Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

1959. ofotfSar 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 (öTíirSQfSB A becsület Sokszor beszélgettünk az őrsön belül a becsületről. A pajtások mind mondottak pél­dát az életből a becsületes­ségre. Egyik ezt, másik azt A napokban csapatunk ve­zetője javaslatára határozat született. Az iskola csengője mellé egy kis asztalt állítot­tunk. Az asztalon a legfrisebb „Pajtás” — „Tábortűz” — „Kisdobos” — számai találha­tók és egy doboz. Az asztal fölött egy kis tábla, rajta a 12. pontunk. Azok a pajtások, akik úttörő nyakkendőt visel­nek, elvehetik a kívánt újsá­got, az árát beteszik a doboz­ba, ha kell váltják a pénzét és önmaguk számolnak el. Az ötlet bevált. Majdnem minden nap 20—30 fillér többlet maradt a dobozba. — Hiány még nem volt Egy he­te így megy az árúsitás. Ha így folytatódik, meggyőződhe­tünk, hogy a karcagi 160. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsa­pat tagjai becsületesek- Jó volna, ha még sok csapat át­venné a módszerünket Előre! Mátyus Imre iíjúvezető ........... Pó tlásaink U\ák — UTTÖRÖ KÖSZÖNET — A kunhegyesi 1131. sz. Kos­suth Lajos úttörőcsapat arra kéri a Fórumot, hogy tolmá­csolja köszönetüket a kun­hegyesi községi tanácsnak A kunhegyesi tanács már sokszor segítette az úttörő csa­patot. A múlt évben egy gyü­mölcsös kerttel örvendeztet­te meg a pajtásokat. Most a tanév kezdetén televíziót kap­tak a tanácstól; Mindezekért a köszönet: a lelkes nyomolvasási Feldol­gozzák a felszabadulás tör­ténetét és sikeresen próbáz- nak a szorgalmas tanulás mellett; — A BÁB SZAKÖRS ÉLETÉ BÖL —i Berkes Imre Kungyaluról így tudósít: — Tizenöt paj­tás jelentkezett a báb szak- őrsbe. Az' első foglalkozáson arról beszélgettünk, hogy szép munkánk lesz a körben, mert az általunk agyagból gyúrt bábukat gipszbe önt­száguld” című dal. Csataki- áltásunk a következő: „Űrben száguld szputnyikuuk S mi utána száguldunk! Hurrá! Hurrá! Hurrá!” A száguldáshoz hívek aka­runk lenni. Van egy gyakor­ló kertünk, ahol letörtük a kukoricát- Már a szárat is 1c- takaritottuk és egy magányos néninek adtuk. Megfogadtuk, hogy mindig segítjük a ma­gányos, idős néniket és bá­csikat. Ha]óm odelezők figyelem Berkes Imre kungyalui csa­patvezető pajtás kérését tol­mácsoljuk. Most alakult ha­jómodellező szakkörének munkájához régebbi, tapasz­talt szakkörtől segítséget kér Helyes volna, ha tanácsok­kal és egy modellező szak- könyvvel támogatnátok az új szakkört. Évforduló A tiszaföldvári József Attila kisdobos-csapat október 8-án ünnepi csapatgyűlésen emlé­kezett meg községünk felsza­badulásának 15. évfordulójá­ról. Elkészítettük erre a nap­ra a csapatfalat. Az előző csapatgyűlésen már ismertette csapatveze­tőnk, Zádor Béláné tani tó­néni, a nyomolvasó paran­csot. A rajok kidolgozták hadi­tervüket A csapatgyűlésen a „János vitéz” raj (IV. o.) be­jelentette, hogy községünk 15 éves fejlődését dolgozza fel Zergi Benőné rajvezető taní­tónéni vezetésével. Minden őrs külön feladatot vállal. A 111. osztályos kisdobosok „Ludas Matyi” raja iskolánk 15 éves fejlődéséről gyűjt adatokat az albumba. A It. osztályosok „Csipke Rózsika” raja Paulovits Illés­né rajvezető tanítónéni veze­tésével készülnek az április 4-i kisdobos avatásra. Csapatunk minden tagja nagy örömmel fog a rábízott feladatokhoz. Azon igyekszik minden pajtás, hogy hazánk felszabadulásának nagy ünne­pére felvarrhassa a próbacsil- lagokat. Az ünnepi csapatgyűlés után elmentünk a Hősök kert­jébe. A szovjet katonák sír­jánál Hőgye Róza III. o. kis­dobos elszavalta: „Egy vörös katona sírjánál” c. költe- mé~nyt. Ezután minden paj­tás egy szál virágot tett a Felszabadulási emlékműre. A hála és az emlékezés virága­in megcsillant az őszi napsu­gár. S. TÓTH ZSUZSA 4014. sz. „József Attila” kis­dobos csapat krónikása. ---------------­Is kolánkban is megalakult a KISZ Napról napra hirdetik a IV. gimnazisták a felvételeket. Az úttörőjelvényben a hár­mas láng jelképnek a két el­ső lángjába jelentkezhetünk. Ballner Károly ifjú vez. ösz- szeírja azokat a tanulókat, akik továbbra is úttörők ma­radnak. Tényi Ilona pedig azokat a tanulókat írja össze, akik a KISZ-be szeretnének jelentkezni. Mindkét csapat­ba van számos jelentkező. Én. mivel nem tudtam vá­lasztani. mert mindkettőt hasznosnak találtam, mind­kettőbe beiratkoztam. To­vábbra is tagja leszek az út­törők nagy táborának, de egy új táborba léptem be, a KISZ- be. Tényi Ilona és Sági Ist­ván kedvesen fogadott ben­nünket az első megbeszélé­sen. Reméljük, hogy tovább­ra is ilyen nagy lelkesedés­sel segíti munkánkat, hogy minél több tanuló letehesse a Kilián-próbáti A magam részéről eredmé­nyekben gazdag tanévet és sikerekben gazdag próbázáso- kat kívánok a karcagi Gábor Áron Általános Gimnázium tanulóinak és nevelőinek. Lajtos Mária I. c. gimn., ifjú-vezető, Karcag. Dicséret munkájukért Az alattyáni úttörők kél lelkes vezetőjét matatja be a Fórum. Dicséret munkájukért mit lelkesen végeznek csapatuknál. Kövér Józsefné úttörővezető >; •.-:: sbk«: m Gonda Mária ifivezető JLtoíL a Cfjörunik&z is kit fűn ztam&mdari fbajlásliűz — Kedves Fórum Szerkesz­tőség! — Levelemmel üdvözlöm önö­ket. Én már nem vagyok út­törő, több mint három éve lekerült a vörösnyakkendő a nyakamról. De még ma is büszke vagyok rá, hogy az úttörők hatalmas családjába tartoztam. Minden szombaton elolva­som a Néplapban az „Úttö­rők Fórum”-át. Ez a valósá­gos kis úttörő újság nagyon megtetszett nekem. Ezért ha­tároztam el, hogy én Is csat­lakozom a Fórum levelező táborához, ha befogadnak; Szívesen tudósítom a szer­kesztőséget volt iskolám, a pusztamonostori 2625-ös szá­mú Hunyadi János csapat életéről; — Néhány szó a fogadalom­ról. — Kedves két pusztamonosto­ri úttörő kisleány ezt a kis írásomat nektek szántam- — Azért Írok, mert neveteket nem ismerem. Alig néhány napja találkoztunk; Azért még sem voltunk egymásnak oly ismeretlenek. Én még emlékszem, hogy már valahol találkoztunk. Igen találkoz­tunk. Egy szép május elsejei dél- előttön, amikor titeket is 40 társatokkal együtt úttörővé avattak. Akkor Ti ketten is hűséget fogadtatok a vörös­nyakkendőhöz méltóan. De úgy látom fogadalmatokat nem tartottátok meg; Összeszorult a szívem, — amikor néhány napja talál­koztunk s a nyakkendő nem volt a nyakatokon. Arra gon­doltam, ha már most nem tudjátok megtartani fogadal­matokat, akkor az életben majd, hogy tudjátok a helye­teket megállni. Én még ma is büszke vagyok arra, hogy úttörő voltam. — Kedves pajtások remélem, ha legkö­zelebb találkozunk ott virít majd a helyén a vörösnyak­kendőtök; Úttörő köszöntéssel: Előre: Szarvas Gábor MEGVÉDTÉK A ZÁSZLÓT... ■ - '■ - ZZörd a fejed, érdemes jük, újságpapírral ragasztjuk, kifestjük és az élettelen bá­but életre keltjük; A pajtások már az első fog­lalkozáson az összes bábukat szerették volna megcsinálni. Az agyaggyúrás sok élményt rejtett magában. Készültek is figurák, de milyenek. No egy kis gyakorlat még, aztán menni fog a munka. Egy pár bábut mégis elkészítettünk már, aminek festését a kö­vetkező összejövetelünkre hagytuk; — „ŰRBEN SZÁGULD A SZPUTNYIKUNK” — Földi Hona a Szputnyik-őrs vezetője írja Zagyvarékasról: — Meg volt az első csapat­gyűlés, ahol az évi úttörő munkáról beszéltünk. Én a nyolcadikos lányok őrsvezető­je lettem; Az őrsöm neve: Szputnyik; Indulónk „Egyre I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1- Melyik a világ legmaga­sabb hegye és hol van? 2. Miért nem harapja le a pék a kifli végét? 3. Kiről nevezték el Ame­rikát? II. SZÓREJTVÉNY: 1. ZA ÖTUÖTR OALH DTU GTIES 2. GLÉY EÜBLTESCES III. IRODALMI TOTÓ: 1; Ki zenésítette meg János vitézt? Liszt — Erkel; 2. Ki írta a Kincskereső kisködmönt? Mikszáth -» Móra; 3, Ki írta a Vitéz hadnagy­ot? Jókay — Kölcsey­...... ­Pa jtások! Megfejtéseiteket úgy adjátok postára, hogy azok október 16-ig megérkez­zenek szerkesztőségünkbe. — Címünk: Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége, Úttö­rők Fóruma. Múltheti rejtvényeink megfeftése I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. 1 kilogramm 2. Ágy. 3. Te magacU IL SZÓREJTVÉNY: 1; Mindig jól készüljetek fel az órákra. 2. Jó felelet dicséri az út­törőt­Játéksarok — LABDAPÖ..GETÖ — A játékosok terpeszállás­ban, arccal egymás felé for­dulva kört alkotnak. A veze­tő a kör közepére helyezi a futball-labdát. Sípszóra kez­detét veszi a játék. A paj­tások — a terpeszállás meg­tartásával — lehajolnak és igyekeznek a labdát társuk lába között kilökni a körből. A labda ide-oda pattog a paj­tások között. Védekezésül, tá­madásul mindkét kéz hasz­nálható. Akinek a lába között ki­lökték a labdát, kiáll a játék­ból. Ilyenkor a kör összébb húzódik. Hiba: ha a labdát megfog­ja valaki és úgy akarja ki­dobni a másik lába között, vagy ha nem terpeszállásban helyezkedik ei. ’ * *" * Játszható őrsi és raj keret­ben. — rókafogas — A játékosok egyharmadát kiválasztjuk. Ök lesznek a rókák. A rókák papírkarsza- lagot viselnek és zsebük tele van apró, színes papírdarab­kákkal. Különböző irányba indulnak el az erdőbe és 2—3 méterenként elejtenek egy- egy papírdarabkát. A többiek kertesével indul­nak a „nyom” után. A róka egy idő után abbahagyja a „nyomjelzést” (papírszórást) és 3 környéken elrejtőzik. A vadászok felkutatják, ha rá­akadnak, bekerítik, és a me­nekülő rókát „elejtik” «— azaz letépik a karszalagját. Ne feledjétek el a játék után az elszórt papírdarabo­kat összeszedni! • ',v"” in. IRODALMI TOTÓ: 1. 1, L Ezen a héten 18 helyes megfejtés érkezett szerkesz­tőségünkbe. Helyes megfejté­sért jutalmat kap: Vida Zol­tán, Törökszentmiklós, Már­tírok útja 104. sz. A Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi V. (Műszaki Bizományi) 1959. október 14-én Mártírok útja 9. sz. alatti MÉH helyisé­gében műszaki becslést végez Címeket kéri leadni. SZEPTEMBER 30-ÁN dél­előtt egy levelet kaptunk, mely csapatunk részére volt címezve. Feladóként az 1575. sz. Kossuth Lajos Úttörő­csapat volt megjelölve. A bo­rítékon nagy betűkkel még ez állt: „Hadüzenet!” Azonnal értesítettük a paj­tásokat és du. fél háromkor együtt volt a csapat. Felol­vastuk a hadüzenet szövegét: „Mi, az 1575. sz. Kossuth La­jos Úttörőcsapat egy napi időtartamra hadat üzenünk az 1379. sz. Kossuth Lajos Út­törőcsapatnak. A harcot szám­háború keretében vívjuk meg a város mellett, a Fém­nyomógyár körül. Ez a harc döntse el, hogy melyik csapat birtokolja ezen a napon ezt a területet. Ha ezt a hadüzenetet elfo­gadjátok, úgy 1959. október 4-én megütközünk veletek”. A hadüzenet felolvasása után azonnal megszületett a vá­lasz: „...1959. okt. 4-én a kürt­szó elhangzása után meg­indítjuk a támadást!” A következő napok lázas izgalommal teltek el. A paj­tások a vasárnapi hadijáték­ról beszélgettek. Értesültünk arról is, hogy a komoly har­cot ebéd fogja követni, me­lyen már mint jó barátok ve­szünk részt. Majd ekkor em­lékezünk meg a Néphadsereg Napjáról és az Aradi Vérta­núkról. VÉGRE ELÉRKEZETT ok­tóber 4 reggele. Erősen bo­rult volt az idő, csepegett az eső. Kíváncsian vártuk, hogy vajh a jelentkezett 80 pajtás­ból ilyen időben hányán jön­nek el. Pontosan 8 órakor, amikor az 1. számú parancsot tartalmazó borítékot felbon­tattuk, 75 pajtás figyelte an­nak tartalmát. A parancs el­hangzása után az A, B, C részleg indulásra készen állt, hogy végrehajtsa az első fel­adatot, a kijelölt útvonalon megközelítse az „ellenséget”. Ütjelek tarkították a 4 km-es szakaszt. Borítékban elhelye­zett utasítások segítségével haladtak más más úton az. egyes részlegek előre. Amikor már feltehetően az „ellenség” közelében jártunk, pisszenés sem hallatszott. „Számokat felrakni!” — hangzott a halk parancs, és pontosan 10 óra­kor felhangzott a kürtjeL Megindult a támadás, A pajtások kiáltásaitól volt hangos az őszi erdő. Hol fa tetejéről olvasták a támadók számait, hol az erdő szélén lévő kikoricaszárcsomó moz­dult meg és innen hangzott a kiáltás. Fogytak a védők és támadók egyaránt. Aztán új­ra megszólalt a kürt és a harc végét jelezte. A „kékek”-nek sikerült a zászlót megvéde­niük. Utána már mint jóbarátok gyűjtötték a fát a főzéshez és együtt ebédelt a két csapat. Száznegyven pajtás kanalazta jó étvággyal a krumplipapri­kást, mely talán nem volt olyan jóízű, mint az otthoni vasárnapi ebéd, de nagyon ízlett mégis, hiszen saját ma­guk főzték. DÉLUTÁN 3 ÓRÁIG, ami­kor elindultunk haza, még nagyon sokat beszéltek a számháborúról és arról, hogy tavasszal ismét találkozunk majd, de még nagyobb mé­retű hadijáték keretében. A számháborúban részt vett pajtások boldogan me­sélik az itthonmaradottaknak élményeiket, kik erősen fo- gadkoznak, hogy a követke­zőn már ők is ott lesznek. Faragó László csapatvezető. A FORUM válaszol Vida Zoltán Törökszent­miklós. Kedves Pajtás! Leve­ledet és megfejtésedet meg­kaptuk. Azt írod, hogy szeret­nél a Fórummal levelezni. Ennek semmi akadálya. Csa­patodat ismerjük és várjuk is tudósításodat az ott végzett úttörőmunkáról' Nagyon he­lyes lesz, ha ebben a tanév­ben úgy tanultok, hogy a kö­vetkező nyáron is kiérdemel­jétek a kellemes táborozást. Fónagy Mária Kétpó. Leve­ledből kitűnik, hogy olyan tanyasi iskolába jársz, ahol nincs úttörőcsapat. Azt írod, többen szeretnétek, ha ala­kulna. Hogy kevesen vagytok, az nem baj, így is tudtok ne­velőtök vezetésével egy kis úttörő közösséget létrehozni. Fontos az, hogy ebben a kö­zösségben megtanuljatok az úttörők 12 pontja szerint él­ni és tanulni. A megfejtésed­nél az Irodalmi Totónál té­vedtél, a többi jó volt. Ne keseredj el, majd a másik si­kerül, de ezt neked is akar­ni kelL Szarvas Gábor. Leveledet örömmel közöljük, kérünk, hogy Te, mint aki 3 éve kike­rültél az úttörő közösségből, továbbra is erezd magadénak ezt a mozgalmat Leveleidet ezután is várjuk. Faragó László Jászberény, írásodat köszönjük, a későb­biekben is várjuk. Bádonyi Mária Szolnok. A könyvet kiküldtük, ami pos­tázás miatt késett A rejt­vény mellett írjál a Fórum­nak csapatotok életéről. Pintér Mária Tiszaigar, Ba­sa Rozália és Julianna Mart­fű, Földi Ilona Zagyvarékas, Lajtos Mária, Karcag, Mátyus Imre Karcag, Zádor Béláné Tiszaföldvár. Kedves Pajtá­sok! Leveleiteket megkaptuk és felhasználtuk a Fórumba. Kérünk benneteket, hogy az elkövetkező hetekben is ke­ressétek fel írásaitokkal szer- keggtőgégünket ’ v * ’ ’

Next

/
Thumbnails
Contents