Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

1959. október 16.

SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP

n

PÁR TÉRI EKEZLE1 ÉKRŐL jelentjük Eredményein önbizalmat adnak - de legyünk szerények

Közel kétszáz küldött kép viselte a járás kommunistáit a törökszentmiklósi p&rtérte- kezleten. Jóleső érzés volt hallgatni ezt a magasszintű tanácskozást, ahol a járási pártbizottság beszámolója — melyet Déri Tibor elvtárs mondott el — hű tükörképét adta a küzdelmekben gazdag eszitiendőtonek ás az MSZMP Köziponti Bizottságának

irár veivel és az ötéves terv

hogy több mint 44 ezer hold a közös gazdaságok birtoké ban van. s aiz összes földterü let 96 százaléka szocialista szektorhoz tartozik. Helyesen (Alapította meg azonban a beszámoló, hogy ez csak a kezdet. Az első lépés, melyet követnie kell a termelőszövetkezetek megszilárdításának a terméshozam növelésének, az állattenyésztés fejlesztésének, a kitűzött célok megvalósításának.

Itt érdemes egy kicsit megállni — s ha csak nagy vonalaikban is — vázolni: milyen feladatokat tűzött a járás termelőszövetkezetei elé a pártértekezle*? Tömören

igv fogalmazhatnánk meg:

biztosítani az anyagi feltételeket az életszínvonal emeléséhez. Ennek érdekében évről évre többe1 termelni. nö.

célkitűzései alapján mégha-' tározta a feladatokat.

Felsorolni is hosszú lenne a megtett út jelentős állomásait, a politikai felvilágosító munka sikereit, mely ezév tavaszán megérlelte gyümölcsét. A már egy évtizede működő tsz-ek példáját követve a járás dolgozó parasztjai szakítottak a régi gazdálkodási formával és a termelőszövetkezetekbe tömörülve egyesítették erőiket.

vélni az állati termékek hozamát, fokozni az árutermelést. A járás területén a második ötéves terv «időszakában a terméshozam 40—50 százalékos növelése a cél. 1965-re búzából 14—15, árpából 16—17, kukoricából 18— 20, cukorrépából 220—240

mázsás holdanikénti átlagtermést kell elérni. Biztosítani hogy száz holdra legalább 16 —18 szarvasmarha, ebből 7— 8 tehén jusson. A tejhozam teheraemiként elérje a o400 litert. Katasatrális holdanként 2 törzs és 14—16 árubaromfi 'egyen. El kell érni — tartalmazza a határozat is —, hogy öt év múlva száz holdra 180— 200 ezer forint áruértékesítés jusson. Mindez biztosítja, hogy egy munkaegység értéke 50—55 forint legyen.

zék meg a munkát. A párttagok azért tevékenykednek, hogy minden ember megértse, mi a tennivaló, mi a feladat és teljesítse is azt. A mezőgazdaság átszervezésével megteremtődtek a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Használják ki azokat a termelő- szövetkezetek, mert csak így tudják növelni a terméshozamokat és biztosítani az árubőséget. Váczi elvtárs a továbbiakban az ideológiai, politikai nevelés és a szakmai továbbképzés fontosságáról szólt.

Ezt fejtegette hozzászólásában Vékony István elvtárs,

a kétpói Szabadság Tsz elnöke is. Elemezte a tapasztalatcserék hasznosságát, valamint a vetőmag - és műtrágya kísérletek jelentőségét. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetekben folytassanak kísérleteket, ezzel is segítve az új termelési módszerek elterjesztését. Tegyenek számításokat, hogy jelenleg mit, mennyiért termelnek, s kutassák annak módszereit, miként lehet olcsóbban, gazdaságosabban mégis többet termelni. Vékony elvtárs saját közös gazdaságuk életéből merített példákkal bizonyította,' hogy

mennyire tonros a kommunisták példamutatása

Azokban a brigádokban, ahol párttagok is dolgoznak, szilárdabb a munkafegyelem, jobban vigyáznak a közös tulajdonra, sikeresebben birkóznak meg a nehézségekkel.

Kóczián Mátyás, Lencse József, Szabó Bálint, Deme Péter és több elvtárs foglalkozott felszólalásában a nevelés, a politikai- és szakmai képzés, az állandó felvilágosító munka fontosságával. — Máté elvtárs, a kengyeli Sallai Tsz elnöke javasolta, hogy a tsz-elnökök és brigádkenderből 58.5 mázsás, kukoricából pedig 50 mázsás holdankénti termést takarítottak be.

A járási pártértekezlet, az ott elhangzott vita is azt bizonyítja, biztos alapra épülnek a jövő tervei. S azok megvalósításáért a járás pártszervezetei egységesen munkálkodnak. — A párttagok igénylik a pártonkívüliek segítségét is, s miközben együttes erővel formálják sorsukat, maguk az embereik is nemesebbekké válnak.

Nagy Katalin

Vitathatatlanul jelentős eredmény az,

fcUátUaiá néni ii<zcnt

Hegyesre kötött fejkendöje alól alig látszott ki : hátrasimított ősz haja. Bizonytalankodva állt fel, s meglepődött a várakozó csendtől. Nagy szavakat keresett. Valami olyat, ami kifejezi az ő érzéseit. Nehezen jött csak hang a torkán, s akkor is mintha nem is ő beszélt volna:

— Köszönet, dicsőség azoknak, akik nekünk ilyen boldog öregkort teremtettek... Mondjátok el a fiataloknak mindannyian, hogy tiszteljék, becsüljék ezt a társadalmat..,

Többet nem mondott. Erőtlen hangja elakadt, s szeme szürkeségét könnyek lepték el. Leült. Szavai kurtaságán, saját meghatottságán tűnődött.

A pártértekezlet tagjai pár pillanatra csendben maradtak. Nem moccant, nem tapsolt, nem mosolygott senki. Mindenki érezte, hogy a jövő zsongásába e pár másodpercre belehasít a múlt. Az az időszak, amikor a város sorsáról azok döntöttek, akik nem tudták, mi a gond, mi a nincstelenség fojtó, mardosó érzése. A múlt, amelynek emléke évek múltán is könnyeket csal az emberek szemébe, szorongó érzést ültet a szívbe.

Leült, könnyezett a fehérhajú néni, özvegy : Csórt Mátyásné. Lassan engedett fel a néhány perces feszültség, s a gondolatok visszatértek a mába. Oda, ahol négyszázhuszonnégy szájból hangozhat ilyen felszólalás. Ennyiből, mert a városban 259 10 éves tsz- taasáaoal bíró öreg kap állami nyugdíjat és 155-en kapnak szociális juttatást. TAm. rétien a munkabíró embereket sem tudta eltartani ez a turkevei föld. Kubikra, bérmunkára svéled tek szülöttei. Most mea? Most a munkában menfárad.ta.knak is fut kenyérnek való, tű.zrevaló. háztán föld. apróiószág.

Beszélt Csótí néni üzent, azokhoz, akik a bot- dog kort megteremtették. Dekát meghatód ottsánáhnn elfeleitett valamit. Azt. hogy énekkel ezelőtt ő is friss erővel lértett a. szövetkezetbe. fi is formálta e kort, amit akkor még jövőnek neveztünk 1910-hen. amikor a munkásmozgalommal elieaveztp mayát, már ennek a kornak a hite ragadta magával.

Nem. drána. fehérhajó, néni a köszönet nem másokat illet finnem az oluam kéroeskezil, elvan hízni, hinni tudó embereket, mint a. Néni is. Azokat, akilr elveri sokan varrnak a mi világunkban. S akik kérges kezük erejét úov össze tudiák szőni.

«. w.

Miként lehet valóra váltani e merész gazdasági célkitűzéseket?

Erre is válását adott a járási pártértekezlet. Ügy, ha kommunisták fáradhatatlanul magyarázzák: a kitűzött célok nem elérhetetlenek. Ha maguk is példáját adják a helytállásnak. « nap mint nap erősítik kapcsolatukat a pár- tankívüli becsületes dolgozókkal.

Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is arra hívta fel a figyelmet, hogy kommunista őszinteséggel és következetességgel kell beszélni az emberekkel. Nehéz, de nagyon fontos az emberek gondolkodásának megváltoztatása, formálása. Magunkkal is meg kell küzdeni. Legyőzni hibáinkat, többet vállalni a közért és okos, józan szóval neA múlt évben még 51 kilogramm műtrágya jutott egy holdra. Ez évben 80, s jövőre még több. A nyáron kipróbálták a Búzakalászban. A silókukorica 380 mázsát adott az öntözött területen, 272 mázsát a száraz termésből.

Számok, számok.

A felszólalók mind számokkal kezdik. Sándor Kálmán. a Csorbái Állami Gazdaságról beszél. Tizenhat mázsás búzájuk termett átlagban ezer holdon. Volt terület, ahol húszat s ahol csak tizenkettőt adott a föld.

■— Számítsuk ki elvtársak, mit jelent ez.

A frázisok, a szép szólamok eltűntek. Volt idő, mikor annak tapsoltunk, aki a legszebben fejezte ki magát. Azóta a kommunisták Kisújszállás termelőszövetkezeti város élcsapata megtanult vezetni, megtanult a számokkal bánni.

A kisújszállási pártszervezetek feguvprtárába bevonult a matematika.

•

Reggel 8-tól este 10 óráig ülésezik a vártértekezlet. —» Minden, ami a lakosság érdekében használ valamit, az szóba kerül. Szakosítani kell a kereskedelmet, strandfürdőt. szállodát, szabadtéri színpad. of énitsen a város. Mén töhh utcát köveznek kiterjesztik a komitánitásf, csatornázzák tzisú ispáné st.

S maidbeevvem óvávhán*

nyílik az ajtó. Szinte ismevelni embertársainkat. Bízzunk a népben, vitatkozzunk, neveljünk, mutassunk példát — így foglalhatnánk össze tömören Aczél elvtárs sza- vr t, aki a továbbiakban azt ecsetelte, milyen nemzetközi helyzetben készülünk pártunk VII. kongresszusára, amely hosszabb időre megszabja majd a feladatokat. Elért eredményeink önbizalmat adnak, de legyünk szerények, hisz még sok tennivaló, kom. ly munka áll előttünk — mondatta befejezésül áczél elvtárs.

Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP megyei pártbizottságának tagja azt hangsúlyozta: ma a legfontosabb, hogy a vezetők az új helyzetnek megfelelően szervezéssé lesz a szőkehajú, alacsony postáslány. H. Kiss Márton elnök asztalán halom dísztávirat.

„Köszöntőik a pártértekezletet. további sikereket kívánunk!’ — „Együttesen végrehajtjuk a határozatot” — ,,Veletek együtt városunk jövőjéért”.

Aláírások: vasutas dolgozók, a Hengermalom munkásai ,a Kinizsi Tsz tagjai, a Háziipari Szövetkezet asszonyai, a Móricz Zsigmond Gimnázium tanulói és a város minden jelentős intézménye.

Jól esik minden szó. hiszen a város pártonkívüli tömegeinek együttérzése árad belőlük. A Párt és a pártonkívü- liek. a munkában azonos fogalom Kisújszálláson. Nagy szó, nagy öröm de a kommunisták még többet akarnak.

A pártértekezlet, határozatba foglalja; család látogatásokra járnak a párttagok, hogy a várt szava eljusson a tanyasiakhoz, a periférián élőkhöz is.

*

Erőfeszítést kívánó számokat tartalmaz a határozati javaslat. A második ötéves terv végére a jelenlegi 1587 szarvasmarha helyett 3600 kérődzik a kisúi szállóid termelőszövetkezetek istállóiban. A mostani 556 tehén helyett 1200-at fejnek öt év nvlra. 3 ezer literes felesi ótlaonal. Kukoricából májusi morzsoltvezetők részére szervezzenek téli szakoktatást. Jakab Ferenc elvtárs, a Törökszentmiklósi Gépállomás párttitkára arról számolt be, hogy a brigádvezetők és a fizikai dolgozók közül is többen elvégzik a Mezőgazdasági Technikumot Ilyen, vagy olyan formában, de szinte minden felszólaló boncolgatta a tanulással, a politikai-, szakmai tudás gyarapításával összefüggő kérdéseket. És ez így helyes.

A tűdé««, az új bátor alkalmazása

eredményezheti, hogy egyre nagyobb területen érjenek el olyan terméshozamokat, mint amilyenről Papp elvtárs beszélt. Papp Balázs, a kétpói Szabadság Tsz brigádvezetője elmondotta: területükön

Az okos szó erejével

ban 18 mázsát, búzából 14 mázsát, cukorrépából 200, pillangósokból 25 mázsát termesztenek.

Latolgatják a számokat. Nem lesz nehéz? De igen csakhogy van mire építeni. Az ötéves terv végén háromszor annyi műtrágya* használnak fel, a jelenlegi gépállomány kétszerese segít a mezőgazdaságnak.

Erre alapoznak.

*

Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke felólrtassa a javaslatot.

— Pártbizottsági, tagoknak javasoljuk: Bakó Kálmán elv- társat Párttá óságának kelte: 1922. Bakó elvtárs a. legöregebb pártmunkás meguánk- ben, Vígh Elek piivársat Párttagságának kelte: 1944 KoHá.th József elvtánsat a K117, részéről Párttagságának kelte: 1951.

*

A teremben semmi feltűnő ♦ A dekorációt csupán eo>/ vö rös drapérián egy Lenin kér alkotna. A küldöttek ruházó ta, viselkedése, beszéde egy szerű.

A pártértekezlet végeztével ahogy elvemiülnek a sétáló városiak körött,, fel sem ismerné az ember őket.

S mégis. Különös emberek Különös a ni tagból gyúrta őket a történelem.

Kommunisták.

BORZÁK LAJOS

A hatalmas tanácsterem zsúfolásig megtelt. A padsorokban, az elnökségben kommunisták ültek; veteránok és fiatalok, nőik és férfiak, tsz-tagok és ipari munkások, párt- és állami vezetők. Mezőtúr kommunistái.

Negyvenhárom pártalap- szeirvezet küldte el köze', kétszáz küldöttjét a városi értekezletre, hogy meghallgassa a beszámolót, azt, hogy honnan is indultunk, hol is tartunk és merre, hogyan haladjunk tovább.

Egy nagy termelőszövetkezeti város múltjának, jelenének freskóját festette meg az a számadás, melyeket Máté Lajos elvtárs. a városi párt bizottság titkára mondott el.

Átfogó, - részletesen kapcsolódó, összefüggő képet rajzolt először az ellenforradalom politikai, adiminisztratív

♦ és erkölcsi támadásának el♦ fojtáséról, nevek, eredmé♦ nyék villantak fel kaleidosz- kóp-szerűen: veteránok, fiatal kommunisták, akik pus♦ kával, vagy vasv llával és

X nem utolsósorban a józan

I ész, az okos szó erejével le1

* gyűrték az ellenséget.

Majd a szétzilált közös gazdaságok megmentésének, a megkezdett munka folytatá- ♦ sának nehézségeiről, hibáiról. ♦ sikereiről beszélt, rámutatva I arra az ugrásszerű fejlődésre. $ ami 1957 októbere után jel- j lemezre az alapszervezetek J munkáját, mint a sikerek el- 1 érésének egyik fontos zálo- ♦ gát.

I Mert Mezőtúr kommunistái J akkor is tudták, most is tud- * ják, miért küzdöttek és küz- j denek. A mezőgazdaság szo- v cialista átszervezése, mely ' 1956-ban befejeződött, az ellenforradalmi támadás fő cél- X Tontja lett. Pedig ekkor száz ütvén százalékos volt a munka -gység részesedés emelke- $ 'lése 1951-hez viszonyítva. A $2884 tsz-tag családnak 35 580 J holdas birtokán közel 64 és j félmilliós volt a közös va- jgyon.

j íz ellenforradalom

♦ miatt mind a tsz-tagok % száma, mind a szocialista ♦ szektor ‘erülete közel 20szá * zalékkal csökkent. Az állat- állomány mellett a gazdasági

eszközökben esett 200 ezer forintos kár és a több mint 2 millió forint értékű elhurcolt közös vagyon nehezítette a helyes út folytatását.

Mégis munkához fogottak kor Mezőtúron mindenki, aki nem volt kishitű.

S a 22 „miniatűr” tsz-ből nagy gazdaságok lettek, amelyekben nagy dolgokat vittek és visznek végbe a gazdák, mert így adva vannak a nagyüzemi gazdálkodás feltételei.

S hogy ért be az 1957 elejétől kezdődő munka gyümölcse az idén?

Az 1958—59-es gazdaság évben a belterjes gazdálkodás tovább fejlődött — mondta egyszerű szavakkal az előadó.

Mit jelent ez?

Közel 4 forinttal jut több munikaegységrészesedés a tagoknak az idén a tavalyinál, ami közel 3000 embert érint Mezőtúron.

Lehetne ez több? Igen. Ha egyesek az olcsó népszerűség érdekében nem tűrnék meg a felelőtlenséget, az alapszabály megsértését, a munka- fegyelem lazulását — igen, akkor lehetne több is.

1.: S terítékre kerültek a hibák még akkor is, ha nehezen értetitek egyet a kritikával az érintettek.

Ámde hogyan tovább? Mégis ez volt azért ennek a tanácskozásnak minduntalan visszatérő legizgalmasabb kérdése.

— Semmiesetre sem úgy. hogy az államra támaszkodjunk — mondotta Máté elvtárs. Az állam most főleg az új, fiatal termelőszövetkezete klet segíti. A tervkieséseket az erre legalkalmasabb üzemágak fejlesztésével kell korrigálni- Legyen itt példa a Pusztabánrévei Állami Gazdaság, ahol 1,128.000 forint veszteségi terv ellenére 636 ezer forint az idei nyereség- részesedés.

Igen. közel kell jutni, el kell érni az állami gazdaságok szintjét! Ritmikusan ismétlődő hang volt ez. Ennek eléréséhez a gépállomással való még jobb együttműködés, még jobb szakmai, politikai és szervező munka révén vezet az út

Mert a feladatok hatalmasak. 1964-re 51 százalékkal termel több kalászost Mezőtúr, mint eddig. Szálastakarmányból kétszeresét kel! termelni a mostaninak. 84 százalékkal több takarmány- gabonát kell betakarítani, — mert Mezőtúr tsz-eiben a? ötéves terv végére 36 százalékkal kell, hogy emelkedjék az állatsűrűség, ami például szarvasmarhából 1700 darabbal jelent többet. Növelni kel! az állati termékhozamokat, jószágférőhelyeket kell építeni és az ötéves terv végére 6 ezer hold talaiíavít«** kell elvégezni;

Csak fgv érhető el

1964-re az a hatalmas arányú munkaegységrészesedés növelés, ami 34 százalékos emelkedést jelent.

Az ipari üzemek feladataival, elsősorban a rendelkezésre álló női munkaerő foglalkoztatásának lehetőségeivel, valamint ideológiai, művelődéspolitikai, pártoktatási kérdésekkel és az oktatási intézmények feladatainak elemzésével ért véget a beszámoló.

Hatalmas munka, hatalmas távlatok állnak tehát Mező túr dolgozói előtt az elkövetkezendő öt esztendőben- És Mezőtúr jövőjét körvonalazták szerdán a város kommunistái, azt a jövőt, melyet a dolgozókkal együtt — célszerű okossággal, szívós munkával kívánnak megvalósítaniA ’ÖvŐtlŐZ a teljesebb boldoguláshoz vezető út kikö- vezésének alapját rakta le kétszáz kommunista bölcs egyetértésben csupán azon vitázva: hogyan csináljuk még jobban.

így történt.

Bubor Gyula