtars, a párt- crtekezlet elnöke megnyitó szavaiban hangsúlyozta, munka- értekezlet volt ez, ahol a kommunisták további tennivalóikat sűrítették egybe. Részt vett az értekezleten Kiss Árpád elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Csáki István elvtárs, az YISZMP megyei bizottságának titkára is. se az trrv-iairanoiic muiiKaja iránt megnyilvánult abban, is, hogy az asszonyok képviselőit a járási pártéritekezlet elnökségébe beválasztották, s mint küldött közel negyven nő vett részt e magasszintű tanácskozáson. A KISZ szervezetekről is szólt a beszámoló; dicsérve a fiatalok lelkesedését, amelynek tanú;elét adták a tanácsválasztás, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején is. A fiatalok kilenc ipari exportbrigádlban, tíz silózó brigádban tizenkét kukorica- termesztő munkacsapatban dolgoznák a termelés növeléséért Majd ismertette, hogy a járás legnagyobb ipari üzemében, a Tisza Cipőgyárban hogyan állnak helyt a munká- sol4 hogyan munkálkodnak a kommunisták a tervfeladat megvalósításán, milyen sikereket hozott a szocialista munkaverseny. A gyár dolgozói a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy negyedévenként mintegy 1.4 millió' forinttal csökkentik az anyagköltségeket, növelik a gyártmányok mennyiségét és javítják a minőséget. Segítik az üzemiek a termelőszövetkezeteket is. A tiszaföldvári Aranykalász Tsz- nél 100, a martfűi Ezüstka- lász Tsz-nél pedig 50 férőhelyes tehénistállót építettekEz év februárjában a szolnoki járás dolgozó parasztjai 70 ezer kát. hold földet vittek a közösbe. A szolnoki járás is termelőszövetkezeti járás leit. Megteremtődtek a korszerű gazdálkodás feltételei, annak a lehetősége, hogy az évek során egyre több olyan termelőszövetkezet legyen a járásban, mint a -mezőhéki Táncsics Tsz, amely országosan is kimagasló termelési eredményeket ért el ez évben. A jövő körvonalai bontakoztak ki, amikor a beszámoló a tennivalókkal foglalkozott, s meghatározta, hogy I965-re el kell érni járási szinten búzából a 12, őszi árpából a 15, kukoricából a 19, cukorrépából a 160 mázsás átlagtermést. Az állattenyésztésnél — különösen a juh a nagyüzemi törzs és áirubaromfi, valamint a sertéstenyésztésre irányította a figyelmet a beszámoló. Majd feladatként határozta meg a termelőszövetkezeti aktivált létrehozását, amelyek a pártszervezetek 2?* ESS A tartalmas szinte fontos kerdS f in"" beszámoló alapot iott a 6 rözték ^ogyZ^SZ°lások ‘üklen t«ülesza r IS~Ván eJvtárs, a Ti. 8?5W* SSAáuSS “^Äx“nTi”kát t,, hasznos tanácso- sza fnmlS-a^ Gyuláné, a ti‘szafoldvári általános leány^fekT'vk forTnálásáról, a gyerneveléséi® s^It, hmg- tá™°fV?’ hogy a nevelésnek T Üggyé keU válnia Konan Ferencné a Héki Ál [ami Gazdaság ÜB elnöke a tomegszervezetek, s a S2!ka_ siezet tennivalóiról *£.Józsik János elvtárs, a Központ B^ttsíaüdvözl^ munis tárnak, akik a feladatok megoldásában példát k^w"^ A járási pártérte- kéziét beszámolója az ered^ hibát tme,lett tartalmazta a hibákat is, de egvben előremutatott. s minden korn- mumsta számára érthetően határozta meg a tennivalódat — mondotta Bozsik elv- társ Majd arra kérte a járás kommunistáit: ne enged- iek, hogy az eddigi eredménvek elWakMottságot szűí- lenek; továbbra is erőiket “PvesTtve dolgozzanak Mzo ff c&lnjr árőséért. Egy rövid tudósításban nem lehet összefoglalni azt a sok okos gondolatot, tervet, anacsot, amelyek a beszámolóban és hozzászólásokban . elhangzottak. — a küldöttek viszont hazatérve munkájuk során hasznosíthatják e tanácskozás tapasz- .talatait Számadás és táguló távlatok A beszámoló, melyet Sípos Károly elvtárs, az MSZMP Szolnok városi bizottságának titkára mondott el, a mából indult ki, a mai napok feladatainál időzött, mégis benne volt az elmúlt évek sikeA munka termelékenységi -.agyban függ az új gépektől te méginká^b attól, hogy az -rnberek hogyan használják ■zeket a gépeket, milyen forgalommal és szaktudással dolgoznak rajta. Ha nagyobb vzaktudással, szorgalommal, elkesedéssel dolgoznak "gyanaz a gép több terméke' állít elő, nő a munka terme 'ékenysége. A Fűtőház dolgozói minden 00 elegytonna áru megmoz- ■atásánál 38 kilogramm szedet takarítottak meg. ami a télév folyamán értékben meg- özelítette az 5 millió farin- 'Ot. Külön kitért a beszámoló árosunk égjük legjelentő- ebb iparára, az olajbányászatra. Részletesen szólott az 'oítőiparráL amelyre a mai időkben szintén nagyon sok ‘'eladat hárul. A kereskedelmi, egészség- ügyi és minden más munka erület dolgozói elé azt a feladatot állította a beszámoló rogy támogassák, óvják az 'iát, a haladót, A város me- ■őgazdaságáról az ekért sike- -eket elismerő szavak -után — -•z ötéves terv irámyelveibő1 'indulva — hangsúlyozta: Az állami gazdasá példamutató módszerét át kell ültetni a tsz-ekbe Addig, amíg az állami ga? daság bú?nádasa ezévben 16.fi názsa volt. a termelősaöv,étre. ereje, s benne volt a jövő feladatainak sokasága, azelő- remutatás. Legtöbbet, legalaposabban, részletesebben az üzemek helyzetével foglalkozott. Sok hasznos javaslatot, biztató értékelést adott. Vezetek búzaátlaga csak 12 mázsa. Pedig nem gazdálkodnak rosszabb talajon az utóbbiak sem. Az állami gazda rág példamutató gazdálkodósát át kell ültetni, meg keli honosítani a termelőszövetkezetekben is. Az értelmiségiek munkái á ről szólva Sipos Károly •elvtárs többek között hangsúlyozta. hogy a Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelve sok kérdést tisztázott. Az értelm'ség igen na gr érdeklődéssel tanulmányozta. Pártszervezetek igyekeztek e fontos útmutatást hasznosba ni. Jelentős szerepe volt a művelődéspolitikai irányelvek ismertetésében a pedagógus oártszervezetnek. A nevelőtestület túlnyomó többsége bizalommal van a párthoz és ezen a téren nagy a fejlődés. Ma már ért'k látják a -párt célkitűzéseit Az anyagi megbecsülést is fokozottabban érzik, tudják hogy a párt és a kormánv milyen nagy hozzáértéssel körültekintéssel foglalkozik íz oktatási munkával Sok fontos, a város életét ''elölelő, egymást kiegészítő dologról szólt a pártbizottsác beszámolója, amelyet hason lóan eleven, sokoldalú vita követett. A városi Revíziós Bizottság eczá mohiját Szabó Ferev elvtárs terjesztette a pártér ekezlet elé. A vita során sokan felszólal tak. Varga Sándor elvtárs, a Járműjavító igazgatója vázolta a feladatokat, mely az üzem kollektívája előtt áll az elkövetkező időkben. Elmondotta, hogy 22 millió forintot kapott évi beruházásra az üzem, de ez kevés lesz, ha nem párosul az üzem dolgozóinak erőfeszítéseivel. Kiemelte, hogy az új iránti idegenkedést alapos nevelőmunkával lehet legyőzni. Részletesen szólott a műszakiak felelősségéről, majd a társadalmi tulajdon védelmérőL Bíró Sándorné, a kertvárosi alapszervezet kommunistáinak az ellenforradalom óta végzett munkájáról számolt/ be, majd Bán László elvtárs kért szót. Elmondotta: a Vegyiművek valamennyi dolgozója tudja, hogy a népgazdaság milyen fontos feladattal bízta meg őket. 1962-ig 250 millió forintot fognak beruházni az üzem területén, hogy a szuperfoszfát részleg megvalósuljon. így 1965-ben 600 ezer tonna szuperfoszfátot állítanak majd elő, a mezőgazdaság számára. PálcU János elvtárs. a jövő nemzedék nevelésének jelentőségét ecsetelte. A felnőttek oktatásáról szólva elmondotta, hogy ezévben ugrásszerű en nőtt a felnőtt tanulók száma városunkban. Az üzemek vezetőségei — ez örvendetes tény — segítik a dolgozókat a tanulásukban, megértik ennek fontosságát. Brezvai István, a vasúti csomópont párttitkára a kongresszusi versenyvállalásokról, a téli felkészülésről szólt. Győri Gyura elvtárs hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozói szeretnék, ha a már feltárt gáznak a hasznosításával is foglalkoznának. Eger város példájára hivatkozva elmondotta, hogy Szolnokon is szervezhetnének társadalmi munkát azért, hogy a lakásokba, háztartásokba mielőbb bevezessék a városunk környékén bőségesen található természeti kincset. ✓ Kiss Árpád elvtárs felszólalása Felszólalt a pártér' ekezlet vitájában Kiss Árpád elvtárs az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. Elmondotta, hogy a szocializmus építésének meggyorsításában jelentős segítség, hogy a párt kongresszusi készülődése során nyilvánosságra hozta a második ötéves terv irányelveit. A terv megalapozottságát az a tény is bizonyítja, hogy a KGST országaival összehangolva készültek el az irányelvek. Felszólalása további részében Kiss Árpád elvtárs részletesen foglalkozott a második ötéves terv fő célkitűzéseinek elemzésével. Majd ezeket mondotta; Saját jómódunk saját kezünkben van, soha nem múlott még ennyire magunkon a sorsunk, mint a második ötéves tervben. S ezt annyira és annyiszor kell hangsúlyoz . nunk -az emberek fülébe hogy az minden egyes dolgozónak vérévé váljék. A felszólalások a beszámolóhoz kapcsolódva mindarról biztosították a pártértekezletet, hogy az alapszervezetekben dolgozó kommimís ták megértik a párt előtt álló fe’adatokat és részt vá! tolnak. hogy a kitűzött sokoldalú munkát sikerre vigyék Téoten-nvomon kic^n dűlt a küldöttek szavából a Pelplősséfférzet hogy a kom munisták összefogva a pár ‘onkívüli dolgozókkal oldhat iák meg a fe'adatokat. Okn san. józanul tették mérlegre azokat a feladatokat, ame Iveket közös erőfeszítéssel a közeljövőben meg kell olda nunk. (A pártértoko?t«t 'onáock • ása. tonmá'-téig még nem fe jeződöti be-) Sokszor kevés és színtelen a szó annak kifejezésére, amit az ember érez. Naponta olyan események történnek, amit szeretne minél több valakinek elmondani, minél több emberrel megértetni, hogy jelent és jövőt formáló, embert nemesítő korban élünk. Olyan korban, amikor saját sorsának alakításán vitatkozik, s a továbbjutás feltételeit keresi, kutatja a munkás, a tsz tag, a melegszívű pedagógus, amikor a párttagok — élvezve a párton- kívüliek bizalmát és segítségét — kommunista következetességgel valósítják meg a kitűzött célokat. Tegnap tanácskoztok a szolnoki járás küldöttei is. A járási pártértekezleten több mint háromszáz kommunista hallgatta meg Ungor Tibor elvtárs beszámolóját. A beszámoló ismertette, hogy a járásban miként alakult újjá a párt az ellenforradalom leverése után, s az akkori forradalmi magból hogyan nőtt erőteljes szervezetté. A jól dolgozó kommunista pártcsoportok, a legképzettebb elvtársak, s a párt egyszerű tagjainak összefogása, helytállása és jó munkája eredményezte a párt vezető szerepének erősödését, a tömegkapcsolat állandó szélesítését. A pártvezetőségek újjáválasz- tásámak időszakában a párttagság többsége mintegy 80 százaléka aktívan dolgozott, s vállalt részt a feladatok megoldásában. A tömegszervezeteknek nyújtott segítség — amely abban is megnyilvánult, hogy többszáz kommunistát párt- megbízatással küldtek ezekbe a szervekbe — szintén ahhoz vezetett, hogy a párt nyílt, őszinte politikáját sikerült szélesebb rétegeihez eljuttatni. , Érdemes megemlíteni, hiszen a beszámoló is részletesen foglalkozott azzal, hogy a járásban működő harrcmc nőtanács ez évben már komoly erőket tudott mozgósítani. Hat-hétezer asszony vett részit a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában a gyűléseken, s többszáz asszony végzett felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között. A járási pártbizottság elismeréköszöntjük a pártértekezlet résztvevőit”. A piros drapérián, melyet két vöröszászló foglalt keretbe, ez a felirat köszöntötte Karcag pártalap- szervezeteinek százhetvenöt küldöttjét. Halász Péter elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében, Czinege Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, veteránok, a város politikai. állami és gazdasági vezetni foglaltak helj'et a sorokban. Kétszázan hallgatták Szentesi László elvtárs, a városi pártbizottság titkára szavait arról: miként dolgozott az “Imúlt években Karcag szorgalmas nér>e. különös tekingettél az utolsó három esztendő eredményeire. S iöttek. jöttek a számok, melyekbe csak be kellett he- ivé+teqftení a tengernyi munkát. örömet és gondét — mehret megyénk egyik legfel- 1 tPTTP M ne 7Öv<vfV*w70+? r*rvcp f n. **+ ónol fn Ari ál of,-? _ pf'V MV0+0? ír+'hk meg és ír■■“■'V foV^^'>PP is TgHTí történekem ... . . és oime ícfp7Í föt’+énM ->..í 1 nV-f9^ ntán ’ + •Mfrílr o•y r'11nnl’r\vi,r,,l,i' • •‘í r*r»V pge flnefi’ *n 1 'J-i'tMr V" Vvc« í-i 1 ftci-f-n t ífTprz^m nőm m tt p '■ 7- rv í. - .1-4- cjíVrtv telensége, inkább azokon a karcagi kommunistákon és küldötteiken, akik zsúfolásig megtöltötték a nagy tanácsterem padsorait. . Mert a szarvasmarha 52, a ló 82, a juh 69, a sertés 90 százalékát hordták szét akkor a közösből. IÍP a D" rí nem engedte a jövő széthurcolását. Mindinkább erősödve mentette meg ezeket. Emellett a pártnak a revi- .zionizmus és a szektásság elleni két-fro-ntos harcot is meg kellett vívnia. S meg kellett küzdeni a pártmunka helyes stílusának, formáinak kialakításáért, küzdeni kel- iett egves párttagok ilyen vagy olyan hibái ellen — s ki tudná felsorolni a millió tennivalót... 1959 eleiéig egészen addig, amíg Karcagon is be* köszöntött a nagy „földindulás”, a tizenkét kis tsz helyett öt mezf>ya7d.asági üzem alakult. Megnőtt a szocialista sgektor területe, a tsz ta- yok ST-Srna. megerősödtek a tsg-ek Karcagon, soha nem óy+nV M oIvpt) ió crnVonntpr- rrnnf P7 öt tormplő p7 főén v vqcfnr? ó+ .TfA lfiV •?nofn>iy>lrr,r,|!. ’pTj-i ■’COV 1 ip(^Q 7-* 1 ' + «•vrT«-',+ ócp n+o TöOr^íff V proof' nlócá rr/-\c* 0*1 <n*al {yVT’’rr-rtő nagyüzem lett az országban. 0 Egyszóval a tavalyi gyengébben fizető év után hatalmasat léptek előre. Foglalkozott a beszámoló az őszi munkákkal is. Eszerint a 10.140 holdas őszi vetésből 6316 hold megvalósult, s a termelőszövetkezetek teljesíteni tudják felajánlásukat- október 28—29-re a megyei nártértekezlet id őnontjára elvégzik az őszi vetést Wpfalnií»«? feladatok állnak a város tsz-ei és ipari üzemei előtt az ötéves terv időszakában is. 1965-re 60- 70 százalékkal kell emelni az Ipari termelést. 1958-hoz vi szonvítva A munka tormyk' kerrységét öt év alatt 37—n százalékkal kell emelni. Növénvtermelézhen az 195t 58-as év termésátlagán''1, 40—45 százalékkal való nőve lécét — még knrs7orvi-tb agrotechnikai. agrobiológiai el • *árá-ook hevezo+Azót Imit mer valósítani. 1965-re 5 ezer szarv=smarháia kell 1 egyen "z öt karcagi tsz-nek. Sertésből 10 ezer darabnak A tejtermelést 3 ezer literre kell fokozni, 30 ezer juh lesz és 100 katasztrális holdra el kell érni a 25.2 számos állatot. Az öntözés fokozásáról és a szükséges építkezések megvalósításáról is beszélt Szentesi elvtárs az ötéves terv időszakára vonatkozóan. Üzemeink termelése Elmondotta, hogy az elmúlt 3 év alatt városunk üzemeinek termelése egyenletesen fejlődött. Ha 1957-et száznak vesszük, akkor 1958-ban 103.7 százalék, 1959. első felében 1958 hasonló időszakához képest 114.1 százalékra állt az ipari termelés. A minisztériumi ipar 1959 első félév! tervét 118.5 százalékra teljesítette. Az állami helyiipar 104.1 százalékra. Mint látható az ipari termelés növekedése a tervezetthez képest és az 1957-es időszakhoz képest is növekedett. Nemcsak a termelés mennyisége növekedett, hanem jelentősen javultak az egyéb mutatók és nőtt a dolgozók életszínvonala is. 1954- ben az átlagkereset 1001 forint volt. 1956-ban 1136 forint, 1957-ben 1378 forint, 1958ban 1362 forint, 1959 első fe- ébem 1409 forint. E számok irra mutatnak, hogy a jé nunika eredményeképpen kormányunk jelentős intézkedéseket tett a dolgozóik anyagi helyzetének megjavítására. Teljesen azonban nem karunk választ e számokból a dolgozók anyagi helyzetének .» javulására. Az egyéb juttatások, melyeket a dolgozók az üzembő! kapnak, szintén számottevőek. A továbbiakban az üzemek műszaki fejlesztéséről szólt. \ műszaki fejlesztés és helyi kéz demény ezés — A műszaki fejlesztési ervek akkor jók. ha a központi beruházások mellett miegyenletesen fejlődőit kezdeményezést, a helyben megvalósítható fejlesztési módosításokat Fontos az is, hogy ha egy gyár kap egy új gépet központi beruházásból, minél gyorsabban állítsa a termelésbe. Ennek megértése rendkívül fontos. Mindmegannyi más feladatnál a pűszaki fejlesztés is azon áll, vagy bukik, hogy mennyire a tömegek ügye. A papírgéppei kapcsolatos tervek is csak úgy valósulhatnak meg, ha a dolgozók azt magukévá teszik. A műszaki fejlesztésnél igen fontos, hogy a vezetés színvonalát szüntelenül javítsuk. Az üzem korszerű vezetésének meghonosítása csak rajtunk múlik. Párt- és gaz daságvezetőink abból induljanak ki, hogy korszerű üzemek korszerű termékeket maradi vezetéssel nem tudhatnak előállítani. A korszerű vezetés e0;nk eleme, hogy minden gazdasági és pártvezető egyre jobban ismerje szakmáját, tanulmányozza szakterületén az újat, törekedjen azt megvalósítani Együtt éljen üzemének kollektívájával, hallgassa meg a dolgozók véleményét, kutassa fel a belső tartalékokat. Mindezek elérésének mód 'ót is megjelölte a pártbizott ság beszámolójánál inkább felmérik a helyi A termelékenység főleg az embertől függ
