Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7í59. dktcJber T3. Hruscsov elvtárs krasznojarszki beszéde Washington decemberben akarja megtartani a csúcskonferenciát Moszkva (TASZSZ). — Mint már jelentettük, Nyiki- ta Hruscsov szovjet ' minisz­terelnök pénteken egy krasz- nojarszki gépgyárban beszé­det mondott. Kijelentette, hogy ma, amikor amerikai látogatása után az államok viszonyában bizonyos felme­legedés észlelhető, egyes re­akciós politikusok minden erejüket latbavetik, hogy megrontsák a nemzetközi eny­hülés friss eredményeit. Még kitartóan kell harcolnunk a békéért — mondotta. — Néhány szót szeretnék szólni amerikai beszélgeté­seimről — folytatta. — Az amerikai személyiségek több­ször is beszéltek az eszmék úgynevezett szabad terjeszté­séről. Ariról akartak meg­győzni, a Szovjetunióban szükség van arra, hogy mi­nél szélesebb körben terjeszt­hessék az áltáluk külön erre s a kommunizmus eszméi egyre jobban megnyerik a dolgozókat, Hruscsov elítélően nyilat­kozott arról, hogy egyes ame­rikai politikusok a Szovjet­uniót más országok belügyei- be való beavatkozással vá­dolják. Minden bajukat és bűnüket, beleértve a munká­sok tömeges sztrájkjait, a mi nyakunkba alkarjaik varr­ni. De nem fog sikerülni, hogy a kommunistákra hárít­sák a felelősséget a kapita­lizmus minden nehézségéért és ellentmondásáért! — mon­dotta. — Amióta létezik a magántulajdon, amióta osztá­lyok vannak, szakadatlan harc folyik a munka és a tő­ke között, s ez a harc csak akkor ér véget, ha az anyagi javak megteremtői győzedel­meskednek. — Amikor Amerikában voltam, gyakran kérdezték, szándékosan időzítettük-e a holdrakéta fellövését az én amerikai utazásom időpont­jára. Erre azt válaszoltam: „Kereng semmi akadálya, hogy ezt önök is megtegyék! Miért nem időzítették saját holdrakétájuk fellövését az én utazásomhoz? — mondot­ta Hruscsov, majd méltatta a szovjet szputnyikok és hold­rakéták jelentőségét. Megál­lapította, hogy a szovjet nép Ha megkérdezné valaki De Gaulle tábornokot, mi is a béke, ezt a választ adná: — Békének azt nevezem, amikor évente csupán két­száz ember hal meg egy or­szágban erőszakos halállal, a szembenálló felek haditettei következtében. A kétszázegyedik halott már a háborút jelentené, de a százkilencvenkilencedik hulla még az idilli békét. Ugy-e furcsa ez a meghatá­rozás — furcsa, de igaz. A tábornok-elnök legutóbb nyi­latkozatban jelentette be azt a tervet, amely szerinte vé­get vethet a reménytelen al­gériai háborúnak, ennek az évek óta tartó véres öldök­lésnek. mely csupán a francia gyarmatosítók egy igen szűk rétegének érdekeit szolgálja. Az algériai háború, mely lé­nyegében elindította az 50-es évek Franciaországát a ha­nyatlás lejtőjén és amely ed­dig a tekintélyuralmi rend­szer bevezetését eredményez­te az anyaországban anélkül, hogy valamit is megoldott volna a gyarmat problémái­ból — ma is változatlan he­vességgel dúl. Miért folyik immár évek óta ez a véres háború a ha­talmas, szinte az egész Sza­harát magában foglaló Észak­afrikai francia gyarmaton? Ez a küzdelem szervesen be­leilleszkedik a gyarmati né­pek nagy függetlenségi moz­galmába. Algéria ma jófor­mán az egyedüli olyan arab ország, amely még nem nyer­te el nemzeti szuverenitását a célra kiválasztott könyve­ket és filmeket, zavartalanul hallgathassák rádióadásaikat. Mindenféle szemetet akarnak reánk tukmálni, hogy ezzel mérgezzék a szovjet emberek lelkét. Beleegyezhetünk mi ebbe? Természetesein nem. A mi embereink nem vágyód­nak a burzsoá eszmék mér­gétől áthatott romlott kosztra. — Azt mondtam az ameri­kaiaknak: inkább úgy keres­kedjünk, hogy mi megvásá­roljuk, ami nekünk kell, önök pedig azt veszik meg tőlünk, ami önöknek megfelel. Jobb lenne, ha csak a legjobb árut vásárolnánk egymástól, ha csak a legjobb dolgokat cse­rélnénk ki, a saját romlott kosztjukat pedig csak fo­gyasszák el magúik. Ezután Hruscsov kijelen­tette, hogy ezzel az egész világ előtt meg­védte érettségi bizonyítvá­nyát. Az amerikaiakat meghökkenti, hogy a Szovjetunió tavaly 94 000 mérnököt képzett, míg az Egyesült Államokban mindössze 35 000 mérnök hagyta el a főiskolákat. — így hát majdnem háromszo­rosan felülmúljuk az Egye­sült Államokat mérnökkép­zésben — mondotta. — Aki jobban fejleszti a tudományt, aki több szakembert képez, az nagyobb sikereket ér el. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke, amikor a Szovjet­unióban járt, meglepetései ta­pasztalta, hogy majdnem minden fiatal vagy egyetem­re, vagy technikumba, vagy esti iskolába jár, de min­denképpen tanul. — Külföldi ellenségeink kö­zül sokan abban remény­kednek, hogy minél több mű­velt emberünk lesz, annál többen akarják majd vissza­hozni a kapitalizmust. De csak ostoba emberek gondol­kozhatnak így. Vagy talán meg lehet fojtani népműve­léssel a szocializmust? Az imperialisták nagydob­ra verik, hogy segítenek az elmaradt országoknak. De A két szomszédos arab or­szág, Marokkó és Tunézia az elmúlt években önálló állam» létre tett szert, s a felkelés itt azért robbant ki, hogy fegyverrel kényszerítsék a franciákat a nemzeti önálló­ság megadására. Algériában azonban más a helyzet, mint Tuniszban és Marokkóban. Míg az utóbbi két országban nem forogtak kockán alap­vető francia érdekek, itt azokat a nyersanyagforráso­kat fenyegeti veszély, ame­lyek a modern Franciaország gazdasági életében egyre na­gyobb szerepet játszanak. A Szaharában az utolsó évek­ben szinte kimeríthetetlen kőolajmezőket fedeztek fel; gombamódra alakulnak a fo­lyékony arany kiaknázására . a különböző társaságok. Ezen­kívül körülbelül egymillió francia él Algériában, s ez az egymillió francia az arabok függetlenségi harcának győ­zelme esetén kisebbséggé vál­na. Ha viszont ez a gazdag telepesréteg visszatérne Fran­ciaországba, ott jelentősen fokozná a munkanélkülisé­get. a szociális problémákat. Ezzel magyarázható, hogy az algériai „fórum” mindig makacsabb, reakciósabb, szél­sőségesebb politikát képvisel, mint az anyaország külön­böző polgári kormányai, be­leértve magát De Gaulle tá­bornokot is. A szélsőségesen nacionalista francia telepe­sek a háború végsőkig való fokozását követelik, hogy biz­tosíthassák búsás profitjukat. nézzük meg, mit is adnak nekik valójában. A közmon­dás szerint cselekszenek: „Vidd csak, uram, ami ne­kem nem kell’’. Csak mor­zsáit adják annak, amit ré­gebben összeraboltak, vagy most harácsolnak a gyengén fejlett országok kiszipolyozá­sával. S hozzá még garasos segélyért talléros haszonra akarnak szert tenni1. — Volt idő, amikor még a mi országunkat is fosztogat­hatták, de ez az idő vissza­vonhatatlanul elmúlt, s az imperialisták soha nem lát­hatják viszont, mint ahogy az ember nem láthatja a háta- közepét, Hruscsov hangoztatta, hogy a szocialista országok meg­bonthatatlan egységben ha­ladnak a szocializmus és a kommunizmus felé. — Ami­kor Magyarországon az ellen­Munkás-Paraszt Kormány ké­résére segítsünk a magyar munkásosztálynak, a dolgozó népnek az ellenforradalom leverésében. Ezt a feladatot végre is hajtottuk. Amikor Magyarországon jártam, lát­tam, mennyire hálás a ma­gyar nép a Szovjetuniónak ezért a testvéri segítségért. Hruscsov ezután kijelentet­te, hogy egyre szilárdabbak­ká válnak a testvéri szovjet —lengyel kapcsolatok. A len­gyel dolgozó nép a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezeté­sével biztos léptekkel halad a szocializmus építésének út­ján. A testvéri barátság erős és eltéphetetlen szálai fűzik össze a Szovjetuniót vala­mennyi szocialista országgal. Ez a barátság egyik legfon­tosabb erőforrásunk, közös sikereinek fontos tényezője. Jó kapcsolat alakult ki a Szovjetunió és India, Afga­nisztán, Indonézia, Etiópia és több más békeszerető ország között' is. Erősítsük továbbra is minden eszközzel a baráti kapcsolatokat minden or­szággal, harcoljunk a világ­béke megszilárdításáért, va­lósítsuk meg következetesen a békés együttélés elveit 1 — fejezte be beszédét Hruscsov. (MTI) Csakhogy a háborút fokozni már aligha lehet. Több mint félmillió francia katona har­col a kopár homokhegyek kö­zött a láthatatlan és mégis erős ellenséggel szemben. Az algériai szabadságharcosok barátja a fű, a szikla, a ho­mok — hiszen ők otthon van­nak. Ma már a gyarmati há­borút nem lehet egy hadihajó kiküldésével eldönteni. Az algériai ellenállásnak több mint százezer katonája van és felszerelésük is korszerű, modern. Eddig minden nagy garral beharangozott végső felszámoló hadművelet a franciák kudarcával végző­dött; a járhatatlan ösvénye­ken a mozgékony arabok kibújtak a katonai gyűrűkből. Világossá vált tehát, hogy a háborút a franciák nem nyerhetik meg. Ugyanakkor gazdaságilag egyrészt óriási összegeket emészt fel ez a céltalan érőfecserlés. más­részt pedig bizonytalanná te­szi a szaharai kincsek kiter­melését, hiszen egyik kőolaj- vonat a másik után repül a levegőbe a szabadságharco­sok kivédhetetlen támadásai nyomán. Noha a szélsőségesek, az úgynevezett ultrák most is a katonai erőfeszítések fokozá­sát követelik, minden józan francia belátja, hogy az al­gériai vérontás megszünteté­sének és az északafrikai hely­zet rendezésének egyedüli módja: megegyezni a felke­lőkkel. A szabadságharcosok a függetlenség követelésével Párizs (MTI). A párizsi Cumlbat beszámol arról, hogy Washington javasolja Párizs­nak és Londonnak, december elején Genfiben tartsák meg a csúcskonferenciát. Ami az előkészületüket ille­ti, Washington — úgy tűnik — nincs azon a véleményen, hogy előbb újra meg kell kezdem a külügyminiszteri szinten a tárgyalásokat Ber­lin dolgában. Amerikai rész­ről szívesebben vennék, ha a külügyminiszterek csupán rö­vid értekezletet tartanának, amely csak aiTa /ront koznék, hogy előkészítse a ^berlini Ljubo Babies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja ve­zetésével jugoszláv kormány- küldöttség utazott át Magyar- országon. A küldöttség fo­gadtatására megjelent Drop- pa Gusztáv, külkereskedelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Jovo Kapicic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és Herbert Barth, a Német Demokrati­kus Köztársaság nagykövet­ségének első titkára. Mjalko Todorovics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezetésével jugosz­láv kormányküldöttség uta­A tanácsválasztások, a mezőgazdaság átszervezése során a népfront bizott­ságok tagjai sokat tanultak, tapasztaltak. Jelenleg is nagy­részük dolgozik a tsz-ek meg­erősítéséért, a községfej lesz tési tervek végrehajtásáért. — Segítik a tömegek tájékozta­tását és mozgósítanak a soron- lévö munkákra. Azonban ők sem találják meg mindenkor elég világo san helyüket, szerepüket, fel­adatukat. Sokuk politikailag hiányosan tájékozott, a mun­ajkukon indultak harcba és évekig tartott, amíg maguk a franciák De Gaulle legutób­bi nyilatkozatával — ha ho­mályos formában és egyenlő­re még teljesíthetetlen felté­telekkel körülbástyázva is — elismerték Algéria arab né­pének jogát a függetlenségre. De Gaulle legutóbbi tervének lényege ugyanis az, hogy az algériai békét követő negye­dik esztendőben népszavazá­son döntené el a lakosság, óhajtja-e a függetlenséget, vagy sem. Természetesen a négy esz­tendőt — béke alatt, mint a cikk elején már megírtuk, De Gaulle azt a homályosan meghatározott állapotot ’érti, amikor évente nem haladhat­ja meg a halottak száma a kétszázat — az ellenállási mozgalom nem fogadhatja el. Elegendő, ha csupán arra gondolunk, hogy aligha akad ember a földön, aki meg tud­ná mondani, mi lesz négy esztendő múlva a helyzet Franciaországban. Ami lénye­gesebb: De Gaulle elismerte bizonyos formában az algé­riaiak jogát a függetlenségre. Ha tehát ezt nézzük, De Gaulle ajánlata egy lépést jelenthet előre. Az FLN, az algériai ideiglenes kormány válasza az volt, hogy kijelen­tette: hajlandó beleegyezni szabad választások megtartá­sába, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ellenőrzésével. Persze ezt a franciák utasít­ják vissza. A továbbiakban eldől tehát, hogy De Gaulle javaslatát valóban tárgyalási alapnak szánta-e. avagy csu­pán ez is egyike lesz-e a tá­bornok homályos és ködös ígéreteinek. B. D­dossziét” — összeállítva mindazoknak a pontoknak a listáját, amelyekben egyet­értés, illetve véleményeltérés mutatkozik. A külügyminisz­terek ezenkívül lerögzítenék a kormányfők találkozójának napirendjét. A Combat szerint az ango­lok azt kívánják, hogy egy „nyugati csúcstalálkozó” előz­ze meg a Kelet és a Nyugat közötti csúcskonferenciát, Drezda (ADN). A drez­dai tudományos értekezlet, amelyen a csehszlovák, len­zott át Magyarországon. A küldöttség fogadtatására meg­jelent Droppa Gusztáv kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, Némety Béla, rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vet, a Külügyminisztérium 1. számú Politikai Osztályá­nak vezetője, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztéri­um munkatársai. Jelen volt Jovo Kapicic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és Jan Mosz- czenski, a Lengyel Népköz- társaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) kában gyakran bizonytalan, nehezen találja meg tenniva­lókban a reá eső részt. Mind­ez szükségessé teszi azt, hogy a hépfrontbizottságok ismét gondosan szervezzék meg a téli oktatást. Az elmúlt évben 46 község­ben szervezték meg a nép­frontbizottsági tagok és ta­nácstagok tanulását. Hét elő­adásból álló sorozatot hallgat­tak meg. Az előadásokon az érdeklődő kívülállókat is szí­vesen látták. A célkitűzés az volt: alap­vető ismereteket nyújtani az újonnan választottaknak, A tanácstagok sokat hallottak ezalkalommal arról, milyen szerepük van népi demokra­tikus rendszerünkben, tanul­tak a tanácsok működéséről, a tanácstagok feladatairól, jo­gaikról és kötelezettségeikről, s arról, mi a feladatuk a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében stb, A tanácstagoknak mintegy 70—75 százaléka rendszeresen részt vett az előadásokon és utána közvetlen beszélgetések formájában vitatták meg az elhangzottakat, A tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve, 1959—60-ban a tanácstagok és népfrontbi­zottsági tagok oktatását közö­sen egy tanfolyam keretében indítják meg, ahol 9 előadást hallanak, 3 és fél hónap alatt. A megyében 79 ilyen népfront­tanács közös tanfolyamot in­dít, Az anyagokban min­A CibakházJ Gépállomás tegnap táviratban jelentette: befejezte éves tervét. A gép,- állomás dolgozói egész éven át élenjártak a mezőgazda- sági munkában, a megyében egyedül nyerték el a gépállo­mások kü7ül a? éHizem címet. Mostani derekas teljesítmé­Csehszloyák kormányküldöttség U. an-Bátorban Ulan-Bator (TASZSZ). Va­sárnap a Mongol Népköztár­saság fővárosába érkezett a Csehszlovák Köztársaság kül­döttsége. A küldöttséget An­tonin Novotny köztársasági elnök, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi- zottságának első titkára ve­zeti. A csehszlovák vendégek három napot töltenek a Mon­gol Népköztársaságban. (MTI). gyei, magyar, bolgár és az NDK-beli természettudósok vesznek részt, vasárnap fel­hívással fordult az egész világ természettudósaihoz és technikusaihoz: állítsák a technikát kizárólag békés cé­lok szolgálatába. A technika óriási fejlődése a jólét távlatait nyitja meg az emberiség előtt, azonban Damokles-kardként lebeg a világ fölött az az eshetőség, hogy a tudomány és technika vívmányait háborús célokra használhatják. Ez készteti arra az értekezlet résztvevőit, hogy felemeljék szavukat: egyszer s mindenkorra kap­csolják ki a háborút a vitás nemzetközi kérdések megol­dásánál. Az értekezlet szívből üd­vözli Hruscsov javaslatait, amelyek megmutatják a reá­lis utat a technikai vívmányok­kal való visszaélés kiküszö­bölésére, denhol nagyon fontos helyet kap a szövetkezetek megszi­lárdításának és a tervteljesí­tésnek kérdése- Abból az el­gondolásból, hogy a városban bizonyos vonatkozásokban más a dolgozók érdeklődési köre, a városok és községek tematikájában lesznek eltéré­sek. Tavaly a legtöbb helyen már kialakult a mozgalmat segítő előadói gárda. Közülük mindazokra, akik a követel­ményeknek megfeleltek, most is számítanak. Most, a maga­sabb eszmei színvonal bizto­sítása érdekében a tél folya­mán két esetben összehívják az előadókat és segítik őket abban, hogy színvonalas elő­adásokat tartsanak. Először november első felében, má­sodszor pedig 1960 január ele­jén tartanak velük konzultá­ciókat. A hallgatókkal, a népfront­bizottságok és községi taná­csok tagjaival közvetlenül be­szélgetnek. A népfront bizott­ságok és községi tanácsok ve­zetői már most szervezik a tanfolyamokat. — A későbbi idők során a tanfolyamok el­lenőrzésére is fokozott gondot fordítanak, mert a múlt év egyik legjelentősebb hiányos­sága ez volt. Népfrontbizottságaink egyre többet tesznek azért, hogy sa­ját soraikban, a dolgozók kö­rében minél magasabbra emeljék a tanulás, a tudás mércéjét. nyük után a pártkongresz- szus tiszteletére újabb 20 ezer normálhold munkavégzést vállaltak. December 10-re a körzetükhöz tartozó vala­mennyi termelőszövetkezet őszi munkájának elvégzését I űzi ék újabb célul maguk elé. a kapitalizmus napja lealkonyulóban van Az évi kétszáz halott békéje forradalmi erők meg akarták [ dönteni a néphatalmat — folytatta —, internacionalista I kötelességünknek tartottuk.! hogy a Magyar Forradalmi---------------------■ ■ ■— Ju goszláv küldöttségek uiaztak át hazánkon A népfrontaktívák téli tanulásának előkészületei ————---------------------­Ot ország természettudósainak felhívása a tudomány és technika békés felhasználására----------------------—............................................­Be fejezte éves tervét a Cibakházi Gépállomás

Next

/
Thumbnails
Contents