Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-09 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI (SZOLNOK MEGYEI ajaégyíi pártbizottság és a megyei tanács lapja ip«* X. évfolyam, 237. szám. Ara SO fillér 1959. október 9. péntek. £(/// éj a velencei kaizinébait A búzatermesztés jövedelmező iizemág A konyhabútorgyártáa új útja Ismerkedés egy új traktorral Nemzetközi gazdasági megállapodások segítségével, sokszáz tudós és egyéb szakember bevonásával héssiil a második ötéves terv I A MÁSODIK ÖTÉVES terv- irányelveinek összeállítását " az ország gazdasági helyze- tének, a szocializmus alapjai1 nak megteremtéséből adódó- feladatoknak mélyreható 7 elemzése és a nemzetközi 2 gazdasági tárgyalások egész | sora előzte meg. Az előké- I szülétekről az Országos Terv- 1 hivatal Távlati Terv Főosz- = tályának vezetője a követke- í zőket mondotta: I Mindenekelőtt hangsúlyoz- ; ni kívánom, hogy a készülő | második ötéves terv nem kü- f löníthető ed a jövőre befeje- ’ ződő hároméves tervtől, ha- • nem annak folytatása — ma- = gasabb szinten. A hároméves- terv túlteljesítésével akarunk ■ megfelelő magasabb alapot I teremteni további munkánk- i hoz. Ezért az ötéves terv el 5- | készületei a párt megbízásá- I ból már 1958 első felében, a | hároméves terv törvénybe- f iktatása előtt elkezdődtek. Fő " irányvonalainak kidolgozásá- I nál a gazdasági vezető szer- ! vek megvizsgálták, hogy a | hároméves terv teljesítése \ után milyen anyagi erők áll- “ nak rendelkezésünkre, tanulmányok készültek a szükségletek várható alakulásáról, a nemzetközi gazdasági helyzetről, a népgazdaság fejlesztésének módszereiről. Ebben a munkában kezdettől fogva résztvesznek az Országos Tervhivatal, a minisztériumok, vállalatok, tervező- és kutatóintézetek szakemberei. A kiinduló számok alapján a minisztériumok és a vállalatok, a különböző szakmák sokszáz tudósa, kutatója és egyéb szakembere kifejtette véleményét, ami a további munkához nagy segítséget jelent. A SZÁMÍTÁSOKBAN figyelembe vesszük az elmúlt évek tanulságait, s arra törekszünk, hogy a terv reális és stabil legyen. Csak olyan Községi tanácsok, a könyvtárak iíj gazdái A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban hagyta jóvá a könyvtárak helyi tanácsi kezelésbe való átadását, s ezzel egyidejűleg egymillió forintot biztosit a könyvtárak újabb kötetekkel való gazdagítására, az épületek renoválására és a legszükségesebb felszerelési tárgyak beszerzésére. Negyvennyolc községben már megkezdődött a munka a községi könyvtárak létrehozására. Ennek a kérdésnek nagy a fontossága az általános művelődés szempontjából. Valamikor a dolgozó ember számára még nagyon keveset jelentett ez a szó: könyv. Hiszen a hárommillió koldus Országában nem sokat törődtek azzal, jut-e elég szellemi táplálék mindenkinek. A munkásember alig jutott könyvhöz, vagy egyáltalán nem is olvasott. S ha mégis olvasnivalóhoz jutott, az olcsó ponyva- regények inkább rombol•» ták ízlését, kultúráját, mintsem gazdagították volna. De legtöbbször sem pénze, sem ideje nem maradt a művelődésre. Napját a mindennapi kenyérért folytatott küzdelem töltötte ki. S a felszabadulás előtti szegényparasztság kulturális élete még a többi dolgozó réteghez viszonyítva is elmaradottabb volt, nemcsak a megyében, hanem az egész országban. A felszabadulás óta nemcsak kialakult, hanem nagyot fejlődött könyvtár- hálózatunk. Most pedig negyvennyolc új községi könyvtárat hoznak létre azokon a helyeken, ahol eddig csak úgynevezett letéti könyvtárak működtek. Megyénkben eddig mintegy 101 ilyen intézmény végezte munkáját átlag 100—150 kötettel, amelyeket bizo-i nyos, meghatározott időnként cseréltek. Ezek is fontos szerepet töltöttek be a kultúra terjesztésében, azonban a legújabb kiadású könyvek csak hosszabb idő után juthattak el az olvasókhoz. Ezeknek a könyvtáraknak az állománya együttesen 34 ezer kötet. Most ez lesz a leendő új községi könyvtárak alapja. Létrehozásuk nemcsak adminisztratív munka, hanem kézzelfogható előny is. Megfelelő helyiségekben a jelenlegi 1000 lakosra jutó 200 kötet helyett most legalább 600 jut ugyanannyi olvasóra, vagyis az eddigi könyvmennyiség háromszorosa. Ez a jelentős átalakulás természetesen komoly feladatokat is jelent majd a tanácsok számára. Hiszen a könyvtárak jó működése most már elsősorban tőlük függ. Ez a változás egyben azt is jelenti, hogy a községi tanácsok sokkal inkább alkalmasabbak az egyre jobban megnövekedett művelődési igények kielégítésére. Mert van igényi A termelőszövetkezeti városok könyvtárainak tapasztalatai azt is mutatják, hogy Tparasztságunk szereti a jó könyvet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a karcagi példa. A karcagi könyvtár olvasóinak jelentős százalékát a termelőszövetkezeti dolgozók teszik ki. Amikor a legutóbbi napokban ott jártunk, éppen az ezernégyszázegyedik olvasó iratkozott be rendszeres olvasói közé. Csak ezen a napon mintegy 330 könyvet kölcsönöztek. Örömmel üdvözöljük a közel félszáz új könyvtárat. Kívánjuk: váljanak fokozottabban, mint eddig, a szocialista kultúra hívatott terjesztőivé. Üj benzinkút Tegnap délelőtt látott hozzá az ÁFOR néhány dolgozója» hogy Szolnokon a Be- loiamnisz-utcai gyorskiszolgálóbolt előtti benzinkutat korszerűsítse. Két. elektromos üzemű, vóluméteres szivaty- tyút hoztak magukkal, melyek minden tekinteteben csi- nosabbak a régi berendezésnél. Üzemeltetésük megkömy- nyíti a kútkezelő munkáját, ugyanakkor harmadával csökkenti a kiszolgálási időt s a legpontosabb ellenőrzést garantálja. A két készülék kereken 25 ezer forintba került Jövőre megyénk több városában helyeznek üzemibe hasonlókat, Tapasztalatcsere Túrkevén A látogatás végeztével a városi klubhelyiségben Somosi Árpád, a termelőszövetkezet agronómusa ismertette a termelőszövetkezet gazdálkodásának menetét célokat tűzünk ki, amelyeknek eléréséhez a feltételeket meg tudjuk teremteni, s elakarjuk kerülni a tervek módosítását Számítunk dolgozóink kezdeményezéseire, egyre inkább elmélyülő szocialista öntudatára, A régi hibákból okulva nagyobb gonddal jelöljük ki beruházási programunkat — Rendkívül nagy mértékben segít második ötéves tervünk összeálításánál a szocialista országok egyre szorosabbá váló gazdasági együttműködése, mindenekelőtt a Szovjetuniótól kapott nagyarányú támogatás. A KGST valamennyi tagállamával tárgyalásokat folytattunk terveink összehangolásáról, s kormányszinten megállapodások születtek az alapvető árucikkek kölcsönös szállításáról. Módunk nyílik arra, hogy a baráti országokból olyan nyersanyagokat hozzunk be, amelyekben hiányt szenvedünk, továbbá olyan modem berendezéseket, amelyeket itthon nem tudunk gyártani, vagy amelynek gazdaságos előállítására hazánkban nincs mód. Elsősorban olyan cikkek gyártását fejlesztjük, amelyekre megvannak az adottságaink. A baráti országokkal történt megállapodás alapján mindenekelőtt hagyományos termékeink gyártását fejlesztjük A KGST tagállamai közül nagy szerepünk lesz a motoros vonatok gyártásában, nagyobb arányú szakosítás valósul meg a mezőgazdasági gépgyártásban, és ennek során Csehszlovákiával együttműködve többszörösre fejlesztjük a kombájngyártást. Továbbra is gyártunk traktorokat, nagyrészt nálunk készülnek a héttonnás autóbuszok. A KORMÁNYSZINTEN ibr- tént kétoldalú tervegyeztető tárgyalások során az első megállapodást 1958 júniusában a Szovjetunióval kötöttük, azóta a KGST valamennyi országával hasonló megállapodás jött létre. A tervezésnél tehát már teljes biztonsággal számolhatunk a KGST-hez tartozó országokból érkező termékekkel és időben felkészülhetünk szállítási kötelezettségeink teljesítésére is. A második ötéves terv szilárd alapot nyújt ahhoz is, hogy nagy lépést tegyünk előre gyártmányaink és a gyártási folyamatok műszaki színvonalának és ezzel a munka termelékenységének emelésében, amelynek gondolata a párt irányelveit áthatja. — A második ötéves terv irányelveibe foglalt számok természetesen még nem véglegesek. A párt hetedik kongresszusán dől el, hogy alapul szolgálhatnak-e a terv egészének elkészítéséhez, a szocializmus alapjainak lerakásához. Húszmillió forintos beruházással bővítették ez évben a Szolnok megyei tsz-ek gépparkjukat Ez évben Szolnok megye erős, régi termelőszövetkezeteiben megkezdték a saját géppark teljes kiépítését. — Több, mint húsz millió forintot fordítottak új gépek, man- kaszközök vásárlására. Egyebek között 80 Zetort. pótkocsit, IQ permetező-öntöző berendezést, 300-nál több munkagépet, számos gépkocsit helyeztek üzembe. A 12 ezer holdas karcagi Lenin Tsz a gépi munkák döntő többségét már saját erőből végezte- A 26 traktort és a hozzávaló munkagépeket az idén új Zetorral bővítették. Mintegy tízmillió forint értékű gépekkel gyarapodtak az idén alakult új tsz-ek is. A jászboldogházai Aranykalász Tsz két Zetort vásárolt, a jászágói Kossuth Tsz és a jászberényi Haladás Tsz egyet egyet. Jelenleg újabb 20 Ze- torra és 10 Csepel Diesel te- hérgépkocsira adták be igényüket a Szolnok megyei termelőszövetkezetek. A napokban a Román Népköztársaságból több, Utos 43 típusú traktor érkezett megyénkbe. Ezek közül az egyik a zagyvarékasi Haladás Tsz-be került, ahol Gál János szövetkezeti traktorista és kisöccse ismerkedik az új géppel. Ma délelőtt az országos tapasztalatcserén megjelent K. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Földművelés- ügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának vezetője, Tisza József elvtérs, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára. Oláh György elvtárs. a Megyei Tanács VB elnöfke, Horváth Imre elv- társ, az MSZMP megyei bizottság titkára és számos párt és tanácsvezető. A turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetnél Gönczi Lajos elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a látogatókkal a szövetkezet életét. — Elmondotta, hogy 1948-ban alakultak, azóta nagy utat tett meg a szövetkezet. Akkor tizennégyen fogtak a gazdálkodásoz 116 hold földdel és ma a termelőszövetkezetnek van 885 tagja, valamint 9334 hold földje. Ezután a cukorrépa betakarítást, valamint a szövetkezeti vetést nézték meg a meghívottak. A központi üzemegység felé vezető út mellett a termelőszövetkezet baromfi farmját láthatták a vendégek. ahol ebben az évben több mint 20 ezer baromfit neveltek. Végül a központi tanyára indultaik, a szarvas- marha és sertésállományt nézték meg a szakemberek. A HÍDNÁL X Ölomszürkén kavarog az ár a szolnoki jszükséghíd vascölöpei között, reménytelenül J küzködve elmozdításukkal. Bent, a folyó X közepén röplabdapályának is beillő úszót •'S- jtet cipel agy kis motorcsónak. A vízsodorta X gyepszőnyegen hálók sorakoznak óriási sza♦ tyőrként himbálózva rudjaikom X Az álmos, korareggeli csendnek vége ♦ Parasztszekerek nyikorognak a hídon, — ♦ munkához látnak a kőfaragók, dübörög a ♦ légkalapács, felzúg a betonkeverő, megélén♦ kül az élet. Az uszoda előtt barna földtöltés ♦ magasodik; a szükséghíd feljárója már elj készült, csak simítani kell. Mögötte az új |híd szárnyfalának cölöpözése és alapozása ♦befejeződött, már a felmenő falon szorgos- bkodnak a munkások. Szemnek is tetszetős, | frissen faragott kövekből készül az új tám- jfal, most már látható, mennyivel szélesedik ja feljáró; i X A halászcsárda felöli részen is mozgal- X más az élet. A tomnymaeas cölöpverő mun♦ kaállványát készítik. Az ártéri részen moz- X iulatlanul áll a földkotró, — már megtette ♦ a magáét A közút új szakaszának töltése ♦ elkészült- 110 ezer köbméter földet hordtak ♦ de, a lapályos árterületen szabályos domb♦ vonulatot alkotva ezáltal. Most már csak az egyengetés okoz gondot, dehát ez már "’^i a kezdeti problémákhoz képest; Az ártéri hídnak mondhatni még csak a helye van meg, de rövidesen ott, a nyárfaerdőnél is — megváltozik a ‘táj. Két próbacölöpöt levertek már. Az első terhelése jó eredményekkel biztat, kiállta a ránehezedő 60 tonnát. A másik cölöpre 90 tonnát raknak s bizonyára az sem jár kudarccal, — így intenzívebben megindulhat az építés. — Számítások szerint 10 alaptestet készítenek itt az idén, ami több mint 400 hatalmas betoncölöp leverését jelenti. Nem lesz köny- nyű feladat, de aki végig tekint a hídépítők szorgos seregén, nem kételkedhet valóravál- tásában. Úgy látszik nincs hiány náluk az önbizalomban sem, hiszen 18.5 millió forint értékben növelték az éves kiviteli szerződés összegét. Laikus is következtethet ebből arra, hogy tervük teljesítésével nincs semmi baj, többet kívánnak tenni az előirányzottnál. így aztán egyre közeleg az az idő, mikor Szolnok város kapujában nagy ceh«r- bírású, büszke ívelésű ártéri és mederhíd fogadja az utasokat*= sb. -s
