Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-14 / 241. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 241. szám. Ára 50 fillér 1959. október 14. szerda. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Megyénk középiskolai KISZ szervezeteinek munkájáról j [ Rínglóérés o Ne mindjárt fent kezdjük! Az olimpia városából jelentjük Három évre készülitek a legújabb községfejlesztési tervek A megye legjobb termeiősz.vetKezetei A pártkongresszus tiszteletére Harc a 10 000 tonna Többet a szövetkezetekért! Tovább fejlődhet a villanyhálózat Röviddel ezelőtt több járásban — főleg a jászberényiben — bizonytalankodás uralkodott a községi tanácsok körében a községfejlesztési tervek elkészítése körül. Maguk a tanácsi vezetők sem ismerték — kellő útmutatás hiányában —, a legfontosabb elveket, melyeket a tervezésnél szem előtt kell tartaniok. A megyei tanács és sokhelyütt a pártbizottságok munkája nyomán eloszlottak a kételyek, megindult a tervezés. A tervjavaslatok megyénk valamennyi helységében elkészültek. Ebben az évben minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a végleges tervek elkészítésére. Nagyobbat, hiszen ezek a tervek három esztendőre készülnek. A jövő évi tervnek részletesnek kell lennie; az 1961-esnek és 1962- esnek pedig a főbb létesítményekkel kell foglalkoznia Megyénk vezetői — így Kuti György VB-elnökhelyettes Is — azt javasolják, hogy a három éves községfej leszlési tervek során egy-egy probléma teljes megoldására törekedjenek a falvak, városok. Itt a járdaépítésnek kell végére járni, ott a vízellátásnak, amott a parkosításnak. Az elképzelések papírra vetésében kimagaslóan jó munkát végeztek a kunhegyes! járás községei; közöttük is Kunmadaras. Nagy általánosságban; kevés merészségről tettek bizonyságot a tervezők a társadalmi munka előirányzatoknál. Helyenként — így Szolnokon is — ötletszerű, túlóvatos a társadalmi munka betervezése. Éppen amiatt, hogy a most készült tervjavaslatok három esztendő munkáira vonatkoznak, fokozott fontosságúak. Tervvé válásuk előtt az eddiginél nagyobb alapossággal kell azokat a lakosság legszélesebb tömegeivel, a Hazafias Népfront munkatársaival megvitatni. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az új községfejlesztési terveknek az országos népgazdasági tervekbe kell illeszkedniük. Ez nem annyira megszorítás, mint inkább hatalmas tárlata lehetőség. Az egyszerűség kedvéért példával illusztráljuk: Valamely község részére az állam két- tantermes iskolát kíván építeni ; a faluban azonban négytantermes is elkelne. Megvan a mód arra, hogy a község- fejlesztési alapból az erre szánt összeget átutalják fel- használás végett a Beruházási Bankhoz; s így a nagyobb iskolát hozzák tető alá. Jellegükben és szellemükben új tervekkel ismerkedünk meg nemsokára. Any- nyira új jellegűekkel, hogy néhány községben bizonyára jelentős tervmódosítást kell majd végrehajtani az új elvek érvényrejuttatása érdekében. A termelőszövetkezeti építkezéseknek a jövőben várható, természetszerű emelkedése miatt — az épitő- anyagipari termelés fokozódása ellenére — bizonyos mérvű anyaghiánnyal számolni kell. Ezért célszerű a községfejlesztési terveket úgy elkészíteni, hogy azok — aránylag! — kevéssé legyenek anyagigényesek. Fordítsák a községek érdekiődésü- ket a mélyépítés felé! Kutak, törpevízművek. tisztasági fürdők, utak. átereszek építésére gondolunk itt elsősorban. Ezen a ponton kapcsolódnak szervesen az új község- feilesztési irányelvek. Napjaink történelmi helyzete egyértelmű és világos: új korszakba, a szocialista mezőgazdaság korába léptünk Ha nem is minőségileg, de lénvegileg megszűnt a különbség a régi és úi termelőszövetkezetek között. Mente- getésre méltatlan hiba lenne, ha a haladás e ténye csupán a gazdálkodás módjának gyökeres megváltoztatásában tükröződnék. Kifejezésre kell jutnia a községfejlesztési tervek, azok megvalósítása során is. Helyesen járnak el azok a tanácsi vezetők, kik kendőzés nélkül mondják meg ezt a lakosságnak. A tanácstagoknak pedig meg kell magyaráztok: Azzal, hogy a szövetkezet földjén épül az út, ha ott fúrják meg a kutat — az egész falu előbbre jut. — I Okos javaslattal álltak elő a I j ászfóny szaruiak: Csapolj ák le a Kórés-dűlőt! így mintegy 300 hold zavartalan termelését biztosíthatnák; sőt esetleg öntözéses gazdálkodással fokozhatnák. Előrelátásról tesznek bizonyságot azok az emberek is, kik mesterséges megtermékenyítő állomások építését javasolják. Az ipari termelés biztonsága garantálja, hogy az. elkövetkező években — tehát 1960-ban is — legalább annyi villanyvezeték épülhet megyénkben, mint tavaly. A tervek valamennyi pontjának — elsősorban a nagyobb jelentőségűeknek — megvalósítását pedig éppen a három évre szóló tervezés biztosítja, segíti. Ennek alkalmazása folytán nem kell az esztendő elsőf két-három hónapját tervező és kivitelező vállalat keresésével tölteni, hanem mód van arra. hogy a városokban. községekben mielőbb — szinte azonnal — a tervek megvalósításához láthassanak. — borváró -*» 34000 hold őszi búza A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya tájékoztatót adott a kenyérgabona vetés állásáról. Megyénkben október 10-ig 34 000 holdon vetettünk őszi búzát. Változatlanul a szocialista városok az elsők. Turkeve 34, Karcag 31, Kisújszállás 29 százaléknál tart. Karcagon 4000 hold kenyérgabonát vetettek már el. Járások közül a törökszentmiklósi és a jászapáti járásban halad jobban az őszi vetés. Tegnap a megyei verseny- bizottság dr< Juhász Károly elnökletével ülést tartott s értékelte a megyei termelő- szövetkezetek — augusztus 20-i állapotának megfelelő eredményeket. A nagy termelőszövetkezetek csoportjában döntés nem született, mert a túrkevei Vörös Csillag, a karcagi Béke. a mezőhéki Táncsics és a kuncsorbai Vörös Október termelőszövetkezetek között dől el az elsőség sorsa. A versenybizottság úgy tapasztalta, hogy a termelőszövetkezetek és a tanácsok által szolgáltatott adatok nem egészen pontosak, s ezért helyszíni tájékozódás után a jövő héten hoz döntést. A közcpcsoportban a 800- tól 2000 hold területtel rendelkezők beosztásában a megyében a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet a legjobb, övé az elsőség pálmája. A kis (800 holdon aluli) tsz-ek közül a jászteleki Tol- buchin Tsz az első. papírért A Szolnoki Papírgyár egyike azoknak az üzemeknek, melyek zökkenőmentesen teljesítik előirányzatukat, s a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat túlszárnyalják. A harmadik negyed tény- számai is erre vallanak. Teljes termelési szinten negyedévi előirányzatát 113,5 százalékra teljesítette az üzem, s ezáltal lényegesen több papírt és cellulózt gyártott a tervezettnél. Ezután már könnyű a következtetés: felajánlásuk valóraváltásával sem állnak rosszul. A terven felül vállalt 435 tonna papír és 300 tonna cellulóz helyett a harmadik negyed végéig 728 tonna papírt és 369 tonna cellulózt gyártottak. Emelkedett a termelékenységi szint is. Az egy munkásra eső teljes termelési érték 1958 átlagához viszonyítva 16,4 százalékkal emelkedett a harmadik negyed során, míg az egy teljesített munkaórára eső termelés 19,8 százalékkal fokozódott* A kimagasló termelési eredményekre alapozva, a dolgozók véleményét meghallgatva — az üzemi pártszervezet kezdeményezésére mozgalmat indítottak évi tízezer tonna papír gyártásáért. Kidolgozták, hogy melyik gépnél mit kell tenni ennek érdekében. A célkitűzés reális, megvalósítható. Ha sikerrel jár, akkor papírgyártási produktumuk csak 3.8 százalékkal marad le a tavalyi szint mögött, — bár az 1. számú papírgép, az üzem legnagyobb termelőegysége négy hónapig korszerűsítés miatt kiesik a tenmelésfoől. Az eddig végzett munka és az úi célkitűzés elismerésre méltó, tovább növeli a papírgyári kollektíva jó hírnevét. Csaknem 90 órás megfeszített munkával elfojtottak egy kitörő gáskutat A KŐOLAJIPARI TRÖSZT Alföldi Kőolajfúrási Üzemének dolgozói a 6-os számú fúrási ponton, nagyobbszabá- sú kutató fúrásokat végeznek olaj után. Munkálataik során értékes gázra bukkantak. A múlthét csütörtökön megnyitottak egy gázos réteget, ahol az előzetes számításoknál lényegesen nagyobb mennyiségű gázmezőt találtak. A kút este háromnegyed tízkor a biztonsági intézkedések ellenére kitört és az értékes gáz 130 atmoszférás nyomással tódult ki. Az alföldi olajbányászok történetében ritkaságszámba menő gázkitörés rendkívül nagy feladat elé állította az üzem műszaki vezetőit, dolgozóit, annál is inkább, mert fennállt az a veszély, hogy a gáz meggyullad és ezzel rendkívül nagy kárt okoz. A tröszt legjobb mérnökeit, főfúrómes- tereit irányították a kitörés színhelyére, hogy a minden percben bekövetkezhető nagy veszélyt elhárítsák. ÉJJEL-NAPPAL kemény megfeszített munkával dolgoztak, de a rendkívül nagy robajjal kitörő gáz csak nem akart engedelmeskedni. Tóth Zoltán főmérnök, Németh Ferenc fúrómómök és a testvérüzemek dolgozói: Eszenyi Dezső, Újvári Béla, Fehér József, Szabó János főfúrómesterek tudásuk teljes latbave- tésével küzdöttek a veszede• lemmel. Nehezítette a menté♦ sí munkálatokat, hogy a ki* töréstől számított mintegy 600 méteres körzetben az óriási zúgástól az emberi hangokat sem lehetett hallani, így a dolgozók arra kényszerültek, hogy írás útján érintkezzenek. AZ EMBEREK HŐSI ERŐFESZÍTÉSE csaknem 90 órás kemény küzdelem után sikerrel járt. Újvári Béla és Ecse- ki Dezső főfúrómesterek vállalkoztak arra, hogy lemennek az aknába és az utolsó biztonsági lépéseket megteszik. Ezzel a kutat sikerült elfojtani. A kőolajfúrási üzem dolgozói, akik a kongresszusi versenyben eddig is kimagasló sikereket értek el, isimét bebizonyították tettrekészsé- güket Amikor a vállalat vezetői kifejezték elismerésüket a hősi munkában részt vett dolgozóknak, szerényen csak annyit jegyeztek meg, hogy kötelességüket teljesítették. Endrész Vetőmagtisztító gép. Német gyártmány Petkus tipusu. F? alkatúmmal a búzából a bükkönyt válogatják vele. Napi teljesítménye 50 mázsa. Itt már megszűnt a fárasztó zsákolás. A gabonafelfuvó szinte nercek alatt végzi el azt a munkát, amit korábban napokig csináltak. Teljesen új, csehszIovuK iragyarakodó gép. az elmés szerkezet hidraulikával működik, s a szarvasból a trágyát szer- vés trágyaszóró kocsira rakja. \ Mit láttak a vendégek? ? A közelmúltban az ország minden részéből több} száz mezőgazdasági szakember, termelőszövetkezeti ve♦ zető látogatta meg a mezőhéki Táncsics Termelőszövet♦ kezetet.
